Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

4 Kelet-Magyarotszág 1986. augusztus 23. Románia nemzeti ünnepén Ezt az oldalt testvérlap­jaink, a Cronica Satmareana és a Szatmári Hírlap mun­katársai készítették Romá­nia felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. /-------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Augusztus 23-án 42. évfordulóját ünnepli a román nép az antifasiszta és antiimperialista társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom­nak, felszabadulás kezdetének, annak a sorsdön­tő eseménynek, amely megnyitotta a mélyreható gazdasági és társadalmi változások útját. A hagyománynak megfelelően, az ünnepet köszöntő szocialista verseny minden területen konkrét, mozgósító célok alapján bontakozott ki, az állami terv előírásainak, a Román Kommu­nista Párt XIII. kongresszusa határozatainak maradéktalan teljesítését szolgálva. A jelek arra mutatnak, hogy Szatmár me­gye idei mérlege eredményes lesz. így például az ipar 17 köztársasági érdekeltségű vállalata 106 millió lejjel teljesítette túl a tervelőirány­zatokat. Ami a mezőgazdaságot illeti, a búza aratása — a legnagyobb idénymunka — befeje­ződött, a termés általában jó, a központi állami alapba való szállítások 41 000 tonnával halad­ják meg a múlt évi mennyiséget. V,--------------------------------------------------) Űj városközpont épült Szatmáron. Kitüntetett egység A PETRI TSZ Űjabb magas elismerésben részesült a petri mezőgazda- sági termelőszövetkezet, amely az elmúlt évben elért eredményeiért nemrég kapta meg a Mezőgazdasági Érdem Érdemrend III. fokozatát. Az a tény, hogy az mtsz a tervezett 37 millió lej ér­tékű össztermeléssel szemben több mint 45 millió lejes össztermelést ért el, önmagá­ban is példázza az itteniek igyekezetének eredményessé­gét. Az elmúlt évben egy hek­tárról átlagban 4630 kiló bú­zát takarítottak be. a kuko­rica hektárátlaga 9099, a rostkenderé 8660. a cukorré­páé 47 013, a burgonyáé 18 053, a zöldségnövényeké ivedig 15 343 kiló volt. A tehenészeti farmon az évi fejési átlag több mint 3300 liter volt takarmányo- zott tehenenként, s ily módon 230 literrel fejtek többet a tervezettnél. A múlt évre összesen 284 tonna súlygya­rapodást terveztek, s ezzel szemben 297,2 tonnát értek el. A napvilágra jött borjak száma pedig 430 volt. öttel több a térvezettnél. Biztonságos termelés Romániában nagyarányú csatornázási, gátépítési, víz- lecsapolési, öntözési, talajeró­zió-leküzdési és egyéb komp­lex talajjavítási munkálatok bontakoztak ki. A fő cél bár­milyen időjárási viszonyok közepette nagy és stabil ter­mések elérése. Szatmár megye csupán 1986-ban 450 millió lej be­ruházási alapot kapott ilyen célra — többet, mint az egész előző ötéves tervidőszakban. A megyénkbeli talajjavítási munfcatelepek dolgozóinak becsületére válik, hogy az előirányzott munkálatokat grafikon szerinti ütemben végzik. Biztosítók ez arra, hogy a megye mezőgazdasági területének közel 70 százalé­kát érintő belvizek (főleg ta­vasszal) a következő két-há- rom év alatt teljesen elke­rülhetők lesznek. Egy kis divatbemutató a Mondiala Ruhagyár termékeiből, ahol évenként 500 új modellt készítenek. Kelendő bányagépek Nagykárolyi kutatáállomáson Juhtenyésztés számítógéppel Szatmár megye iparának termelése a háború utáni időszakban 71-szeresére, a munkahelyek száma négysze­resére nőtt. Jellemző a bányagépgyár­tó vállalat fejlődése. A vál­lalatnak jelenleg több mint 12 ezer dolgozója van, ter­melőkapacitása három nagy gyártelepen fejlődött! Szat­máron, Nagykárolyban és Negresti-Oasban — az. utób­bi ebben az évben érte el a tervezett paraméterek szint­jét. A szatmári nagyvállalat fedezi jelenleg az ország mélyszinti és külszíni bánya­kitermelései technológiai be­rendezésszükségletének mint­egy 70 százalékát. Az itt gyártott bányamozdonyok és más termékek jó részét ex­portálják, azok megtalálha­tók a KGST-országok, Kína, a dél-amerikai kontinens bá­nyakitermelésein. A Májer István mérnök ál­tal vezetett Nagyikárolyi Juh­tenyésztő Kutatóállomáson néhány hete rátértek a szá­mítógépes adatfeldolgozás be­vezetésére. Joó István tudományos ku­tató: — Már 1983-ban nagyon örültünk a hírnek, hogy Pat- rubány Miklós .fiatal kolozs­vári kutatómérnök elkészí­tette a — PRAE 1000-nek ne­vezett — személyi számító­gépet. Amikor aztán az idei év elején hírül vettük, hogy a személyi számítógép soro­zatgyártását is elkezdték ide­haza, nyomban akcióba lép­tünk. — Miért van szükség erre a masinára? — Állományunkba 14—15 ezer juh tartozik, ezek mind­egyikének külön kartotékja van. Egy-egy kartotékon 25 —30 adat van feltüntetve (az állat testtömege, nyírósúlya, reprodukciós aktivitása, szü­leinek, nagyszüléinek, déd- szüleinek a legfontosabb tu­lajdonságai stb.). A mun­kánkhoz tartozik, hogy ezek­kel az adatokkal állandóan számításokat végezzünk, „ma­nipuláljunk”. Gondolom, nem kell bizonygatni, hogy ezt a számítógép lényegesen gyor­sabban és biztosabban tudja elvégezni. >1 — Milyen „manipulálások­ra” gondol? — Elsősorban az állomány nyilvántartásának, az álla­tok hasznos tulajdonságaik szerinti rangsorolásának, sta­tisztikai számítások, vala­mint a célpárosítás megköny- nyítésére. Simonffy Tibor elektrome­chanikus almérnök: — Korábban a Nagykárolyi Technológiai Felszerelések Gyárában dolgoztam tervező almérnökként, így nyílott al­kalmam arra, hogy a szatmá­ri bányagépgyártó vállalat - beli nagy számítógéppel dol­gozhassak. A személyi számi - tógép használatához szüksé­ges BASIC-nyelvet magán­szorgalomból sajátítottam el. — Mennyibe került a szá­mítógép? — A háttértárolóként hasz - nált kazettás magnóval, illet­ve a kijelzőként használt Sport típusú tévékészülékkel együtt csupán 45 ezer lejbe. Mint érdekességet említem: csak nemrég szereztük be, de úgy látszik, a gyártó cégnek pontos nyilvántartása van minden vásárlójáról, mert már két levelet is kaptunk tőlük, amelyekben felajánl­ják, hogy cseréljünk progra­mokat. Tálcán kínálják az országos tapasztalatcsere le­hetőségét ... Vegyi gyáraknak pótalkatrészeket készítenek az egyik szat­mári vállalatnál. „Siatmár a balkáni vívósport fővárosa" A fenti megállapítás egy görög újságtól származik, amely egy Athénban ren­dezett és a román sporto­lók által dominált, Balkán­vívóbajnokság után írta a fentieket. Annyi Balkán-ví­vóbajnok került már ki Szatmárról, hogy a Sza- mos-parti települést nyu­godtan ki lehet nevezni a fehér ruhás sportolók bal­káni fővárosának. Amíg azonban ez a megállapítás megszülethetett, sokat kel­lett dolgozniuk a szatmári szakembereknek és sporto­lóknak. A felszabadulás után egy szűk helyiségben, egy lelkes szatmári sport­ember dolgozni kezdett azért, hogy ezt a szép sportágat minél több fiatal­lal ismertesse ‘és szerettes­se meg. A csupaszív, hoz­záértő és kitartó szakem­bert Csipler Sándornak hívták, s akkor még keve­sen gondoltak arra, hogy munkájával iskolát alapít Szatmáron, olyan iskolát, amelynek híre az évek V hosszú során a világ min­den tájára eljut. Először országos viszony­latban hallattak magukról a szatmári vívók. A mester egész fiatal, tizenéves ver­senyzőket küldött a pást­ra, akiknek láttán sokan el­mosolyodtak. A gyermekek azonban aratták egymás után a győ­zelmeket, s aztán a baj­nokság végén ők állhatták a győzelmi dobogó legma­gasabb fokára. Szaporodtak a győzelmek, gyűltek az országos bajnoki címek, s az ország sportszeretői megtanulták a szatmári ví­vók nevét. De éppen úgy megtanulták és csodálták nemzetközi vetélkedőkön is a szatmári versenyzők tel­jesítményét. Az csak ter­mészetes, hogy az ifjúsági vívó-világbajnokságon a férfi tőrben a szatmári Ste­fan Ardeleanu állt Bécs- ben a győzelmi dobogó leg­magasabb fokára, mint az is, amikor egyre-másra sze­rezték a győzelmeket a szatmári vívók a nagy nemzetközi vetélkedőkön. A Szatmáron nevelkedett és tanult, majd később a Steaua színeiben versenyző Stáhl Katalin, Susana Ar­deleanu és Jenei Ilona al­kotta sokáig az oly sok si­kert elért román pői tőr­csapat gerincét, s közülük Stáhl Katalin felnőtt egyé­ni világbajnokságot is nyert, majd társaival csa­patban is a legjobbnak bi­zonyult. S ahogy sokasodtak az eredmények, úgy bővült a szatmári vívósport anyagi bázisa is. Az országban elő­ször Szatmáron építettek egy nagy, modern vívóter­met, amelyben egyszerre nyolc páston folyhat a ver­seny, s amelyben 500 néző szurkolhatja végig kitűnő körülmények között a ve­télkedőket. A szatmári teremből in­dult útjára a kétszeres VB- ezüstérmes és többszörös ifjúsági világbajnok Kuki Pétér, az edmontoni Uni- versiade-aranyérmes csa­pattag Marcela Moldovan, Ruparcsics Csilla és Orosz Rozália, a többszörös Bal­kán-bajnok Adrián Pop, File Attila, Sorin Roca, Constantin Moise és más neves vívó. És, hogy teljes legyen a sor: a legutóbbi szófiai fel­nőtt vívó-világbajnokságon sem maradt a győzelmi emelvény szatmári repre­zentáns nélkül: a párbaj­tőr egyéniben a szatmári Bodóczi Miklós a második lett, s az ezüstérmet vehet­te át. ________________________________)

Next

/
Thumbnails
Contents