Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
4 Kelet-Magyarotszág 1986. augusztus 23. Románia nemzeti ünnepén Ezt az oldalt testvérlapjaink, a Cronica Satmareana és a Szatmári Hírlap munkatársai készítették Románia felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. /-------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Augusztus 23-án 42. évfordulóját ünnepli a román nép az antifasiszta és antiimperialista társadalmi és nemzeti felszabadító forradalomnak, felszabadulás kezdetének, annak a sorsdöntő eseménynek, amely megnyitotta a mélyreható gazdasági és társadalmi változások útját. A hagyománynak megfelelően, az ünnepet köszöntő szocialista verseny minden területen konkrét, mozgósító célok alapján bontakozott ki, az állami terv előírásainak, a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak maradéktalan teljesítését szolgálva. A jelek arra mutatnak, hogy Szatmár megye idei mérlege eredményes lesz. így például az ipar 17 köztársasági érdekeltségű vállalata 106 millió lejjel teljesítette túl a tervelőirányzatokat. Ami a mezőgazdaságot illeti, a búza aratása — a legnagyobb idénymunka — befejeződött, a termés általában jó, a központi állami alapba való szállítások 41 000 tonnával haladják meg a múlt évi mennyiséget. V,--------------------------------------------------) Űj városközpont épült Szatmáron. Kitüntetett egység A PETRI TSZ Űjabb magas elismerésben részesült a petri mezőgazda- sági termelőszövetkezet, amely az elmúlt évben elért eredményeiért nemrég kapta meg a Mezőgazdasági Érdem Érdemrend III. fokozatát. Az a tény, hogy az mtsz a tervezett 37 millió lej értékű össztermeléssel szemben több mint 45 millió lejes össztermelést ért el, önmagában is példázza az itteniek igyekezetének eredményességét. Az elmúlt évben egy hektárról átlagban 4630 kiló búzát takarítottak be. a kukorica hektárátlaga 9099, a rostkenderé 8660. a cukorrépáé 47 013, a burgonyáé 18 053, a zöldségnövényeké ivedig 15 343 kiló volt. A tehenészeti farmon az évi fejési átlag több mint 3300 liter volt takarmányo- zott tehenenként, s ily módon 230 literrel fejtek többet a tervezettnél. A múlt évre összesen 284 tonna súlygyarapodást terveztek, s ezzel szemben 297,2 tonnát értek el. A napvilágra jött borjak száma pedig 430 volt. öttel több a térvezettnél. Biztonságos termelés Romániában nagyarányú csatornázási, gátépítési, víz- lecsapolési, öntözési, talajerózió-leküzdési és egyéb komplex talajjavítási munkálatok bontakoztak ki. A fő cél bármilyen időjárási viszonyok közepette nagy és stabil termések elérése. Szatmár megye csupán 1986-ban 450 millió lej beruházási alapot kapott ilyen célra — többet, mint az egész előző ötéves tervidőszakban. A megyénkbeli talajjavítási munfcatelepek dolgozóinak becsületére válik, hogy az előirányzott munkálatokat grafikon szerinti ütemben végzik. Biztosítók ez arra, hogy a megye mezőgazdasági területének közel 70 százalékát érintő belvizek (főleg tavasszal) a következő két-há- rom év alatt teljesen elkerülhetők lesznek. Egy kis divatbemutató a Mondiala Ruhagyár termékeiből, ahol évenként 500 új modellt készítenek. Kelendő bányagépek Nagykárolyi kutatáállomáson Juhtenyésztés számítógéppel Szatmár megye iparának termelése a háború utáni időszakban 71-szeresére, a munkahelyek száma négyszeresére nőtt. Jellemző a bányagépgyártó vállalat fejlődése. A vállalatnak jelenleg több mint 12 ezer dolgozója van, termelőkapacitása három nagy gyártelepen fejlődött! Szatmáron, Nagykárolyban és Negresti-Oasban — az. utóbbi ebben az évben érte el a tervezett paraméterek szintjét. A szatmári nagyvállalat fedezi jelenleg az ország mélyszinti és külszíni bányakitermelései technológiai berendezésszükségletének mintegy 70 százalékát. Az itt gyártott bányamozdonyok és más termékek jó részét exportálják, azok megtalálhatók a KGST-országok, Kína, a dél-amerikai kontinens bányakitermelésein. A Májer István mérnök által vezetett Nagyikárolyi Juhtenyésztő Kutatóállomáson néhány hete rátértek a számítógépes adatfeldolgozás bevezetésére. Joó István tudományos kutató: — Már 1983-ban nagyon örültünk a hírnek, hogy Pat- rubány Miklós .fiatal kolozsvári kutatómérnök elkészítette a — PRAE 1000-nek nevezett — személyi számítógépet. Amikor aztán az idei év elején hírül vettük, hogy a személyi számítógép sorozatgyártását is elkezdték idehaza, nyomban akcióba léptünk. — Miért van szükség erre a masinára? — Állományunkba 14—15 ezer juh tartozik, ezek mindegyikének külön kartotékja van. Egy-egy kartotékon 25 —30 adat van feltüntetve (az állat testtömege, nyírósúlya, reprodukciós aktivitása, szüleinek, nagyszüléinek, déd- szüleinek a legfontosabb tulajdonságai stb.). A munkánkhoz tartozik, hogy ezekkel az adatokkal állandóan számításokat végezzünk, „manipuláljunk”. Gondolom, nem kell bizonygatni, hogy ezt a számítógép lényegesen gyorsabban és biztosabban tudja elvégezni. >1 — Milyen „manipulálásokra” gondol? — Elsősorban az állomány nyilvántartásának, az állatok hasznos tulajdonságaik szerinti rangsorolásának, statisztikai számítások, valamint a célpárosítás megköny- nyítésére. Simonffy Tibor elektromechanikus almérnök: — Korábban a Nagykárolyi Technológiai Felszerelések Gyárában dolgoztam tervező almérnökként, így nyílott alkalmam arra, hogy a szatmári bányagépgyártó vállalat - beli nagy számítógéppel dolgozhassak. A személyi számi - tógép használatához szükséges BASIC-nyelvet magánszorgalomból sajátítottam el. — Mennyibe került a számítógép? — A háttértárolóként hasz - nált kazettás magnóval, illetve a kijelzőként használt Sport típusú tévékészülékkel együtt csupán 45 ezer lejbe. Mint érdekességet említem: csak nemrég szereztük be, de úgy látszik, a gyártó cégnek pontos nyilvántartása van minden vásárlójáról, mert már két levelet is kaptunk tőlük, amelyekben felajánlják, hogy cseréljünk programokat. Tálcán kínálják az országos tapasztalatcsere lehetőségét ... Vegyi gyáraknak pótalkatrészeket készítenek az egyik szatmári vállalatnál. „Siatmár a balkáni vívósport fővárosa" A fenti megállapítás egy görög újságtól származik, amely egy Athénban rendezett és a román sportolók által dominált, Balkánvívóbajnokság után írta a fentieket. Annyi Balkán-vívóbajnok került már ki Szatmárról, hogy a Sza- mos-parti települést nyugodtan ki lehet nevezni a fehér ruhás sportolók balkáni fővárosának. Amíg azonban ez a megállapítás megszülethetett, sokat kellett dolgozniuk a szatmári szakembereknek és sportolóknak. A felszabadulás után egy szűk helyiségben, egy lelkes szatmári sportember dolgozni kezdett azért, hogy ezt a szép sportágat minél több fiatallal ismertesse ‘és szerettesse meg. A csupaszív, hozzáértő és kitartó szakembert Csipler Sándornak hívták, s akkor még kevesen gondoltak arra, hogy munkájával iskolát alapít Szatmáron, olyan iskolát, amelynek híre az évek V hosszú során a világ minden tájára eljut. Először országos viszonylatban hallattak magukról a szatmári vívók. A mester egész fiatal, tizenéves versenyzőket küldött a pástra, akiknek láttán sokan elmosolyodtak. A gyermekek azonban aratták egymás után a győzelmeket, s aztán a bajnokság végén ők állhatták a győzelmi dobogó legmagasabb fokára. Szaporodtak a győzelmek, gyűltek az országos bajnoki címek, s az ország sportszeretői megtanulták a szatmári vívók nevét. De éppen úgy megtanulták és csodálták nemzetközi vetélkedőkön is a szatmári versenyzők teljesítményét. Az csak természetes, hogy az ifjúsági vívó-világbajnokságon a férfi tőrben a szatmári Stefan Ardeleanu állt Bécs- ben a győzelmi dobogó legmagasabb fokára, mint az is, amikor egyre-másra szerezték a győzelmeket a szatmári vívók a nagy nemzetközi vetélkedőkön. A Szatmáron nevelkedett és tanult, majd később a Steaua színeiben versenyző Stáhl Katalin, Susana Ardeleanu és Jenei Ilona alkotta sokáig az oly sok sikert elért román pői tőrcsapat gerincét, s közülük Stáhl Katalin felnőtt egyéni világbajnokságot is nyert, majd társaival csapatban is a legjobbnak bizonyult. S ahogy sokasodtak az eredmények, úgy bővült a szatmári vívósport anyagi bázisa is. Az országban először Szatmáron építettek egy nagy, modern vívótermet, amelyben egyszerre nyolc páston folyhat a verseny, s amelyben 500 néző szurkolhatja végig kitűnő körülmények között a vetélkedőket. A szatmári teremből indult útjára a kétszeres VB- ezüstérmes és többszörös ifjúsági világbajnok Kuki Pétér, az edmontoni Uni- versiade-aranyérmes csapattag Marcela Moldovan, Ruparcsics Csilla és Orosz Rozália, a többszörös Balkán-bajnok Adrián Pop, File Attila, Sorin Roca, Constantin Moise és más neves vívó. És, hogy teljes legyen a sor: a legutóbbi szófiai felnőtt vívó-világbajnokságon sem maradt a győzelmi emelvény szatmári reprezentáns nélkül: a párbajtőr egyéniben a szatmári Bodóczi Miklós a második lett, s az ezüstérmet vehette át. ________________________________)
