Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
Tények hazánkról A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely több évtizedre visz- szatekintve a számok tükrében mutatja be a hazánk társadalmi és gazdasági szerkezetében, valamint a lakosság életkörülményeiben bekövetkezett változásokat.-•szágnak 1986. előző évinél cl csökken, akA népmozgalmi adatok szerint az január elsején 10 640 000 lakosa volt 17 400-zal kevesebb, a lélekszám 198' kor 10 709 500-uii laktak hazánkban. Tavaly 200 gyermek születet . ,1 gyei több, mint 1984-L >.\.el megszűnt a szí -zések számának 1983 óta tar! • kenési folyamata. 1985-ben 1428 esetben kettős, iá esetben hármas és három alkalommal négyes ikrek születtek. Az ikerszülések száma 1984-hez viszonyítva 103-mal növekedett. A legtöbb nő húsz— huszonnégy éves korában szült. 1985-ben az előző évi 2709-ről 2632-re csökkent a 17 éven aluli anyák száma, és 887-ről 948-ra emelkedett a 40—49 esztendős korban szülők száma. Ezer férfira 1071 nő jut, szemben a 15 évvel ezelőtti 1063-mal. A lakosságon belül tovább emelkedett a hatvan évesnél idősebbek aránya, 1984-hez viszonyítva tavaly 18 900-zal volt több az ilyen korúak száma. Ismét csökkent a községekben és növekedett a városokban élők száma. 1986. január elsején a lakosság 19,5 százaléka a fővárosban, 38,9 százaléka a többi városban és 41,6 százaléka a községekben élt. 1975 óta a legtöbben, 220 370-en tavaly változtatták meg állandó lakóhelyüket. Budapestnek 10 446-tal, a többi városnak együttesen 10 996-tal növekedett a lélekszáma, a községeké pedig 21 462-vel csökkent. Évről évre csökken a házasságkötések száma: tavaly 73 238-an tárultak az anyakönyvvezetők elé, 1713- mal kevesebb, ■ r, mint 1984-ben, és 15 328- :.a . evesebben, mint 10C >-ban. Míg 1984-ben valameh csökkent a válások száma, tavaly ismét emelkedett; 29 309 esetben mondták ki a válást, 598-cal többször, mint az azt megelőző évben. Hazánkban 1985-ben 72 507 lakás épült, 2075-tel több, mint 1984-ben, s 12 490 lakás megszűnt, 1106-tal kevesebb, mint az azelőtti esztendőben. Az új otthonok 56,7 százaléka három- vagy több szobás, az egyszobásak aránya 6,8 százalék, alig különbözik az előző évi aránytól. A tanácsok tavaly 42 439 lakást utaltak ki, 1985. december 31-én még mindig 158 145 lakásigénylést tartottak nyilván. Tavaly 109 ezer'lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 36 ezret pedig a közcsatorna-hálózatba. A gázt 147 000, a távfűtést pedig 24 364 lakásba vezették be. 1980-hoz viszonyítva 1985-ben lényegesen emelkedett a száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek száma. Személygépkocsija például a családok 36 százalékának van már. Míg 1980-ban 87, öt év múlva már 106 hűtőszekrény jutott száz háztartásra. A porszívók száma ugyanebben az időszakban 76-ról 85-re, a mosógépek száma 91-ről 99-re emelkedett. Tavaly minden 100 család közül 21-nek volt színes televíziója, 9-nek fagyasztószekrénye és 20-nak automata mosógépe. Az utóbbi adatokat 1980-ban még nem jegyezték. Az elmúlt esztendőben 2091 vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre, ezzel számuk 13 274-re emelkedett. Ezekben az egységekben 168 000-en tevékenykednek. A magánszemélyek közül 730-an 1985-ben alapítottak gazdasági munkaközösséget, így a 2751 gmk- ban 16 000-en dolgoznak. Javultak tavaly a kórházi ellátás tárgyi és személyi feltételei. A kórházi ágyak száma 102 348, az előző évinél 2071-gyel több. Az ország 147 kórházában 12 597 orvos dolgozik, 773-mal gyarapodott a számuk egy év alatt. Tovább növekedett tavaly a táppénzes betegek száma. A keresők közül naponta átlagosan 258 ezren voltak betegállományban az 1984-es 252 ezerrel szemben. Az elmúlt esztendőben az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma 16,2, míg 1984-ben 15,8 volt. Ismét több az alkoholista: számukat 1984-ben 422 ezerre, tavaly már 435 ezerre becsülték. Az utóbbiak közül tavaly 65 171 beteget tartottak nyilván az alkohol- és ideggondozó intézetekben. A közművelődés adatai szerint tavaly 8015 könyvet adtak ki. 1113-mal kevesebbet, mint 1984-ben. A mozik 196 játékfilmet mutattak be, hárommal többet, mint az előző évben. A filmeket 70 millióan tekintették meg, egymillióval kevesebben, mint 1984-ben. Az ország 41 színházában 13 082 előadást tartottak. 248-cal többet, mint 1984-ben. Az előadásokra 6 072 000-en voltak kíváncsiak, az előző évi 5 998 000-rel szemben. XLIII. évfolyam, 198. szám ARA: 2,20 FORINT ■ea 1986. augusztus 23., szombat MA Nyugtalan újítók (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Megújító változások az iskolákban Nyíregyházán Gazsó Ferenc miniszterhelyettes beszélt az új oktatási törvényről Jelentős fordulat, megújító változások előtt áll a magyar iskolarendszer — mondta Cazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes azon a tanácskozáson, melyet a megyebeli iskolák vezetőinek tartottak tegnap Nyíregyházán. A szeptember elsején életbe lépő, reformnak is nevezhető új oktatási törvényről, az annak végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szólt előadói beszédében, tág teret szentelve az újdonságoknak és a törvény megszületése körüli vitáknak egyaránt. Az új törvény kettős alapelvet tart szem előtt. Egyrészt szükséges, hogy minden iskola rendelkezzék a feladatainak végrehajtásához szükséges feltételekkel, másrészt pedig szűnjék meg az oktatási rendszer intézményeinek agyonszabályozott- sága, bürokratizáltsága. Mint elhangzott: nem egyik napról a másikra megvalósuló célokat tűz maga elé az új törvény, hanem hosszabb időre, 10—15 évre van szükség a kiteljesedéséhez. Az oktatási intézmények munkáját ma nyolcszáz (!) jogszabály vezérli, s ez mérhetetlen túlszabályozást jelent. A szakmai önállóság hiányzott eddig, a pedagógusok keze meg volt kötve szinte minden tekintetben. A törvényben kinyilvánított iskolai önállóság ezután nem maradhat puszta szó —megindulnak a változások. A most következő tanév amolyan felkészülési-gondolkodási idő — jövő szeptemberig kell kidolgozniuk az iskoláknak új szabályzatukat, házirendjüket, melyek már a megváltozott lehetőségeket veszik figyelembe. Kérdés lehet — mondta a miniszterhelyettes —, hogy mik a garanciák a szép elA tanácskozás résztvevői. Gazsó Ferenc beszél. képzelések megvalósulására? A kilencvenes évekig megvalósul a legtöbb általános iskolában az egy műszakos tanítás, négyezer új tanterem épül. Elsősorban az alsó tagozaton javul a helyzet, ide irányítják a fő figyelmet. Ez azért lényeges, mert az iskola első évei alapvető fontosságúak a gyerekek számára! Remélhető, hogy öt éven belül megvalósul az első három osztályban a legfeljebb 23 fős —, a felsőbb osztályokban pedig a harmincas osztálylétszám. . Fejlesztik a számítástechnika alkalmazását — az általános iskolák mindegyike hozzájut pár éven belül három-négy számítógéphez, a középiskolák pedig 12—15 gépet mondhatnak magukénak. Üjdonság a kétnyelvű gimnázium — 1987-től 12 ilyen indul, ahol a tantárgyak egy részét idegen nyelven oktatják. Növekszik az általános iskolák nyelvi tagozatainak száma, fejlesztik a technikumokat is. Ám középfokon már előre látható a nagy gond: a tanulók száma alaposan megnövekszik, ezért lelassul a minőségi fejlődés. Szólt Gazsó Ferenc a pedagógusképzésről is, arról, hogy bár minden évben ezrével végeznek a főiskolákon, egyetemeken, mégis pedagógushiány van. Sok a pályaelhagyó is, s ez jórészt a tanárok túlterheltségének eredménye. Elmondta: a minisztérium segítségével öt év alatt 15 ezer új státust teremtenek az iskolákban olyan munkák elvégzésére (adminisztratív, technikai teendők), melyek eddig a nevelők idejét rabolták. Részletesen beszélt ezután az önállóságról, hiszen ez nagy jelentőségű fordulat a magyar iskolarendszerben. Tulajdonképpen — mondotta — a társadalom különböző területein végbement demokratizálódási folyamat ért a kultúra, az oktatás területére. Az előrejelzések szerint egy évtizeden belül egymillió lesz azoknak a felnőtteknek a száma, akik alacsony iskolázottságuk miatt csak a legegyszerűbb munkákra lesznek alkalmasak! Ez reális veszély, hiszen ma hiába dicsekszenek a statisztikák azzal-, hogy az általánost végzettek 94 százaléka továbbtanulásra jelentkezik — jelentős részük már az első évben abba is hagyja a tanulást. A fiatalok egy- harmada ma csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A cél tehát: elérni a gyengébb képességű gyerekekkel is, hogy felzárkózzanak, s a társadalmilag szükséges minimumot elsajátítsák. Ehhez pedig az kell, hogy minden pedagógus maga dönthesse el, miképp foglalkozik tanítványaival, mit követel tőlük, mit nyújt nekik. Magyarán: a tanár legyen teljesen önálló és szabad, ne kelljen paneleket bifláztatnia, sablonokat súlykolnia. A tantervét — mert arra természetesen továbbra is szükség van — alkotó módon használja, hogy valóban teljesítményképes tudást nyújtson tanítványainak. Gátat kell vetni az elburjánzott írásbeliségnek, a tesztek egyeduralmának, el lehet, el is kell szakadni a tankönyvtől is — ám ez persze az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséget ró a tanárokra. Fontos és sokakat érdeklő változás az igazgatói megbízás rendjének módosulása. A nevelőtestület egyetértési jogot kapott — nélkülük tehát nem állíthat a felügyeletet gyakorló tanács igazgatót az iskola élére! Ezzel természetesen nem az igazgatói pozíció meggyengítése a cél — ellenkezőleg: a megerősítése. Azt szeretnék ugyanis, ha minden intézményben olyan ember lenne az első számú vezető, aki élvezi a kollektíva döntő részének bizalmát! Végül szót ejtett az iskolák gazdasági önállóságáról, mely most körvonalazódik — az a cél, hogy az intézmények maguk gazdálkodjanak a költségvetésből kapott pénzzel, szabad kezet kapjanak a bérek alakításában, elosztásában is. A tanácskozáson — ahol jelen volt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Ekler György, ' a megyei pártbizottság titkára is — ezt követően Pataki József, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője beszélt az új helyzetben a megye pedagógusaira váró feladatokról, á gondokról — többek között a gyerekek érzelmi, világnézeti nevelésének helyzetéről, a fegyelem problémáiról, a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról. Utána szekcióüléseken folytatódott a munka, ahol a különböző típusú iskolák vezetői vitatták meg az új tanév feladatait. Tanácskozik a XIV. nemzetközi rákkongresszus Műszer- és gyógyszerbemutatót nyitottak pénteken Délután kerekasztal-konfe- renciákat, poszter- és panelelőadásokat tartottak. Sokan hallgatták meg a biokémiai, molekulárbiológiai kutatásokról szóló beszámolókat. Több százan hallgatták meg a tüdőrákkal kapcsolatos legújabb epideniológiai eredményeket. Az előadáson felhívták a figyelmet arra, hogy amig 1975-ben 300 ezer új tüdőrákos beteg volt a földön, 2000-re várhatóan egy- millióan fognak ilyen betegséget szerezni, ha nem fordítanak nagyobb figyelmet a megelőzésre. Pénteken egyébként emlékelőadáson tisztelegtek Krom- pecher Ödön, a világhírű magyar orvosprofesszor, a bőrrák egyik fajtájának felfedezője emléke előtt. A továbbiakban még három híres magyar rákkutatóról emlékeznek meg: külföldi előadók tartanak előadást Hevesy Györgyről, a nukleáris medicina alapjainak megteremtőjéről, Kaposi Móricról, a vér—ér rák "egyik fajtájának felfedezőjéről és Marek József állatorvosról, akiről egy állatbetegséget neveztek el. saoan eiert leginsseoo eredményeiről. Az ülést megelőzően 57 hazai és külföldi cég részvételével orvosiműszer- és gyógyszerbemutató nyílt. A kiállítást dr. Lapis Károly, a kongresszus elnöke nyitotta meg. A kiállított termékek között szerepelnek a Medim- pex által forgalmazott, a Chinoin gyártotta hazai gyógyszerek, s felvonultatták legfrissebb medicumaikat az olyan nagy világcégek is, mint többek között a Ciba— Geigy Ag., a Seherin Gardiner—Caldevell, a Hoffmann —La Roche, a Hoechst Ag., az Upjohn Internacional Inc., és a Rhone—Poulenc Pharma Gmbh. A délelőtt során 18 szimpóziumon vitatták meg a kísérleti klinikai rákkutatás, a rosszindulatú daganatok sebészetének, a tumorok gyógyszeres és sugárterápiás kezelésének legfrissebb eredményeit, a rákellenes küzdelem szervezési kérdéseit. korlati szakemberek meghallgatták dr. Frederic Van- de-Woude amerikai profesz- szor előadását a rák keletkezésében szerepet játszó, úgynevezett onkogének kutatáPlenaris ulessel kezdtek meg munkájukat a XIV. nemzetközi rákkongresszus résztvevői pénteken a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. A tudósok, a gyaA kongresszus résztvevőinfek egy csoportja.
