Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

2 Kelet-Magyararszág 1986. augusztus 23. Kisvárdai látkép. (Vincze Péter felvétele) Májmozaik, tatárfelvágott Bővíti választékát a húsipar Ez év végéig új üzemrészt avatnak az állatforgalmi és húsipari vállalatnál. Ezzel nő a kapacitás, és az iparág egyik legmodernebb gyáregy­ségévé válik a szabolcsi üzem. Az induláshoz már felké­szítették a középvezetőket, sőt külföldi tanulmányutakat is szerveztek számukra. A termelés programozását és az értékesítési rendszer működ­tetését számítógéppel oldják Válasz cikkünkre Árvita A Kelet-Magyarország július 30-i számában Ár­vita a cipőboltban címmel megjelent írással kapcso­latban a következő tájé­koztatást adom: Vállalatunk nyíregyhá­zi, Zrínyi Ilona utcai cipő­boltjában július 14-től 16- ig a vállalat által meghir­detett akcióhoz kapcsolód­va 30 százalékos leérté­kelést tartottak, amibe a panaszos által vásárolt árut is bevonták. Ezt az árut tévedésből 40 száza­lékos engedmény megjelö­lésével helyezték el a ki­rakatban. A panaszost azonban a vásárlás alkal­mával tájékoztatták — el­nézést is kértek tőle a té­vedésért —, hogy az ár­engedmény mértéke 30 százalék. A vásárló ebbe belenyugodva a cipőt ilyen engedménnyel meg is vásárolta. Július 21-től 24-ig vi­szont saját hatáskörében a bolt 40 százalékos akciót tartott, amelybe a rekla­mált árut szintén bevon­ták és 414 forintos áron értékesítették. Július 17-től 21-ig az árut engedmény nélkül értékesítették. A panaszos július 21-én kereste fel vállalatunk igazgatási és ellenőrzési osztályát, ahol panaszát kivizsgálva megállapítot­ták, hogy az nem jogos. Ilyen értelemben foglalt állást a városi tanács ter­melés-, ellátásfelügyeleti osztálya is. Így a megje­lent írás a becsületesen dolgozó kereskedők önér­zetét sérti. Ivanov István igazgató Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat V. J ELgyen házriasztó Kontyolt tető, oszlopos tornác Pályázat lakást tervezőknek Kíváncsiságból is bizto­san sokan belelapoztak már egy-egy olyan katalógusba, amelyik családi házak terve­it tartalmazza, ajánlja, s ezzel megmenti az építtetőt a tervkészíttetést öl, mert elég a telkére adaptáltatni, s ad­ják is rá az építési enge­délyt. Aki az ajánlott házak neveit is nézte, minden bi­zonnyal felfedezte, hogy ezek a nevek olyan települések ne­vei, ahol az a típus jobban elterjedt, vagy éppenséggel annak a tájegységnek a ha­gyományait őrzi. Én három katalógust néztem át a na­pokban és nem kis meglepe­téssel tapasztaltam, hogy a mi Szatmárunk, Nyírségünk, Rétközünk, Tiszahátunk, Er­dőhátunk, Mezőségünk házai egyetlen tervezőt sem ihlet­tek meg, egyedül Bereg ha­gyományait őrzi és ajánlja a Tarpa névvel jelzett ház. Menteni a menthetőt Mit jelent tulajdonképpen ez? Azt, hogy minél "Több ház épül körülöttünk aján­lott tervek alapján, annál kevésbé hasonlítanak majd településeink egykori saját magukhoz, annál több tele­pülés lesz az országban egy­forma, járjon az ember Győr megyében, vagy Szabolcs- Szatmárban, ugyanazok az utcaképek fogadják majd, hi­szen az ország másik végé­ben is ezekből a katalógu­sokból válogathatnak. Menteni, ami menthető — valami ilyen elgondolás mi­att hirdetett tervpályázatot a megyei tanács, az MTESZ, az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete olyan családi házak tervei­nek elkészítésére, amelyek megőrzik hagyományainkat, s egyben terjesztik építészeti kultúránkat is. Arra már korábban születtek elképze­lések, hogy a területrendezé­si tervekben nagyobb figyel­met kell fordítani az ökoló­giai szempontoknak, a táji adottságoknak-, jobban oda kell figyelni a meglévő adottságokra, a történeti, a műemléki értékek megtartá­sára és a helyi hagyomá­nyok, sajátosságok őrzésére, sőt arra is, hogy az elkövet­kezendő időben a terveket bírálók nemcsak egy-egy ház terveit nézik majd meg, hanem az egész utcaképet is, 'hogy jól illeszkedjék abba, ám ezek az elképzelések mit sem érnek, ha múltunktól, hagyományainktól idegen a felépíteni kívánt ház. A konyha funkciója A pályázatot hirdetők azt szeretnék, ha a tervezők környezetkímélőbb és lépté­kében emberibb beépítési formákra törekednének. Ép­pen ezért elevenítik fel, hogy Szabolcs-Szatmár települé­sein az oldalhatáron álló fé­sűs beépítés volt a jellemző, hogy a lakótelkek többnyi­re hosszúra nyúltak, s mi­vel az új rendezési tervek is átveszik ezeket a hagyomá­nyokat, célszerű lenne követ­ni ezt a lakások terveinek készítésénél is. És mi volna még célsze­rű? Egyszerű, világos épü­letkontúrok megrajzolása, de jó volna emlékezni a csonka­kontyos, vagy kontyolt tető­szerkezetekre, a két — utcá­ra néző — ablakra, a tor­nácra, a tömör megjelenésű pillérekre, a faoszlopokra és arra is, hogy Magyarországon a konyháknak tradíciója volt, többnyire ez volt a család leggyakoribb tartóz­kodási helye. Az sem ártana, ha elfeledkeznének az alig használható loggiákról, a la­kások kiemeléséről, mert ezek sokat rontanak a hagyomány- őrző utcaképeken és ront­ják a homlokzati arányokat is. Határidő október közepe A tervpályázatokat októ­ber 15-ig várják a megyei ta­nács építési osztályán és nemcsak azokra a tervezők­re számítanak, akik az épí­tési névjegyzékben szerepel nek. hanem azokra is, akik kimaradtak onnan, de vég­zettségük alapján ott lehet­nének, csak munkájuk, be osztásuk vagy kevés szabad idejük miatt nincsenek ott. B. J. meg. A termékskála is bő­vülni fog, 200—250 féle ter­mék előállítását tervezik. Most 12 ezer 50 tonna hús­ból kell megoldani a megye húsellátását. Ebből nyolcezer- hétszáz tonnát a vállalat ad, négyezer-hétszáz tonna a. tő­kehús és négyezer tonna a húskészítmény. Ez a mennyi­ség 100—110 üzletbe kerül, amelyek harminc százaléka csak tőkehúst árusít. Sza­bolcs-Szatmár 79 településén (helyben) egyáltalán nem ve­hetnek húst az emberek, mert nincsenek meg az árusítás feltételei. A nyáron előállított napi húsmennyiség két tonna, szemben az őszi—téli há rom, három és fél tonnával. A szezonban gyakran előfor dúl, hogy a hiányt más me­gyékből kell pótolni. A me­legben kisebb az igény bizo­nyos termékek, így a zsír szalonna, disznósajt iránt. Továbbra is hiánycikk a szárazáru és a húskonzerv, amelyeket ez a vállalat nem állít elő. Szalámi jellegű termékek gyártását is megkezdik, ame­lyek kolbászvastagságúak lesznek és árúk a nyári tu­ristacikkekhez hasonlóan ol­csóbb lesz. A napokban jelenik meg az üzletekben a sütni való hamburger, melynek kósto­lóval egybekötött bemutatója júliusban volt a húsáruház­ban. 1985-ben 79 féle készítményt gyártottak. Legújabbak a májmozaik, a szabolcsi fű szeres vér. a tatárfelvágott és a vegyes finomszelet. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ÁLLATFORGAL­MI és Húsipari Vállalat nyíregyházi kirendeltsége időarányosan teljesítette fel vásárlási tervét. Július vé­géig 65 ezer 530 sertést és 4630 vágómarhát vásárolt fel, a kistermelőkhöz 2 ezer vemhes kocát helyezett ki. Szálkái táncosok Belgiumban Hét sikeres fellépés Idén nyáron július 31. és augusztus 7. között az Oost- kampi hagyományőrző nép­művészeti együttes meghívá­sára Belgiumba utazhatott a Szatanár néptáncegyüttes 35 fős delegációja, A delegáció vezetője Kövendy Lajos, Má­tészalka városának tanácsel­nöke. művészeti vezetője Gaáíl András volt. Arról, hogy szakmailag mit jelent­hetett ez a kirándulás a 25 táncosnak, a velük utazó négy zenésznek, Gaál András számolt be: — Fárasztó autóbuszutazás után érkeztünk meg Oost- kampb a. V end ég iá tóink nagyszerű programot állítot­tak össze. Különböző csalá­doknál helyeztek el minket. A házigazdákról csak annyit, hogy nehéz lesz Viszonozni majd mindazt a kedvessé­get, amit tőlük kaptunk, ösz- szesen hét alkalommal lép­tünk fel, és ezek a fellépések nemcsak sikeresek, hanem emlékezetesek is voltak. Nyugat-Európáiban most nagy erőfeszítéseket tesznek a hagyományok, a néprajzi emlékek megmentésére, il­letve ezeknek a rekonstruálá­sára, hiszen az életforma megmentbe tőt alig hagyott. Nagy felkészültségű emberek n'agyon jó körülmények kö­zött dolgoznak ezért. Minket kíváncsisággal fogadtak, és aztán jó barátként búcsúz­tattak el. Brüggében fogad­tak bennünket a város veze­tői. Többször is egy műsor­ban szerepéltünk a házigaz­dák művészeti csoportjaival1, önálló műsort adtunk, ott is nagyszerű közönség előtt, a vendéglátó együttes székhá­zában. Felléptünk szabadté­ren és teremben, kirándul­tunk egy napra Hollandiába is. Részt vettünk baráti talál­kozón. Nekem nagyszerű em­lék például, amikor a házi­gazdáink táncosaival tanul­tunk együtt legónyest. Ne­kik új, érdekes és izgalmas a mi ritmusvilágunk, a tánc­formáink. Ahogy mondták, nagy örömmel adják vissza a látogatást 1987 nyarán. (bartha) Vasárnap a szabadtérin Amatörgála—videofelvétellel Amatőrök, profifeltételek között — így is summázhat­nánk azt, amire néhány lel­kes zenész, hangtechnikus, vi­lágosító szakember készül augusztus 24-én este a nyír­egyházi szabadtéri színpadon. Öt szabolcsi zenekar lép a közönség elé, hogy az amatőr Kilenc óra körül tért be az étterembe Csikós Zoltánnal és B. B.-vel. A már többszö­rösen büntetett portás az egyik aszstalnál régi harago­sát, Cs. E.-t pillantotta meg, aki egy asztaltársaságban be­szélgetett. Csikós György Pál odalépett hozzá, s szó nélkül belerúgott a hátába, majd felkapott egy széket, s azzal kezdte ütlegelni a férfit, va­lamint a társaságában lévő K. D.-t is. Miután Csikós György Pál egy székkel leütötte Cs. E.-t, az négykézláb próbált mene­külni előle az étterem kony­hája felé. Vehemens harago­sa egy kávéscsészealjat do­bott utána — ami célt té­vesztve összetörte a kiszolgá­lópult mögötti üvegét —, majd a hátsó kijárat felé ül­dözte, amikor összetalálko­zott a Cs. E. asztaltársaságá­hoz tartozó Bírta Sándorral!, aki egy kólásüveggel fejbe ütötte. Csikós György Pál az ütés hatásába elesett, de ha­marosan magához tért és ül­A tárgyalóteremből Ribillió a Zöld Elefántban dözőbe vette az étterem mö­götti parkba futó Birtát, azonban nem érte utol. Mire az étterem vezetőjé­nek értesítésére a rendőrség megérkezett, mór vége volt a verekedésnek, s a helyszínen csak B. B., Cs. E. és G. Cs. maradt. Utóbbiakat sérülé­seik ellátására a baleseti se­bészetre szállították. Csikós György Pált a rend­őrök másnap vitték a balese­ti sebészetre. Itt újra agresz- szíven viselkedett: rátámadt a mentősökre, s az ott tartóz­kodó Cs. E.-re és G. Cs.-re, valamint széttépte a rönt­genlapját. G. Cs. bal kezének harma­dik ujján, mellkasán és há­tán, K. D.-nek az orrán ke­letkezett nyolc napon belül gyógyuló sérülés, utóbbi azonban nem kívánta az el­követők megbüntetését. Csikós György Pált — aki maga sem került ki sértetle­nül a csetepatéból — a Nyír­egyházi Városi Bíróság ga­rázdaság bűntettének társ­tetteseként és súlyos testi sértés kísérletének tettese­ként ítélte el. Ezért mint többszörös visszaesőt, halma­zati büntetésül 1 év és négy hónapi szabadságvesztést, valamint 2 évi közügyektől eltiltást szabott ki rá, amely határozatot Csikós megfel­lebbezte — felmentését kér­ve. A másodfokon eljáró Sza­bolcs-Szatmár megyei Bíró­ság — melynek döntése nem érintette Csikós Zoltán ga­rázdaság társtetteseként ka­pott 8 hónapi és Bírta Sán­dorra ugyanezért kiszabott 10 hónapi 2—2 évre felfüg­gesztett szabadságvesztést — a Nyíregyházi Városi Bíróság ítéletében kiszabott büntetést 10 hónapi szabadságvesztés­re és 1 évi közügyektől eltil­tásra mérsékelte. A fellebbviteli bíróság megállapította, hogy az első­fokú bíróság helyesen mérle­gelte a tényállást, és hogy a vádlottnak az az indítványa: jogos védelem címén mentse fel a bíróság, minden alapot nélkülöz. Viszont a városi bí­rósághoz képest eltérően ér­telmezte a bűnösségi körül­ményeket — így enyhítő kö­rülményként vette figyelem­be Csikós György Pál. javára, hogy a bűncselekmény elkö­vetése és elbírálása között neki fel nem róható okból huzamosabb idő (másfél év) telt el, valamint, hogy kis­korú gyermek eltartásáról gondoskodik, és hogy a sú­lyos testi sértés bűntettének élkövetése a kísérlet stádiu­mában megrekedt. együttesek hagyományos gá­laműsorán mutassa meg, mit tud, s szerezzen egyben kel­lemes perceket a könnyebb műfajok kedvelőinek. Az ed­dig megszokottaknál most ke­vesebb zenekar szerepel (a rendezők mindössze ötöt hív­tak meg), bízván, hogy az egyenletesebb színvonal ígé­rete több nézőt-hallgatót csal ki a bátran festőinek mond­ható, megszépült nyíregyhá­zi Kert moziba. Valamennyi együttes pro­dukcióját megörökítik a ru­tinos technikusok, hogy eset­leg majd ezzel is segítsék az amatőr zenészek megismerte­tését. Színpadra lép a Spirit és a Vekker együttes, és há­rom olyan csapat, akik ko­moly szakmai zsűri elismeré­sében is részesültek már. A szolnoki területi döntőn egy­aránt bronz minősítést nyert a megyei verseny győztese, a Sirokkó és a Hétfő este el­nevezésű zenekar. A Sirokkó olyan műfajban nyújtott ki­emelkedő, összeszokott, han­gulatos produkciót, ahol azért nehéz igazán kitűnni, mert viszonylag sokan művelik. A dolog másik oldala viszont, hogy a közönség talán erre, a hagyományosabb, dallamos rockzenére vevő leginkább — biztos, hogy tetszeni fog a műsoruk! A Hétfő este a nálunk csak kevesek által játszott blues- zenére esküszik. Ök a leg­fiatalabbak a mezőnyben, ta­lán még rutintalanok is, vi­szont mindezért kárpótol az üde hang, a kellemes zene, s a tehetség vitathatatlan je­gyei. Külön kategória a Hó­golyó modern zenei műhely. Már az elnevezés is sugall­ja, hogy nem pop, nem rock, még csak nem is dzsessz, amit játszanak. Azt a fajta — jobb híján fúziós zenének, nevezhető — stílust követik, amelyikben kis hazánkban sokan alkottak már nagyoit (lásd: Pantha Rei, vagy East), de amiből még senkinek sem sikerült megélnie, ha csak nem engedett a huszonegy­ből. A tiszavasvári csapat azonban eltökélten kitart e műfajközi műfaj mellett, s igazán kiválót alkot benne. A címben említett video­felvétel is a Hógolyóról ké­szül. Mielőtt bárki netán nagyképűségnek minősítené ezt a dolgot, tegyük hozzá: ma már a jó demofelvétel mellett ez is hozzátartozik, hogy megismertesse magát szélesebb körben is egy új zenekar. Neves szakemberek véleménye szerint lehet esé­lyük a kiugrásra, olyanok szóltak elismerőleg róluk, mint Babos Gyula, Victor Máté, vagy az ex Syrius Molnár Ákos. Botorság volna feltételezni, hogy leendő világsztárok lépnek színpadra augusztus 24-én este nyolc órától, de hogy színvonalas, jó muzsikát hallhatunk majd, ahhoz nem fér kétség, (pd)

Next

/
Thumbnails
Contents