Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 20. f ----------------------------------------------------------------------------------------------\ Magyarok a nagyvilágban Első Magyar önképzőkör 97 esztendős története. Az összejövetelek nyelve csak­nem száz éve változatlanul magyair, igaz, hogy a tagság újabb és újabb kivándor­lókkal bővült az évtizedek folyamán. Ennél régibb alapítású egyesületek is jelzik Euró­pában a munkát, megélhe­tést kereső magyarok útjait. Idén ünnepelte megalapítá­sának 140. évfordulóját Ny ugait-Berl inben a Ma­gyar Kolónia E. V. Berlin, és ünnepli ez év második részben Nyugait-európáiban veritek tartósnak bizonyult gyökereket, részben a ten­gerentúlon, most már Észak-Amerika mellett je­lentős számban Latrin- Amerikába és Ausztráliába kerülve igyekeztek új éle­te kezdeni, s csak töredé­kük vállalta az aktív po­litizálást, és éltette magá­ban a reményt — renszer- válitozásra spekulálva — a hazatérésre. Ki az „igazi”? lyen közösséget nem vállal a mai Magyarországgal. A magukat ebbe az utób­bi kategóriába számítók egyre kevesebben vannak, s a jó néhány Nyugaton meg­jelenő magyar nyelvű lap­ban lezajlott vita a haza­menni vagy nem hazamen­ni kérdéséről úgy dőlt el, hogy alig akad valaki, aki mást nyíltan lebeszélne a hazalátogatásról. Ma már az öt-hatezernyi cserkész­nek is azt ajánlják vezető­ik, hogy ismerkedjenek mag Magyarországgal. Változó szemlélet is odafigyelünk arra, mi rólunk a külföldön élő magyarok véleménye, a gyors beolvadást szorgal­mazó országokban is elter­jedt az a nézet, hogy a nemzeti kulturális sokszí­nűség nemcsak az egyént, a nemzetet is gazdagítja. A befogadó ország hű állam­polgárának és ugyanakkor magyarnak tenni nem öszeegyeztethetetlen. S ahogy a szórványmagyar­sághoz tartozók örülhetnek, s .egyre nagyabb szómban örülnek is a hazai fejlődés­nek, úgy kísérjük itthonról figyelemmell, s nyugtázzuk elismeréssel külföldön élő magyarok sikereit. A második világháborút követő koalíciós ‘korszak politikai csatározásaiban részt vettek, várakozásaik­ban csalódottak — akiket egy emigrációs történetíró „Negyvenheteseknek” ne­vez, — imajd az „ötvenha­tosok” változatos árnyala­tai színezték a szórvány- magyarság képét. Ma a mintegy 15 millióra becsült magyarság csaknem egy- tizede emigrációban él. Pontos számot nem lehet mondani, hiszen milyen kritériumokat szabhatnánk meg arra, hogy ki a magyar, vagy még inkább, ki az „iga­zi magyar”, amint azt ha­tárainkon kívül gyakran hallani pozitív értelemben is, azt jelezve, hogy az számíthat erre az elisme­résre, aki hazájától elsza­kadva sem adta fel ma­gyarságát, s igyekszik azt leszármazottaira is átörökí­teni. S persze olyan érte­lemben is, hogy az az „igazi magyar”, aki semmi­vé_______________________________________________________________ Ha cinikusak akarnánk lenni, azt is mondhatnánk, hogy visszájára fordult az egykori reakciós jélszó, hogy ,lábával szavaz a maigyar”, hiszen az elmúlt években egyre emelkedett a hazalátogató magyar származású külföldi álam- polgárok száma, tavaly már csaknem elérte a 230 ezret. Nem akarunk ebből messzemenő politikai kö­vetkeztetéseket .levonni azon túl, hogy megválto­zott a hazai helyzet és a nemzetközi légkör. Amikor itthon nem volt tanácsos külföldi .rokonokkal dicse­kedni, azokban az orszá­gokban, amelyek a legna­gyobb számban fogadtak ■be magyarokat, a gyors asszimiláció volt a követen­dő út. Az enyhülés szaka­sza itt is — ott is módosí­tott a gondolkodásmódon, s szerencsére az enyhülés időleges visszaszorulása nem változtatott ezen. Mi y Mit jelent az, hogy alig több, mint kétszázezer hí­ján kétmillió amerikai ál­lampolgár vallotta magát a legutóbbi népszámláláson magyar származásúnak? Mennyi közülük a magyar? Az a csaknem félmillióra .becsült amerikai, akinek magyar az anyanyelve? De hiszen a pennsylvaniai Pittsburghben mintegy tizenötezren (tartják magu­kat magyarnak, s közülük legfeljebb ha ezer beszél magyarul. S ugyanitt talál­koztam olyan magyarul hi­bátlanul beszélő amerikai­akkal, akik soha nem jár­tak szüleik, vagy éppen nagyszüleik szülőföldjén. Kivándorlók, emigránsok Pennsylvania állam egyébként jeles szerepet játszik az amerikai magyar kivándorlás (történetében. Itt alapította meg Hazleton bányatelepen tizenhárom magyar bányász éppen száz évvel ezelőtt a Verhovay Betegsegélyző Egyesületet, mely az idén pittsburgi központjában már William Penn Association néven, de magyar jellegét lénye­gében megtartva ünnepelte a centenáriumot. S ugyan­abban az évben, amikor a Verhovay Betegsegélyző Egyesület alakult, jött lét­re az első magyar település Kanadában. A bányászokat éppen úgy az ínség hajtotta a tengerentúlra, mint azo­kat a zselléreket, akik a magyarok Kanadáiba tele­pülését elindító Esterházy Pál nevét viselő Esterház kolónián (kezdték újra az életet. De hogy a munká­sok, bányászok, parasztok mellett jó szerencsét kere­ső városi kisemberek is összefogtak egymás megse­gítésére, anyanyelvűk meg­őrzésére Amerikában, azt bizonyítja a New Yonk-i felében Párizsban a Köl­csönösen Sególyző Magyar Egylet. A múlt században s századunk első éveiben a magyar (magyarországi) kivándorlás zöme azonban a tengerentúlra irányult, érdekes módon nem feltét­lenül állandó letelepedési céllal. Amerika sokak szá­mára néhány év kemény munkát jelentett — jórészt csalód nélkül —, mely megalapozhatta az otthoni élet újrakezdését a verej­tékkel szerzett földdarab­bal, vagy falusi üzlettel, kisvállalkozással. Mikszáth Kálmán írásaiból (ismerhet­jük a jómódúan hazatért amerikás magyart, vagy azokat a felvidéki falvakat, melyeknek Amerikát ugyancsak megjárt lakói angolul beszélgettek egy­más között. Fordulatot az első világháború hozott, mely a 'hazatérni szándé­kozókat is kinnmaradásra ikényszerítette. S még na­gyobb változást a második világháború, mely a har­mincas évek nem túl nagy­számú, de többségében ha­ladó gondolkodású emigrá­ciója után olyan tömegeket sodort „nyugatra”, melyek Ennek a szemléleti mód­nak a terjedése — terjesz­tése — nem ment köny- nyen. Hiszen aki valami­kor, valamiért elhagyta a hazáját, magának is, má­soknak is indokolni igyeke­zett tettének jogosságát. Az itthonmaradottakban pedig még élhetnek fenntartások a hazájukat elhagyottakkal szemben. Ezeken — mind­két részről — túljutni nem elvek feladását jelenti. Kap­csolataink alakulása a szór­ványmagyarsággal számta­lan példával bizonyította, hogy az elvek, a politikai meggyőződés megtagadása nélkül is közeledhetünk konkrét célok megvalósítá­sa érdekében. A kompro­misszumos készséget nem szokták a magyar nemzeti sajátosságok közé sorolni, nálunk rosszabb hangzása van, mint néhány ország­ban, ahol nemzeti értéknek tekintik. Nevezzük hát meg­értésnek, megértésre való törekvésnek a közeledés fel­tételét. Ez nem kíván egyet­értést alapvető kérdések­ben, de megteremtheti az együttműködés lehetőségét elsősorban azon a terüle­ten, amelyben mindenki, aki magyarnak vallja magát, érdekelt lehet úgy, ahogy azt 17 esztendővel ezelőtt Váci Mihály költő megfo­galmazta a Népszabadság­ban megjelent „Az oldott kéve” című cikkében: „A szórványmagyarság nyelvi megmaradásáért küzdeni egyetemes és emberi telje­sítmény. Ezért- minden ma­gyar írónak és felelős em­bernek meg kell tennie leg­alább annyit, amennyi ma lehetséges.” Kölcsönös megbecsüléssel Az elmúlt 17 év eredmé­nyei az óhaza és a szór­ványmagyarság kapcsola­tainak alakulásában, amit egyre inkább figyelemmel kísérnek a szomszédos or­szágok magyarságának kép­viselői is, azt bizonyítják, hogy meghallgatásra talál­tak Váci Mihály szavai. Hozzájárultak ehhez az anyanyelvi mozgalom ren­dezvényei és azok a talál­kozók, ahol hazai és ma­gyar származású külföldi tudósok — a legtöbb eset­ben az egykori iskolatársak egymásra találásával — olyan eszmecserét folytat­nak, amelynek tudományos és gyakorlati haszna is le­het. S akárhogy alakult is az elmúlt 17 évben a világ sora, ma a korábbinál jó­val több a lehetőség a meg­értésre, akkor is, ha vitat­kozunk egymással, ha az államalapítás óta eltelt év­századok eseményeinek megítélésében nem is min­dig értünk egyet, ha más­ként is emlékezünk meg egyes évfordulókról. Min­den nehézség ellenére ki­alakult, és további fejlődést ígér a szórványmagyarság széles, a kapcsolattartásban érdekelt tömegeivel olyan, a kölcsönös megbecsülésen alapuló viszony, mely más vonatkozásban is példamu­tató lehet. (TícuidL fyetió a Magyarok Világszövetségének főtitkára KOSSUTH RÁDIÓ 7,30: Baráti kör. — 8,10: énekszóval, muzsikával. — 8,51: Kis magyar néprajz. — 8,56: Ifjúsági kai műsor. — 9,50: Versek gyei ebeknek. — 10,05: örökzöld dallamok. — 11,00: Családi szőttes. — 11,30: Ko­váts Kolos énekel. — 12,20: A bányász főtitkár. — 12,51: Ma­gyar előadóművészek. — 13,44: Törvénykönyv. — 14,10: Mű­vészlemezek. — 15,06: Az Isten háta mögött — regény. —16,05: Liszt nyomában. — 17,05: Foga­dónap — gyerekeknek. — 17,35: Folyosók — kisregény. —18,00: Magyar táncok. — 19,00: Hú­szas stúdió. — 20,00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.59: József Attila-műsor. — 22,15: Ferencsik János vezényel. — 23,44: Verbunkosmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Ki kopog? — 8,44: Ha- cky Tamás felvételei. — 9,05: Idősebbek hullámhosszán. — 9,50: Gálvölgyi-kabaré. —11,05: Ünnepi koktél. — 12,00: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,05: Bárány Boldizsár — mesere­gény. — 14,00: Többet ésszel. — 15,05: A Poptarisznya dalai. — 16,00: Színe-java. — 17,05: . nem szabad feladni!” — 17,35: Nemzetiségek zenéje. — 18,14: Zenekanál. — 19,05: Le- hár-sorozat. — 20,25: Kánikula a sarkkörön túl. — 21,05: Könnyűzene. — 21,48: Sokfé­le... Tímár Györgyről. — 23,15: Kellemes pihenést! 3. MŰSOR 6,00: Népszerű muzsika. — 8,08: Zenekari muzsika. —9,17: Kamarazene. — 10,04: Törté­nelmi operákból. — 11,00: Szimfonikus zene. — 12,50: Madrigálok. — 13,05: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak — ze­nés játék. — 13,45: Jean-Pierre Rámpái fuvolázik. — 14,10: Si­kerlemezek CD-n. — 14,55: Ré­gi magyar dalok. — 15,08: Üj Melódia-lemezeinkből. — 16,02: Verdi: Nabucco. — 18,30: V ma- terinskom jazyku. — 19,05: Richter hangversenyei. — 21,37: Operafelvételek. — 22,21: Rasa Livada jugoszláv költő. — 22,42: Dzsessz. NYÍREGYHÁZI rádió 9,00—11,00: Hírek. — Lapszem­le. — Évfordulónaptár. — Ve­ress József kritikája a Táma­dás a Krull-bolygó ellen című amerikai filmről. — Az ünnep hétköznapjai (Pálfi Balázs) — Alkotmánynapi tudósítások (A nap szerkesztője: Samu And­rás) MAGYAR TV 8,30: Tévétoma. — 8,35: Ci­gánykerék. — 9,05: Sándor Má­tyás. Tévéfilmsorozat a Verne- regényből. VI/5. — 10,00: Tiszt­avatás. Helyszíni közvetítés a Kossuth térről. — 10,30: Üttörő népzenei és néptáncgála. — 11,30: Közvetítés a vízi és légi bemutatóról. — 16,30: Hírek. — 16,35: Szól a nóta. — 17,00: Testvérmúzsák. A Kincskereső televíziós különkiadása. — 17,20: A Fekete Tulipán. Fran­cia—olasz—spanyol kalandfilm. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tévéhíradó. — 20,00: Tizenötezer pengő ju­talom. Tévéjáték. — 21,10: A hét műtárgya: Mükénéi terra­kották. — 21,15: Az én mozim. Ill l. Fényes Szabolcs műsora. — 22,15: In memóriám Lékai László. — 22,35: Tévéhíradó 3. — 22,55: Himnusz. 2. MŰSOR 20,00: Zenés nyári esték. Er­kel: Bánk bán. Az opera tévé­változata. — 21,40: Edeni ker­tek. XIII 6. Francia rövidfilm­sorozat. SZOVJET TV 6,00: Híradó. — 6.40: Világuta­zók klubja. — 7.40: Silfid (ba­lettfilm) — 8.10: Foglalkozása nyomozó (film I. rész) — 9,15: Hírek. — 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilmek. — 13,30: Hangverseny. — 13,50: Hírek. — 13,55: A kanyaron túl (film) — 15,00: Tudósítóink jelentik. — 15,30: A színházigazgató (film- koncert) — 15,55: Rajzfilm. — 16,15: A mi kertünk. — 16,45: Világhíradó. — 17.05: A világ és az ifjúság. — 17.35: Szovjet da­lok. — 17,50: Foglalkozása nyo­mozó (II. rész) — 19.00: Hír­adó. — 19.40: Mi zavarja meg az erdei csendet? (tévékarcolat) — 20.00: Nemzetközi baráti lab­dairúgó-találkozó. Svédország— Szovjetunió. — 21.45: Sakkvi­'lágbajnoki visszavágó. — 21,50: Bögöly (III. rész) ROMÁN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gaz­dasági figyelő. — 21,00: Az ide­gen c. folytatásos film. — 21,50: Tv-híradó. 21., csütörtök KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Köznapi ügyeink. — 8,30: Világhírű előadók. — 9,32: Beszélni nehéz. — 9,44: Nefelejcs. — 10,05: Két keré­ken ... — 10,35: Muzsika gye­rekeknek. — 10,50: Operarész­letek. — 11,38: A planétás em­ber — regény. — 12,45: Inter- mikrofon. — 13,00: Kamaramu­zsika. — 13,40: Chipek és ro­botok. — 14,10: A magyar szép­próza. — 14,25: Kórusainknak ajánljuk. — 15,00: Mátyás ki­rály a népköltészetben. —15,30: Zenei tükör. — 16,05: Révkala­uz. — 17,00: Kire marad a kis- ködmön? — 17,20: Farkas Fe­renc: Szent János kútja. — 17,43: Hamarosan halljuk ... — 18,05: Kritikusok fóruma. — 19,15: Tűzfolyam — riport. — 20,00: Beszélgetés Pere János­sal. — 20,43: A bécsi operában. — 21,41: Olvastam valahol. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Vonósnégyes-felvételek. — 23,28: Barokk muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Citerafelvételeink. — 8,20: A Szabó család. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Fúvószene. — 12,30: Népzene. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Operettkedvelőknek. — 15,05: Néhány perc tudomány. 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: San­zonpódium. — 17,08: Dzsessz­felvételek. — 17,30: Segíthe­tünk? — 18,30: Slágerlista. — 19,05: Sportmagazin. — 20,45: A Ragtime Band játszik. — 21,05: Jó estét, Mikroszkóp! — 21,35: Népdalkörök pódiuma.— 22,00: Maholnap. — 23,20: Könnyűzene. — 23,45: Csárda- jelenetek. 3. MŰSOR 9,08: Magyarán szólva. — 9,23: Operafelvételek. — 9,53: Orgonamuzsika. — 10,50: A CCS együttes. — 11,40: Zenekari mu­zsika. — 13,05: Harminc perc alatt... — 13,35: Fiatal román zeneszerzők. — 14,38: Liszt: Tasso. — 15,00: Pophullám. — 16,00: Beethoven-művek. — 17,00: Régi magyar világutazók. — 17,40: Moniuszko operáiból. — 18,30: In limba materna. — 19,05: Zenekari muzsika. — 20,40: Magyar népballadák. — 21,00: Cliff Richard felvételei. — 21,40: Operaest. — 22,43: Napjaink zenéje. nyíregyházi rádió 17,00: Hírék. — 17,05: LGT­dalok. — 17,20: Napraforgó. (A tartalomból: Bánsz'ki István kömyvkritikája. — Nyári hajrá. (Kolláth Adrienne) — Művészet a ,,Művészetben” (Vécsey Ag­nes) — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Pálfi Balázs) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: Szün­idei matiné. — 10,30: Jackson- út. III ,3. Francia filmsorozat — 16,35: Hírek. — 16,40: Bronx a tűzvészek után. Angol doku­mentumfilm. — 17,20: Egészsé­günkért! — 17,35: Sárga tenger­alattjáró. Popzenei magazin. — 18,30: Telesport. — 19,10: Tévé­torna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tévéhíradó. — 20,05: Op­penheimer. VII 7. Angol tévé­filmsorozat. — 21,20: Panorá­ma. A külpolitikai szerkesztő­ség magazinja. — 22,20: „A ke­nyér itt kezdődik”. Riport-do- kumentumfilm. — 23,10: Tévé­híradó 3. — 23,20: Himnusz. 2. MŰSOR 17,15: Játsszunk bábszínhá­zát! XIII, 11. — 17,55: A nősülés viszontagságai. Lengyel film­sorozat. X 2. — 18,50: Sorstár­sak. — 19,10: Unser Bildschirm Német nemzetiségi műsor. — 19,30: Elbeszélés Konsztantyin Petrovics Ivanovról. Szovjet kisfilm. — 20,00: Kockázat. Vi­lággazdasági magazin. — 20,30: A nősülés viszontagságai. Len­gyel filmsorozat. X/3. — 21,40: Tévéhíradó 2. — 22,00: Üszó- és vízilabda-világbajnokság. SZOVJET TV 6,00: Híradó. — 6,40: Állatok világa. — 7.40: Alkotó ifjúság. — 8,10: Foglalkozása nyomozó (II. rész) — 9,20: Hírek. — 12,30: Hírek. — 12,50: Dokuimentumfil- mek. — 13,40: Mindenki sta­dionja. — 14,10: Hírek. — 14.15: A kanyaron túl (II. rész) — 15,20: ......... Tizenhat évig és azon túl.” — 16,05: Vízisportok világbajnoksága. Vízibalett. — 16,35: Az alkohol és a nő (nép­szerű-tudományos film) — 16.45: Világhíradó. — 17,00: Sakk világbajnoki visszavágó. — 17,05: Rajzfilm. — 17,15: A sza­vak mögött tették. — 17.45: Foglalkozása nyomozó (III. rész) — 19,00: Híradó. — 19,40: Vendégségben V. Pikulia író­nál. — 20,35: Világhíradó. — 20,50: Vízisportok világbajnok­sága. Üszás. — 21,20: Ki utazik Truszkevecba? (tévéfilm) ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,25: Gaz­dasági figyelő. — 21,00: Augusz­tust ünnepelve. — 21,50: Tv­híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: HÁTSÓ ABLAK (20-án) TÁMADÁS A KRULL- BOLYGÓ ELLEN (21-én) Kert mozi: MAD MAX (20-án) AZ ÁRTATLANSÁG BIZONYÍ­TÁSA (21-én) Előadás kezdete: 20,30 óra. Béke mozi: de.: A KOBRA NAPJA (20-án) SZERELEM MONTREALBAN (21-én) Du.: ELNOKK IS ASSZONY (20-án) NÁSZÚT FELÁRON (21-én) Móricz mozi: HAT GÉZEN­GÚZ (20—21-én) Augusztus 2l-én 20,30 órától a városi tanács udvarán Tóth Miklós: KUTYASZORÍTÓ című kétfelvonásos komédiája a műv. közp. Bessenyei Színkörének előadásában. Rossz idő esetén a művelődési központ hangver­senytermében kerül megrende­zésre. Kárbejelentés minden © fióknál— - kárfelmérés a helyszínen és a javítóműhelyekben. ease I f I L J HALLGASSUNK ^ ÜuLill nézzünk megM 1986. augusztus 20., szerda 1986. augusztus 21., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents