Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. július 11. ÉLET A LAKÓTELEPEN Gyarapodó múzeumfalu Hétvégi programok kedvelt színhelye a Sóstói Múzeum­falu. A népi építmények sza­badtéri kiállítóhelyén az ér­deklődők többek között a szatmári, beregi, rétközi táj­egység jellegzetes építmé­nyeit ismerhetik meg. A konyha- és szobabelsők szin­tén látványosak, a letűnt pa­raszti életformáról vallanak. Az idei múzeumi hónap­ban a tervek szerint tovább bővül a Sóstói Múzeumfalu. Jól haladnak a Barabásról áttelepített iskola építésével. A maga nemében nagy épü­let falai már állnak, az ab­lakok, ajtók is helyükre ke­rültek. Hamarosan hozzálát­nak az építőbrigád tagjai a tetőszerkezethez, melyre több ezer darab zsindelyt raknak majd fel. A tornácos épület­ben közművelődési foglalko­Részlet a Sóstói Múzeum­faluból. zásokra, néprajzi és helytör­téneti előadásokra alkalmas termet alakítanak ki, vala­mint a századfordulónak megfelelően berendeznek egy tantermet és egy tanítói szo­bát. Az iskolatörténet tárgyi emlékei a múzeumbarátok segítségével szépen gyűlnek, legutóbb például Kömörőről szállítottak be a múzeumfa­luba régi padokat, szemlél­tetőeszközöket. Ezúttal nemcsak a Váci Mi­hály Megyei és Városi Mű­velődési Központ heti aján­lataiba pillantunk bele, ha­nem a megyeszékhely más művelődési házainak prog­ramjaiban is tallózunk. A megyei művelődési központ­ban július 11-én, pénteken este hétkor kezdődik a nosz­talgiadiszkó műsora. A zene, tánc éjfélig tart. 12- én, szombaton azonos időpontban ugyancsak nosz­talgiadiszkó lesz a klubkávé- házban. 13- án. vasárnap este fél ki­lenctől a Bergendi-szalon- zenekar vendégszerepei a nyíregyházi szabadtéri szín­padon. 17-én, csütörtökön este hat­tól éjfélig videodiszkó lesz a művelődési központ klubká- véházában. A KPVDSZ Művelődési Ház most szombaton egész napra szóló gyermekprogra­mot szervez, ötévestől 12 éves korig várják az érdek­lődőket. 9 órától a gyerme­kek kézügyességére lesz szük­ség a gyöngyfűzésnél, bábké­szítésnél, agyagozásnál és az aszfaltrajzversenynél. Dél­után kettőtől mesefilmeket vetítenek a Szarvas utcai művelődési házban, és játé­kos sport-, valamint logikai vetélkedőn is indulhatnak a bátrak. Az egész napos gyer­mekprogram este tinidiszkó­val zárul.------------------------------------------------v Szalonzene r-------------­A szalonzene reneszánszát éli. legalább­is Bergendi Ist­ván zenészei min­dent megtesznek ezért. Jó érzékkel már-már elfele­dett melódiákról, ritmusképletekről verték le a port. Olyan muzsikába leheltek új életet nosztalgiára fogé­kony korunkban, melyek hajdanán nagyapáink, déd­apáink lépéseit szabták meg a táncparketten. Sikerrel vetítet­ték a televízióban az „Én táncolnék veled” című mű­sort, aminek kísé­rőzenéjét szintén a Bergendi-sza- lonzenekar szol­gáltatta. A népes együttes július li­án, vasárnap este Nyíregyházára lá­togat, a szabadté­ri színpadon lép fel fél kilenctől. S aki az ismerős dal­lamokat hallva nem tud paran­csolni lábainak, akár táncra is perdülhet. _______________) Olvasópályáxet Könyvvel a szabadba Nyitott szemmel a természet­ben címmel nyári természet­védelmi rejtvénypályázatot hir­det a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár gyermek- könyvtára. A nyár a pihenés, a szórakozás ideje, és a vakáció­zó gyermekeknek bizonyára több idejük jut olvasásra. Az ezerarcú természet megismerésé­ben segítőtársak a könyvek. A pályázati füzetet a megyei könyvtár gyermekrészlegében találják a fiatal olvasók, és ott válogathatnak azokból a köte­tekből is, melyek nélkülözhe­tetlenek a feladatok megoldásá­nál. A füzetben kérdéseket ta­lálnak a madarak és fák nap­járól, mellette természetvédelmi totó valamint keresztrejtvény, melyben egy nagy magyar ter­mészettudós nevét rejtették el. A lerajzolt madarakat fel kell ismerni, a nyomolvasásban pe­dig az állatok neve a feladat. Aki még nem járt a sóstói va­dasparkban, az nem boldogul a pályázat utolsó feladatával. Egy séta megkönnyíti a fejtörést, és a helyszínen az érdeklődők le- pecsételtethetik a pályázati fü­zetet. A megfejtéseket szeptem­ber 15-ig küldhetik be a me­gyei könyvtárba. A legjobbaknak járó díjakat október 2-án adják át. Egy má­sik, országos pályázaton a szün­idei olvasmányélmények leírásá­val lehet indulni. A pályázó felső tagozatosok írásaikat a la­kóhelyük szerint legközelebbi könyvtárba adhatják le szep­tember végéig. A legjobbak de­cemberben megyei irodalmi ve­télkedőn vehetnek részt, ahon­nan a győztesek országos rádiós döntőbe jutnak. Közben az anyukáknak és apukáknak sem kell otthon maradni. Délután kettőtől ho­zott anyagból a hölgyek di­vatos szabadidőruhát készít­hetnek két óra alatt. A bar­kácsolást kedvelő apukák ez idő alatt hasznos tanácsokat kapnak. Alkotótábor Mátészalkán Befejeződött az első szatmári vendégművész alkotótábor. Hat országos hírű festőművész töl­tött tíz napot a város vendége­Tűzzománcok a nyírbátori képzőművészeti stúdió kiállításán Báthori István Múzeumban. ként Mátészalkán és környé­kén. A mátészalkai születésű Csizmadia Zoltán festőművész és pályatársai — Barczi Pál Munkácsy-dijas grafikusművész, Berecz András festőművész, Horváth János szombathelyi fes­tőművész, Kőhegyi Gyula grafi­kusművész és Szurcsik János Munkácsy-díjas festőművész — július 10-ig gyűjtötték az él­ményeket majdani alkotásaik­hoz. Az első szatmári alkotótábor szervezői remélik, hogy e sajá­tos táj elragadó szépségével em­lékezetes hangulatokkal gazda­gította a hat művész élményvi­lágát. Az alkotótáborban készí­tett munkáikból illetve a hama­rosan születő képekből, grafi­kákból ősszel nyílik majd kiállí­tás Mátészalkán. Ha a tárlat il­letve a városnak adományozott alkotások megteremtenék az al­kotótábor jövőbeni hagyomá­nyát, akkor minden évben fo­gadna vendégként művészeket a szatmári város, és fokozatosan kialakulnának egy helyi galéria alapjai. Nem kell Kisebb város, kisebb lakó­telep, kisebb gond — vala­hogyan így összegezhetjük a tapasztalatokat, miután há­rom megyénkbeli városban érdeklődtünk, milyen az élet a lakótelepeken. Fehérgyarmaton is összes­ségében jónak mondható a helyzet, ami persze nem je­lenti azt, hogy nincsenek ez ügyben a tanácsnak felada­tai. A lakótelepi jeliegű ré­szek kereskedelmi ellátása megfelelő, és iskolába, óvo­dába is a környéken járhat­nak a gyerekek. A város mé­reteiből adódóan tulajdon­képpen semmi sincsen iga­zán messze, a városközpont mindenhonnan egyszerűen elérhető. Komolyabb gondok inkább a családi házas tel­kek környékén adódnak, hi­szen a Tunyogmatolcs felőli részen lakó gyerekek több felé járnak iskolába. Segít­séget majd az a tizenkét tan­terem jelent, amely a közel­ben épül. A kereskedelmi el­látással is vannak bajok, de nemrégiben született megál­lapodás a helyi áfésszel egy üzlet létesítéséről. Az iparte­rületen is fejlesztésre lenne szükség, célszerű lenne bőví­teni a sütőipar itteni üzle­tét. S ha már az iparnál tar­tunk: a közeli években vár­hatóan ötszázzal többen fog­nak dolgozni a különféle üzemekben, ami ismét csak alátámasztja az alapellátás fejlesztésének szükségessé­gét. r-----------------------\ „Férőhely“ és emberség M ein tagadom, Kissé bosszús voltam akkor, amikor Nyíregyháza idős embereiről es­vén szó, túlságosan nagy hangsúlyt kapott az a való­ban nem örvendetes adat: a megyeszékhelyen csupán 90 embernek jut hely az öregek napközijében. (Nem a név ellen berzenkedek, bár ezt is tehetném, hiszen annyira in- fantUizáló, hogy az már egyenesen sért.) Szóval, nem a név indított meg bennem gondolatokat, hanem az, hogy az intézmény kapott ismét kiemelt hangsúlyt. Néha már- már úgy tűnik, hogy az idős emberekről esik szó, nem is tudunk másban gondol­kodni, mint ÖNO-ban, se­gélyben, kórházban, közkony­hában. Nem vitás, ez az egy­szerűbb. De így, ettől az egyszerűségtől egyszerűen el­sikkad az ember. Jó, ha van olyan klub, ahol összejöhet néhány idős asszony és férfi. Kell olyan lehetőség, ami oldja a ma­gányt. De meggyőződésem, hogy nincsen globális szoci­álpolitika ! Tudomásul kell venni, hogy a gondoskodás fogalomrendszerébe beletar­toznak ilyen fogalmak és gyakorlatok mint: szeretet, figyelem, látogatás, patroná- lás, egyéni gondok átvállalá­sa, emberi kapcsolat a kör­nyezettel. És a sor természe­tesen nem teljes. De vegyük bármelyiket is, azonnal ki­derül: mind komplikáltabb, mint a segélykiutalás, vagy a szociális otthonban történő elhelyezés. Hogy mit ajánlanék helyet­te? Nos elsősorban azt, hogy ne csak azt tudjuk, hány öreg van. Ismerjük meg azt Is, milyenek, milyen általá­nos és speciális gondjaik vannak. Mérjük fel, hogy egy-egy idős ember vagy em­berpár környezetében kik vannak (mert vannak!!) olyan önzetlen emberek, akik vállalják az idősekkel törté­nő rendszeres foglalkozást. Építsünk azokra a társadalmi aktivistákra, akik örömmel vállalják mások segítését, ápolását. A Vöröskereszt szer­vezze tovább a házibeteg-ápo- lást, tanítson meg minél több embert a segítség megadásá­ra. A népfront legyen tér- képezője, felmérője egy-egy lakóház, körzet helyzetének. Röviden: lássuk be végre, hogy az idős emberek első­sorban a környezet figyelmé­re, szavára, szivére áhitanak. Mindez nem „férőhely” dol­ga. Inkább emberségé. Kár lenne, ha ez a tétel kimarad­na a jelen megítélésénél és a jövő tervezésénél, (bürget) mindenért utazni L akótelepek kezdtek kinőni a földből néhány év­tizede minden valamirevaló városban, örültek a lakásra várók, hamarabb költözhettek be az önálló otthonba. Aztán a kezdeti lelkesedés elmúltával ■kiderült: nem is olyan szép a menyasszony. A gyereket 'kilométerekre kell hordani az iskolába, óvodába; egy liter tejért, kiló kenyérért is buszozni kell. Ahogy a hivatali nyelv mondja: az infrastrukturális beruházá­sok elmaradtak a lakásépítés üteme mögött. Nyírbátorban már tíz éve megkezdődött a Fáy-lakóte- lep építése, háromszáznál több lakásban már otthonra leltek a családok, ebben az ötéves tervben pedig újabb negyven készül el. Az ott la­kók (s majdan az új szak­munkásképző diákjai, dolgo­zói) ellátását szolgálja majd a néhány éven belül elké­szülő modern ABC-áruház, de most sincsen messze a köz­ponti nagy ABC. Iskola és óvoda együtt épült a lakóte­leppel, terveztek szolgáltató­műhelyeket is, de végül is az igények ez utóbbit nem indo­kolták egyelőre. Gondok Nyírbátorban is inkább a ré­gebbi. a külső részekre jel­lemzőek, ezek a területek ke­vésbé ellátottak. Főleg a vá­ros északi részén hiányzik óvoda és iskola. Jó hír, hogy ebben az ötéves tervben óvo­da épül ott, és bővítik az is­kolát is. Az összes lakás közel egy- harmada lakótelepi jellegű Mátészalkán, de a legtávo­labbi sincsen néhány száz méternél messzebb a város- központtól. Ez a tény azt is jelenti, hogy különleges, csak a lakótelepekre jellemző gon­dokról nem nagyon beszél­hetünk. Az óvodai, bölcsődei helyzet jónak mondható. Az iskolákkal már vannak prob­lémák, de ezek is inkább vá­rosi, semmint lakótelepi jel­legűek. (Gyógyírt jelent majd erre a bajra, hogy még eb­ben a tervidőszakban elké­szül egy tizenkét tantermes általános iskola a ráckerti lakótelepen.) A kereskedel­mi ellátás kiegyensúlyozott, sőt a legfontosabb szolgálta­tóműhelyek is megtalálhatók a lakótelep környékén. (P. d.) A tárgyalóteremből Útonállók a Széna téren Aggasztóan szaporodnak mostanában az olyan hírek, hogy az utcán, vagy vonaton gyerekeket arra kényszeríte­nek, adják oda pénzüket, ér­tékeiket, cigarettájukat. Az esetek egy részében homály­ban maradt a tettes szemé­lye, mert tanú nincsen. Ez­úttal azonban volt kit felelős­ségre vonni. Igaz, hárman kö­vették el a bűncselekménye­ket, de csak egyikük került rendőrkézre, ö pedig azt mondta: két ismeretlennel volt együtt... Március 9-én este a Széna téren állított meg két fiatal­embert a húszesztendős nyír­egyházi Kóka Miklós, és ci­garettát kért tőlük. Nem ka­pott, ezért tovább kísérlete­zett. Két társával a 110-es kollégiumába tartó fiúkat ál­lította meg. Az egyik „isme­retlen” felszólította őket, ad­janak pénzt, vagy cigarettát. Nem voltak hajlandók, ezért Kóka egyiküket hátulról megütötte. A fiúk még el tudtak futni támadóik elől, nem úgy diáktársaik. Kókáék ugyanis ezután három fiúnak állták útját, hasonló felszó­lítással. Kóka, hogy szavai­nak nagyobb nyomatékot ad­jon, egyből ütött is. Az egyik gyerek az arcára kapott tőle, a másikat úgy verte orron, hogy eleredt az orra vére, majd a harmadikra emelte kezét. Ez utóbbi, félve a bántal­mazástól, átadott húsz forin­tot, s tűrte, hogy kivegyék a zsebéből a cigarettát és a gyufát. Közben a kollégium­ból diákok és tanárok indul­tak el, hogy megakadályoz­zák a további bántalmazást. Kókáék erre gyorsan a nya­kuk közé kapták a lábukat, s elmenekültek. Két támadó­ra nem is akadtak rá, de a vádlottat a később kiérkező rendőrjárőr elfogta. A fiatal felnőtt korú, bün­tetlen előéletű Kóka Miklóst a Nyíregyházi Városi Bíró­ság zsarolás és garázdaság miatt tíz hónap — két év próbaidőre felfüggesztett — börtönre ítélte, s elrendelte a pártfogói felügyeletét. Re­mélhetőleg ez az ítélet el­gondolkodtatja a vádlottat, mert legközelebb, ha hasonló ügyekbe keveredik, már nem úszhatja meg ennyivel... ■^£7^^k^rIkIéIp] Vendégjárás CsarodáB Egyre többen keresik fel Szat- már-Bereg ne­vezetességeit, műemlékeit. A csarodai mű­emlék templo­mot szombat­helyi diákok nézték meg a közelmúltban. (elek)

Next

/
Thumbnails
Contents