Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
2 Kelet-Magyarorsiág 1986. július 7. A jó fagylalt titka Fűszereit meg kell adni neki... Tisztaaéggal átkerülhető e mórgezóa Fagylaltkörútra indultam. Már nemcsak a városban, hanem faluhelyen is kínálja a hideg csemegét a valamire való vendéglő. Ahogy a minőség iránt érdeklődtem, tüstént két pártra szakadt a fagylaltimádók egységesnek tűnő tábora. Van, aki csak a melegben kíván egy hűsítő fagylaltot, s az útjába eső első ablaknál leszurkolja az ötöst! Neki általában mindegy, milyen alapanyagból készül. Talán a többség — bár ez csak magánszámításom eredménye — kifejezetten ragaszkodik egy-egy fagylaltkészítő ízeihez és a világ kincséért sem pártolna el a megszokott finomságtól. Ez adta az ötletet: kifürkészni, mi lehet a jó fagylalt titka? — Nincs itt, kérem, semmi titok — állítja két adag közben Tamás Irén, a nyíregyházi Borsodi Söröző fagylal- tosa. — Az előírt mennyiséget kimérni, vízzel jól elkeverni, tíz percig fagyasztja a gép és máris adagolhatom. Egyszerű ez... Néhányan állnak a Kelet Áruház előtti fagyialtos ablak előtt. Csak vegyesen kínálják a sárgabarack és eper fagylaltot. S ha valaki nem szereti vegyesen? A RAKONCÁTLAN MASINA — A gép fél oldala lefagyna, de azért ritkán kiszoríthatunk egyfélét is belőle — hagyja félbe egy percre Mráz Lászlóné, aki a ruházati eladói szakmát cserélte fel a fagylaltosra tavaly. Közben a bedobott aprópénz eltömíti a pénznyelőt, Mrázné késsel igyekszik rendbe szedni a rakoncátlan masinát. Nem új dolog számára a szerelés, ha kimegy a gép biztosítéka, egyedül lát hozzá a javításház utcában él a cukrászok klubszövetségének 83 éves tagja. A híres mester nem sajnálta tőlünk a jó fagylaltrecepteket. ö még az unokáját is elküldi egy ízes alapanyagért külföldre. Egyébként nem vagyunk megelégedve a hazai alapanyagtermelő kisiparosok munkájával. — Ügy van ez, tudja, hogy a sajátos ízeket, a fagylalt fűszereit meg kell adni mindnek, mint a főzésnél — teszi hozzá az édesanyja. Előfordult, hogy a mestert is túlszárnyalták és tetszett az öreg cukrásznak ä fiatal házaspár fagylaltja. Elmondták: nem a vizezett vagy a csak habfagylaltra törekednek. Előírás, hogy öt dekát nyomjon egy gömb, ők beleteszik a 6—7 dekát. A tisztasággal pedig garantáltan elkerülhető a legnagyobb hőségben is a fagylaltmérgezés. A fertőtlenítő szert higiénikus orvos állítja ösz- sze... VALÓDI! FRISS! hoz. A gép mellett nagy vödörben áll az elkészített alapanyag. Vajon nem kellene ezt hűteni? — ötlik fel bennem. Mrázné megnyugtat, nem. ö abban látja a jó fagylalt készítésének titkát, hogy sokáig, — legalább félóráig — hagyni kell állni a habverővel jól összedolgozott alapanyagot. A FAGYIKIRÁLY ÉS UNOKÁJA Jósavárosban több helyen árusítanak fagylaltot. A sort nem méterben, hanem időben mérik a vendégek Nagy Jánosné Ószőlő utcai pavilonja előtt. Itt — jó időben — félórás sóit kell várni. — A fagylaltkészítésnél abból indulunk ki, hogy ami nekünk ízlik, biztosan megnyeri a vendégek tetszését is — összegzi a család véleményét a férj, mert ő is, édesanyja is kiveszi a részét a munkából. — Számtalan vidéket bejártunk és próbáltuk megismerni a szakn.ai fogásokat. Pesten a NépszínHamar megkedvelték a városközpontban az olasz fagylaltozót. Fenyvesvölgyi Zoltánná egy hónapja készíti itt a hagyományos és az olasz fagylaltot, amelyet eleinte bizony, kínálni kellett. Azóta a rizs, császárkörte, fahéj, rumos szilva sajátos ízt jelent a kínálatban. — Igazi, szakmai titkot nem árulhatok el, annyit azonban igen, hogy friss gyümölcsöt, kevés vizet és valamennyi hozzávaló anyagot bele kell tenni. De ezt bizonyára minden fagylaltkészítő tudja, ez nyílt titok ... A főzött fagylaltokat is bátran készíti Balkányban Szőke Géza az áfész cukrász üzemvezetője. — Eszencia helyett valódi ízeket, friss anyagokat kell felhasználni. Külön főző, külön mosogatóhely a fagylaltnak. Itt nem válogathatnak a vevők, ezért arra törekszünk, jó fagylaltot kínáljunk. A fagylaltmérgezés miatt pedig nem kell aggódni, ha patikatisztaság uralkodik a fagylaltosnál. >T. K. Házmester-MfláisrÉl A kisfiú elnézte az üvegajtót. A lendületét már nem tudta lefékezni és átesett a hatalmas táblán. Az üveg csörömpölve hullt, ezer darabra, a gyermek lába megsérült. Hogy mégsem vérzett öl, amíg orvoshoz került, a helyszínre siető házmesternek, Drenza Jánosnénak köszönhető. Elsősegélyben részesítette a gyereket. ápolni a beteg lakót Bár még szokatlan, hogy a házfelügyelő lássa el a bel teget, mégsem egyedi esetről van szó. Nyíregyházán két éve az ingatlankezelő vállalat és a Vöröskereszt házi betegápolásból és elsősegély- nyújtásból hirdetett tanfolyamot a házfelügyelőknek. A szervezők maguk sem gondoltak ekkora érdeklődésre. Alig egy-két asszony nem fejezte be, huszonnégyen tettek eredményes vizsgát. Oklevelet, jutalmat és elsősegélytáskát kaptak a zárófoglalkozáson. No és egy szépen hangzó ígéretet, hogy a rászoruló idős embereken segíthetnek tiszteletdíjas gondozóként. A fő cél azonban változatlan: a gondjaikra bízott családok idős, elesett tagjainak nyújtsanak szakszerű segítséget. — Alig nyílik alkalmam gyakorolni a tanfolyamon hallottakat — mondta Dren- záné, jósavárosi házfelügyelő. — Nálunk fiatal családok laknak és ők általában elmennek az orvoshoz, ha kell. Azért apróbb dolgok előfordulnak a házban. Tanultunk vérnyomást mérni, ruhagyűjtésnél, véradás szervezésénél, de még egy cipővásár lebonyolításánál is kérik a segítségünket. Drenzáné egyébként is többet vállal, mint általában a házfelügyelők. Az őket tömörítő aranykoszorús brigád helyettes vezetője. „Látogatjuk az otthonban Is” A kisebb házfelügyelői lakást nagyobbra cserélte Nagy Lászlóné és most Nyíregyháza egyik legszebb épülő pontján, a Vasvári Pál utca 5. szám alatt négy lépcsőház 60 családjának gondját vette vállára. A régi házban, a már sok idős ember otthonát jelentő Északi lakótelepen sokszor hasznát vette a tanfolyamon tanultaknak. — Óriási a különbség egy „idős” és egy „fiatal” lépcső- ház között — magyarázza Nagyné. — Ott gyakran kiváltottam a gyógyszert. Lakott a házunkban egy idős házaspár, a nénit húsz éve ágyhoz kötötte a betegség. Vittem neki ebédet, ha porszívóztam, náluk is kitakarítottam egyúttal. Később én kezdeményeztem a szociális otthoni f elvételt, mert ahogy elköltöztem, nem gondoskodott senki a magatehetetlen, gyermektelen két öregről. Azóta családostól látogatjuk őket a sóstói otthonban ... Ez is szilgáltatis Kicserélődik lassan a régi házfelügyelői gárda. Ma már egyre többen érettségizettek, szakmunkások. Így érthető, hogy a középfokú végzettséget nyújtó betegápolási és elsősegélynyújtási ismereteket magas szinten sajátították el a résztvevők. Hamarosan tovább képzésre hívják be őket, hogy ismereteiket felfrissítsék. — A szolgáltatás az egyik legfontosabb feladatunk — hallottuk Szalai Bélánétól, az IKSZV üzemápolónőjétől. — S ezt nemcsak a takarításra, lakbérszedésre kell érteni. A házfelügyelő ■ a legközelebbi, aki észreveheti a rosszullé- tes, az eszméletlen lakót és mire az orvost kihívja, rhár a legfontosabb tennivalók elvégzésével előmozdíthatja a gyógyítást. Különösen az idősek között sok a fekvő beteg, akit mosdatni, étkeztetni kell. Ezért szerveztük meg a Vöröskereszttel ezt a tanfolyamot. A vizsgázottak nevét leadtuk a tanácsnak, hátha tudják őket szociális gondozókéit foglalkoztatni — tiszteletdíjért. — Mi csak azokról tudunk, akik nálunk jelentkeztek — mondta Varga Zoltánná szociális szervező a tanács egészségügyi osztályán. — Nyíregyházán 13 főfoglalkozású és a városkörnyéket is beszámítva 95 tiszteletdíjas gondozónőt alkalmazunk. Általában kielégítik az igényeket, de nem küldenénk el a dolgos kezeket. ★ Talán csak annyit megjegyzésként: ha már egy ilyen hasznos kezdeményezés elindult, bevált, jó ienne, ha az adminisztráció útvesztőiben egymásra találna a segíteni akaró és a rászoruló ember. Tóth Kornélia Nyíregyháza és Nagykálló között, félúton Vasúti szerencsétlenség Komolyabb személyi sérülés nem történt Vasárnap délelőtt a Nyíregyháza és Nagykálló közötti vasútvonalon. A sínek mentén félmeztelenre vetkőzött férfiak talpfákat fektetnek, súlyos síndarafookat cipelnek, lent az árokban oldalukra borult Vasúti kocsik. Daru, műhelykocsi, különféle kellékekkel megrakott tehervagonok — a baleset-elhárítás nélkülözhetetlen eszközei. „Elkezdett rázkódni“ — De mi is történt szombat délután? Nyíregyházáról rendben elindult Mátészalka felé az utasszerelvény, az emberek békésen beszélgettek. Nem voltak sokan, mint később kiderült, szerencsére. Az egyik kocsiban ott ült Vona István is, aki maga is vasutas, vonatvezető. Letelt a szolgálata, útban volt hassa, Máriapócs felé. — Csak arra lettünk figyelmesek, hogy a kocsi, melyben ültünk, hirtelen elkezdett rázkódni — eleveníti fel az akkor történteket. — Én nem gondoltam semmi rosszra, de a kocsi másik oldalán ülő kollégám már kiáltott: kapaszkodj, mert mindjárt borulunk! Ma sem értem, hogyan úsztam meg karcolás nélkül. — Hogyan jutottak ki a felborult kocsiból? — Az ablakon át. Mi másztunk ki elsőként... sorban betörtük kívülről a kocsi ablakait, s úgy húztuk ki a bentrekedteket. Még javában folyt a mentés, mikor az egyik utas begyalogolt a káliói vasútállomásra, s onnan riasztották a mentőket, a rendőrséget, s természetesen a MÁV illetékeseit. Akik példás gyorsasággal intézkedtek. A káliói állomásról egy üres szerelvényt küldtek azonnal a bajba jutottak elszállításához, s rögtön hozzákezdtek a helyreállítási munkálatokhoz. Deák Zoltán, a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságának általános igazgatóhelyettese is rövid idő múltán a helyszínre érkezett. Az ő irányításával folyik a munka. A meleg hatására!?) A baleset okát még nem tudják a jelenlévők, csak feltevéseik vannak. A nagy meleg hatására elmozdulhatott a vágány, s közben bekövetkezhetett a síntörés. Ez azonban csak feltételezés — hangsúlyozzák —, a vizsgálat eredménye a hét elején várható. — Szerencse a szerencsétlenségben, hogy komolyabb személyi sérülés nem történt — mondja Deák Zoltán, aki nagy időket megélt már, de ilyen bálesetnek még ő sem volt szemtanúja az igazgatóság területén. Amíg ő a helyszínen irányította a munkát, bent az igazgatóságon Erdőhegyi György műszaki igazgatóhelyettes vette kézbe a dolgokat. Óriási munka hárult rá. Több száz kilométeres körzetben kellett mozgósítania a szakembereket, s gondoskodnia kellett természetesen a baleset következményeinek felszámolásához szükséges eszközök, anyagok, speciális berendezések útbaindításáról is. Vonatpótló baszok — A szerencsétlenség 17,10-kor történt, a mátészalkai főnökségünk dolgozói hat órakor már a helyszínen voltak — mondja. — Egész éjjel ment a munka, a ml embereink mellett bekapcsolódott a néphadsereg egyik speciális egysége is. — Elkerülhető lett volna a baleset? — Erre most lehetetlen válaszolni. A szerelvény hatVona István van kilométer óránkénti sebességgel közlekedhet ezen a vonalon, a szóban forgó öt- venhét kilométerrel ment... Érthető módon, mélyebb elemzésekre nem vállalkozik most senki, mindennél fontosabb a megrongálódott pályaszakasz helyreállítása, a forgalom újbóli megindítása. (A hét végén vonatpótló autóbuszok közlekedtek az érintett vonalszakaszon.) Szombat óta csaknem kétszáz ember dolgozik, éjszaka is talpon Vannak. Rendben, tervszerűen folyik a helyreállítás, különösen, hogy tudják: a négy kórházba szállított utas — hárman szenvedtek még rajtuk kívül apróbb sérülést, de ők nem szorultak komolyabb kezelésre — még aznap este elhagyhatta a kórházat. Balogh Géza MEGKÉRDEZTÜK Miért fogyott el a tej? Vasárnap délelőtt 9 óra körül a Jósavárosban hiába kerestek, már nem kaptak tejet a vásárlók. Miért fogyott el ilyen hamar? — tettük fel a kérdést Mitruczki Jánosnak, a nyíregyházi tejipari vállalat üzemvezetőjének. — Délelőtt fél 10-ig egyetlen üzletből: az Eperjes ételbárból kaptunk telefonhívást azért, mert elfogyott a tej. Hogy a kereslet volt-e a nagyobb, vagy esetleg folyós tej is került a szállítmányba — meglehet. Kérték, küldjünk még, aminek semmi akadálya, hiszen gyakorlatilag korlátlan mennyiségben tudunk pótlólag szállítani. — Vasárnapra 3700 literes és ezer félliteres tej került a megyeszékhely árusításra kijelölt presszóiba, éttermeibe. Megállapodás szerint a vendéglátóhelynek kell gondoskodnia a pluszmennyiség kiszállításáról, de ha rendkívüli helyzet adódik — például nincs autójuk, mint ahogy az az Eperjes ételbár esetében is történt — akkor mi visszük ki az árut. (Bár ez némi gonddal jár, mert ügyeletes kocsink ilyenkor nincs.) Nálunk vasárnap reggel 8- kor kezdődik meg a hétfőn pultra kerülő tej gyártása. A mennyiségről csak annyit, hogy egy óra alatt 7—8 ezer liter tej kerül le a gyártógépekről. o A szerkesztő megjegyzése: bármiként is történt, a húszezer lakosú lakótelep vasárnap reggeli tejellátásban nem állhat be ilyen zavar. Az évek óta tartó és jól bevált vasárnapi ellátási módszer már bőséges tapasztalatot kínál a vendéglátó és a- tejipar együttműködésének hibátlan megszervezéséhez. Vonzóbb lett Nagyhalász Száz parcella beépítésre vár Sok nyíregyházi család lakótelepi otthonából szívesen költözne akár egy város- környéki községbe is, feltéve, hogy egyszerű a bejárás és nem kell minden kényelemről lemondania. Egyre többen kezdik felfedezni Nagyhalászt. A megye- székhelytől mindössze húsz kiló-méterre fekvő település könnyen elérhető autóbusz- szal, kisvonattal egyaránt, valamint több üzlet és szolgáltatás áll a lakosság rendelkezésére. Az idén 60 építési engedélyt adott ki a tanács — annyit, mint az előző másfél évben együttvéve. Igaz, elsősorban helybeliek kezdtek házépítésbe, de vettek telket paszabiak, sőt nyíregyháziak is. Jó hír a letelepedőknek, hogy bőven van telek a községben. Két éve vonták be a belterületbe a rétközi részt. Ezen a foghíjas beépítésű környéken száz új telket jelöltek ki, húszra már felhúzták a házat is. Szintén két éve alakított ki 45 házhelyet Ószőlőben a tanács. Ezek fele elkelt, a többire vevőt keresnek. így most 100 parcella áll rendelkezésre Nagyhalászban. Ebben a tervidőszakban elsősorban az új letelepedők és a fiatalok érdekeit szem előtt tartva határozták meg a fejlesztési célokat a faluban. Tervezik egy óvoda, az Ószőlő utcában pedig egy ABC építését. A lakosság megszavazta a településfejlesztési hozzájárulást, amit utakra költenek. Mivel az ivóvízhálózat kialakítása miatt sok családot terhel a közműfejlesztési hozzájárulás fizetése, az idén és jövőre 300, a következő három évben pedig 600 forint a tehó összege. Az így összegyűlő pénzből — melyet megtoldanak a tanács kasszájából is — 9 kilométer út készül el öt év alatt a településen.
