Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

1986. július 29. Kelet-Magyarország 3 Segítség a családoknak Megelőzni a bajt Egyes országokban immár jeles múltra tekintenek vissza azok az intézmények, amelyek a családokra irá­nyítják figyelmüket. Tavaly megyénk négy településén is létrejöttek ilyenek. Nyír­bátorban, Ibrányban, Szat- márcsekén és a megyeszék­helyen kezdték meg műkö­désüket a családsegítő köz­pontok. A Nyíregyházi Családse­gítő Központ szórólapján — amivel annak idején tu­datták létüket — ez áll: „Az intézmény feladata ta­nácsadás Nyíregyháza va­lamennyi lakosa részére, és családgondozás a működési területén lakók részére.’’ — Azt hiszem, mindkét feladat némi hozzáfűzni va­lót igényel — mondom dr. Kemény Lajosnénak, a köz­pont megbízott vezetőjé­nek. ahogy leteszem a pa­pírost. — Működési területünk — bólint — a városnak a nagykörúttól északra és nyugatra eső területe, a Korányi Frigyes utcától a Debreceni útig. Ebben a körzetben 40 ezer ember él. Ami a gondozást illeti, ez roppant bonyolult és össze­tett tevékenység, esetenként más eszközöket és módsze­reket igényel. Finom arány­érzék és beleélő-képesség kell ahhoz, hogy a pszicho­lógiai és jogi tanácsadással, a terápiás gondozással, va­lamint az anyagi segítség- nyújtással megfelelően él­jünk. — Ezek szerint a központ anyagi támogatást is ad a rászorulóknak? — Igen. Nagyon indokolt esetben így is a körzetünk­ben élő családok segítségé­re sietünk, de igyekszünk figyelemmel kísérni, hogy a pénzt arra a célra fordít­ják-e, amire adtuk. Volt rá eset, hogy mi vettük meg belőle a mosógépet, cent­rifugát. előzése, hogy a családban konfliktusok üssék fel a fe­jüket, igyekszünk kiegyen­súlyozottá tenni életvitelü­ket. Ebből következik, hogy ha már kialakultak a konfliktusok, ezek feloldá­sában kell közreműköd­nünk. Ezenkívül azon dol­gozunk, hogy egységesítsük az egészségügyi és szociális gondozást. Állandó kapcso­latot tartunk fent az isko­lákkal, a védőnői hálózat­tal, a gyámhatósággal, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézettel, és még felsorolni is sok lenne, hány állami és társadalmi szervezettel, valamint egyesülettel. De a szomszédok, rokonok jelzé­sére is reagálunk. — Mik a céljaik? — Elsődlegesen a pre­venció. Tehát annak meg­— Hány „esetük” volt eddig? — Működésűnk óta körül­belül ezer családdal foglal­koztunk, de ez sokkal több „eset”, hiszen egy-egy csa­ládban több személy van, és sokszor pszichológiai, jogi, vagy éppen iskolai, munkahelyi problémák is adódnak párhuzamosan. Ta­lán a legfontosabb, hogy az emberek igénylik és elfo­gadják a segítségünket, lyii pedig örülünk minden kis sikernek, főleg, ha azt ta­pasztaljuk, hogy nélkülünk nem, vagy nehezen oldódott volna meg egy-egy válság- helyzet. A válni szándékozó fiatal házasok körében pél­dául a beavatkozásunk 50 százalékban sikeres, helyre­áll a családi béke. Vannak még megoldásra váró kérdések is működé­sünk körül. így nem tisz­tázott, hogy mikor vehe­tünk igénybe karhatalmi segítséget munkánk során, és hogy megillet-e bennün­ket a hivatalos személy jog­állása. Jó lenne továbbá, ha körzetünkbe tartozókra vo­natkozóan javaslattal élhet­nénk a lakáskiutalások so­rán, és ha rendelkeznénk olyan speciális igazolvány­nyal, amely megkönnyítené a családgondozók mozgását. Czine Gáspár Külföldi vendégek a nyári egyetemen J Hit tud rólunk a világ? Képünkön: Barabás László, Bödewart Johannsen, Azba- ha Haile, Ma Yie a szerzővel. (Jávor László felvétele) Mindnyájan megilletődöt- ten ültünk az asztal köré, és kimondatlanul is éreztük: megható és emlékezetes lesz ez a találkozás. Egy pillanat alatt semmivé foszlottak olyan fogalmak, mint bőrünk színe, esetleges felekezeti kü­lönbözőségek, a kézfogással semmivé tűntek az ezer, meg ezer kilométerek, melyek egyébként elválasztanak ben­nünket, és asztalnyivá zsugo­rodott a világ. Talán jogos, hogy a népes, több, mint száznyolcvan fős társaságból az újságíró a leg­távolabbról érkező személye­ket „szúrta ki”, így kötöt­tünk ismeretséget az etiópiai és a kínai vendéggel. Társa­ságunk harmadik külföldi tagját pedig azért ajánlotta Barabás László, a nyári egye­tem titkára a sajtó figyelmé­be, mert nem először van itt nálunk, és egyike a legalapo­sabb és legnagyobb lelkese­déssel kutató hallgatóknak. Magyarul tanult Kínában Mi szél hozta ide a nyári egyetemre vendégeinket a messzi országokból, milyen­nek látnak bennünket köz­vetlen közelről, és milyen hírünket viszik él a világba? — alighanem ezek a legfon­tosabb kérdések azon kívül, hogy mire használják, ho­gyan hasznosítják majd mun­kájukban mindazt, amiről itt, a nyári egyetemen hallot­tak. Kellemes meglepetéssel szolgál a kínai Ma Yie, ami­kor sajátos akcentussal ugyan, de majdnem tökéle­tes nyelvtanisággal megszó­lal — magyarul. Pekingben végzett az idegen nyelvek fő­iskoláján, ahol a német, az orosz és az angol mellett még egy szocialista ország nyelvével is meg kellett is­merkednie — bennünket vá­lasztott. Közrejátszott ebben a nép iránti szimpátia is, amit később a gyakorlatban is érvényesíthetett, hiszen két alkalommal két—két évet töltött diplomataként Buda­pesten, a nagykövetségen. Je­lenleg Pekingben él, ott érte ennek a nyári egyetemnek a híre a Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Intézetéből. A kínai tudományos akadémia szovjet és kelet-európai or­szágok intézetének alkalma­zottjaként a magyar gazda­ságot tanulmányozza, illetve Nyíregyházán a kulturális élettel ismerkedik. Néhány nap után így foglalta össze tapasztalatait: — Nem a diplomata mon­datja velem, de eddig Buda­pestet tartottam a világ leg­szebb városának. Most na­gyon megszerettem Nyíregy­házát is, mert itt még élhet az ember nagyon tiszta, friss levegőn, sok a fa, itt az erdő. A programból szép emlék, hogy Sebestyén Sándor szob­rait megnézhettük. Ezek után kíváncsi vagyok a mű­vésztelepi tárlatra is, a Sós­tón. Áz aspiráns találkozói es a szép nak... magyar táncok­Jelenleg Lipcsében él az etióp származású Azbaha Haile, aki a Marx Károly egyetemen tudományos foko­zat megszerzéséért dolgozik az aspirantúráján. A nyári egyetem programjából azo­kat az üzem-, és tsz-látoga- tásokat. illetve hasonló ta­lálkozókat várja kíváncsian, amelyeken lehetősége van az üzem és dolgozói életét ta­nulmányozni — ami egy szo­ciológustól természetes is. Először van hazánkban, így el kell hinnünk neki, amit friss szemmel lát: bizony ne­hezen tájékozódik nálunk az idegen a csak magyar nyelvű útbaigazító táblák, feliratok alapján, legalább idegenfor­galmi szezonban kényeztet­hetnénk jobban vendégein­ket. — A magyar egyébként nagyon vendégszerető és ba­rátságos nép, ennek a hírét viszem el. Meg a jó tokajinak Másodszor ugyanitt Bödewart Johannsen úr Koppenhágából immár má­sodszor van itt, mert meg­nyerte az érdeklődését az a témakör, amit a nyári egye­tem idei programja kínált. A központi pedagógiai könyv­tárban végez kutatásokat a különféle országok etnikai kisebbségeinek életmódjáról, identitásáról, és ehhez keres modelleket — többek között nálunk is. A nyári egyete­men ugyanis több előadás hangzik .el a nagy létszámú német hallgatóság kérésére a hazánkban élő németek éle­téről. Johannsen úr a szer- bek és a horvátok beilleszke­déséről is készít tanulmányo­kat, illetve más országokban is vizsgálódik hasonló ügy­ben. Bár Dániának nincs ko­moly gongja a nemzetiségi­ekkel, egy olyan fokon fej­lett társadalomnak már az okoz problémát, vajon meg­felelően ítéli-e meg a több­ség a bekerülő vendégmun­kásokat, és azok hogyan él­nek együtt a dánokkal? A kutatók nemzetközi tapasz­talatait összegezve kiadvá­nyok készülnek, amelyeket azután a tanárok is felhasz­nálnak az oktatásban — így is csiszolva az újabb generá­ciók szemléletét. Á béke szigete — Tavaly egy fantasztiku­san jó program volt itt — mondja Johannsen úr. — Azért jöttem vissza, hátha az ideiből is sokat profitálok, hiszen Magyarország jó pél­da a többség és az etnikai ki­sebbségek kapcsolatára. Dá­niában most van egy kis probléma, és mi szeretnénk a többség toleranciáját erősíte­ni. Bevégezve a beszélgetést, úgy éreztük, fenyegetettsé­gekkel terhes földünkön ez a hely a nyíregyházi tanárkép­ző főiskolán néhány napra a béke szigete volt. Baraksó Erzsébet JEGYZET TENGERSZEMEK Egy-egy község, kisebb település különböző hús- készítményekkel történő ellátását és a választékot bizonyára jelentős mér­tékben befolyásolja az is, hogy a kis bolt, miként van ellátva olyan beren­dezésekkel, felszerelések­kel, amelyekben hosz- szabb ideig károsodás nélkül tárolhatók e ké­nyes, különösen a nagy melegben gyorsan rom­landó élelmiszerek. Alig van olyan, a kis­települések segítésével foglalkozó ' tanácskozás, amelyen szó ne esnék az itt élő lakosság színvona­lasabb ellátásának a ja­vításáról. Erre évekkel ezelőtt programot dolgo­zott ki a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat is, amelynek keretében az anyagi lehetőségeihez mérten minimális bérleti díj ellenében több nagy teljesítményű hűtőpulttal látta el a megye néhány településén az áfész élel­miszer-üzleteket. Ezt az akciót folytat­ják. A húsipari vállalat a napokban újabb 4 hű­tőpulttal segítette négy település ellátásának a javítását. Borbányán, Berkeszen, Gyulaházán és Baktalórántházán ke­rült egy-egy üzletbe nagy teljesítményű hűtőpult, így a jövőben minden bi­zonnyal bátrabban ren­delnek majd húskészít­ményeket ezeknek az üz­leteknek a vezetői is, melynek hasznát elsősor­ban a vásárlók látják, mert javulhat a választék és minden időben vásá­rolhatnak a különböző töltelékárukból, felvágot­takból. húskészítmények­ből. (fk.) A főorvos csak ba- I zsalygott, ahogy el- ment. Az uram meg I haragudott, mindjárt ( rám förmedt: ne ra- ' csitálj, hanem pénzt > : adj neki! De mit j . bántam én, hogy ő I mérgelődik. Inkább ■ azt csinálja, minthogy • a földbe bújjon. — Hála Istennek. 1 hogy holnap már ha- , zahozza a mentő. I deje — mondta a beteg ember párja, és a hol­napra gondolt. Ellen­tétben az elmúlt na­pokkal, most eszébe sem jutott sorra ven­ni, kik haltak- már I meg velük egykorúak I az utcában. Emléke- 1 zetében fel sem me- I rült a napokkal ez- I előtti természetes ha- 1 sonlata: „Lemorzso- I lódunk mindnyájan. I mint csutkáról a \ szemek.” A holnapra J gondolt. I Sztancs János / — En is azt gon­doltam, nem sok nagypénteket ér meg. Vihetik ezt már a kórházba, úgyis hasztalan. Amúgy se sokba tekinti az or­vosokat. De bizony segített rajta a kór­ház. Egy hét után megmondta a főor­vos, úgy, hogy az uram is hallja: szé­pen javult az állapo­ta. En meg azt talál­tam szólni: most már sokáig fog élni, mert elment otthon a hótt híre. Megmondtam én a főorvosnak azt is: nincs az a pénz, ami­ért megerőltetném az emberemet. Nekem ne dolgozzon semmit. Nem bánom, ha olyan tötyögösen jár, hogy megdöglik a bolha a talpa alatt. Ráér ő menni csen­desen, lábról lábra. öt. Egyen, igyon, ami jólesik, ne törődjön semmivel — ezt ta­nácsolta. Meg is mondta az uram: ez a jó orvos, nem az itteni. — Mégis bekerült a kórházba... — Jajaj. Akkor már égig ért a baj. Hajnalban szaladtam az itteni orvosért, ak­kor már ez is jó volt, jöjjön, mert olyan beteg az uram, a só- zóban van. Szegény, már a harmadik éj­szaka csak hánykoló­dott, meg hánykoló­dott, bejárta az egész ágyat. Máskor meg olyan volt, mint a föld. Ha erre forgat­tam, itt maradt, ha arra forgattam, ott maradt. — Mindenki azt hitte, most már vége van. ! Esteledett. A nyá­ri konyhában villany égett. Mintha sárba mártott cirokseprűvel csaptak [ volna fel, a plafon V tele volt léggyel. Két 1 öregasszony — két I testvér — szakajtó- l kosárba morzsolta a J tengerit. I — Máskor, ilyen- I korra egy csű se volt \ a góréban. Látszik, I hogy nem embere az I urad ... Majdnem az \ egéré lett a tengeri. I — Nem arra való I szegény már a tél l óta ... ] — Hamarabb kel­I lett volna orvos. — Nem elmentünk \ még időben? Ha egy- I szer nem kellett ne­ki se orvosság, se az \ itteni doktor. Ezt se I egyen, azt se, ezt se [ igyon, azt se, akkor i hogy éljen? Meg az- ] tán. tudod, hazajött ' egyszer a szomszéd , fia. Az is orvos. Meg- ] kérdezte: hány éves I is, bátyám? Hetven­egy másodperc; alatt tízmillió mérés. Nagy bonyolultságú digitális integrált áramkörök ellenőrzésére szolgáló mérőautomatát fejlesztett ki a Mikroelektronikai Vállalat. Gyorsaságára jellemző, hogy egy másodperc alatt tízmillió fnérés elvégzésére képes. (MTI fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents