Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET Híres laikus gyógyítók Szabolcsban Az orvosi renden belül évszá­zadokon áit éles ellentét volt és ; kenyérkereseti bare folyt az egye- I temet végzett orvosdoktorok (a í belső betegségek orvosai; ma: bel­gyógyászok) és a külső betegsége­ket gyógyítók borbélysebészek ' (sebészek, chirurgusök) között. Még jobban dúlt az ellenségesike- ! dés e hivatásos gyógyítók vala­mint a kuruzslók között. Utóbbiak szakképzettség és jogosultság nél­kül végeztek gyógyító tevékeny- i séget, s ide tartoztak a népi gyó­gyítókon (javasasszonyok, paraszt- : orvosok) kívül azok az előkelő, tanult, illetve egyházi férfiak és | nők, akik kedvtelésből vagy hu­manitárius okból gyógyítottak, j kuruzsoltak. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk, akiket legkifejezőbb laikus gyógyítóknak vagy — a mai képesítés nélküli pedagógu- Í sok mintájára — képesítés nélküli ormosoknak nevezni. Tevékenysé­güket nem szabad megmosolyogni vagy elbagatelizálni, hiszen hosz- j szú évszázadokon keresztül a ha­zai lakosság jelentős tömegeit „gyógyították”. A hétköznapi í gyakorlatban így kéz a kézben, egymás mellett járt a kuruzslás és az orvostudomány, sőt orvos szavunk is egyenesen a kuruzsló (urvos, urvosló, orvosló, orvos; a szláv: vrács szóból) kifejezésből alakult ki. Nyilván nem is­merjük Szabolcs vármegye va­lamennyi egykori híres laikus gyógyítóját, azonban néhá- nyójuk nevét megőrizte a történelem. Kelemen Didák-dombormű vész, 1985, Nyíregyházi Téli (bronz, Tóth Sándor szobrászmű- tárlat). Mindenekelőtt Kelemen Di­dók (1863, Baksafalva — 1744. ápr. 28., Miskolc) fe- rencrendi szerzetest kell em­líteni, aki 1702—1704 között a ferencesek Eperjes városban lévő kórház-templomában (ecclesia nosocomiális seu hospi telis) tanult. NagybáS- nyára érkezve 1710-ben: „Azoknál kezdte új küldeté­sét, akiktől mindenki elfutott, akiket mindenki elkerült: a pestises betegeknél! Felkeres­te őket, nem félve a ragály­tól odaállott a halállal vias­kodó beteg mellé, szelíd kéz­zel letörölte a hideg verejté­ket a sápadt homlokukról, hús itallal enyhítette láztól cserepes ajkukat, vigasztalta a szenvedőiket.” Nyírbátor­ban két ízben: 1720—23 és 1726—29 között volt házfő­nök, s itt is gyógyította a szegényeket és az elesetteket (Rákos B. Raymund: Ugye atyafiak? Róma, 1975. c.. könyve részletes adatokat tartalmaz). Ugyancsak a kuruc háborúk idején 1711-ban elkísérte fér­jét, Vay Ádám főmarsallit, d/antzkai számkivetettségébe Zay Anna, aki itt írta 1718- ban a Herbárium-át. Már a címlap is sok mindenről tá­jékoztat: „Orvos könyv, mellyet néhai tudós és igen híres doctor Mahthiólus cseh nyelvre fordíttatott és bővít­tetett herbáriumából a nya­valyáknak rende szerént dantzkai keserves bújdosásá- ban maga és gyermekei szá­mokra összeszedegetett és magyar nyelvre fordított né­hai Tekintetes Nemes Vay Ádám uram árva özvegye tsömeri Zay Anna ... ”. Fi­gyelemre méltó a Herbárium azon része, amely a pestis elleni védekezéssel, a sebke­zeléssel illetve a hadi sérü­lésekkel (égés, lőtt seb, fia- gyás, csizma okozta „léfofel- törés” stb.) foglalkozik. Tud­juk, hogy e nagyasszony ud­varháza népét is kezelte, il­letve számos gyógyszert sze­mélyesen is „kipróbált”. Az 1848-ias szabadságharc után nem sakkal, 1855-ben újabb nagy kolerajárvány se­pert végig megyénkén. Nagy- kálló 1855. október 30-i kel­tezéssel S. M. monogram alatt a Vasárnapi Újság így tudósított a Kállay-család és Fekete István kállósemjéni görög katolikus pap gyógyító/ tevékenységéről: „ ... a de­rék Kállay család híven ka­rolták fel az elrémült nép sorsát, s udvaraikat nyílt gyógyszertárakká tevék, hol a megszomorodott nép talál­ta vigasztalását... de külö­nös figyelemmel megemlíteni vtaló a helyben! g. kát. lelkész t. Fekete István úr, ki egyik hóna alatt az orvosi szereket, a másik alatt ... a szentséget hordozván ... vi­gasztalni éjjel-nappal fárad­hatatlanul sietett.. . Csupán sírfelirata őrizte meg számunkra, hogy a ma­gányosan élő Dessewffy Vir­ginia grófnő (1807. júl, 24. — 1856. jan. 13.) gyógyítással is foglalkozott. A büdszentmi- hályi (ma: Tiszavasvári) te­metőben 1977-ben jegyeztem le, vasból készült, klasszicis­„Bőkezűen gondosan Segfté, igyógyítá A szegényt, beteget És ügyefogyottat.” ta jellegű síremlékének (170 cm magas, 100 cm széles és 40 cm vastag) feliratát, s az öt versszakasz közül a 3. stró­fát idézem: (Alkalomszerű itt megemlí­teni Görbéd! Miklós 1976. évi közlése alapján, hogy ró­la vette nevét XVI. századi becses nyelvemlékünk: a Virginia-ikódex, amely az ő révén került a tiszalöki plé­bániáról 1844-ben Döbrentei Gáborhoz Pestre, majd 1851- ben az MTA könyvtárába.) Végül ugyancsak kolerás betegeknek laikus gyógyítók általi ápolásával kapcsolatos a Vasárnapi Űjság 1873-i év­folyama 374. oldalán közölt halálhír is: „báró Horváth Gedeon júl. 24-én Kis-Vár- dán szintén ama buzgalmá­nak esett áldozatul, hogy ne­jével (Rohonczy Lipót tábor­nok ■ lányával) éjjel-nappal ápolta a kholiera-ibetegeket". Most éppen csak utalná le­het arra, hogy Hahnemann német orvos 1790-iben hozta létre a hasonszenvi gyógyí­tást (homeopathiia). Ennek a tudománytalan orvosi irány­zatnak megyénkben is voltak követői, főleg az értelmisé­giek (pap, tanítp, katonatiszt) körében. Sokkal' nagyobb je­lentősége volt Sziabolcs-Szat- már területén a népi gyó­gyászatnak, lamely azonban már külön tanulmányt igé­nyel. Dr. Fazekas Árpád A Vörös Hadsereg toborzása Nyíregyházán 1919-ben győzött hazánkban a proletárdiktatúra. A mun­kásállamot ellenséges erők fe­nyegették, megalakulásától kezdve. Ezért megkezdődött a Vörös Hadsereg szervezése. Súlyos gondot okozott a fegy­veres erők ruházattal való el­látása. Már március 31-én megjelent a Hadügyi Népbiz­tosság rendelete a katonai ru­ha és felszerelés lefoglalásáról. A „magánosoknál” lévő felsze­relést térítés ellenében, vagy anélkül foglalták le. Egy sap­káért 10 koronát, zubbonyért és nadrágért 50-et, köpenyért 90- et, bakancsért 50-et, csizmáért 80-at fizettek. Mentesültek a beszolgáltatás alól, akik már katonák, illetve azok a leszereltek, akiknek csak egy civil ruhájuk Van a katonaruhán kívül. A rendele­tet „Pogány József, Szántó Bé­la és Szamuelly Tibor” írta alá. Erre az előrelátó intézke­désre szükség volt, mert hama­rosan megindult a nemzetközi támadás a forradalmi Magyar- ország ellen. Ekkor jelent meg a röplap „Be a vörös hadse­regbe” címmel. A proletár- államnak meg kellett védenie magát „a fegyverek ellen, ame­lyek a sötétben kovácsolód- niák”, valamint a „nyugati ka­pitalizmus” ellen, mely „az or­szág minden oldalára odaállí­totta az elámított és félfegy­verzett népek fegyveres ere­jét”. Nyíregyházán is azonnal-hoz­zákezdtek a szervezéshez, meg­jelent a toborzóbizottság pla­kátja, „Felhívás a Vörös Had­seregbe . való belépésre”. A hadseregbe főleg a háborúban már részt vett „egyéneket” vártak, de jöhettek kdképzetle- nek is. A jelentkezőknek vál­lalniuk kellett a „kötelező” (katonai eskü) feltételeit, er­kölcsileg megbízhatónak kel­lett lenniük, valamint a tobor­zóbizottság alkalmasnak kel­lett, hogy találja 'katonai szol­gálatra őket. A „Kötelező” tar­talmazta a vöröstoatona köte­lezettségeit és járandóságait is. Eszerint, a havi zsold: 450 korona, családtagonkénti csa­ládi pótlék 50 korona, lakbér fél évre a családfenntartó ka­tonáknak 300 korona, fél­évi kifogástalan szolgálatért ugyancsak 300 koronát kapott, ha saját, használható egyenru­hájában vonul be, 2 korona pótdíj illeti naponta. Az újoncok Nyíregyházán a „Kiis-tér 10. szám” alatt (ma Mártírok tere) jelentkezhettek, ahol a toborzóbizottság műkö­dött. Jelentkezni lehetett „va­sár- és ünnepnap kivételével naponta 9—12-ig”. Ezek a ka­tonák, egy tüzérezred, egy gya­logzászlóalj és egy huszárosz­tály állományát alkották. A szervezés! sikerek, hadi sike­rekben is megmutatkoztak, fé­nyes hadjáratban szorították vissza a burzsoá cseh állam katonáit, s foglalták el a Fel­vidék egy részét. A sikereket látva, június 13-án Clemonceau francia miniszterelnök jegyzé­ket intézett a Forradalmi Kor­mányzótanácshoz, melyben kö­vetelte a Vörös Hadsereg visz- szavonását. Amennyiben ez A ?örös katona kötelezője. A vöröskatona kötelezője. Szombati galéria Ágh István: Fejem fölé XVII. (Részlet) Hajlékom, földbemélyülő életem, enyémmé lakom ezt mélyülőt, hozzáhajlok mint harmathoz a fű, hozzámhajlik, kibélelem, föl a térítőt, könyök sem gyűrte még, letépett levelek lelke suhanta át, bolyongva ujjaimért, körülvesz annyi kioltottfényű csönd, enyémmé lakom, időm lesz a tér. Fényes Adolf: Mákoskalács (1910) megtörténik, a román királyi csapatokat is visszavonják a Tiszától. Mi visszavonultunk, a románok nem. Ekkor jelent meg a plakát „A ikishitűek, a gyávák és a kárörvendők el­len”, akik máris eltúlozták román hadsereg sikereit. Esze­rint „Valaki arról suttog vala­kinek, hogy a romáin hadsereg szeretne átjönni a Tiszán, de a katonák nem mernek ladikra ülni. A második valaki már úgy adja tovább a hírt, hogy a románok már át is jöttek, a harmadik, a negyedik szintén hozzátálal valamit a saját ré­mült fantáziájából, s mire a tizedikhez ér, addigra már úgy szól a hír, hogy az ellenség minden oldalról, vízen és szá­razon egyformán ladikon kö­zeledik Budapest felié, és egy óra múlva már akadnak, akik látták az Andrássy-úton” őket. A Tiszán átkeltek, de csak július 29-én, és bevonultak Bu­dapestre is augusztus 4-én. A röplap megjelenésekor a Vö­rös Hadsereg még szilárdan tartotta a Tisza vonalát. ' Riczr Zoltán Kg L assan már húsz é hogy egyedül áll a i diumon. Maga vá gartja, szerkeszti, részben ja, fordítja műsorai anyag 1969-ben Illyés Gyula DitI rambosz a nőkhöz című est vei kezdődött, Weöres Sánc Psychéjével folytatódott, hetvenes évek közepén mi csinálta az Asszonyok mc dókáit, híres nők naplóit leveleiből, tudományos í sárból, önéletrajzából á tott össze két órát. 1983-t lefordította Liv Ullmann V tozások című önéletraj; amely 85-ben a könyvp nagy slágere volt. Táv ősszel mutatta be a Vársz házban Beauvoire A megt asszony és Liv Ullmann V tozások című írásából a n ga szerkesztette monodrár kát. Folyamatosan játsf Közben előadja Károli G pár vizsolyi bibliájából vá gatott kétrészes műsorát Ahogy végigfutunk a -cir ken, feltűnik, hogy a Kár< estet kivéve minden műs a nőkről szól, hogy tár: nélkül, egyedül van szír — több mint másfél évtize Csernus Mariann, mint már sokszor kényszerült Lasztásra, ismeri és váll. önmagát, szerepeit: — Szeretek egyedül a diumon állni és két órán resztül ihatni. A hétközn életben egyáltalán nem hE nálok színészi eszközöl tartalékolom energiáimat szerepeimre. Pályám ele túl könnyen, túl hamar k tam Sbakespeare-szerepe és Melindát. Fiatal volt: felkészületlen, és elégec önmagámmal. Nem véletle parancsolt le a színpac Major Tamás, öt év hall tás után jöttem tisztába r gammal, elfogadtam, h magányos ember vagyok, felkészültem a pódiun Magamnak osztok szerepel így természetes számomra — Hosszú idő óta mim nyarat az Őrségben tölt. T nekülés ez vagy töltekezé: — Általában nem mene lök. A töltekezés jó szó, de igazság egyszerűbb. Isme seim kedveltették meg vei a vidéket, nem volt nel mert gyerekkoromban, ai nagyanyám élt, nagy ke: házban laktunk, szinte erdő közepén. — A Stúdió egyik műse ban Érdi Sándorral vitat zott asszonyműsórai apró jából a női emancipáció Az egyik kérdés az volt, r túl sok-e, amit a nők vál nak. ön azt mondta: n úgy látszik, erre mind ké sek vagyunk, csak korábl a lehetőségünk nem - meg. De miért vitatható újra a női emancipáció? ;— Tévedésből is, meg reértésből is. Tévedés Szabc jeler Most amikor korszerű közökkel és saját földjén \ zi az aratást a megye para sága — áldozzunk egy gór lat erejéig nagyapáink, e ink nehéz munkája, s b; küzdelme emlékének. Es írás azt a célt szolgálja, r. már a címe is elárulja, t adatokat gyűjtsön egybe Szabolcs megyei agrárprol riátus bérmozgalmairól. A múlt század kilencvi éveiben a szilárdnak és e nek hitt dualista rendszer ságtünetei egyre nyilvénva bá váltak. Belpolitikai ti a válság egyik megnyílván si formája az agrárszocia: mozgalom erősödése volt. szociáldemokrata párt meg kuláisa, a párt agitátorai vidéki munkája nyomán ni kedett a szegényparasztsáj agrárproletariátus forradi KM I > • -otelexcm magamat, hogy önkéntesen belepek .......... —■ h<-S. / M kezdődőié# a Magyar Tanjteakőzlársaaáíí Y*r*» Hadserege be. Kötele«*rj* magamul, hogy kötelességeimet hűen é* önfeláldozó»»» teljesítem, a Magyar Tanácskoztársa&ág Hadügyi Xepl.i/lovagé ask, a katonai egységekbe* kinevezett. illetve beos/t»!t politikai megbízottaknak. akik a proletárdiktatúrának é* a* ege** proUturíatu» X forradalmi akaratanak képviselőt, valamint Assze* purauesoofcaímnak rngedelmeskrdrtn es azoknak rendeteteU é* parancsait teljes odaadással leijrsitem. Kötelezem magamat, hogy szolgálati időm tartama alatt bárhova i* rendel a food« *- küUdrmséij i^iletméfírk én a prutehlrdiktatar* dtadaláixtk érdeke, mini n fteroMm* húrt nrtikfftale wir&t koiotktyt feladtduim/it halált mgotíő rrHmtheltHrn Minreággui telje***™ Alávetem magam a Vörös Hadsereg fvradttlnH jrgwlméprk é* lodomá*«» veintem, hogy a Vörös Hadsereg forradalmi fcgyelmm legfelsőbb fokon a forradalmi törtem *aék őrködik, kisebb fegyelmi vétségek ben* mufauustásoklian. hanyagságban az oszlattok e* nsapaUertsk vátattatt e*khdtazék«i ltétk*V$#> Kötetejöirg tnrlaraásol veszem, bogy « Voró* Hadsereg kötelékében tetjesterit %*>A- gála Iáimért • napi cőátáaou vagyis az eiheiy«é*ea élelmezése«. ruházat««« <S egyeb frivz*- relésen kivöl a kővetkező illetékeket kapót»; Havi mokl renrffokocatra való tekintet nétkfel ....................................... 4<u % Család tagonként mMi pótlék bari ................................................................................ 5» ♦ f^katoBák lakbére ftfevt .........................Á*--------—....................................... . ■ - »*» *- # Hal b*ri kifogástalan fegyelmezett szolgálat ntéa jntatomdij ...................«... 3»0 Karhatalmi ktkáidetési pötdij helyőrségen napi ............................................. Ha használható katonai egyenruhái*»» vonuhds be. addig, míg ead a ruhái e% lábbelit használom, napi .......................................................................................... » » mházati pőtdijbsn részesülök Ha fi hónapig ezt s rabára tol és lábbeli! viselem és a hadseregtől más ruhát «ras kapok, a ti teasap irtán ..................................................................... .................. SW • ruházati jutalomba» részrsálök Kelt . n, tát'J KKHknk . . ..". ., mm hMM. ...... ....................... ........... tafrmmm. V (/-4 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents