Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. július 26.0 Nyíregyházán, 1928-ban született, itt járt iskolába, kereskedelmi érettségivel 1947-ben a mai Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogelődjénél, a MOSZK-nál helyezkedett el. Kezdetben árudiszponensként dolgozott, majd hosszú ideig volt csoportvezető. 1962-ben január 1-én nevezték ki igazgató- helyettesnek és ennek immáron negyedszázada. Vállalatánál a cég gazdasági feladatköréből adódóan — termeltetés, feldolgozás és kereskedelem — sokrétű munkát végez. Különösen a termeltetés igényli minden mezőgazdasági üzemnél a kapcsolattartást, az együttműködést és ez kifogástalan. Fekete László szereti munkáját, kitart mellette és erre legfőbb bizonyíték, hogy néhány hónap híján négy évtizede végzi szolgálatát ott, ahol 19 évesen elkezdte. A Ha búzáról van szó, mindenekelőtt a w kenyérre gondolunk. Tudjuk, kenyerünk íze elsősorban a búza minőségétől függ. Magyarországon mindig jó búza termett, a pékek jó kenyeret sütöttek, a háziasszonyok jó tésztát gyúrtak a búzalisztből, fgy élt ez a köztudatban és mindmáig csak kevés szó esett a minőségről. Most viszont szinte nem telik el nap, hogy a búza minősége ne volna téma és nemcsak a sajtóban. Mi ennek az oka? — Egy rendelet. Az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a MÉM rendelete szabályozza a búza minőségére vonatkozó előírásokat. Eszerint az étkezési búzának meg 'kell felelnie a szabványnak, amelynél a sütőipari érték legalább B—2, a hektolitersúly 74 kilogramm, a búzát 80 Celsius-fok- nál nem magasabb hőmérsékleten szárították és a nedves sikértartalom legalább 27 százalék. A minőség, illetve minősítés tehát nem tröszti, avagy vállalati elhatározás, ahogyan egyesek gondolják, hanem központi előírás. A rendelet erre vonatkozóan időben megjelent, ennek ellenére a termelők közül sokan nem olvasták, pedig érdekük lett volna és most meglepődtek, azt mondják, váratlanul érte őket az új minőségi átvétel. A Sok a rendelet, rendelkezés, utasítás és ^ szabályozás. Talán ezért is van, hogy egyik-másik fölött elsiklik az emberek figyelme. A búza minősítése azonban erősen zsebbevágó, feltételezhető, hogy már csak ezért is minden termesztő alaposabban tájékozódik e témakörben. Ha ez elmaradt, mit tett a vállalat? Hiszen a termeltetői és termelői kapcsolatokban az időbeni és alapos tájékoztatás alapvetően fontos. — A búza aratását megelőzően tájértekezleteket tartottunk Nyíregyházán és Mátészalkán. Meghívtuk minden, velünk kapcsolatban lévő gazdaság képviselőjét. Az ilyenkor szokásos tájékoztatókon túl külön foglalkoztunk a búza műszeres, objektív minősítésével. Az volt a szándékunk, hogy az üzemek részéről megbízott iterményátadókat kiképezzük, felvilágosítsuk a minősítéssel kapcsolatban. Ezeken a tájértekezleteken a 120 megyei gazdaságból -75-en vettek részt, közülük is kevesebben voltak azok, akiknek feladata aratáskor a búza átadása. Mi elmondtuk többek között, hogy a vállalat felkészült a műszeres vizsgálatra, a megyében nyolc helyen végezzük a nedvessikér-tarta- lom mérését. A Mennyit ér a búza, ha a minősége meg- w felel a szabványnak? És mennyit ér, ha a nedvessikér-tartalom kisebb, vagy nagyobb arányú az előírtnál? — Száz kilogramm étkezési búza átvételi ára 360 forint abban az esetben, ha a szabványértékeknek megfelel. Viszont, ha a nedvessikér-tartalom 25—25,9 százalék között van, úgy az alapárból 10 forint, 26—26,9 százalék között az alapárból öt forint kerül' levonásra. A 25 százalékos sikértartalmú búza takarmánybúzának minősül és ennek az értéke már csak 331 forint. A termelő, odáig, hogy a gazdaságokkal szerződést kössünk ... ilyen irányú akinek ilyen búzája van, szívja a fogát, pedig neki tudnia kell, hogyan és mit vetett, milyen technológiát alkalmazott, hogyan szárított és tárolt. De példaként vegyük a 10 vagy 5 forintos levonást az alapárból. Egy gazdaság esetében, ahol 1000 vagy több tonna búza terem, ha tonnánként 100 forinttal kevesebb a bevétel, az végeredményben százezer forint kiesés. Ugyanez takarmány- búzával már 300 ezer forint. A Jellemző a szabolcs-szatmári gazdasá- w gokra a takarmánybúza-termesztés? Amennyiben nem, akkor a búzafajtának milyen szerepe van a* * sikértartalom alakulásában? — Szabolcs-Szatmárban csak takarmánybúza-termesztéssel egyetlen gazdaság sem foglalkozik. Az összes terméshez viszonyítva a takarmánybúza aránya 2—3 százalék. A végleges termésbecslési adatokból megállapítható, hogy a 63 500 hektár búzatermő területből idén mindössze 1470 hektár a kimondottan takarmánybúza-termő terület. Ennek megfelelő a felvásárolt mennyiség is. Tavaly például 4020 tonna takarmánybúzát vásároltunk fel. Megjegyzem, ez jórészt a minőségi paraméterek hiánya miatt alakult így, alacsony volt a hektolitersúly, magas hőfokon szárították a terményt, vagy nem volt megfelelő a tisztaság. Ami a búzafajtákat illeti. A termelők részéről a jó fajták megválasztása lényeges. Az utóbbi esztendők öt legjobb fajtája volt a GK Tiszatáj, a Martonvásári 4-es, 5-ös, a Partizánka és a Jubilajnaja 50. Ezek ma is a legjobb minőséget adó búzák, ezeknél a legmagasabb a nedvessikér-tartalom. A sütőipari érték A—1-es és A—2-es. Sajnos, az említett búzafajták már kikopnak a termesztésből, helyükre új fajták kerülnek, olyanok, amelyek termésátlagban többet tudnak ugyan, de a minőségük már gyengébb. Egyébként a Martonvásári búzafajták a nyolcasig mindent tudnak, viszont a 10—11—12-es fajták mennyiségileg hektáronként 8—10 mázsával többet adnak. A Ezek után mégis mi a fontos: a na- w gyobb mennyiség, a hektáronkénti 5—6 tonnás termésátlag, avagy a szerényebb -termés, de a jobb minőség? Arra is választ kellene adni, hogy miért olyan fontos most a minőségi átvétel, ha a korábbi években megvoltunk enél- kül is? — A mennyiség és a minőség egyaránt fontos. Nemcsak itt a megyében, de országosan is. Minél több búzát termelünk, annál jobb, viszont a kenyérgabonának csak egy részét fogyasztjuk el, a többletet exportáljuk. Exportnál viszont nem mindegy, hogy milyen minőségű búzát kínálunk megvételre, milyen áron tudjuk eladni. A piac igényes és egyre inkább az lesz, és mi ott a versenyt csak jó minőségű, magas sikértartalmú búzával vehetjük fel. Nincs sok választási lehetőségünk. Tudomásul kell ... a szülők egyik visszatérő gondja nyáranta, hol helyezzék el gyermekeiket. A szabadságot nem ütemezheti mindenki nyárra, általában két-három hetet vehet ki a dolgozó június és szeptember között. Becsuk a bölcsőde, az óvoda, a szükséges tatarozást, felújítást is ekkorra tervezik. (Bár ezen érdemes volna elgondolkodni, hiszen ezeket a munkákat az év más részében zavartalanul elvégezhetnék, s a nyári szünetre akkor vennék ki a szülök a kicsiket, amikor beutalót vagy szabadságot kapnak, nem pedig amikor a gyermekintézmény bezár.) Most kénytelen-kelletlen alkalmazkodik a szülő. De akkor jön a tépelödés, ha nincs a közelben nagymama, rokon vagy ismerős, mi is legyen a gyerekkel? Akasszanak kulcsot a nyakába és rója a lakótelepet naphosszat? Mikor kerül elő és milyen újabb csínytevésen töri a fejét? Vagy vigye magával a munkahelyre? Ez sem megoldás mindenütt, hiszen a szalag mellé, veszélyes gép mellé eleve nem viheti a kicsit az anya. Legfeljebb a hivatalba, bár ott sem nézi jó szemmel a főnök vagy a gyermektelen munkatárs a csirimpolást. Néhány éve, a nyári napközis táborok kínálnak elfoglaltságot a gyerekeknek. Nemrégiben a sóstói napközis tábor vezetője lapunk hasábjain elmondta: még több gyereket tudnának fogadni és foglalkoztatni, ha ezt a szülők igényelnék. Bár a balsejtelmet nem tudják teljes mértékben száműzni a szülők, vajon hányán és hogyan tudnak a gyermekekre felügyelni. Sajnos, már tragédia is történt az idei nyáron: a hétéves milotai kislány soha nem tért vissza arról a fehérgyarmati strandolásról. Vizsgálják az ügyét, ki és mit vétett, de a szülők fájdalmát bizonyára nem enyhíti, ha megállapítják a felelőst. Ami nem biztos, hogy sikerül, mert a kislány az alacsony, meleg vizes - medencében elcsúszott és mire felemelték, gyomra, tüdeje tele lett vízzel és sikertelen lett az élesztésre tett minden kísérlet... Nem a tragédia taglalása a célunk, csak rávilágítani, még a szervezett programok mellett is ezer veszély leselkedik a gyerekekre nyáron. Hát még aki valamilyen ok miatt kimarad ezekből a nyári eseményekből! vennünk, hogy partnereink étkezési búzát akarnak, ezért a mi feladatunk, hogy a köz- termesztésben jó malmi búzafajták legyenek. A A rendelet követelményként előírja a w búza 80 Celsius-fokon történő szárítását. ön is többször említette, hogy a szárításra jobban ügyelni kell. Ezek szerint baj van a szárítással? — A búzatermesztésnek, én úgy gondolom, nincs nagyon lényeges és kevésbé lényeges része. Nem feladatköröm a termesztésről véleményt mondani, de sokéves tapasztalatom, hogy a szárítás nem minden gazdaságban tökéletes. Valamikor nagyon régen nem voltak ilyen gondok, a termelő a szárítást a természetre bízta. Most viszont nagyüzemi módon, nagy tömeget termelünk, a munka valamennyi fázisa gépesített. Ha nem így lenne, nem teremne eny- nyi gabona. A termesztés technológiájában a szárítás csupán egy fázis, de nem lényegtelen. A gabonaszárítással megőrizhetjük, de el is ronthatjuk a minőséget. A helytelen szárításra, arra, hogy a vízelvonás nem kellő figyelemmel történik, sajnos, akad bőven példa. A minőségi átvétel miatt erre most már nagyon oda kell figyelni. A A szárítók egy része — nem is kis ré* sze — a vállalat tulajdonában van. Mi a helyzet a minőségi szárítással a saját portán belül. — A mi szárítókapacitásunk a megyei összesnek mintegy egyharmada. Többre lenne szükség. Szárítóinkban maximálisan a szakszerűségre törekszünk, és ha nem így lenne, saját magunknak okoznánk kárt. Természetesen az üzemek is önmagukat károsítják, ha a szárítást félvállról veszik. Mindenesetre közös érdek és feladat a megoldás, pontosabban az, hogy vagy megtanulunk szárítani, vagy nem lesz minőség. Ha erre nem ügyelünk, súlyos milliókat veszíthetünk. A Korábban szóba került a búza tárolása w is. Nem úgy, hogy kevés a raktártér, aminek valójában mindig szűkében vagyunk. Elhangzott, hogy ideális megoldás lenne a.minőségnél a búzafajták külön tárolása. — Az volna jó, ha a termelők a búzát fajta és beltartalmi érték szerint külön kezelnék. Sajnos, ez ma, úgy tűnik, technikailag megoldhatatlan, pedig el kell jutnunk odáig, hogy külön tárolják a jó, a jobb és még jobb malmi búzákat. Itt az anyagi érdekeltség megteremtése is fontos, de ez nemcsak rajtunk múlik. Véleményem, hogy ma a felvásárlási árak nem eléggé ösztönöznek a minőségre, a minőség különböző fokozataira. Számunkra például nagyon fontos lenne, hogy a keményítő célliszt őrléséhez a szokvány étkezési búzától jobb minőséget kapjunk. El szeretnénk jutni A A búza aratása befejeződött. A termés w nagy része már a vállalat raktáraiban van. Tudom, korai lenne még megvonni a végleges mérleget, de arra a kérdésre, hogy milyen volt a termés és milyen a minőség, választ adhatunk. — A mezőgazdasági üzemek búzából az 1985. évitől idén többet takarítottak be, de az 1984. évi rekordot nem értük el. Vannak körzetek, ahol felsült az állomány, például Nyírbátor térségében. Általában a homokos részeken a májusi—júliusi csapadékhiányt nagyon megsínylették a gabonafélék. Csalódást okozott a szatmári térség, hiszen a nagyarányú fejlődést azon a tájon vártuk. Változatlanul magas szinten, viszonylag nagy termésátlaggal termesztették a búzát Nyíregyháza és Kisvárda térségében. A minőség is ezeken a helyeken a legjobb, és ha már itt tartunk, a szabványban előírt minőségi paramétereket az eddigi mérések alapján az esetek nagy többségében elérték a gazdaságok. Nem ritka a 30—32 százalékos nedvessikér-tartalom. Ami megnyugtató, hogy az átvételnél, átadásnál reklamáció eddig nem volt. A Az „eddig” hangsúlyozása azt is je- w lentheti, hogy még lehet reklamáció? Különben mennyi időbe telik, amíg műszeres vizsgálattal a nedvessikér-tartalom megállapítható? — A kérdés első részére válaszolva, amíg a végleges elszámolás meg nem történik, előfordulhat reklamáció. Egyébként a műszeres vizsgálatnak adott a technológiája, a megbízható és pontos eredmény 11—12 napot vesz igénybe. Ezt sokan kifogásolják, de amíg nincs jobb eljárás, addig ezt alkalmazzuk. A Megjelent nemrég a hír: feltaláltak egy w új gabonaminőség-mérő műszert. A Hódmezővásárhelyi Metripond Mérleg- gyárban már el is készült a műszer első sorozata. A Mologuant nevű műszerrel — a hír szerint — öt másodperc alatt megállapítható a búza minősége, annak beltartalmi értéke. . — Tudok róla. Olvastam a műszerrel kapcsolatos információt, és amint lehet, beszerezzük és meggyőződünk arról, hogy valójában mit tud, mire alkalmas. Ennek ellenére azt tudom mondani, a műszeres vizsgálat nem egyszerű, pillanatok alatt elvégezhető valami, főként a nedvessikér-tartalom megállapításakor. Hangsúlyozom, üdvös lenne, ha volna egy olyan műszer, amely a mostani vizsgálati időt lerövidíthetné. A A búzáról és annak minőségéről, illetve a minősítés új rendjéről beszélgettünk és ez megítélésem szerint, hasznára lehet az üzemeknek, a termesztési magatartásukat illetően. Ami a nagy- közönséget illeti: ők leginkább arra kíváncsiak, ettől a minősítéstől jobb lesz a kenyér? — Ez nemcsak rajtunk múlik. Mindenesetre lisztet mi csak az előírt minőségben állíthatunk elő. Ezért őrlésre csakis olyan búza kerül, amelynek a minősítése, étkezési és sikértartalma a sütőiparnak megfelel. Minél magasabb a sikértartalom, annál jobb a liszt sütőipari értéke. Meggyőződésem, az új minősítés lehetővé teszi, hogy magas sikértartalmú búzák kerüljenek őrlésre. Nálunk ennek fokozott jelentősége van, mivel a felvásárolt búza nagy százalékát őrlésre visszük, és csak kisebb része kerül exportra, illetve más irányú felhasználásra. Végeredményben a minőség itt a fogyasztók érdekében alapvető, és a cél az, hogy legyen jobb a liszt és a kenyér. Köszönöm a válaszait. Seres Ernő Nehéz optimális megoldást találni. Bizonyára nem lehet egyetlen ötlet mellett letenni a voksot, hiszen a sikeres megvalósítást számtalan külső ok is befolyásolja. Mégis, évről évre üdítően hat a nyíregyházi konzervgyár kezdeményezése: saját óvodát nyitnak június és augusztus közepe között. Már szépen kialakították az elhelyezés feltételeit, vásároltak fektetőket és rengeteg játékot. A KlSZ-klu- bot és egy tanácstermet rendeznek be ilyenkor óvodának. Kezdetben egy-két vállalkozó szellemű fiatal- asszony vigyázott a gyerekekre, később már arra törekedett a gyár, hogy szakszerű felügyelet mellett foglalkozzanak a kicsikkel. Óvónőket kértek fel kéthetes váltásban erre a feladatra. Persze a gyár szakszervezeti bizottsága továbbra is rajta tartja a szemét és a kezét a gyári óvodán. Hajdú Szabolcsúé szociálpolitikai csoportvezető csütörtöki számunkban a Gyermek- világ oldalán elmondta: a kismamaszalagról vagy más területről küldenek oda néhány asszonyt, hogy segítsenek az óvónőknek a felügyeletben. Friss gyümölcsöt, gyümölcslét naponta adnak a gyerekeknek, természetesen ez nincs benne abban a 22 forintban, amelyet a dolgozó fizet csemetéje napi ellátásáért. A mindenkori vendégebédjegy árát vették alapul, amikor kiszámították, hogy a napi három étkezést ennyi pénzből kihozhatják. Szerintem a programjaik is vetekednek bármely gyermekin,' mény kínálatával. Mini Taligás József- né, a guszevi óvodából két hétre a konzervgyárba irányított óvónő elmondta: számtalan intézmény, vállalat sietett a segítségükre. A városi fürdő helyet, a másik óvodai minimedencét, a KPVDSZ művelődési háza helyet és anyagokat adott a sárkánykészítéshez, bábozáshoz, gyöngyfűzéshez. Nem állítom, hogy a gyári óvoda az egyetlen jó lehetőség a gyermek nyári elhelyezésére. Az tény, mire a szülő befejezi a munkáját, a gyermek kipihenten, élményekkel gazdagodva indulhat haza. S a szülő nyugodt lehet, mert gyermeke a közelében, szakszerű felügyelet mellett pihent. Kár, hogy ezt az elhelyezést csak a két és fél—hét év közötti gyermekek élvezhetik. KM Hétvégi interjú Fekete László IGAZGATÓHELYETTESSEL, a búza minőségéről
