Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. július 24. VAS ARELY-TÉRPL ASZTIK A. Budapesten, a Déli-palya- udvar előtti kerengöben felavatták Victor Vasarely tér­plasztikáját, amelyet a Franciaországban élő művész ajándékozott a MÁV-nak. (MTI fotó: E. Várkonyi Péter felvétele) ________________________________________________/ A rádió mailéit i Portréműsor Koncsek Pálról Irigyelni és csodálni le­het azt az embert, aki a kü­szöbönálló nyugdíjaztatása előtt ki tudja jelenteni: nem számolom az éveket. Ezek­kel az érzésekkel is meglepte a rádióhallgatót egy portré­műsor, amelyet kedden su­gároztak a 3. csatornán a késő esti órákban, Koncsek Pálról, a nyírbátori művelő­dési ház igazgatójáról. Színes, érdekes pályakép bontakozott ki a visszaem­lékezésből az elmúlt közel két évtizedről. Egészségi okok miatt hagyott fel a pedagóguspályával és került a népművelés hálátlan, rö­gös utakkal teli területére, ahol —, mint az a rádióin­terjúból is kiderült — sok­szoros erőfeszítések szüksé­gesek a legkisebb eredmény eléréséhez is. „Egy hivatal- segéd, egy gazdasági ügyinté­ző,- egy íróasztal és egy al­másláda voilt a művelődési ház, amikor ide kerültem'’ — emlékezett vissza a kezde­tekre Koncsek Pál. Jó volt hallani, hogy azóta megerő­södött és nemzetközi hírre tett szert Nyírbátor művésze­ti élete, különösen a zenei napok, a nemzetközi zenei tábor eseményei és a képző­művészek tevékenysége ré­vén. Jelenleg több mint har­mincféle csoport, szakkör, klub stb. működik a város­ban, annak bizonyítékául, hogy nemcsak az országosan kiemelt nagyrendezvénye­ket tartják a népművelők és a város vezetői fontosnak. Közel egymilliót tesz ki a képzőművészeti gyűjtemény. Megyénkben sokan isme­rik Koncsek Pált, mégis, a műsorban új dolgokat is megtudhattunk róla, példá­ul múzeumi műtárgymásoló kisipari mellékállásáról, vagy azokról az agyafúrt öt­letekről, melyekre a népmű­velők a jelenlegi gazdasági körülmények miatt rákény­szerülnek. Kik veszik át a nyugdíjba vonuló népműve­lő „örökségét” Nyírbátorban? — ezt még maga Koncsek Pál sem tudta, viszont igen fontos útravalót hagyott a következő generációnak: „azt az időszakot éljük, amikor meg kell mentenünk az ér­tékeinket.” B. E. A tévében láttuk Búcsú a nőktől Csaknem három hónapig kí­sérhettük figyelemmel a tévében egy prágai áruház életét. Egy kis sajnálkozással vettük tudomásul, hogy véget ért a „Nők a pu'lt mögött” című tizenkét részes té­vésorozat. Közel kerültek a né­zőhöz a történet szereplői, mert életszerű figurák. Valós hétköz­napi helyzetben ábrázolt epizó­dok sorjáztak a képernyőn a csehszlovák tévéfilmsorozatban. S jóllehet egy áruház közösségé­nek életét, különböző típusú sze­mélyiségeit. konfliktusait, örö­meit. gondjait hozta elénk a té- véfilm, nagyon is általánosan ér­vényesíthető emberi, etikai kér­déseket bogozott. Az egyik alapkérdés éppen az volt: meddig tartható fenn egy házasság, legyen bár elsőrendű szempont a gyermekek érdeke, meddig tarthat a másikkal szem­beni türelem. De jó volt a film­ben munkahelyi közérzetről, tó­nusról. szimpatikus és nem szim­patikus vezetői magatartásról, gyermek és szülő viszonyról, ke­reskedő- és vásárlóetikáról, tisz­tességről. munkatársi, emberba­rát! együttérzésről, pedagógiá­ról és még egy sor olyanról, amiben életünk hétköznapi je­lenségeire is ráismerhettünk. Mindezt szimpatikusán, 'nem didaktikus módszerekkel és esz­közökkel. bizonyos árnyaltsággal oldotta meg a film szerzőgárdá­ja. Nem tévedünk talán, ha az ugyancsak nagy sikerű csehszlo­vák filmre, a Kórház a város szélén című sorozatra utalunk, amely szintén emberközpontú, sablonokat kerülő szándékával és művészi színvonalával nyerte meg a nézők tetszését. Jó lenne hasonló magyar filmeket is lát­ni a képernyőn. P. G. A tárgyalóteremből Akácos út a börtönbe 1984. áprilisi lopásáért vonták meg a szabadságot a harminc­négy esztendős mébtelefki Var­ga Sándortól', de közben korábbi ügyeire is fény derült, így leg­utóbb éppen hatodszor állt a bíróság előtt. Hideg volt a két év előtti január, Vargának pedig elfogyott a tűzifája, s a legegy­szerűbb megoldást választva, ki­sétált az úgynevezett ligeti erdő­be. Negyvennégy akácot kiter­melt onnan, szépen hazaszállítot­ta, felvágta, eltüzelte az olcsó fát. Nem okozott, legalábbis pénzben számolva, komolyabb kárt, de az ötszáz forintnyi érték is elég volt ahhoz, hogy ismét találkoz­zon az igazságszolgáltatással. Kü­lönösen azért, mert — igaz más­fél évvel később — újabb akció­ra szánta el magát. Ekkor Gar­bóié határában bontott le ötven méternyit egy dirótfonatos kerí­tésből. A közel háromezer fo­rintnyi értékű drótot aztán har­madáért adta tovább. A Mátészalkai Városi Bíróság megállapította, hogy Varga a de- bilitás szintjén álló elmegyenge- ségben szenved, s emiatt kismér­tékben korlátozott. A vádlott bű­nösségét lopásban állapította meg a bíróság, s mint különös visz- szaesőt, ezért — jogerősen — nyolc hónap börtönre ítélte. Játék vonat a könyvespolcon Üdülők a főiskolán — A könyvtárban gyurma szobrászverseny van a gye­rekeknek — magyarázza mosolyogva Nádasdi András, a nyíregyházi tanárképző főiskola SZOT-üdülővé alakult di­ákotthonának nyári vezetője. Az ország minden részéből, a legkülönbözőbb foglalkozásúak jönnek ide két és húsz év közötti gyerekeikkel. Hetvenöt család. Július 7-én érkezett az első csoport és augusztus 23-án megy majd el az utolsó. Diákok segítenek Az ebédlőben Nagy Sándor, a tanárképző főiskola kony­hájának üzletvezetője éppen a terítést ellenőrzi. — Naponta hetvenkilenc forint 90 fillérből gazdálko­dunk egy főre — mondja az üzletvezető, miikor megemlí­tem neki, hogy a niagyétkűbb üdülők talán nem mindig állnak fel jóllakottan az asz­taltól. — Ebből az összegből napi háromszori étkezést nyújtunk, és a nyersanyag­ának bizony nem lefelé men­nek. Ennek ellenére igyek­szünk megtenni minden tő­lünk telhetőt annak érdeké­ben, hagy hozzájáruljunk az ideérkezők jó közérzetéhez. Választási lehetőséget adunk minden étkezésnél és az ételt az asztalokhoz visszük. Ez többlet munkaerőt igényel, ezért diákokat vettünk fel. Még most is szükségünk len­ne öt-hat főre. Igaz, csak két­ezer forintot tudunk fizetni egy hóm/apra, de reggelire, ebédre, vacsorára itt nincs gond... — Nagyon tetszik nekem ez a város és a főiskola — mondja Paszternák Gábor, aki Budapestről érkezett fe­leségével és három-, valamint tízéves gyermekével. — Min­dig rácsodálkozom erre a Vi­dékre, pedig én is innen, Nyírcsaholybó 1 származtam el húsz évvel ezelőtt. Tóth Sándor és családja Nógrád megyéből jött. — Bányász vagyok, s bi­zony jólesik élvezni a napsü­tést, amiből egész évben ke­vés részem van. Szívesen jöt­tem Nyíregyházára, mert va­lamikor itt voltam katona. Meglepve látom, hogy azóta mennyire átalakult, mennyit fejlődött. Bekopogunk egy szobába is. Takács Ferenc családjának atüagféletkora 15 év körül le­het. A családfő miközben be­tessékel műnket, igazságot tesz Erik és Ervin fia kö­zött, akik hajbataapnak egy játék vonaton — a műanyag járművet a könyvespolcra te­szik, ahol egyikük sem éri el. A három- és négyéves csöpp­ségek duzzogva veszik tudo­másul a salamoni döntést. — Veszprém megyében, Bakonyjákón lakunk — kez­di a fiatalasszony. — Lett volna rá lehetőség, hogy a Balaton környékére menjünk, de Nyíregyházán még soha nem jártunk, ezért döntöt­tünk mellette. Előszűr a Nyírségben — Kocsival jöttünk — ve­szi át a szót férje —, így jobban tudtunk mozogni, fel tudtuk térképezni a várost. Kellemesen csalódtunk a Nyírség fővárosában — meg­lepően nagy és átgondoltan megépített. Szebb, mint né­hány olyan város, amelyről kedvezőbb kép él a köztudat­ban ... — És az üdülővezető mi­kor üdül? — kérdeztem bú­csúzóul Nádasdi Andrást, aki sétánk végére, mint minden nyaralónak, nekem is Bandi bácsi lett. — A játékvonat helyén rég tankönyvek lesznek már — nevet —, mikor mi is üdül­hetünk a feleségemmel, Haj­dúszoboszlón. — Kellemes pihenést! Czine Gáspár Karbantartás az óvodában Festés program szerint „Szívesen jöttem...“ — A büfén kívül fodrász, kozmetika, könyvtár, ping­pongterem és két tévézésre alkalmas helyiség is van — sorolja az épületen belüli szolgáltatásokat Nádasdi András. — Szerveztünk vá­rosnézést, aszfaltrajzversenyt, futball-, sakk- és asztaiiite- nisz-bajnofcságot, autóbusz- kirámdulőst Tokajba és Sá­rospatakra. Tizennégy óvoda bezárt hétfőn Nyíregyházán, elkez­dődtek a nagy. nyári karban­tartási munkák, s ilyenkor tudnak sort keríteni a ko­molyabb takarításokra is. Másik tizennégy óvoda pedig — megújulva, tisztán, szépen — attól a naptól kezdve fo­gadja újból a gyerekeket. Tízéves gyakorlat már, hogy felváltva csukják be egy-egy hónapra ezeket a gyermek- intézményeket. A szülők már év elején tudják, hogy ezek­re a munkákra mikor kerül sor, ezért időben felkészül­TervemoasMtalon a baktat Iskola Zöld út az építésnek Nemcsak a gyerekek, ha­nem a szülők is megköny- nyebbülten sóhajthatnak fel az utolsó csengőszó hallatára Baktalórántházán. Maguk mögött tudhatnak egy olyan tanévet, amikor még kevés remény volt rá, hogy javul­nak az oktatás körülményei. Ám az új 1987/88-as iskola­évet már azzal a bizakodás­sal kezdhetik, hogy egy esz­tendő múltán végre megol­dódik a csemeték elhelyezé­sének kérdése a településen. A régi szolgálati lakásban, az ifjúsági házban és még so­rolhatnánk, milyen helyisé­gekben működik szükségtan­terem. A több, mint hatszáz gyermek tíz különböző épü­letben tanul. A szétszórtság miatt rengeteg bosszúsággal jár az étkeztetés. Az első csoport fél 12-kor, az utolsó délután fél 3 körül ülhet asztalhoz. Részben azért hú­zódik így el az idő, mert ki­nőtték az ebédlőt — más­részt pedig sokan nagy tá­volságról — vannak, akik két kilométerről — járnak ebédelni. Ráadásul a jó ne­gyedszázada épült konyha is korszerűtlen. Legalább ekkora gond a testnevelés is, mivel erre a célra csupán egy aprócska tornaszoba áll rendelkezésre. Megnyugtató hír a szülők­nek és a gyermekeknek, hogy már készülnek az új, nyolc -tantermes iskola tervei a KOMITERV-nél. A régi, négy tantermes épületet told­ják meg az új szárnnyal, melyben helyet kap egy tá­gas tornaterem, a 600 ada­gos konyha, s egy kényelmes ebédlő is. A tanácsnak 55 millió fo­rintja van az építésre — ebből 28 millió forint a cél- támogatás. Az alapozást jö­vőre kezdik, az átadást pe­dig 1988 nyarára tervezik. A gyerekek ’88 szeptembe­rében vehetik birtokba az épületet, vagyis ekkortól kezdve feleslegessé válnak a szükségtantermek Baktaló­rántházán. hetnek arra, hogy lehetőség szerint ebben az időpontban vegyék ki szabadságukat. Két hétig ezalatt is meg­oldott a gyermekek gondo­zása valamelyik közeli óvo­dában, de abból sincsen gond, ha valakinek célszerűbb (mondjuk a nagyszülők lak­helyéhez közel eső) másik óvodába járatni a kicsiket. Egyébként is igen rugalma­san járnak el az illetékesek. Ha semmiképpen sem sikerül összehangolni a család sza­badságát, akkor is lehetőség van arra, hogy a saját óvoda egyhónapos szünete alatt vé­gig helyet kapjon a gyerek a társintézményben. Ahol pe­dig olyanok a családi körül­mények — hátrányos, vagy veszélyeztetett a környezet — ott az óvónők maguk igye­keznek rábeszélni a szülőket, hogy a teljes hónapot óvodá­ban töltsék a kicsinyek. Előfordulhat a karbantar­tási időszakon túl is, hogy egy-egy csoporthelyiséget be kell zárni, de ilyenkor cso­portösszevonásokkal ségíte- nek a gondon. Az iskolai év­zárók után ugyanis jelentő­sen csökken az óvodába járó gyermekek száma is. így nin­csen zsúfoltság. Nagy segít­séget jelent az érintetteknek a nyári hónapokban nyitva tartó gyári óvoda is, de ilyen egyelőre még csak egy mű­ködik a megyeszékhelyen, a Nyírség Konzervipari Válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak a jóvoltából. ÖTLETEK LÁPOKBÓL taxisok az öregekért A pécsi Mecsek taxi kollektívá­ja felajánlotta, minden szociális otthon részére havonta egy alka- 1 ómmal, társadalmi munkában, vagyis térítés nélkül rendelkezé­sére állnak az idős lakóiknak, igény saerint akár vasárnap. Vál­lalják, hogy temetőbe, orvosi szakrendelésre, de színházba, vaigy városnézésre is elviszik az idősöket. A felajánlásról együtt­működési megállapodást is kötöt­tek a városi tanács egészségügyi osztályával. A dicsérendő és em­berséges kezdeményezésnek a hónap elején volt a premierje. (Dunántúli Napló) KERÉKPÁROSOK KÉPZÉSE Az elmúlt hetekben az Autó­közlekedési Tanintézetben kecs­keméti gyerekeket oktattak a kerékpáros és gyalogos közleke­dési ismeretekre. A tizenegy is­kolából jelentkezett kétszázhet­ven gyermek — általános iskolás — tizenhárom órás oktatás ke­retében tanulta meg a kerék­párosokra vonatkozó közlekedési szabályokat és a gyalogosoknak szóló tudnivalókat. A rövid tan­folyam végén a gyerekek számot adtak ismereteüarőd, majd igazol­ványt kaptak: ismerik a közúti forgalom rájuk vonatkozó szabá­lyait. A tanintézet vezetői a so­ron következő tanévben vala­mennyi kecskeméti iskolából vár­ják majd a jelentkezőket az új tanfolyamokra. (Petőfi Népe) GYERMEKEK SZÜRÖVIZSGALATA Érdekes 'kísérlet kezdődött Szombathelyen. Két szakorvos vezetésével február óta a megye­székhely húsz gyermekorvosi rendelőjében megvizsgálják azo­kat a gyerekeket, akiknek negy­venöt éven aluli családtagjuk ko­moly érelmeszesedéstől szenved, vagy infarktust, vagy agyvérzést kapott. A kórház megfelelő osz­tályaival együttműködve a gyer­mekiorvosok azt szeretnék elérni, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél a szűréskor a vérben olyan anyagok felhalmozását ta­lálják, amelyek a genetikai haj­iamra utalnak, életmódváltással megakadályozzák a későbbi be­tegséget. Amikor elkezdték a szűrést, harminc családiban hét olyan gyereket találtak, akik szüleinek aj ámították, hogy egész­ségesebben, korszerűbben táplál­kozzanak, többet mozogjanak . .. Ezek a gyerekek nem betegek, de az orvosi tanácsok megtartá­sával elejét vehetik egy későbbi veszélynek. (Vas Népe) NYUGDÍJASOK NAPKÖZIJE Az ezer lelket számláló Kun- csorbán összefogott a falu lakos­sága és llétrehozták a nyugdíja­sok napközijét. A főutca egyik tágas házában a helyi Búzaika- lász Tsz alakította ki a napközit. Az új szociális .intézmény lakói­ról közösen gondoskodnak, na­ponta tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. A kisnyugdíjasok étke­zési költségeit a közösség vál­lalta magára. Van a napköziben színes televízió, lemezjátszó és kiskönyvtár is. A pihenési tehe­tőségeket is megteremtették. (Szolnok Megyei Néplap) MOZGASJAVITÖ napközi A Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesületében dolgozó szülői munkaközösség kérésére a Pécsi Városi Tanács két osztá­lyai, az egészségügyi és a műve­lődésügyi vállalta a mozgásjavító napközi megszervezését és mű­ködtetését. Állandó orvosi fel­ügyelet és gondozónők mellett különös gondot fordítanak a gye­rekek önállóságra szoktatására, mozgásáMapotuk javítására, illet­ve szinten tartására. lényeges dolog, hogy az ide jelentkező gyerekek más pécsi iskolák ma­gántanulóiként korrepetáló okta­tásban részesülnek, és a tanév végén annak az iskoláinak a bi­zonyítványát kapják, amelybe beíratták őket. (Dunántúli Napló) VITORLÄS- TÄBOR GYE­REKEKNEK ORFÜN. Im­már hagyo­mány, hogy az orfüi tavon vi­torlástábort szerveznek a vízi sportokat kedvelő gyere­keknek. A részt vevők egyhetes képzést kap­nak, amelyek során megis­merkednek a vitorlázás alap­elemeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents