Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

1986. július 24. Kelet-Magyarország 3 Közművelődési tervek Záhonyban Ha elkészül vénül a házuk... A VB-VIDEOKLUB nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A magyar lab­darúgócsapat szereplése ke­resztülhúzta a záhonyi vas­utas művelődési ház nép­művelőinek számítását. Könnyen túltették magukat a kudarcon, mert egyre job­ban leköti figyelmüket a jö­vő. A következő esztendők­ben ugyanis bővül és meg­szépül a kultúra záhonyi hajléka. Az alaprajzok már elké­szültek, a beruházási prog­ram „szövegkönyve” még formálódik. A munkálatok­hoz 1987-ben látnak hozzá, és a 30 milliós beruházás eredményeként elkészül Zá­hony modem oktatási és művelődési központja. A jelenlegi vasutas művelődé­si házat magába foglalja majd az új intézmény olyan módon, hogy minimális bontással teljesen átalakít­ják a régi épületet. A zá­honyi művelődési házban most 240 nézőt befogadó színházterem, tanácsterem, egy klubhelyiség és könyv­tár található. A 880 négy­zetméternyi alapterület a bővítésekkel és az emelet- ráépítéssel közel a három­szorosára nő. A mostani színházterem nemzetközi értekezletek le­bonyolítására alkalmas kon­ferenciateremmé alakul át. Tetszetős belső burkolatot, berendezést kap, és felsze­relik tolmácskészülékekkel is. A jelenlegi egy helyett hat klubteremben találnak otthonra a művészeti cso­portok, szakkörök. A könyv­társzobából gyermekkönyv­tárt alakítanak ki, épül kü­lön a felnőtteknek kölcsön­ző- és olvasóterem. Legtü- relmetlenebbül talán az új színháztermet várják a zá­honyiak. A nézőtérről négy­százan kísérhetik figyelem­mel a produkciókat. A szín­házi előtér a tervek szerint egybenyitható a színpaddal, és elsősorban a könnyűze­nei koncertek nézőtere le­het, de rendezhetnek ott al­kalmanként nagyobb kiál­lításokat, termékbemutató­kat. A MA MÉG CSAK TERV­RAJZON létező oktatási és művelődési központba be­építik a legmodernebb tech­nikát. Nem feledkeztek el a tervezők a zenekari árokról, és sokoldalúan hasznosítha­tó berendezéseket álmodnak a zsinórpadlásra. Lesz zárt videolánc, ami később a nagyközségi televíziózás alapjául szolgálhat, az ok­tatási stúdiót a nyelvokta­tás technikai segédeszkö­zeivel látják el, kap több számítógépet is az intéz­mény, sőt a számítógépes nyilvántartás ma még rit­ka formáját szintén meg­valósítják. A könyvtárban áttérnek a könyvek, folyó­iratok komputeres katalogi­zálására, és ezt a központi „adatbankot” összekapcsol­ják a vasúti szolgálati he­lyek számítógépeivel. Az egy adott könyv iránt ér­deklődő a technika segít­ségével pillanatokon belül megtudhatja, a mű megta­lálható-e a záhonyi könyv­tárban, és kölcsönözhe­tő-e ... AZ ÚJ FORMA ÚJ TAR­TALMAT követel. A záho­nyi népművelők tudják ezt, máris gazdagabb kulturális műsorajánlatra gondolnak. Az oktatási és művelődési intézmény reggeltől estig élettel lesz teli — ígérik. Nappal a különböző szak­mai tanfolyamoké, tovább­képzéseké a terep, a dél­után és este pedig a köz- művelődésé. Az új színház­teremben is vetítenek majd. A megyei művelődési köz­ponttal közösen szerveznek rendezvényeket. A kórus- fesztiválhoz hasonlóan Zá­honyba várják a megyei munkás, ifjúmunkás szín­játszó, versmondó és báb­csoportokat. Színtársulatok vendégjátékára is számíta­nak, az új feltételek között nem lesz reménytelen a színházi és filharmóniai bérletsorozatok ismételt meghonosítása. Ha elkészül végül a közművelődés köz­pontja Záhonyban, annak jótékony hatását érzékelhe­tik majd a zsurkiak, győ- röcskeiek és tiszaszentmár- toniak is. (rg) SÁRKÁNYREPÜLŐK A MEZOGAZDASAGBAN. Mezőgazdasági ha­társzemlékre, kisebb parcellák vegyszeres permetezésére és egyéb apró, de fontos munkára alkalmazható sárkányrepülőgépet fejlesz­tettek ki Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalatnál. A képen: start előtti pillanatok. J ocó mindig rövidebb- re húzza a nyakát, ha a papa közeledik. Eddig több volt a szidás, a pofon, mint a simogatás. Ezért simogatásnál is be­húzza a nyakát. Beidegző­dés. Varga kartárs feláll és vigyázzba kapja magát, amikor hivatali főnöke , át­megy a szobán. Hát igen, elöljáró balról. Egészségi okok miatt szerelt le nem­régen a hadseregből. Barátaimnál beidegzetten balra keresem a fürdőben a villanykapcsolót. Jobb­ra van! — figyelmeztetnek. Egyforma lakásban élünk, de az övéké a mi lakásunk tükre. A protokollra termett fő­osztályvezető sohasem té­ved. Mindig ballal nyújtja át az oklevelet, a kitünte­tést. Jobbal máris kezet fog. Beidegződés. Tóni bácsi, a jó hangula­tú istenszolgája fél évszáza­don át nem váltotta át a keresztvetés irányát pra­voszlávra. Az öreg Kerekesnek hiá­ba mondja el minden reg­gel a felesége, hogy a mű­szak után balra induljon hazafelé a gyárkapuból. Kerekes bácsi háttal tolat ki a bicajjal a kapun. így esik balra a Homokgyöngye borozó. Irénke, a vállalat közis­merten megbecsült gépíró­nője pontos, diszkrét, tiszta Űj falazóblokk a téglagyárból A 80 milliós termelési ér­téket produkáló, 200 dolgozót foglalkoztató fehérgyarmati téglagyár az év elején nagy gondokkal küzdött. A B—30- as gyártmányú tégla újabban csak pótlólagos hőszigetelés­sel felel meg ugyanis a hő­technikai követelményeknek, s ez csökkentette a vásárlási kedvet. A gyár műszaki kol­lektívája segítségével nemrég azonban elkészült az Uni­form 38/15 jelű kézi falazó­blokk. A bármely épület te­herhordó, térelhatároló, és ki­töltő falaihoz felhasználható új tégla már kiegészítő hőszi­getelés nélkül eleget tesz a hőtechnikai szabvány előírá­sainak. A fehérgyarmati üzem anyagának minősége Nagy a keletje az új falazó­blokknak lehetővé teszi, hogy e ter­mékből naponta mintegy 20 ezer darab készülhessen. Ez az árban, műszaki paraméte­rekben az építkezés gyorsasá­gát befolyásoló tényezőkben egyaránt jobb a korábbi épí­tőanyagnál, így nagymérték­ben gyorsíthatja a térségben a magánerős és állami épít­kezéseket. | Friss kenyér, holnapi cimke ______ „Kemenceárnyékban” 40 fok Naponta 150 ezer péksütemény Friss, semmihez nem hasonlítható tésztaillat árad a folyo­sóról. Az ember szinte a szájában érzi a ropogós, frissen sült kenyér, sütemény ízét. Péntek délelőtt van. Fehér köpenyt öltünk Ribóczi Ist­vánnal, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Martinovics téri kenyérgyárának vezetőjével. Forró levegő csap meg a fel­dolgozóban. Fehér fityulás nők, fehér sapkás, félmeztelenül dolgozó pékek serénykednek a gépek, berendezések mellett. Csaknem tizenöt évvel ez­előtt épült ez a kenyérgyár. Igazi búbosba — Eléggé elavult, korszerűt­len már. Bár vannak félauto­mata gépeink, a két intenzív dagasztógép, a zsemleformá- zónk és a süteménykészítő automata — magyarázza Ri­bóczi, aki 26 évvel ezelőtt került a dagasztóteknő mel­lé, s vetette be még „igazi” búbosba a kenyeret. Szó van a Martinovics téri kenyérgyár korszerűsítésé­ről. Eszerint süteménygyártó gépsort kapnak és alagútke- mencét. Az igények növeke­dése sürgeti is a megújulást, munkát végez. Panasz még soha nem volt rá. Nyugdí­jas a hetven kapujában, másodszor hívták vissza, mert szükség volt rá. Haj­danán egyszer felemlítették neki, hogy időnként eljár a templomba. Nem tagadja. Igaz, hogy nem vallásos, de hát a családi hatás, nevel­tetés. Minap derűs öniróniával mesélte: képzeljétek, mi­lyen a szokás hatalma. Jö­vök ki a templomból. Lá­tom: ott a persely. Automa- | tikusan nyúlok az erszé- / nyembe, kiveszek két kétfo­rintost és egy egyest. És te­szem a perselybe. Tudjátok miért? Ügy megszoktam reggelenként, hogy itt bent öt forintot kell kávézás után a perselybe tenni... B. K. hiszen most itt naponta 150— 160 ezer különböző süte­ményt készítenek. Csaknem 360 boltba, vállalathoz, isko­lába, kórházba, intézménybe szállítják a friss pékárut. — Megtalálható itt még a régi gőz- és a Pajtás kemen­cék fejlettebb változata is — fűzi az iméntiekhez Ribóczi. Süt a hőség. A kemencék mellett 40 fok a hőmérséklet. Szakad a veríték az embe­rekről. Szinte főnek. — Mert nem szuperál ren­desen a klímaberendezés sem — ad magyarázatot a veze­tő. — Nem elszívja a párát, hanem még meleg levegőt juttat be. Innen látják el saját szak­boltjaikat egykilós házike­nyérrel. Naponta 25 mázsa kerül az üzleteikbe. Gyúrják, formázzák a puffancsokat, a kávéházi foszlós kalácsot, de itt készül a kedvelt Miki- rúd, a pogácsák, zsemlék, kiflik is ezerszám. Nem kell annyi Érkezik egy gépkocsiveze­tő: — Visszahoztunk az áru­ból. Nem kell annyi — mondja. — Próbálják meg eladni másutt — kéri a vezető, s felém fordulva jegyzi meg: pedig saját szakboltunk ren­delte meg. Most visszamond­ja. Bakos József csoportvezető stábja dolgozik. Ott áll és irányítja az embert kímélő dagasztógépet. — Százhúsz zsemlekenyér­hez szükséges tésztát adagol­tam a gépbe. Két perc és kész — mondja. Odébb a Pajtás kemence szájánál két fiatal pék felső­teste fénylik az izzadságtól. Simkó András második éves szakmunkás és Orosz Attila, aki egy éve áll a kemence mellett. Vajaskiflit sütnek. Megkockáztatom a kérdést, miért is választották ezt a szakmát. — Nekem mindenki azt mondta, nehogy idejöjjek — így Simkó. — Szóval dacból? — jegyzi meg Ribóczi. — Valahogy úgy. De nem bántam meg. Meg is szeret­tem, meg a pénzem is meg­van. Havonta úgy öt, öt és fél ezer körül keresek. Naponta 4—5 órát kell itt állni, s precízen ellátni a munkát. Az ablak mellett egy hatalmas nyújtótáblán for­mázza a pogácsát Pálvölgyi Erzsébet, Istenes Mária és Oláh Istvánná. Szintén szak­munkások. Ha szükséges, odaállnak dagasztani, kenye­ret sütni. A trepp előtt szállítókocsi várja a friss kenyeret, pék­süteményeket. Hamarosan a szükséges címkézés és szám­lálás után érkezik is. Folya­matosan, rendben. Kényes téma — Csak az aznapi címkék kerülnek a kenyerekre? — No ez a kényes téma. Nálunk a címkézés kézzel történik. Kizárt, hogy egy ke­nyérre több cédula is kerül­jön. Ellenben a kereskede­lem úgy kéri, hogy a ma sü­tött és még a délután kiszál­lított kenyerekre a másnapi címkét ragasszuk. — Miért? — Mert sok vásárló előbb nézi a címkét, mint a kenye­ret. Péntek délelőtt 11 óra. Megkezdődött az előszállítás. Lehet, hogy a kedves vevő délután már a holnapi ke­nyeret vásárolja meg? Farkas Kálmán Szinten A termelőszövetkezetek vezetői, szakembe­rei, és választott tisztviselői az egyre bo­nyolultabb társadalmi és gazdasági feladatokat csak úgy tudják n^pgoldani, ha tudásukat „szinten tart­ják”, azaz folyamatos to­vábbképzéseken vesznek részt. Szabolcs-Szatmár megye közös gazdaságai­ban az elmúlt öt év alatt 446 felső- és középfokú végzettségű vezető, 1054 középszintű és munkahe­lyi vezető, 1059 alsóbb szintű és 933 alapfokú végzettségű káder to­vábbképzését tervezték, és ezt a tervet nagyjából végre is hajtották. A továbbképzések zöme a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán zajlott le. Ezt indokolta a megyei to­vábbképzési központ kö­zelsége, a feladatok ellá­tására való felkészültsége, az előadók felkérésének könnyebb lehetősége. A továbbképzési osztály szervezésében a tervidő­szakban 5013-an vettek részt szervezett tovább­képzésben. Újabban előtérbe került a speciális szakképesítést nyújtó szaküzemmérnöki képzés, amelyen öt esz­tendő alatt 177 fő vett részt. A szakemberek ré­széről egyébként növeke­dett a képesítést adó tan­folyamok igénye. A problémák között, amelyek a tanfolyamokon előadódtak, megemlíthe­tő, hogy olyan időszakra tervezik a konzultációkat,- amikor az érdekeltek nem ■nélkülözhetők az otthoni munkában. Több hallgató szóvá tette, hogy az elő­adások témáiban sok az átfedés. Ugyanarról a do­logról több előadó is be­szél, különösen, ha új­szerű információról van szó. A Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Házában Bu­dapesten 1983 óta folyik oktató, továbbképző tevé­kenység. Az indulás első évében az újonnan meg­választott tsz-elnökök, ve­zetőségi tagok és munka­helyi közösségi vezetők, az ellenőrző, a nő-, a ház­táji, az oktatási és kultu­rális bizottságok elnökei­nek továbbképzésére ke­rült sor. Ezeken a tanfo­lyamokon megyénkből ta­valy már 245 fő vett részt. A kedvező tapasztalatok alapján az év első napjai­ban másodszor szervezték meg a budai hegyekben fekvő intézményben a tsz- elnökök és első számú ve­zetők továbbképzését 201 résztvevővel. A számviteli munkakö­rökben dolgozók szakmai képzettségének növelése érdekében kezdeményez­ték a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola kihelyezett tagozatának beindítását a Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi Főiskolán. S ajnos egyelőre hiába. A hallgatói létszám a másoddiplomások osztályában nyolc főre csökkent és így azokat át­irányították Szarvasra, az ottani intézménybe. Az egyetemi és főiskolai elő­készítő tanfolyamok is kevés eredménnyel jár­tak. A Teszöv illetékes mun­katársai és szervezeti egy­ségei a VII. ötéves terv­ben is elősegítik a to­vábbképzési tervek kidol­gozását és megvalósítását. Szoros kapcsolatot tarta­nak az oktatást és tovább­képzést irányító és végző intézményekkel. É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents