Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
1986. július 24. Kelet-Magyarország 3 Közművelődési tervek Záhonyban Ha elkészül vénül a házuk... A VB-VIDEOKLUB nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A magyar labdarúgócsapat szereplése keresztülhúzta a záhonyi vasutas művelődési ház népművelőinek számítását. Könnyen túltették magukat a kudarcon, mert egyre jobban leköti figyelmüket a jövő. A következő esztendőkben ugyanis bővül és megszépül a kultúra záhonyi hajléka. Az alaprajzok már elkészültek, a beruházási program „szövegkönyve” még formálódik. A munkálatokhoz 1987-ben látnak hozzá, és a 30 milliós beruházás eredményeként elkészül Záhony modem oktatási és művelődési központja. A jelenlegi vasutas művelődési házat magába foglalja majd az új intézmény olyan módon, hogy minimális bontással teljesen átalakítják a régi épületet. A záhonyi művelődési házban most 240 nézőt befogadó színházterem, tanácsterem, egy klubhelyiség és könyvtár található. A 880 négyzetméternyi alapterület a bővítésekkel és az emelet- ráépítéssel közel a háromszorosára nő. A mostani színházterem nemzetközi értekezletek lebonyolítására alkalmas konferenciateremmé alakul át. Tetszetős belső burkolatot, berendezést kap, és felszerelik tolmácskészülékekkel is. A jelenlegi egy helyett hat klubteremben találnak otthonra a művészeti csoportok, szakkörök. A könyvtárszobából gyermekkönyvtárt alakítanak ki, épül külön a felnőtteknek kölcsönző- és olvasóterem. Legtü- relmetlenebbül talán az új színháztermet várják a záhonyiak. A nézőtérről négyszázan kísérhetik figyelemmel a produkciókat. A színházi előtér a tervek szerint egybenyitható a színpaddal, és elsősorban a könnyűzenei koncertek nézőtere lehet, de rendezhetnek ott alkalmanként nagyobb kiállításokat, termékbemutatókat. A MA MÉG CSAK TERVRAJZON létező oktatási és művelődési központba beépítik a legmodernebb technikát. Nem feledkeztek el a tervezők a zenekari árokról, és sokoldalúan hasznosítható berendezéseket álmodnak a zsinórpadlásra. Lesz zárt videolánc, ami később a nagyközségi televíziózás alapjául szolgálhat, az oktatási stúdiót a nyelvoktatás technikai segédeszközeivel látják el, kap több számítógépet is az intézmény, sőt a számítógépes nyilvántartás ma még ritka formáját szintén megvalósítják. A könyvtárban áttérnek a könyvek, folyóiratok komputeres katalogizálására, és ezt a központi „adatbankot” összekapcsolják a vasúti szolgálati helyek számítógépeivel. Az egy adott könyv iránt érdeklődő a technika segítségével pillanatokon belül megtudhatja, a mű megtalálható-e a záhonyi könyvtárban, és kölcsönözhető-e ... AZ ÚJ FORMA ÚJ TARTALMAT követel. A záhonyi népművelők tudják ezt, máris gazdagabb kulturális műsorajánlatra gondolnak. Az oktatási és művelődési intézmény reggeltől estig élettel lesz teli — ígérik. Nappal a különböző szakmai tanfolyamoké, továbbképzéseké a terep, a délután és este pedig a köz- művelődésé. Az új színházteremben is vetítenek majd. A megyei művelődési központtal közösen szerveznek rendezvényeket. A kórus- fesztiválhoz hasonlóan Záhonyba várják a megyei munkás, ifjúmunkás színjátszó, versmondó és bábcsoportokat. Színtársulatok vendégjátékára is számítanak, az új feltételek között nem lesz reménytelen a színházi és filharmóniai bérletsorozatok ismételt meghonosítása. Ha elkészül végül a közművelődés központja Záhonyban, annak jótékony hatását érzékelhetik majd a zsurkiak, győ- röcskeiek és tiszaszentmár- toniak is. (rg) SÁRKÁNYREPÜLŐK A MEZOGAZDASAGBAN. Mezőgazdasági határszemlékre, kisebb parcellák vegyszeres permetezésére és egyéb apró, de fontos munkára alkalmazható sárkányrepülőgépet fejlesztettek ki Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. A képen: start előtti pillanatok. J ocó mindig rövidebb- re húzza a nyakát, ha a papa közeledik. Eddig több volt a szidás, a pofon, mint a simogatás. Ezért simogatásnál is behúzza a nyakát. Beidegződés. Varga kartárs feláll és vigyázzba kapja magát, amikor hivatali főnöke , átmegy a szobán. Hát igen, elöljáró balról. Egészségi okok miatt szerelt le nemrégen a hadseregből. Barátaimnál beidegzetten balra keresem a fürdőben a villanykapcsolót. Jobbra van! — figyelmeztetnek. Egyforma lakásban élünk, de az övéké a mi lakásunk tükre. A protokollra termett főosztályvezető sohasem téved. Mindig ballal nyújtja át az oklevelet, a kitüntetést. Jobbal máris kezet fog. Beidegződés. Tóni bácsi, a jó hangulatú istenszolgája fél évszázadon át nem váltotta át a keresztvetés irányát pravoszlávra. Az öreg Kerekesnek hiába mondja el minden reggel a felesége, hogy a műszak után balra induljon hazafelé a gyárkapuból. Kerekes bácsi háttal tolat ki a bicajjal a kapun. így esik balra a Homokgyöngye borozó. Irénke, a vállalat közismerten megbecsült gépírónője pontos, diszkrét, tiszta Űj falazóblokk a téglagyárból A 80 milliós termelési értéket produkáló, 200 dolgozót foglalkoztató fehérgyarmati téglagyár az év elején nagy gondokkal küzdött. A B—30- as gyártmányú tégla újabban csak pótlólagos hőszigeteléssel felel meg ugyanis a hőtechnikai követelményeknek, s ez csökkentette a vásárlási kedvet. A gyár műszaki kollektívája segítségével nemrég azonban elkészült az Uniform 38/15 jelű kézi falazóblokk. A bármely épület teherhordó, térelhatároló, és kitöltő falaihoz felhasználható új tégla már kiegészítő hőszigetelés nélkül eleget tesz a hőtechnikai szabvány előírásainak. A fehérgyarmati üzem anyagának minősége Nagy a keletje az új falazóblokknak lehetővé teszi, hogy e termékből naponta mintegy 20 ezer darab készülhessen. Ez az árban, műszaki paraméterekben az építkezés gyorsaságát befolyásoló tényezőkben egyaránt jobb a korábbi építőanyagnál, így nagymértékben gyorsíthatja a térségben a magánerős és állami építkezéseket. | Friss kenyér, holnapi cimke ______ „Kemenceárnyékban” 40 fok Naponta 150 ezer péksütemény Friss, semmihez nem hasonlítható tésztaillat árad a folyosóról. Az ember szinte a szájában érzi a ropogós, frissen sült kenyér, sütemény ízét. Péntek délelőtt van. Fehér köpenyt öltünk Ribóczi Istvánnal, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Martinovics téri kenyérgyárának vezetőjével. Forró levegő csap meg a feldolgozóban. Fehér fityulás nők, fehér sapkás, félmeztelenül dolgozó pékek serénykednek a gépek, berendezések mellett. Csaknem tizenöt évvel ezelőtt épült ez a kenyérgyár. Igazi búbosba — Eléggé elavult, korszerűtlen már. Bár vannak félautomata gépeink, a két intenzív dagasztógép, a zsemleformá- zónk és a süteménykészítő automata — magyarázza Ribóczi, aki 26 évvel ezelőtt került a dagasztóteknő mellé, s vetette be még „igazi” búbosba a kenyeret. Szó van a Martinovics téri kenyérgyár korszerűsítéséről. Eszerint süteménygyártó gépsort kapnak és alagútke- mencét. Az igények növekedése sürgeti is a megújulást, munkát végez. Panasz még soha nem volt rá. Nyugdíjas a hetven kapujában, másodszor hívták vissza, mert szükség volt rá. Hajdanán egyszer felemlítették neki, hogy időnként eljár a templomba. Nem tagadja. Igaz, hogy nem vallásos, de hát a családi hatás, neveltetés. Minap derűs öniróniával mesélte: képzeljétek, milyen a szokás hatalma. Jövök ki a templomból. Látom: ott a persely. Automa- | tikusan nyúlok az erszé- / nyembe, kiveszek két kétforintost és egy egyest. És teszem a perselybe. Tudjátok miért? Ügy megszoktam reggelenként, hogy itt bent öt forintot kell kávézás után a perselybe tenni... B. K. hiszen most itt naponta 150— 160 ezer különböző süteményt készítenek. Csaknem 360 boltba, vállalathoz, iskolába, kórházba, intézménybe szállítják a friss pékárut. — Megtalálható itt még a régi gőz- és a Pajtás kemencék fejlettebb változata is — fűzi az iméntiekhez Ribóczi. Süt a hőség. A kemencék mellett 40 fok a hőmérséklet. Szakad a veríték az emberekről. Szinte főnek. — Mert nem szuperál rendesen a klímaberendezés sem — ad magyarázatot a vezető. — Nem elszívja a párát, hanem még meleg levegőt juttat be. Innen látják el saját szakboltjaikat egykilós házikenyérrel. Naponta 25 mázsa kerül az üzleteikbe. Gyúrják, formázzák a puffancsokat, a kávéházi foszlós kalácsot, de itt készül a kedvelt Miki- rúd, a pogácsák, zsemlék, kiflik is ezerszám. Nem kell annyi Érkezik egy gépkocsivezető: — Visszahoztunk az áruból. Nem kell annyi — mondja. — Próbálják meg eladni másutt — kéri a vezető, s felém fordulva jegyzi meg: pedig saját szakboltunk rendelte meg. Most visszamondja. Bakos József csoportvezető stábja dolgozik. Ott áll és irányítja az embert kímélő dagasztógépet. — Százhúsz zsemlekenyérhez szükséges tésztát adagoltam a gépbe. Két perc és kész — mondja. Odébb a Pajtás kemence szájánál két fiatal pék felsőteste fénylik az izzadságtól. Simkó András második éves szakmunkás és Orosz Attila, aki egy éve áll a kemence mellett. Vajaskiflit sütnek. Megkockáztatom a kérdést, miért is választották ezt a szakmát. — Nekem mindenki azt mondta, nehogy idejöjjek — így Simkó. — Szóval dacból? — jegyzi meg Ribóczi. — Valahogy úgy. De nem bántam meg. Meg is szerettem, meg a pénzem is megvan. Havonta úgy öt, öt és fél ezer körül keresek. Naponta 4—5 órát kell itt állni, s precízen ellátni a munkát. Az ablak mellett egy hatalmas nyújtótáblán formázza a pogácsát Pálvölgyi Erzsébet, Istenes Mária és Oláh Istvánná. Szintén szakmunkások. Ha szükséges, odaállnak dagasztani, kenyeret sütni. A trepp előtt szállítókocsi várja a friss kenyeret, péksüteményeket. Hamarosan a szükséges címkézés és számlálás után érkezik is. Folyamatosan, rendben. Kényes téma — Csak az aznapi címkék kerülnek a kenyerekre? — No ez a kényes téma. Nálunk a címkézés kézzel történik. Kizárt, hogy egy kenyérre több cédula is kerüljön. Ellenben a kereskedelem úgy kéri, hogy a ma sütött és még a délután kiszállított kenyerekre a másnapi címkét ragasszuk. — Miért? — Mert sok vásárló előbb nézi a címkét, mint a kenyeret. Péntek délelőtt 11 óra. Megkezdődött az előszállítás. Lehet, hogy a kedves vevő délután már a holnapi kenyeret vásárolja meg? Farkas Kálmán Szinten A termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei, és választott tisztviselői az egyre bonyolultabb társadalmi és gazdasági feladatokat csak úgy tudják n^pgoldani, ha tudásukat „szinten tartják”, azaz folyamatos továbbképzéseken vesznek részt. Szabolcs-Szatmár megye közös gazdaságaiban az elmúlt öt év alatt 446 felső- és középfokú végzettségű vezető, 1054 középszintű és munkahelyi vezető, 1059 alsóbb szintű és 933 alapfokú végzettségű káder továbbképzését tervezték, és ezt a tervet nagyjából végre is hajtották. A továbbképzések zöme a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán zajlott le. Ezt indokolta a megyei továbbképzési központ közelsége, a feladatok ellátására való felkészültsége, az előadók felkérésének könnyebb lehetősége. A továbbképzési osztály szervezésében a tervidőszakban 5013-an vettek részt szervezett továbbképzésben. Újabban előtérbe került a speciális szakképesítést nyújtó szaküzemmérnöki képzés, amelyen öt esztendő alatt 177 fő vett részt. A szakemberek részéről egyébként növekedett a képesítést adó tanfolyamok igénye. A problémák között, amelyek a tanfolyamokon előadódtak, megemlíthető, hogy olyan időszakra tervezik a konzultációkat,- amikor az érdekeltek nem ■nélkülözhetők az otthoni munkában. Több hallgató szóvá tette, hogy az előadások témáiban sok az átfedés. Ugyanarról a dologról több előadó is beszél, különösen, ha újszerű információról van szó. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában Budapesten 1983 óta folyik oktató, továbbképző tevékenység. Az indulás első évében az újonnan megválasztott tsz-elnökök, vezetőségi tagok és munkahelyi közösségi vezetők, az ellenőrző, a nő-, a háztáji, az oktatási és kulturális bizottságok elnökeinek továbbképzésére került sor. Ezeken a tanfolyamokon megyénkből tavaly már 245 fő vett részt. A kedvező tapasztalatok alapján az év első napjaiban másodszor szervezték meg a budai hegyekben fekvő intézményben a tsz- elnökök és első számú vezetők továbbképzését 201 résztvevővel. A számviteli munkakörökben dolgozók szakmai képzettségének növelése érdekében kezdeményezték a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozatának beindítását a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. S ajnos egyelőre hiába. A hallgatói létszám a másoddiplomások osztályában nyolc főre csökkent és így azokat átirányították Szarvasra, az ottani intézménybe. Az egyetemi és főiskolai előkészítő tanfolyamok is kevés eredménnyel jártak. A Teszöv illetékes munkatársai és szervezeti egységei a VII. ötéves tervben is elősegítik a továbbképzési tervek kidolgozását és megvalósítását. Szoros kapcsolatot tartanak az oktatást és továbbképzést irányító és végző intézményekkel. É. S.
