Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

2 1986. július 18. Kelet-Magyarország X'UJnUTZA'A'IS OQOOOQ Országos fotószalon Olvasó nép Megjelent az Olvasó nép című folyóirat legújabb száma. Néhány cím a ne­gyedévenként megjelenő folyóirat hasábjairól: Mik- száthról — Prágában, A magyar nyelvű színház, „Szólásért való ének ... ”, A diaszpóra és a Dunatáj irodalma Szlovákiában, Zenei anyanyelvűnk, Ke- resztül-kasul Képes Gé­za életútján, A könyv út­ja a kiadótól az olvasóig, A Fényes Szelek nemze­déke, Könyvek között, Művelődő közösségek nyo­mában, Megmentett hang­szalagok ... Az Olvasó népért moz­galom folyóiratában szá­mos irodalmi dokumen­tum, hasznos tudósítás ta­lálható, az illusztrációk Perei Zoltán fametszeteit ábrázolják. Rangos kulturális esemé­nye lesz a nyár folyamán a megyeszékhelynek: a Magyar Amatőr Fotóklubok és Szak­körök Szövetsége, a Váci Mi­hály Megyei és Városi Mű­velődési Központ és a nyír­egyházi fotóklub rendezésé­ben július 19-én délután 3 órakor a művelődési köz­pont Szabadság téri galériá­Egy kép a kiállításról. Csa­bai István: Kínai legyező. jában nyitják meg a fotó­klubok III. országos szalon­ját. A több száz fotót felvo­nultató kiállítást Vitányi Iván, az Országos Közmű­velődési Központ főigazgató­ja nyitja meg. „Síp a tökre'1 a szabadtérin Július 10-én mutatta be saját produkciójaként Tö- möry Péter „Síp a tökre” cí­mű kétrészes, zenés népi ko­médiáját a Kisvárdai Vár­színház nyári társulata. A nagy sikerű előadást július 19-én, szombaton este fél 9- kor a nyíregyházi szabadté­ri színpad közönsége is meg­nézheti. A plakáttal ellentétben a helyes szereposztás a követ­kező: Zakariás Ézsiás Bar- binek Péter, Boncius atya Mikó István Jászai-díjas, Bodó Orbán Szabó Gyula érdemes művész, Fruzsina Kovács Nóra, Jánkó András Nemcsák Károly, Julis Ván­dor Éva, Jegyző Tahi Jó­zsef, Írnok Cseké Péter. A darabot Halasi Imre rendez­te, a verseket Barbinek Pé­ter írta, a zenét Mikó István szerezte, dramatung: Bőhm György. Képünkön: jelenet a darabból. Műsoron az „«?/*' Spielberg Nyári filmbemutatók A szórakozás és a kikap­csolódás jegyében állította össze a nyári flimbemutató- kat a megyei moziüzemi vál­lalat. Jó néhány sikerfilmet láthat a közönség a megye- székhely mozijaiban. Spiel­berg neve nem ismeretlen a közönség előtt, az „Elveszett frigyláda fosztogatói” című film folytatásaként rendezte meg új filmjét, „Indiana Jo­nes és a végzet temploma” címmel. „A Sárkány közbelép” címmel egy hongkongi ka­landfilmet is láthatnak az érdeklődők. Szerepel még a nyári filmek sorában több krimi, sci-fi, kalandfilm. Ma­gyar filmbohózat is vászon­ra kerül, az első filmes ren­dező, Tímár Péter „Egészsé­ges erotika” című filmje magvas közéleti problémá­kat feszeget. A nyári film­múzeumi sorozatnak, amely­nek programjában számos régi alkotást vetítenek — a Béke mozi ad otthont, míg a látványos filmek színhelye a Kert és a Krúdy mozi lesz. Pénteken nem terveznek kö­tött programot, viszont este 7- től éjfélig fogadja a táncolni vá­gyókat a nosztaigiadiszkó. Szombaton két jelentős ese­ményre invitálják az érdeklődő­ket. Délután 3-kor nyílik a galé­riában az országos fotószalon. A szabadtéri színpadon este fél 9-kor a komédia kedvelői a Kis­várdai Várszínház nyári társula­tának produkcióját nézhetik meg, Tömöry Péter Síp a tökre című kétrészes darabját. Akik a tánc mellett döntenek, a nyitott klub vendégei lehetnek este 7- től éjfélig tart a nosztalgiadisz- ikó. Vasárnap este a szabadtéri színpad várja a zene barátait, a KFT együttes koncertje fél 9- kor kezdődik. Csütörtökön a nyitott klub vi- deodiszkójában szórakozhatnak a vendégek este hattól éjfélig. LÁNYOK — CITERÁVAL. Tunyogmatolcson az utóbbi években szinte egyedülálló a művelődési ház kezdeményezése; női citerazenekart működtet. Szabó Bálintné — aki több éves citerás múlt­tal a háta mögött — vállalta el a csoport vezetését, sikerre vezette a 10 tagú együttest. Nem múl­hat el nemzeti, nemzetközi ünnep, termelőszövetkezeti rendezvény, hogy a csinos, jól játszó s éneklő lányok ne szerepelnének a községben, a szomszédos városban, illetve a városkörzetben. A csoport most alkotmányunk ünnepére készül műsorával. Kigyulladt a tarló Tűzvédelem — aratásnál Becsuktam a jegyzetfüzetet, a tűzoltók indultak vissza az aratás ellenőrzéséről. A folyton duruzsoló rádió azonban szűkszavú, ám annál fontosabb közleménye egy pillanat alatt felrázta az embereket. A tiszaberceli Bessenyei Ter­melőszövetkezet egyik táblájában tűz ütött ki! A parancsnoki kocsi visz- szafordult, és gyorsan szá­guldott a jelzett térség fe­lé ... „Forró drót” lett a rádió, Kukucska István tűzoltó fő­hadnagy kapcsolatba lépett a megyei parancsnokság ügyeletével. Közben jutott egy perce értesíteni az útba­eső buji tsz-t, ahonnan erő­gépeket indítottak Bercelre: segítsenek azok is megfogni a tüzet. Közben a helyszínen, a _Papp-tag, Tanítótag nevű dűlőben sem tétlenkedtek az emberek. Egyszerre többen is észlelték, hogy foltokban ég a tarló. — Leugrottam a gépről, és a poroltóval azonnal oltani kezdtem a tüzet — mondta Kocsis Antal. — Hiába tapos­tam lábbal is, nem bírtam vele. A műhely ablakából töb­ben észrevették a lángokat, a füstöt. Farkas Dániel lakatos — aki egyben a községi ön­kéntes tűzoltó-egyesület pa­rancsnoka — vagy tíz társá­val a helyszínre sietett. A Zsukba annyi poroltót rak­tak, amennyi belefért. Gyor­saságuknak, lélekjelenlétük­nek köszönhető, hogy hamar eloltották a tüzet. Mire Nyíregyházáról a fecskendő­autó kiért, a helybeli önkén­tesek és a tsz dolgozói elol­tották a tüzet. Tarjányi Mik­lós gépüzemeltető, Száraz László gépesítési főágazat-ve- zető, Czuczor Károly tsz-el- nök, valamint a tűzoltók azonnal az okot vizsgálták. A gyors szemle nyomán szerdán annyi derült ki, hogy másfél hektár tarló vált a lángok martalékává, a tűz okát még vizsgálják. Pólis- csák Miklós százados, a nyíregyházi tűzoltó-parancs­nokság helyettes vezetője így összegezte a tapasztalta­kat: — Ez alkalommal az anya­gi kár jelentéktelen, alig pár száz forint. Viszont a kom­bájnokra és a búzára is át­terjedhetett volna a tűz, és akkor sokszámjegyes kárt rögzítettünk volna. Szeren­csére a helybeli önkéntes tűz­oltók és a tsz-tagok lelkiis­meretesen, gyorsan cseleked­tek. "---------------------------------------------------------------------------1 Munkaalkalom mozgássérülteknek A tétlenség ellen Egy nemrég végzett fel­mérés szerint minden öt mozgássérült közül négy tétlenségre van kárhoz­tatva. Nem azért, mintha egészségi állapotuk nem tenné lehetővé, hogy dol­gozzanak. Jelenleg csak­nem félezer olyan foglal­kozásról tudunk, amely­ben mozgásukban korlá­tozottak nyújtanak teljes értékű teljesítményt, hi­szen munkaképességük valójában nem csökkent, hanem megváltozott. S ha ennek megfelelő feladatot kapnak, épp oly jól meg tudják azt oldani, mint egészséges társaik. A kérdés csak az, hogy si­kerül-e találniuk ilyen mun­kát, segítjük-e őket abban, hogy ismét megtalálják a he­lyüket, önmagukat? Társadalmi méretű gon­doskodásról egyelőre nem beszélhetünk. Ismeretes, mi­lyen gondot jelent a munkál­tatóknak saját csökkent (il­letve az iméntiek szerint: megváltozott) munkaképes­ségű dolgozóik foglalkoztatá­sa, rehabilitálása is, nem szólva azokról, akik már szü­letésüknél fogva hátránhyal indultak az életben! Pedig jelentős számú embercsoport­ról van szó, hiszen hazai és nemzetközi adatok szerint a lakosság egytizedének kell viselnie valamilyen mértékű egészségkáros odást. A probléma az, hogy a ma­gas színvonalú orvosi rehabi­litációt nem követi hasonló színvonalú munkarehabili­táció, holott ez szerencsés esetben százszázalékos telje­sítményt produkálhatnak. Egyelőre helyi, megyei kez­deményezésekről beszélhe­tünk. A „szomszédvárban”, Hajdú-Biharban már három éve próbálkoznak a mozgás- sérültek rehabilitációjával — sikeresen. Szabolcs-Szatmár- ban most indul útjára a kez­deményezés, amelynek célja, hogy munkához juttasson mindenkit, aki eddig kény- szerűségből tétlenségre volt kárhoztatva. A megyei tanács határo­zatba foglalta a tennivalókat és konkrét utasításokat adott az érintett osztályoknak. Be­kapcsolódott a munkába a mozgássérültek mintegy 850 tagot számláló megyei egye­sülete is, amely magára vál­lalta a szervezés oroszlánré­szét, s megkapta az ehhez szükséges anyagi fedezetet is. Várják a csökkent munka- képességű, de dolgozni akaró felnőttiek jelentkezését. Sze­retnének segíteni olyan csa­ládoknak is, ahol a szülők otthon nevelik egészségkáro­sodott gyermeküket. Számítanak azon gazdálko­dó szervezetekre, kisiparo­sokra, akik készséggel foglal­koztatnának bedolgozókat. Szükségük lenne arra is, hogy hírt adjanak magukról azok az állami vagy egyéb szerve­zetek, amelyek a megye terü­letén lévő, kihasználatlan, 15—25 ember foglalkoztatásá­ra, vagyis kis rehabilitációs műhely létesítésére alkalmas épületet tudnának felajánla­ni. Esetleg gazdátlan lakóhá­zak is szóba jöhetnének. Se­gíthetnek a tanácsi vezetők is, akik a helyi munkalehe­tőség bővítését ilyen formá­ban támogatni tudnák. Azaz várják minden szervezet se­gítségét, „hogy a munkare­habilitáció helyi, kevésbé jól megoldható feladatait egy közös kisüzem vagy más munkalehetőség létesítésével megyén belül közel azonos szinten” megvalósíthassák. Talán akad olyan gazdál­kodó szervezet is, amely — mivel saját megváltozott munkaképességű dolgozóit nem tudja hatékonyan foglal­koztatni — esetleg anyagilag is hozzájárulna egy-egy dol­gozója szakmai rehabilitálá­sához. Mindebben bízik a Moz­gássérültek Szabolcs-Szatmár megyei Egyesülete, amely Nyíregyháza, Felszabadulás u. 5. sz. székházuk címére várja a munkát vállalni szándékozók, s az ehhez bár­mi formában segítséget nyúj­tani tudók jelentkezését. (g. m.) Ami az aratás idején is el­engedhetetlen. Szerdán a tűzoltók Nagyhalászban és Ibrányban ellenőrizték az aratásban részt vevő gépek műszaki, tűzvédelmi állapo­tát, a munkafolyamatok sza­bályszerű végzését. Sajnos, sok szabálytalanságra fény derült a pár óra alatt. A nagyhalászi Petőfi Termelő- szövetkezet szárítójában hemzsegtek a hibák. Hegyes Zsolt, a szárítóvezető helyet­tese nem tudott minden do­kumentumot megmutatni a tűzoltóknak. De még ha csak a papírokkal lett volna baj! Az olajtárolóban egymás he- gyén-hátán hevert a kötél, a rosta, a tömlő — csupa éghe­tő anyag — a poroltókészülé­ket eltorlaszolták, túltöltés miatt az olaj szivárog, egy nagy edényben fogják fel. Körötte a homok fekete az olajtól. G. í. traktorost a helyszínen büntették __ meg kétszáz forintra a tűzoltó­készülék szabálytalan elhe­lyezése miatt. A szomszédban, az ibrányi Petőfi Tsz-ben a tűzvédelmi oktatásról, az aratási gép­szemléről és a szakvizsgáról pontos nyilvántartást mutat Szilágyi Gyula tűzvédelmi előadó. A földeken azonban kiderül: több kombájnnál csak a kisméretű poroltót szerelték fel, a kipufogócső csatlakozásánál olajszivár­gást észleltek. A szárítót vi­szont rendben találták. Az aratás fokozott terhet ró a betakarításban részt ve­vőkre. Ám a tűzvédelem — mint azt a tarlóégés is bizo­nyítja — nem felesleges rossz, hanem az emberek, gé­pek, a termés védelmét szol­gálja. Ezért kötelezték a tűz­oltók szerdán a felkeresett termelőszövetkezetek illeté­keseit a hibák azonnali ki­javítására. Tóth Kornélia A tárgyalóteremből Presszóból a bíróságra A bíróságot eddigi negyven, illetve harmincöt éviik alatt in­kább csak hírből ismerték, a presszóban azonban nem voltak ismeretlenek. Végül aztán ez a szórakozóhely egyengette útju­kat a tárgyalóterem felé, vagyis inkább az alkohol szülte hirte­len indulat. . . A dögéi M. János, aki csak al­kalmi munkákat vállal (bár eb­ből összejön neki vagy ötezer forint havonta) a helyi presszó­ban szórakozott. Kiment a mos­dóba, és se szó, se beszéd, bele­kötött a WC-ből kijövő M. M.- be. Többször megütötte az ar­cán, majd a sarakba szorítva rugdosta. A sértett — többek kö­zött — orresonttörést szenve­dett, ami nyolc napon túl gyó­gyul, vagyis M. János tette sú­lyos testi sértésnek minősül. A paszabi K. József a tisza­berceli Tisza Gyöngye presszóban italozott február 12-én. Ebben az állapotban keveredett szóváltás­ba egy férfival, de a szavak már nem voltak elegendőek egy idő után. K. a presszó előtti par­kolóban leemelt egy kerékpár­ról egy vas villát, és azzal tá­madt áldozatára. Előbb a hasa felé szúrt, aztán a fejét ütötte meg, többször is. A sértett csak könnyű sérüléseket szenvedett, azonban — ahogy a bíróság meg­állapította — az eszköz, vagyis a vasvilla súlyosabb sérülések okozására is alkalmas, és a has felé irányuló szúrás valószínűleg azért nem járt súlyosabb követ­kezményekkel, mert az áldozat vastag pufajkája felfogta. K. Jó­zsef ezért súlyos testi sértés kí­sérlete miatt felelt a bíróság előtt. M. Jánost a Kisvárdai, K. Jó­zsefet pedig a Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság vonta felelősségre, és — figyelembe véve büntetlen előéletüket — nyolc—nyolc hó­nap szabadságvesztésre ítélte őket, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztet­ték. Mindkét ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents