Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. július 17. rását. Olyanok is vannak, akik nem küldik be a választott témát, hanem a kész pályamunkát juttatják el a bizottsághoz, melynek határideje minden év december 31-e. Itt is a téma fontossága, a pályamunka értéke dönti el a pályázat sorsát. Egyébként több évre előre is jelezhetnek témákat a pályázók, amelyeken dolgozni kívánnak. Újdonság, hogy a közeljövőben a bizottság megjelenteti a megyei tudományos közleményeit — elsőként az 1984-es pályázat anyagát — majd folyamatosan közreadják a kiemelkedő munkák egy részét, gyorsítva az információcserét. Előkészítés alatt áll a megyei monográfia munkája is, melynek gondozását a tudományos-koordinációs bizottság vállalta. Csupán emlékeztetőül közöljük, hogy a kandidátusi dolgozatra 10 000—15 000, a doktori disszertációra 6000— 10 000, kollektív és egyéni pályázat első díjára 6 ezer, a másodikra 4 ezer, a harmadikra 3 ezer forintot szavazott meg a bizottság. Az egyetemi, főiskolai szakdolgozatokra 1000—2000 forint adható. A díjazásra nem került pályamunkákat visszaküldik, a díjazottak a megyei tanács tulajdonába kerülnek és a megyei könyvtár helytörténeti anyagának gazdagítását szolgálják. Reméljük, ezekből mind több szolgálja majd a megye fejlesztését. Hanglemez és kotta Nyáron sincs szünet a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. A szorgalmas gyerekek már most keresik, kölcsönzik a kötelező olvasmányokat, melyeknek jegyzékét a könyvtárban kifüggesztették. A felnőttrészleg új szolgáltatása a hanglemez- és kottakölcsönzés. Ugyancsak könyvtári hír, hogy egy újabb helyiség hozzákapcsolásával a korábbinak duplájára növekedett a nyíregyházi Városmajor utcai könyvtár alapterülete. Az július 21-től megújulva várja az olvasókat. A bővítés nyomán megszűnt a zsúfoltság, kulturáltabbak a körülmények. Az örökösföldi fiókkönyvtárat hétfőtől péntekig naponta 15 és 19 óra között a gyerekeken kívül a felnőttek is látogathatják. ERDEI MÜZEUM Király Lajosnak, a néhai őr- Sróf Pallavicini Alfonz Károly uradalmi erdőmesterének a házában megtudhatjuk július 1-től, hogyan élt és dolgozott a század elején a szakma hőskorában egy bükki erdész. A zöld „országúton" haladók a kies lakba betérve rácsodálkozhatnak a sajátos szerszámokra, műszerekre és a dolgozószobában kialakított könyvtárban megtudhatják azt is, hogyan készült akkoriban a fásítás, fakivágás, ültetés tervezete. Találkozhatnak a rönk- és tuskószállítást végző erdei kisvasutak, gőzösök makettjeivel, képeivel. A beszédes tárgyak elárulják: hogyan zajlott akkoriban egy hajtás, befogás és vadászat. hisz a tisztségviselő nemcsak erdő-, hanem vadászmester is volt. A múzeummá átalakított erdészlakban a látogatónak diafilmeken mutatják be a Büki Nemzeti Park védett állatait és növényeit is. (Népújság) TÉRÍTÉSMENTES G YÖG YSZERKÉZBESITÉS Az egészségügyi miniszter utasítása alapján a cukorbetegségben szenvedők részére, megfelelő orvosi indoklással a külföldi inzulinkészítményeket régóta térítésmentesen kell kiszolgálni. A kecskeméti gyógyszerterápiás bizottság kigyűjtése alapján az elmúlt évben a megyében élő cukorbetegek 150 ezer forintot költöttek a gyógyszerek postai költségeire. Az ellátottak többsége nyugdíjból élő idős korú, a térítésmentes gyógyszerrendelésben foglalt humánus elv alapján a magas postai díjtételek kifizetése mellett csak kevéssé érvényesült. Vizsgálva a megoldás lehetőségét a Bács-Kiskun Megyei Tanács a közeljövőben a megyei tanács szociális alapjából téríti meg a cukorbetegek — egyébként ingyenes — gyógyszerkészítményeinek házhoz szállítási költségeit. (Petőfi Népe) RÉZKORI SANCMC Rézkori sáncmüvet tártak föl a régészek a Szarvas melletti Ér- parton. A sáncgyűrű, amely feltehetően időszámításunk előtt 2300 körül épült, a leletek tanúsága szerint nem menedékvár vagy lakóhely volt, hanem minden valószínűség szerint a rézkori népesség társadalmi és vallási központja. A körülbelül negyven méter átmérőjű kerek térséget jó tíz méter széles sáncárokkal vették körül. Az árok 2—3 méter mély volt, s a 26—26 méter átmérőjű belső, magasított teret még négy cölöpsor védte. A sáncon belül semmiféle építmény nyomát nem találták, a sáncmű építésének korát a cölöpök gödreiben lelt agyag- edény-töredékekből lehetett megállapítani. (Békés Megyei Népújság) KÉT TALÁLMÁNY EGY BETEGSÉG ELLEN A tejérzékenység kiderítésére nagy jelentőségű találmány született a POTE belgyógyászati laboratóriumában. A laktáz enzimmel nem rendelkezők leheletében a hidrogéntartalom, ha tejet isznak, pár perc múlva a többszörösére emelkedik. Külföldön ezt már régóta mérik, de számunkra igen drága műszerekkel. Dr. Past Tibor, a POTE vegyésze itt, a pécsi klinikán készített egy olyan mikroprocesz- szoros műszert, amely automatikusan méri a lehelet hidrogéntartalmát. Korábban a betegség megállapítására vért vettek, székletet vizsgáltak és hasfalon keresztül kis béldarabot kicsip- tek. A Tejgazdasági Kísérleti Intézet 3—4 éve kezdte el azt a kísérletet, amelynek eredményeként nemrég olyan tejtermékek kerültek vagy a közeljövőben kerülnek piacra, amelyet a súlyos tejérzékenységben szenvedők is fogyaszthatnak. Ilyen a Laktokrém nevű tejsürítmény is. (Dunántúli Napló) Az idea Kállósemjénben 4,6 kilométer járda megépítését tervezi a nagyközségi tanács. Az elmúlt hétvégeken 1,5 kilométer járda készült el lakossági társadalmi munkában. Képűnkön: munka közben a Vasvári Pál utcában lakók. Várják az újabb pályázatokat Megyei tudományos közlemény jelenik meg Mint erről beszámoltunk, a megyei tanács tudomá- ifyos koordinációs bizottsága meghirdette a megyében dolgozó kutatók, szakemberek számára a hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozó pályázatát. Tájékoztatót juttattak el a tudományos munka iránt érdeklődőkhöz a hetedik ötéves tervidőszak kiemelt kutatási, fejlesztési feladatairól. A tájékoztató tartalmazza a tudományos kutatás hosz- szú távú irányzatait, értékelést megyénk tudományos életének alakulásáról, a megyei kutatási alap felhaszná- lásának tervét és a megye fejlődése szempontjából elemzésre, kutatásra, feldolgozásra ajánlott témákat. A tudományos koordinációs bizottság titkára, Vas La- josné dr. elmondta: a pályázaton eddig nem publikált, más pályázaton be nem nyújtott, máshol még nem hasznosított olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi gyakorlatához vagy irodalmához képest eredeti, új, a megyei döntések megalapozását segítő gondolatanyagot, illetve elméletileg és gyakorlatilag hasznosítható eljárásokat tartalmaznak. A javasolt, a kiírt témákon kívül benyújtható szabadon választott pályamű is, ha a megye valamilyen jelentős gazdasági, társadalmi, kulturális kérdésének átfogó feldolgozására és megoldására irányul. A részvétel egyéni és kollektív. A bizottság titkára a továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a pályázat kollektív és egyéni kategóriában jeligés, a többi formában nem. A kandidátusi, doktori disszertációk természetesen nem jeligések, ezeket a bizottság nem értékeli újra, hanem elfogadják a két opponens bírálatát. A jeligésen beküldött pályázatok értékelésében a megyei tudományos koordinációs bizottság és az általa felkért szakértők vesznek részt, a DAB illetékes szakbizottságának tagjai, a tudományos intézetek és egyesületek, kutatóintézetek munkatársai. A pályamunkák terjedelmét nem korlátozzák. A benyújtott anyaghoz két-három oldalas összefoglalót kell csatolni, a pályázónak ebben meg kell jelölni a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából számba jöhető területeket, intézményeket, termelőegységeket, illetve a publikálásra javasolt fejezeteket. Május 1-ig lehetett bejelenteni az ■ érdeklődőknek a választott témát, melyről a bizottság titkára elmondta: tíz mezőgazdasági, tíz-tizen- két oktatási-nevelési és négyöt egészségügyi jellegű bejelentés érkezett eddig. Hangoztatták, bár a bejelentési határidő május 1. volt, továbbra is folyamatosan fogadnak el pályázati témákat, tehát a határidő lejárta nem jelenti a pályázat lezáSok kicsi segítség... Á megszépített élet „Az utóbbi időben egyre több feladatot jelent az emberek gondjainak megoldása, vagy legalábbis az erőhöz mért segítség adása.” Ezt a megállapítást a Nyírség Konzervipari Vállalat szakszervezeti bizottságának szervezőtitkára, Mazák Györgyné tette. Egyáltalán nem panaszképpen, csak a tényt közölte. teni, intézni például egy lakásigénylést, a kölcsön felvételét. Kétszáznyolcvan egyedülálló és nagycsaládos szakszervezeti tagot számlálnak. Szinte kényszerítve vannak, hogy segítsék őket, amennyire csak tudják. Megoldást nem jelenthet egy szakszervezeti segély, de valamicskét legalább enyhít a gondokon. Ki segítsen? Hasonlóképpen gondolkodnak akkor, amikor nehéz sorsban élő fiatalok kerülnek hozzájuk dolgozni. Végeztek egy felmérést, ekkor derült ki, hogy jó néhány olyan ifjú dolgozójuk van, akik családi háttér nélkül, jó esetben nevelőszülőknél nőttek fel.. Az állami gondozottakról van szó. Munkába álláskor néha megoldatlan feladat elé kerülnek, mert felnőttként már nemigen maradhatnak az otthonokban, intézetekben, lakni viszont kell valahol. Tőkéjük nincsen — honnan is lenne? — önálló lakásra, ráadásul az a kevéske kezdőfizetés Is könnyebben kicsoroghat eleinte a kezükből, hiszen nem volt alkalmuk korábban megtanulni bánni a pénzzel. Az utógondozó-otthon ma még megyénkben sajnos csak álom, s ki tudja meddig, még az is marad. Szoktuk mondani: társadalmi segítségre van szükség. A társadalom, mint olyan, azonban megfoghatatlan dolog, az egyes szervek, intézmények tehetnek valamit. Például a szakszervezet, például a konzervgyáré... Már leendő dolgozóikra, az élelmiszeripari szakmunkásképzőben tanuló állami gondozottakra odafigyelnek. Kitűnő az együttműködésük a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézettel, így közös erővel igyekeznek megkönnyíteni a kezdő lépéseket az életben. Kezdő lépések Anyagiakban nem sok, amit tehetnek, bár az a kis segélyösszeg is jól jön, amit kiutalnak. Meghatározott célra utalják ki, például háztartási gép, lakberendezési tárgyak vásárlásához járulnak hozzá. Ennél megfoghatatla- nabb, de jóval nagyobb jelentőségű az a segítség, amit úgy fogalmazhatunk meg: odafigyelés. Más is, de ezek a fiatalok különösen nehezen boldogulnak a hivatal útvesztőiben, ezért előfordul, hogy a szakszervezeti bizottsághoz, illetve az aktíváihoz fordulnak, akik szívesen mutatják meg, hogy kell kitőlCsak egy csepp? Dolgozik például a konzervgyárban egy lány, akinek két testvére is állami gondozott volt. Szerette volna magához venni őket, de hogyan? A szakszervezet itt is próbált segíteni — eredményesen. Azóta a két kisebb is munkát talált a gyárban, közösen laknak egy albérletben, és a továbbtanulásban is segítenek nekik. Eddig igen jó tapasztalatokat szereztek, a hozzájuk került volt állami gondozottak mindannyian megállják a helyüket. Van aki már gyesről jött vissza, egy lány úttörővezetőként dolgozik régi iskolájában, és többen is tanulnak. Mondhatná valaki, ez csak egy csepp a tengerben. Valóban, a Nyírség Konzervipari Vállalat szakszervezetének az igen hasznos és emberséges ténykedése csak keveseket érint. De hátha másutt is felfigyelnek az ő módszereikre — sok kicsi sokra megy. Papp Dénes Gyümölcsök génbankja Ritka dolog, hogy egy gazdálkodó szerv és a természetvédelmi hivatali között a kapcsolat harmonikus. Egy gyár, vagy mondjuk egy szövetkezet vezetői tudják ugyan, hogy a környezetvédők a természet iés egészségünk érdekében ténykednek, mégis gyakori eset, hogy ha valahol megjelenik a hivatal képviselője, az valamiféle pénzkiadással jár. Persze jó példa is akad. Évek óta a szó szoros értelmében gyümölcsöző a kapcsolat például a kis- ari Üj Elet Termelőszövetkezet és az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal között. A tsz tulajdonának nagy része a szatmár-beregi táj- védelrr’ '-örzet a Tisza árterében található. Azon az árterületen, ahol szinte páratlanul gazdag természeti értékeink rejtőznek, többek köligetek olyan fajtákat őriznek, amiből ma már csak mutatóba található. Például nyolc-tízféle szilva és hait- nyodcféle olyan körte terem itt még most is, amelyeket ük- és szépapáink kedveltek A termelőszövetkezet, bár számára nem túl gazdaságos a vadongyümölcsös, nagyra értékelve a táj szépségét, a természetvédelmi terület gazdagságát, minden eszközzel igyekszik megőrizni a vidék eredeti arculatát. Most, ha minden igaz, nagy vállalkozásba kezdenek. Az öreg, kipusztulóban lévő fák helyére fiatal hajtásokat telepítenek, úgy és olyan, amilyen régen volt. A terület ezután ősi gyümölcsfajták gén bankja lesz. Így őrzik meg az utókornak a múlt páratlan hagyatékát Ezt most az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal anyagilag is támogatja. A felújításhoz ez évre 150 ezer forintot ajánlott fel a tsz-nek. Nem nagy összeg ez, de ez is valami. Búvó természeti értékeinkre itt tehát vigyáznak. De vajon így van ez mindenütt? (bodnár) zött az úgynevezett ősi dzsungelgyümölcsösök. Több adiat is bizonyítja, hogy a Tisza és mellékfolyóinak árterében már a honfoglalás korában is hatalmas ártéri gyümölcsösök voltak. Hosszú évszázadok során itt igazi népi gyümölcstermelés folyt. Afféle gyümölcsösrezervátum tehát a vidék. Szamoshát, Ti- szahát gyümölcstermelése ma is erre az ősi kultúrára épül. A vadontermő szilva-, körteMegy a gőzös Nosztalgiavonat közlekedik a nyári szezonban a hétvégeken a Nyugati pályaudvar és Esztergom között. Ez a 115 éves mozdony a második legrégibb működőképes gőzös Európában. Ezenkívül menet- rendszerű nosztalgiajárat közlekedik július 5-től augusztus 23-ig szombatonként Budapest és Siófok között is. Hauer Lajos felvételei a 45 kilométeres sebességgel „száguldó” mozdonymatuzsálem első (újra) indításán készültek. A múlt páratlan hagyatéka
