Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

1986. július 15. Kelet-Magyarország 3 Áram ■ ingyen? í ramlopáson csípték az egyik szolgáltató vál- rm lalat üzemvezetőjét. Egyelőre kiderítetlen, mióta csapolja a villanyve­zetéket csirkefarmjának ol­csó üzemeltetéséhez. Van­nak az áramtoljavok között villanyszerelő kisiparosok, gumijavítók és szép számmal szerződéssel üzemelő vendég­lősök és maszekok. Akadnak lángossütők is, de megtalál­ható közöttük a kiskereske­dő és a lakatos, az iskola­gondnok vagy a fűtő és a traktoros is. Kétségtelen: bizonyos szak­ismeret, rafináltság no és persze nem kevés kockázat is szükségeltetik ahhoz, hogy valaki ilyenre adja a fejét. Mert érteni kell valamennyit a villamossághoz is! Külön­ben hogyan bátorkodna vala­ki áramot lopni, fővezetéket csapolni, a fogyasztásmérőt megállítani vagy vezetékeket cserélni?! Egyik sem veszélytelen. És mégis vannak emberek, akik életüket kockáztatják. Játsza­nak az árammal, és nem gon­dolnak a veszélyre. Bár az áramszolgáltató vállalatnál nem tartják nyilván az eb­ből származó baleseteket, de tudnak arról, aki így vesz­tette el az életét vagy szen­vedett súlyos balesetet. A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat szakemberei az év első felében végzett ellen­őrzéseik alapján 25 esetben fedtek fel áramlopást vagy szabálytalan áramhasznála­tot. Ha a TITASZ bizonyíta­ni tudja — márpedig tudja!, hogy ki mennyi ideje hasz­nálta vagy használja a fize- tetlen energiát — akkor akár öt évre visszamenően is fi­zetnie kell az áramtolvajnak. Hat hónap alatt megköze­lítően 72 ezer kilowattóra áramot loptak az államtól e térségben. Ennyit fedtek fel! A népgazdasági kár 188 ezer forint. Mivel azonban ellopott áramról van szó, a jogtalan fogyasztóknak nem az érvé­nyes egységárat kell megfi­zetniük, hanem a felemelt, vagyis kilowattóránként 6 fo­rintot. £ m ennyivel nem ússzák meg a tolvajlást. Nem, /Tk mert a TITASZ- nak kötelessége je­lenteni a tényt, melynek következtében a kárösz- szegtől függően vagy szabály­sértési eljárás vagy büntető­jogi feljelentés következik. S akár börtönbüntetés is lehet a következménye. Az áram­tolvajokra állandóan leselke­dik a baleset, az életveszély — nem vall józanságra, aki ennyit képes kockáztatni. Farkas Kálmán D olgom akad nekem mindenütt az üzem­ben. Kezdve a nagy hűtőtankoktól, el a szepará­torokig, végig a keverőkön és az érlelőkön, egészen ad­dig, amíg a tejből Túró Rudi lesz — mondja a technoló­gus, akit soha nem lehet egy poszton találni, hiszen felel az egész gyártási folyama­tért, A megyei tejipari vál­lalat mátészalkai üzemében Bakgs Ferencnével így vé­gigsétáltunk a feldolgozási sor mellett, amelyen ha va­lahová hiba csúszik, azt a vásárló bánja. A végső me- ós ugyanis a kényes és egy­re igényesebb fogyasztói íz­lés. — A gépek nagyon sokat tudnak — állunk meg egy- egy berendezésnél — és mi is eleget tanultuk a kezelé­süket, elvileg hiba nem kö­vetkezhetne be. Hogy mégis találkozni jogos reklamáció­val, annak részben az az oka, hogy amit egykor meg­tanultunk, az nem érvényes a technika legújabb eszkö­zeire. így például semmit nem tudhatunk arról az ult­racentrifugáról, amit a kö­zeljövőben állítunk üzembe. Pedig attól a minőség ug­rásszerű emelkedését várjuk. És azzal, meg mással, ahogy a hétköznapok lassan telnek, átszerveződik a gyár­tási folyamat, új követelmé­nyeknek kell megfelelni a tejipar középvezetőinek. Ezért indítottak a közelmúlt­ban kihelyezett művezető­HÁROM AMERIKAI CÉG RÉSZÉRE KÉSZÜL BÉRMUNKÁBAN öltöny, szóló zakó és nadrág a nyíregyházi Vörös Október Férfiruhagyárban. A 14 ezer darabból álló megren­delést j'úlius 14-re teljesítették. Képünkön: Ari János zakókat vasal automata gépen. (Farkas Zoltán felvétele) * Nyugdíjasok - munkakönywel körülmények is sok 55, il­letve 60 év fölötti embert in­dítottak arra, hogy munkát vállaljon. A munkaerő-szolgálati iroda vezetőjével, Rusin Jó­zseffel egy nemrégiben ké­szült kimutatást böngészünk. Tavaly például a megyében közel hatszázan kerestek nyugdíj melletti állást, s kétharmaduk Nyíregyházá­ról és a környékéről. Ez is jelzi, hogy főleg a városban élők választják ezt a lehető­séget. (A falvakban kevésbé esnek ki megszokott társasá­gukból a nyugdíjba vonulás után.) Legtöbben anyagi okokra hivatkoznak, de nem szégyellik bevallani azt sem, hogy bizony hiányzik a hasznos munka tudata. Egészségesen, tettrekészen nem kívánnak teljes tétlen­ségben élni. A megélhetési költségek emelkedése legérzékenyeb­ben a régebbi nyugdíjasokat érinti, a munkát keresők egyik nagy hányada közülük kerül ki, s bizony nekik a legnehezebb segíteni, hiszen kevésbé vállalhatnak vi­szonylag nagyobb erőfeszí­tést igénylő foglalkozást. Megdöbbentően magas az 55 éven aluli nyugdíjas állás­keresők aránya. Ők, a rok­kantnyugdíjasok maguktól csak a legritkábban jutnak munkalehetőséghez, s még az iroda segítségével sem tud­nak sokuknak állást találni. Ha a nyugdíjak összegét nézzük, akkor kiderül, hogy a két és fél ezer forintnál kevesebbet kézhez kapó em­berek az összes nyugdíjas álláskeresőnek mintegy a harmadát, a háromezer alat­tiak pedig több mint a felét teszik ki. Nagyon sokan a nyugdíjazás előtt segédmun­kásként dolgoztak, s a kere­setük sem volt magas, nem­hogy most a nyugdíjuk. Első­sorban közülük kerülnek ki azok, akik a megélhetésük, végett vállalnának most is munkát. Van egy másik ré­teg is, ők a korábban meg­szokott életszínvonalat igye­keznének idősebb korban is biztosítani maguknak. A helyzet jó, de nem re­ménytelen — mondhatnánk az immár klasszikus para­doxonnal, hiszen az állást kereső nyugdíjasok nagy ré­sze talál magának keresetki­egészítést, de jócskán van­nak, akik csak reménykedhet­nek ebben. Elég ha belegon­dolunk abba, hogy a pálya­kezdőknek is milyen magas százaléka kényszerül me­gyén kívül elhelyezkedni. P. D. — Hatvanöt éves vagyok, öt éve menteni nyugdíjba, szeretnék valami könnyű munkát találni, mert kellene a pénz — mondtam, belebújva egy elképzelt férfi bőrébe. A megyei tanács munka­erő-szolgálati és -szervező irodájának csoportvezetője, Nagy Emil kapásból vála­szolt. A Kelet-Szövker. Bo­gyó utcai telepén ajánlott portás-éjjeliőr állást. 12—24 váltásban kell dolgozni, a kereset háromezer forint kö­rüli. Van egy másik lehető­ség is: a közúti építőválla­lat és a közúti igazgatóság keres udvarost könnyű mun­kára. Egy műszakos munka- beosztásban háromezer-há­romszáz forint körül lehet keresni. A helyzet azért nem eny- nyire rózsás, ha egy nyugdí­jas szeretne elhelyezkedni. Az is elképzelhető, hogy mi­re ez az írás megjelenik, már betöltik az előbb emlí­tett helyeket, néhány esetben pedig egyébként is csak na­gyon ritkán sikerül segíteni. Különösen a nyugdíjas nők elhelyezkedése nehéz. Leg­többen hivatalsegédként sze­retnének dolgozni, de közü­lük sokan azonnal visszalép­nek, amikor kiderül, hogy ta­karítani is kellene. Ugyan­csak szinte lehetetlen admi­nisztratív munkához jutni Nyíregyházán és a környé­kén, de másutt sem sokkal jobbak a lehetőségek. Három évvel ezelőtt jelen­tősen megkönnyítették a nyugdíjasok foglalkoztatá­sát. A foglalkoztatási időke­ret 1260 órára emelkedett egy évben, nőtt az ez alól mentesítettek köre (a portás- éjjeliőrre és az udvari mun­kásra sem érvényes a korlá­tozás), és az éves kereseti lehetőséget is duplájára emelték. A jogszabály által biztosított kedvezőbb feltéte­lek mellett a nehezedő élet­Sőt, itteni szakemberek is számos előadást tartottak a vendégeken kívül. Azt pedig magunk között megállapítot­tuk, hogy ránk fért ez a kis fejtágítás. A szakmán és a vezetési ismereteken kívül a politika aktuális dolgairól is beszéltek, mégpedig elsősor­ban azokról, amelyek ben­nünket leginkább érdekel­nek. Megértettük, hogyan áll népgazdaságunk, és „lefordí­tottuk” a gondokat saját problémáinkra. Sokkal in­kább meg tudjuk magya­rázni a hozzánk beosztott dolgozóknak is azokat a ne­hézségeket, amelyeket a se­gítségükkel csak mi küzd­hetünk le. A fiatalasszony lelkesen sorolja, mennyi újdonságot hozott a tanfolyam, én meg nézem, érzem a tisztaságot, a rendet, a fegyelmet, ami az itteni munkát körüllengi. És mindketten szívjuk magunk­ba a „kultúrát”. így hívják a tiszta baktériumtenyészet­ből vett anyaggal beoltott, tejből származó aludttejet. Ebből lesz igazán ízletes, csí­pős üdítő ital. Sehol másutt nem juthat ilyenhez az em­ber, mert a tiszta baktéri­umkultúra itt tenyészik. In­nern a név is. Amolyan ko­vászféle ez, amelyből ismét és ismét elindul a tiszta er­jedés. Az irányító kollektí­vára is ráfér időről időre, ha beoltják némi új ismeretek­kel, amelyektől megpezsdül, megújul a munka. Ésik Sándor képzést. Az érdeklődés min­den várakozást felülmúlt. EgyedüL a mátészalkai üzem­ben 27-en jelentkeztek, a megyében pedig összesen 56- an tettek a közelmúltban si­keres vizsgát. — A továbbképzésnek ezt a formáját nagyon kedvező­nek találtuk — mondta a nemrég vizsgázott művezető. — Nem szakadtunk el a csa­ládtól, a munkától, mert helybe jött minden előadó. A HELYZET JÓ, DE... A közösség szigorával HA ALKOHOL: HANGOS A bábolnai napokról hozott vásárfiának a kál- lósemjéni tsz-tagok közül nem mindenki örült. Né- hányan a technika egyéb csodájával szívesebben megbarátkoztak volna, a mikrofonos alkoholtesz- tert ellenben gyanakodva nézegették. A szigorú el­nöki utasítás azonban nem ismer kivételt: az Üj Élet Termelőszövetke­zet valamennyi dolgozóját negyedévenként legalább egyszer ellenőrzik. A munkahelyi alkoholfo­gyasztás visszaszorítására, megszüntetésére 1984-ben tettek először átfogó intézke­déseket. Az újabb általános érvényű utasítást ez év ele­jén kapták kézhez a kálló- semjéni tsz-tagok. A rend­szeres szondáztatással az a cél, hogy mindenki józanon álljon munkába, ilyen mó­don elkerülhetők legyenek azok az üzemi balesetek, me­lyek italozásra vezethetők vissza. Akikről feltételezhe­tő, hogy rendszeresen fo­gyasztanak alkoholt, azokat szükség szerint akár napon­ta is szondáztathatják. Ha a dolgozó szeszes italt fogyasz­tott, nem kezdheti el a mun­kát, illetve arra a napra nem kap fizetést sem. Négy botlás — Munkahelyi közösségi üléseken beszéltük meg az elveket, és ott szavazták meg azt is, hogy legfeljebb négy­szer lehet botlani — magya­rázza Mészáros János tsz- elnök. — Első alkalommal az italos dolgozó egyhavi mun­kabérét legalább kétszáz fo­rinttal csökkentjük, második alkalommal ez az elvonás öt­száz, a harmadik botláskor pedig szóba jöhet az áthe­lyezés. Ha egy dolgozóról éven belül négyszer derül ki, hogy munkahelyén ittas, ak­kor a fegyelmi jogkört gya­korló vezetője köteles a fe­gyel meze tlenkedő kizárását, illetve elbocsátását kezde­ményezni. Nincs kivétel, a rendész, a munkavédelmi megbízott és az illetékes termelési egység vezetője a központi irodában ugyanúgy bárkit szondáztat- hat, mint a tehenészeti tele­pen vagy a gépjavító mű­helyben. Az első tapasztala­tok két és fél évvel ezelőtt igen lehangolóak voltak. Ki­derült, hogy ebéd után több az ittas ember, mint reggel, és megdöbbentő volt az is, hogy a női brigád negyven tagja közül tizenhétnél kez­dett csipogni az alkoholtesz- ter. Fegyelmez a szégyen — Az ellenőrzéseknek ön­magában is nagy a visszatar­tó ereje, különösen a nőknél — folytatja Mészáros János. — A szégyen, a lelki megráz­kódtatás esetenként hatéko­nyabban fegyelmez, mint a bérelvonás. A férfiaknál más a helyzet, de az italozást el­ítélő közvélemény nagyon fontos. A családanyák sok­szor elmondták, jobb lett vol­na már korábban bevezetni a rendszeres szondázást. Sze­rencsére termelőszövetkeze­tünkben jó szellemű, munkát szerető közösség van, és ér­tik, hogy az intézkedések az egyén érdekeit, a még jobb termelési eredményeket egy­aránt szolgálják. A négyszáz tag közül ti­zenötről tudják, hogy rabja az italnak. Sírva, panaszkod­va jönnek feleségeik, segít­séget kémek a termelőszö­vetkezettől. Az alkoholisták­kal négyszemközt is elbeszél­gettek, de ebben a stádium­ban a lelki ráhatásnak kevés a foganatja, az önkéntes gyógykezelésnek kellene az érintetteket megnyerni. A munkahelyi alkoholfogyasz­tás visszaszorításában máso­dik lépésként a megelőzésre gondolnak a kállósemjéniek. Dr. Szikora János személyze­ti vezető és jogtanácsos az egészséges életmód kialakí­tását szolgáló programon dolgozik, melyhez a szociális bizottság tagjainak közre­működésével nyernék meg a termelőszövetkezeti közvéle­ményt. Az már mindenesetre biztató, hogy az idén még nem kellett megbüntetni sen­kit munkahelyi italozásért. Tíz figyelmeztetés Az elsők között alakították meg a munkahelyi alkoholiz­mus elleni bizottságot a má- riapócsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. Csak háromszor figyelmeztetik az italozót, utána kizárják a tagságból. Kovács István el­lenőrzési osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a munkafe­gyelem erősítése mellett gon­doltak arra is, hogy a tsz- tagok szabad idejükben ta­láljanak hasznos, pihentető elfoglaltságot. Ezért segíti a termelőszövetkezet például a lovas- és labdarúgó-szakosz­tályt, szervez a jól dolgozók­nak kirándulásokat, vásárol színház- és mozibérleteket. A mértéktelen alkoholfogyasz­tás visszaszorítása érdekében együttműködnek a helyi ta­náccsal, a felderített zug- kocsmákig, bögrecsárdákra felhívják“ a hatóság figyel­mét. — Az idei első fél évben tízen kaptak figyelmeztetést, mert italosán jelentek meg a munkakezdéskor. Mintegy negyven embert írtunk össze, akik nagyivók. Az elmúlt közgyűlésen bejelentettük, hogy ezeket a dolgozókat összehívjuk, és az üzemi or­vosunk közreműködésével el­beszélgetünk velük, milyen veszélyt jelent az alkohol az egészségükre, a családi éle­tükre — mondja Kovács Ist­ván. Rehabilitáció — Ami elodázhatatlanná teszi ezt a lépést, hogy az érintettek között nem egy igen értékes ember, a szak­májában kiváló lehetne, ha a poharat elhajítaná — kap­csolódik a beszélgetésbe Paszternák József tsz-elnök. — Még néhány esetben az alkoholelvonó kúra költségei­ből is vállalnánk át, hogy megmenthessük őket a kö­zösségnek. A termelőszövet­kezeten belüli önkormányzati szervek, a szocialista brigá­dok sokat tehetnek az egész­séges életrend elfogadtatásá­ban. Ösztönözhetnek például a kötelező részesedés mérté­kének megállapításánál. Ta­valy két százalék volt a kö­telező részesedés, ám a jól dolgozóké végül meghaladta a húszat. Az alkoholelvonó kúráról visszatérők rehabilitálására a kertészeti üzemágon belül nyílik lehetőség. A gyógyul­tak egy ideig a ládaüzemben dolgozhatnak, és azután a termelőszövetkezet vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy régi mun­kakörükbe visszataláljanak. Reszler Gábor Pezsdíi 1 az új

Next

/
Thumbnails
Contents