Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
1986. július 15. Kelet-Magyarország 3 Áram ■ ingyen? í ramlopáson csípték az egyik szolgáltató vál- rm lalat üzemvezetőjét. Egyelőre kiderítetlen, mióta csapolja a villanyvezetéket csirkefarmjának olcsó üzemeltetéséhez. Vannak az áramtoljavok között villanyszerelő kisiparosok, gumijavítók és szép számmal szerződéssel üzemelő vendéglősök és maszekok. Akadnak lángossütők is, de megtalálható közöttük a kiskereskedő és a lakatos, az iskolagondnok vagy a fűtő és a traktoros is. Kétségtelen: bizonyos szakismeret, rafináltság no és persze nem kevés kockázat is szükségeltetik ahhoz, hogy valaki ilyenre adja a fejét. Mert érteni kell valamennyit a villamossághoz is! Különben hogyan bátorkodna valaki áramot lopni, fővezetéket csapolni, a fogyasztásmérőt megállítani vagy vezetékeket cserélni?! Egyik sem veszélytelen. És mégis vannak emberek, akik életüket kockáztatják. Játszanak az árammal, és nem gondolnak a veszélyre. Bár az áramszolgáltató vállalatnál nem tartják nyilván az ebből származó baleseteket, de tudnak arról, aki így vesztette el az életét vagy szenvedett súlyos balesetet. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szakemberei az év első felében végzett ellenőrzéseik alapján 25 esetben fedtek fel áramlopást vagy szabálytalan áramhasználatot. Ha a TITASZ bizonyítani tudja — márpedig tudja!, hogy ki mennyi ideje használta vagy használja a fize- tetlen energiát — akkor akár öt évre visszamenően is fizetnie kell az áramtolvajnak. Hat hónap alatt megközelítően 72 ezer kilowattóra áramot loptak az államtól e térségben. Ennyit fedtek fel! A népgazdasági kár 188 ezer forint. Mivel azonban ellopott áramról van szó, a jogtalan fogyasztóknak nem az érvényes egységárat kell megfizetniük, hanem a felemelt, vagyis kilowattóránként 6 forintot. £ m ennyivel nem ússzák meg a tolvajlást. Nem, /Tk mert a TITASZ- nak kötelessége jelenteni a tényt, melynek következtében a kárösz- szegtől függően vagy szabálysértési eljárás vagy büntetőjogi feljelentés következik. S akár börtönbüntetés is lehet a következménye. Az áramtolvajokra állandóan leselkedik a baleset, az életveszély — nem vall józanságra, aki ennyit képes kockáztatni. Farkas Kálmán D olgom akad nekem mindenütt az üzemben. Kezdve a nagy hűtőtankoktól, el a szeparátorokig, végig a keverőkön és az érlelőkön, egészen addig, amíg a tejből Túró Rudi lesz — mondja a technológus, akit soha nem lehet egy poszton találni, hiszen felel az egész gyártási folyamatért, A megyei tejipari vállalat mátészalkai üzemében Bakgs Ferencnével így végigsétáltunk a feldolgozási sor mellett, amelyen ha valahová hiba csúszik, azt a vásárló bánja. A végső me- ós ugyanis a kényes és egyre igényesebb fogyasztói ízlés. — A gépek nagyon sokat tudnak — állunk meg egy- egy berendezésnél — és mi is eleget tanultuk a kezelésüket, elvileg hiba nem következhetne be. Hogy mégis találkozni jogos reklamációval, annak részben az az oka, hogy amit egykor megtanultunk, az nem érvényes a technika legújabb eszközeire. így például semmit nem tudhatunk arról az ultracentrifugáról, amit a közeljövőben állítunk üzembe. Pedig attól a minőség ugrásszerű emelkedését várjuk. És azzal, meg mással, ahogy a hétköznapok lassan telnek, átszerveződik a gyártási folyamat, új követelményeknek kell megfelelni a tejipar középvezetőinek. Ezért indítottak a közelmúltban kihelyezett művezetőHÁROM AMERIKAI CÉG RÉSZÉRE KÉSZÜL BÉRMUNKÁBAN öltöny, szóló zakó és nadrág a nyíregyházi Vörös Október Férfiruhagyárban. A 14 ezer darabból álló megrendelést j'úlius 14-re teljesítették. Képünkön: Ari János zakókat vasal automata gépen. (Farkas Zoltán felvétele) * Nyugdíjasok - munkakönywel körülmények is sok 55, illetve 60 év fölötti embert indítottak arra, hogy munkát vállaljon. A munkaerő-szolgálati iroda vezetőjével, Rusin Józseffel egy nemrégiben készült kimutatást böngészünk. Tavaly például a megyében közel hatszázan kerestek nyugdíj melletti állást, s kétharmaduk Nyíregyházáról és a környékéről. Ez is jelzi, hogy főleg a városban élők választják ezt a lehetőséget. (A falvakban kevésbé esnek ki megszokott társaságukból a nyugdíjba vonulás után.) Legtöbben anyagi okokra hivatkoznak, de nem szégyellik bevallani azt sem, hogy bizony hiányzik a hasznos munka tudata. Egészségesen, tettrekészen nem kívánnak teljes tétlenségben élni. A megélhetési költségek emelkedése legérzékenyebben a régebbi nyugdíjasokat érinti, a munkát keresők egyik nagy hányada közülük kerül ki, s bizony nekik a legnehezebb segíteni, hiszen kevésbé vállalhatnak viszonylag nagyobb erőfeszítést igénylő foglalkozást. Megdöbbentően magas az 55 éven aluli nyugdíjas álláskeresők aránya. Ők, a rokkantnyugdíjasok maguktól csak a legritkábban jutnak munkalehetőséghez, s még az iroda segítségével sem tudnak sokuknak állást találni. Ha a nyugdíjak összegét nézzük, akkor kiderül, hogy a két és fél ezer forintnál kevesebbet kézhez kapó emberek az összes nyugdíjas álláskeresőnek mintegy a harmadát, a háromezer alattiak pedig több mint a felét teszik ki. Nagyon sokan a nyugdíjazás előtt segédmunkásként dolgoztak, s a keresetük sem volt magas, nemhogy most a nyugdíjuk. Elsősorban közülük kerülnek ki azok, akik a megélhetésük, végett vállalnának most is munkát. Van egy másik réteg is, ők a korábban megszokott életszínvonalat igyekeznének idősebb korban is biztosítani maguknak. A helyzet jó, de nem reménytelen — mondhatnánk az immár klasszikus paradoxonnal, hiszen az állást kereső nyugdíjasok nagy része talál magának keresetkiegészítést, de jócskán vannak, akik csak reménykedhetnek ebben. Elég ha belegondolunk abba, hogy a pályakezdőknek is milyen magas százaléka kényszerül megyén kívül elhelyezkedni. P. D. — Hatvanöt éves vagyok, öt éve menteni nyugdíjba, szeretnék valami könnyű munkát találni, mert kellene a pénz — mondtam, belebújva egy elképzelt férfi bőrébe. A megyei tanács munkaerő-szolgálati és -szervező irodájának csoportvezetője, Nagy Emil kapásból válaszolt. A Kelet-Szövker. Bogyó utcai telepén ajánlott portás-éjjeliőr állást. 12—24 váltásban kell dolgozni, a kereset háromezer forint körüli. Van egy másik lehetőség is: a közúti építővállalat és a közúti igazgatóság keres udvarost könnyű munkára. Egy műszakos munka- beosztásban háromezer-háromszáz forint körül lehet keresni. A helyzet azért nem eny- nyire rózsás, ha egy nyugdíjas szeretne elhelyezkedni. Az is elképzelhető, hogy mire ez az írás megjelenik, már betöltik az előbb említett helyeket, néhány esetben pedig egyébként is csak nagyon ritkán sikerül segíteni. Különösen a nyugdíjas nők elhelyezkedése nehéz. Legtöbben hivatalsegédként szeretnének dolgozni, de közülük sokan azonnal visszalépnek, amikor kiderül, hogy takarítani is kellene. Ugyancsak szinte lehetetlen adminisztratív munkához jutni Nyíregyházán és a környékén, de másutt sem sokkal jobbak a lehetőségek. Három évvel ezelőtt jelentősen megkönnyítették a nyugdíjasok foglalkoztatását. A foglalkoztatási időkeret 1260 órára emelkedett egy évben, nőtt az ez alól mentesítettek köre (a portás- éjjeliőrre és az udvari munkásra sem érvényes a korlátozás), és az éves kereseti lehetőséget is duplájára emelték. A jogszabály által biztosított kedvezőbb feltételek mellett a nehezedő életSőt, itteni szakemberek is számos előadást tartottak a vendégeken kívül. Azt pedig magunk között megállapítottuk, hogy ránk fért ez a kis fejtágítás. A szakmán és a vezetési ismereteken kívül a politika aktuális dolgairól is beszéltek, mégpedig elsősorban azokról, amelyek bennünket leginkább érdekelnek. Megértettük, hogyan áll népgazdaságunk, és „lefordítottuk” a gondokat saját problémáinkra. Sokkal inkább meg tudjuk magyarázni a hozzánk beosztott dolgozóknak is azokat a nehézségeket, amelyeket a segítségükkel csak mi küzdhetünk le. A fiatalasszony lelkesen sorolja, mennyi újdonságot hozott a tanfolyam, én meg nézem, érzem a tisztaságot, a rendet, a fegyelmet, ami az itteni munkát körüllengi. És mindketten szívjuk magunkba a „kultúrát”. így hívják a tiszta baktériumtenyészetből vett anyaggal beoltott, tejből származó aludttejet. Ebből lesz igazán ízletes, csípős üdítő ital. Sehol másutt nem juthat ilyenhez az ember, mert a tiszta baktériumkultúra itt tenyészik. Innern a név is. Amolyan kovászféle ez, amelyből ismét és ismét elindul a tiszta erjedés. Az irányító kollektívára is ráfér időről időre, ha beoltják némi új ismeretekkel, amelyektől megpezsdül, megújul a munka. Ésik Sándor képzést. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. EgyedüL a mátészalkai üzemben 27-en jelentkeztek, a megyében pedig összesen 56- an tettek a közelmúltban sikeres vizsgát. — A továbbképzésnek ezt a formáját nagyon kedvezőnek találtuk — mondta a nemrég vizsgázott művezető. — Nem szakadtunk el a családtól, a munkától, mert helybe jött minden előadó. A HELYZET JÓ, DE... A közösség szigorával HA ALKOHOL: HANGOS A bábolnai napokról hozott vásárfiának a kál- lósemjéni tsz-tagok közül nem mindenki örült. Né- hányan a technika egyéb csodájával szívesebben megbarátkoztak volna, a mikrofonos alkoholtesz- tert ellenben gyanakodva nézegették. A szigorú elnöki utasítás azonban nem ismer kivételt: az Üj Élet Termelőszövetkezet valamennyi dolgozóját negyedévenként legalább egyszer ellenőrzik. A munkahelyi alkoholfogyasztás visszaszorítására, megszüntetésére 1984-ben tettek először átfogó intézkedéseket. Az újabb általános érvényű utasítást ez év elején kapták kézhez a kálló- semjéni tsz-tagok. A rendszeres szondáztatással az a cél, hogy mindenki józanon álljon munkába, ilyen módon elkerülhetők legyenek azok az üzemi balesetek, melyek italozásra vezethetők vissza. Akikről feltételezhető, hogy rendszeresen fogyasztanak alkoholt, azokat szükség szerint akár naponta is szondáztathatják. Ha a dolgozó szeszes italt fogyasztott, nem kezdheti el a munkát, illetve arra a napra nem kap fizetést sem. Négy botlás — Munkahelyi közösségi üléseken beszéltük meg az elveket, és ott szavazták meg azt is, hogy legfeljebb négyszer lehet botlani — magyarázza Mészáros János tsz- elnök. — Első alkalommal az italos dolgozó egyhavi munkabérét legalább kétszáz forinttal csökkentjük, második alkalommal ez az elvonás ötszáz, a harmadik botláskor pedig szóba jöhet az áthelyezés. Ha egy dolgozóról éven belül négyszer derül ki, hogy munkahelyén ittas, akkor a fegyelmi jogkört gyakorló vezetője köteles a fegyel meze tlenkedő kizárását, illetve elbocsátását kezdeményezni. Nincs kivétel, a rendész, a munkavédelmi megbízott és az illetékes termelési egység vezetője a központi irodában ugyanúgy bárkit szondáztat- hat, mint a tehenészeti telepen vagy a gépjavító műhelyben. Az első tapasztalatok két és fél évvel ezelőtt igen lehangolóak voltak. Kiderült, hogy ebéd után több az ittas ember, mint reggel, és megdöbbentő volt az is, hogy a női brigád negyven tagja közül tizenhétnél kezdett csipogni az alkoholtesz- ter. Fegyelmez a szégyen — Az ellenőrzéseknek önmagában is nagy a visszatartó ereje, különösen a nőknél — folytatja Mészáros János. — A szégyen, a lelki megrázkódtatás esetenként hatékonyabban fegyelmez, mint a bérelvonás. A férfiaknál más a helyzet, de az italozást elítélő közvélemény nagyon fontos. A családanyák sokszor elmondták, jobb lett volna már korábban bevezetni a rendszeres szondázást. Szerencsére termelőszövetkezetünkben jó szellemű, munkát szerető közösség van, és értik, hogy az intézkedések az egyén érdekeit, a még jobb termelési eredményeket egyaránt szolgálják. A négyszáz tag közül tizenötről tudják, hogy rabja az italnak. Sírva, panaszkodva jönnek feleségeik, segítséget kémek a termelőszövetkezettől. Az alkoholistákkal négyszemközt is elbeszélgettek, de ebben a stádiumban a lelki ráhatásnak kevés a foganatja, az önkéntes gyógykezelésnek kellene az érintetteket megnyerni. A munkahelyi alkoholfogyasztás visszaszorításában második lépésként a megelőzésre gondolnak a kállósemjéniek. Dr. Szikora János személyzeti vezető és jogtanácsos az egészséges életmód kialakítását szolgáló programon dolgozik, melyhez a szociális bizottság tagjainak közreműködésével nyernék meg a termelőszövetkezeti közvéleményt. Az már mindenesetre biztató, hogy az idén még nem kellett megbüntetni senkit munkahelyi italozásért. Tíz figyelmeztetés Az elsők között alakították meg a munkahelyi alkoholizmus elleni bizottságot a má- riapócsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. Csak háromszor figyelmeztetik az italozót, utána kizárják a tagságból. Kovács István ellenőrzési osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a munkafegyelem erősítése mellett gondoltak arra is, hogy a tsz- tagok szabad idejükben találjanak hasznos, pihentető elfoglaltságot. Ezért segíti a termelőszövetkezet például a lovas- és labdarúgó-szakosztályt, szervez a jól dolgozóknak kirándulásokat, vásárol színház- és mozibérleteket. A mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében együttműködnek a helyi tanáccsal, a felderített zug- kocsmákig, bögrecsárdákra felhívják“ a hatóság figyelmét. — Az idei első fél évben tízen kaptak figyelmeztetést, mert italosán jelentek meg a munkakezdéskor. Mintegy negyven embert írtunk össze, akik nagyivók. Az elmúlt közgyűlésen bejelentettük, hogy ezeket a dolgozókat összehívjuk, és az üzemi orvosunk közreműködésével elbeszélgetünk velük, milyen veszélyt jelent az alkohol az egészségükre, a családi életükre — mondja Kovács István. Rehabilitáció — Ami elodázhatatlanná teszi ezt a lépést, hogy az érintettek között nem egy igen értékes ember, a szakmájában kiváló lehetne, ha a poharat elhajítaná — kapcsolódik a beszélgetésbe Paszternák József tsz-elnök. — Még néhány esetben az alkoholelvonó kúra költségeiből is vállalnánk át, hogy megmenthessük őket a közösségnek. A termelőszövetkezeten belüli önkormányzati szervek, a szocialista brigádok sokat tehetnek az egészséges életrend elfogadtatásában. Ösztönözhetnek például a kötelező részesedés mértékének megállapításánál. Tavaly két százalék volt a kötelező részesedés, ám a jól dolgozóké végül meghaladta a húszat. Az alkoholelvonó kúráról visszatérők rehabilitálására a kertészeti üzemágon belül nyílik lehetőség. A gyógyultak egy ideig a ládaüzemben dolgozhatnak, és azután a termelőszövetkezet vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy régi munkakörükbe visszataláljanak. Reszler Gábor Pezsdíi 1 az új
