Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. július 15. imn HANOI A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának hétfőn Hanoiban tartott rendkívüli ülésén Truong Chinh-t, az államtanács el­nökét választották a párt KB új főtitkárává. BUDAPEST Christiane Malitchenko, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nemzeti ünnepén fogadást adott hétfőn a rezidenciá­ján, amelyen megjelent a politikai és a kulturális éle­tünk több vezető képviselő­je, s a diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. HÁGA Megtartotta alakuló ülését és letette a hivatali esküt hétfőn a Ruud Lubbers új holland kormánya. A jobb­közép irányzatú koalíciós kormányt — a szintén Ruud Lubbers vezette korábbi kabinethez hasonlóan — a kereszténydemokrata párt (CDA) és a liberális jellegű szabadság és demokrácia néppártja (VVD) alakította. A 14 tagú kabinetben a CDA kilenc, a VVD pedig öt mi­niszteri tárcát kapott. MADRID Hétfőn kora reggel ismét, véres merénylet színhelye volt a spanyol főváros: egy rendőrségi buszt robbantot­tak fel a forgalmas Principe de Vergara sugárút egyik te­rén. Az első — nem hivata­los — jelentések szerint leg­alább négy halálos áldozata van a merényletnek, s több ember megsebesült, tucatnyi gépkocsi megrongálódott. Az anyagi kárt szakértők több millió pesetára becsülik. HELSINKI Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere hétfőn hivatalos lá­togatásra Finnországba érke­zett. Szergej Szokolov Veikko Pihlajamüki finn 'hadügymi­niszter vendége. KAIRÓ Hatalmas robbanás történt egy gázvezetékben Kairó déli városnegyedében. A detoná­ció után tűz ütött ki 20' épü­letben. A helyszínre tűzoltók század érkeztek, mert a sze­rencsétlenség színhelyétől nem messze egy hadiüzem található. A katasztrófa kö­vetkeztében öt ember vesz­tette életét. Képtávírón érkezett Londonban tárgyal Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter (jobbról), aki a képen vendéglátójával, Sir Geoff­rey Howe-val látható. (Kelet-Magyarország telefotó) Olasz válság Andreotti kormánya programjáról Fontos szakaszához érke- désben tartott titkos bizalmi zett hétfőn a több mint két szavazás okozta, hete húzódó olasz kormány- A kereszténydemokraták válság. Giulio Andreotti válaszul elmondják, hogy a megbízott miniszterelnök mostani ötpárti koalíció meg- megkezdte tárgyalásait a létének hat éve alatt ők csak parlamentben képviselt poli- hat hónapig adtak politikust tikai pártok küldöttségeivel, a kormány élére, miközben Először az Olasz Kommunis- a kereszténydemokrata párt ta Párt, majd az Olasz Szó- az ország legnágyobb pártja, cialista Párt képviselőivel, Az Olasz Kommunista Párt utána 'a kisebb pártok dele- részéről Alessandro Natta, a gációival ismertette a meg- párt főtitkára vasárnapi nyi- alakítandó kormánya számá- latkozatában ismét kifejtet- ra összeállított programot. te, hogy a felbomlóban levő Andreotti, a kéresztényde- ötpárti kormánykoalíció fel- mokrata párt vezetőségének élesztésével való kísérletezés tagja, a távozó kormány kül- csak időpocsékolás, s legföl- ügyminisztere a múlt hét jebb a válság megoldásának csütörtökén kapott kormány- halogatására jó. alakítási megbízást Frances- Az OKP véleménye szerint co Cossiga olasz államfőtől, újfajta megközelítésre, s új A kereszténydemokrata többség kialakítására van párti politikus kinevezése el- szükség. Ennek útja az le- keseredést és heves ellenál- hetne, hogy a felelős politi- lást váltott ki az Olasz Szó- kai vezetők világosan körvo- cialista Pártban. A főtitkár, nalazott, kötelező erejű Bettino Craxi három évig programot állítanak össze, s állt az ország kormányának ennek elkészültével kor­élén, a szocialisták szerint mányt alakítanak program­szilárdságot kölcsönözve az juk végrehajtására. Az OKP olasz politikai életnek és egyébként már előterjesztet- megnövelve az ország külpo- te az ország előtt álló leg- litikai tekintélyét. Bukását fontosabb kérdésekről össze- pedig egy másodlagos kér- állított programját. B KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Dvo- rák: Esz-dúr potonéz. — 10,05: Két keréken Magyarországon. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,50: Évszázadok mesterművei. — 11.38: Bethlen Kata önélet­írása. — 12,45: Hidas Frigyes: Bősendorfer. — 13,43: Fúvósze­ne. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi tanácsok. — 14,30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: Arcképek a lengyel irodalom­ból. — 15,18: Fiatalok muzsikál­nák. — 15,40: Poggyász — uta­zóknak. — 16,05: Látogatóban. — 17,00: Richter zongorázik. — 17,30: Pászti Miklós: Népdal­kantáta. — 17,45: A Szabó csa­lád. — 19,15: Mosolygó Parnasz- szus. — 20,25: Európa zenéje Liszt zongoráján. — 21,10: Nó­ták. — 21,30: Sokszemközt az egészségről. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Haydn: d- moll szimfónia. — 20,50: Isko­lapéldák. — 23,00: Operaest. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeuim. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Filmzene. — 12,30: Népzene. — 13,05: Popzene. — 14,00: Rande­vú a Jókai Klubban, — 15,05: Dobozy Borbála csembalózik. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,30: Disputa a tehetségről. — 18,30: Gramofonsztárok. — 19,05: Jó­akarat versenyek. — 19,15: Csak fiataloknak! — 20,10: Balassi- versek. — 20,26: A gyermek és világa. — 21,05: Lapszemle. — 21,10: Louis Armstrong. — 21,50: Francia sanzonok. -- 22,15: Mik­rofonok. — 23,20: Verbunkosok, nóták. 3. MŰSOR 9,08: Mozart-szonáták. — 10,50: Dzsessz. — 11,33: Opera­felvételek. — 12U0: Zenekari muzsika. — 13,05: Intermikro- fon. — 13,20: Kamarazene. — 14,04: Zenekari muzsika. — 14,50: A Dán Rádió leánykara énekel. — 15,06: Labirintus. — 15,20: Operettekből. — 16,49: Kamaramuzsika. — 16,29: Oj felvételünk. — 17,00: Vízparti történet. Epizódok. — 17,32: Ka­marazene. — 18,30: Na matern- jem jeziku. — 19.05: In der Muttersprache. — 19,36: Saint- Saens: Sámson és Delila. — 20,25: Cliff Richard felvételei. — 21,05: Zenekari hegedüest.— 21,56: Beethoven: Esz-dúr szo­náta. — 22,28: Népdalfcórusok. — 22,50: Régi zene világában. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: Psota Irén énekel. — 17,20: Tiszántú­li kaleidoszkóp. (A tartalom­ból: Egészségünk. Dr. Tamás István előadása — Csökken a hátrány? (Haskó József) — A kiállítások haszna (Horvát Pé­ter) — Gazdasági mérleg (Pál- fi Balázs). — 18,00—18,30: Észak- tiszántúli krónika. Lapszemle. Müsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 9,05: Tévétorna. — 9,10: Ze- ne-bona. — 9,50: Lottósorsolás. — 10,00: Starsky és Hutch. Amerikai tévéfilmsorozat. A túszok. — 16,15: Vikingek. 2. rész. Angol filmsorozat. — 16,45: Jóakarat versenyek. Ma­gyarország—USA' női kézilabda­mérkőzés. — 18,00: Bazsa Lász­ló trófeái. Csehszlovák rövid­film. — 18,30: Iparvilág. — 18,50: Mini Stúdió ’86. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,06: Nők a pult mögött. 11. rész. Csehszlovák tévéfilmsorozat. — 21,00: Stúdió ’86. — 22,00: Hír­adó. — 20,20: Himnusz. 2. MŰSOR 18,00: Jóakarat versenyek. Férfi tornászverseny. — 20.00: Az Irakere együttes a ..Pori Jazz 1985” fesztiválon. — 20,30: Krampampuli. Zenés diáktalál­kozó. — 21,00: Jóakarat verse­nyek. MOZIMŰSOR Kert mozi: A SMARAGD RO­MÁNCA. Krúdy mozi: NYOMÁS, UTÁ­NA! Béke mozi: de.: HARMADIK TIPUSÜ TALÁLKOZÁSOK I— II. Du.: MIRE MEGYEK AZ APÁMMAL? Móricz mozi: AZ ÁLARCOS LOVAS LEGENDÁJA. Négy hónap után Szerdán visszatérés a Földre A tervek szerint szerdán tér vissza a Földre Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolov- jov, akik eddig már csaknem négy hónapot töltöttek a vi­lágűrben. A Mir—Szojuz T— 15 űregyüttes lakói az utolsó kísérleteiket fejezik most be, s előkészítik az űrállomást az automatikus repülési üzem­módra. A „Ge'öex—86” elnevezésű kísérletsorozat keretében fel­vételeket készítenek az NDK területéről: ennek célja tö­kéletesíteni azokat a munka- módszereket, amelyek segít­ségével a különböző környe­zeti rendszerek állapotát ta­nulmányozzák légifényképe- ?;éssel. A kedden befejeződő kísér­letben a Mir űrállomásrór készített fényképekkel egy­idejűleg - a Kozmosz—1602 jelzésű műholdról, valamint repülőgépekről is készítenek légifelvételeket. Ezek segít­ségévéi tanulmányozzák az erdők és a mezőgazdasági területek állapotát, s készítik elő a szükséges környezetvé­delmi intézkedéseket a KGST-tagországok területén. Casanova utolsó otthona I. • ■* ~ , A hajlott életkor megbéklyózta a történelem leghí­resebb nőcsábá- szát: Giacomo Gi­rolamo Casanova velencei kalandor magányosan, visz- szahúzódva töltöt­te élete utolsó 13 évét az észak­csehországi Duchcov (Dux) kastélyában. Ott írta meg a me­moárjait, amelyek később az egész világon ismertté : tették őt. A kas- itélyt, amely vala- j ha Valdstejn grój ! kúriája volt, most a csehszlovák ál­lam költségén helyreállítják. A tálján lovag öregkori otthona uralja a Prágától száz kilométerre fekvő, szénbá­nyákkal körülvett, j észak-csehországi bányaváros f öte­zrét. Az 1570-ben épült kastélyt csak 1964-ben nyitot­ták meg a nyilvá­nosság előtt. A he­lyiségek, ahol Ca­sanova 1785-től 1798 június 4-ig, azaz haláláig élde­gélt, igen sze­rénynek tűnnek. Casanova a kas­télyban hivatalo­san Valdstejn gróf negyvenezres könyvtárának gon­dozójaként tény­kedett. Történé­szek szerint azon­ban a könyvtárosi állás csak leplezte azt, hogy Casano­va a gróf kegyét élvezte ezer gul­den járandóság formájában. Valdstejn nyil­vánvalóan így ho­norálta azt, hogy a kúriájában töl­tött napjainak egyhangúságát egy kellemes társasági emberrel színesít­hesse. Teljes elzárkó- zottságban az iro­dalmi alkotásnak szentelte magát. A francia nyelvű em­lékiratait valószí­nűleg 64 éves ko­rában kezdte el ír­ni. Csak 1960-ban, azaz halála után több, mint százöt­ven évvel hozták nyilvánosságra tel­jes egészében a 4500 oldalas mü­vet. Addig a kéz­irat a Friedrich- Arnold Brockhaus német kiadó ar­chívumában fe­küdt. A kiadó 1820-ban vette meg a memoiro- kat Casanova uno- kaöccsétől, erede­tileg abban a re- . ményben, hogy megjelentetése jó üzletet biztosító j botrányt kavar í majd. A temetőt, ahol í Casanovát élföl- ' delték, 1880-ban > feldúlták. Csak í egy sírtábla a i Szent Borbála-ká­polnában, a kas- ; télytól 500 méter- I re, tanúsítja, hogy j a legendás szív­tipró mozgalmas élete ebben az alig ismert bohé- miai kisvárosban ért véget. A táblán mindössze ennyi áll: Jakov Casano­va, Velence 1725 — Dux 1798. A Kék fényben láttuk Amikor felszáll a „lila . . . vagyis, amikor tisztul­ni kezd a fej, és az ember rádöbben, hogy nem is volt igazán az eszénél, mert a „lila köd” elöntötte az agyát... Ugye, hányszor vannak így emberek? A „li­la köd” — szlengben: a pum­pa — befolyásolja a tudatot, vagyis az indulat elhomályo­sítja a tudatot, s ez gyakran bűncselekmény forrása. Szin­te meg is jelölhetők azok a bűncselekmények, amelyek­nél az emberi indulatosko­dás szerepet játszhat. Ilyen a garázdaság, a testi sértés, és persze a legveszedelme­sebb: az emberölés. Miért beszélek erről ilyen körülményesen, messziről kö­zelítve, a „balatoni” Kék fényben látott veszprérhi ket­tős gyilkosságot? Azért, Inert bármennyire is elborította az agyát a vér ennek a gyilkos fiatalembernek, mégis csak úgy ölt, hogy kegyetlenségé­nek egy teljesen vétlen em­ber is áldozatul esett. Talán emlékeznek az ol­vasók a Kék fényből Végh Istvánra, akivel Borenich Pé­ter beszélgetett. Végh nem­csak a vetélytársát ölte meg, hanem egy számára ismeret­len embert is. Pusztán azért, mert az útjába akadt, és el­ső szíre-szóra nem teljesítet­te a kérését. Ez a gyilkossá lett fiatal­ember udvarolt egy lány­nak, valószínűleg szerette. Féltékeny volt rá, mint a legtöbb ember, ha szerelmes. De ettől még az emberek túlnyomó többsége nem lesz gyilkos. — Mikor határozta el, hogy bosszút áll? — kérdez­te tőle Borenich. — Ezt nem határoztam el, csak jött. Jött a „lila köd”, amikor megtudta, hogy a lány, akit szeret, mással jár. Mással, a barátjával. És akkor mégis csak felkészült, mert őrjön­gésében egy disznóölő kést vett magához. — Meg voltam bolondul­va .. . — És? — Láttam egy kocsit, ami bejött az utcába, odafutot­tam, egy férfi ült benne, mondtam neki, hogy vigyen el valahová, azt felelte, nem ér rá, és akkor leszúrtam . . . Amikor elszállt fejéből a „lila köd", a riporternek ezt mondta: — Elegem volt az életből, azt szeretném, ha felakaszta­nának . . . Lehet, hogy őszintén gon­dolta. De mégsem adhat ez erkölcsi felmentést két em­ber haláláért. Végh olyan családban nőtt fel, ahol nyol­cán voltak testvérek — négy mostoha. A családi háttér zavaros volt. Ebben próbálta kivívni Végh István a maga helyét, szerepét. Ha másképp nem ment, elverte a testvé­reit, az idősebbeket is. Testi erővel bírta, s ha az akara­ta másképp nem érvényesül­hetett — ütött. Később már az utcán is, a kocsmában is, munkahelyén is ököllel pró­bált érvényre jutni. Féltek tőle, mert amikor elfehére- dett, az ismerősei tudták: rövidesen vér folyik. Végh István sok helyi verekedős „csata” győztese volt, s bár soha senki pénzéhez nem nyúlt, más tulajdona nem kellett neki, de ha a „lila köd” elöntötte az agyát, kí­méletlensége nem ismert ha­tárt. ő is tudta önmagáról, mihelyt kitisztult a feje. A ‘ riporternek mesélte: hányszor és hányszor megfo­gadta, hogy uralkodni fog magán. Nem tudott. Hogy mi lesz a kettős gyil­kosság fölötti ítélet, milyen mértékben veszik figyelembe az indulati elemeket — azt nem lehet előre tudni. Azt viszont igen, hogy az orszá­gos bűnözési tabellán az életellenes bűncselekmé­nyek sorában az ilyen félté- kenységi indulati mozzana­tok nagy szerepet játszanak. Az emberölések száma a következőképpen alakult az elmúlt hat esztendő során: 1980-ban 200; 1981-ben 214; 1982-ben 190; 1983-ban 210; 1984-ben 205; 1985-ben 191 ember életét oltották ki bű­nös módon, szándékosan vagy erős felindulástól indít­tatva. Ez a számsor arra utal, hogy — szemben az ösz- szes bűncselekmények sta­tisztikai görbéjével, amely az utóbbi öt-hat esztendő során felfelé ívelt — az emberölési „görbe” csak enyhe kilen­gést mutat fel és le, vagyis nagyjából egy szinten ma­rad. A Kék fény egyik rendőri szakértője, a Veszprém me­gyei rendőrfőkapitány he­lyettese említette a „balato­ni” adásban, hogy az elmúlt öt év során az összes életel­lenes bűncselekmények 8—10 százaléka volt csupán olyan, amit az anyagi haszonszer­zés is motivált. Jól tudom, a bicskázás, a féltékenységi dráma, a bosszú végeredmé­nye — ha ember élete ment rá —, ugyanolyan értékű, mint a rablógyilkosságé. Ám társadalmi veszélyesség szempontjából más megköze­lítést kell alkalmazni. Egy indulatos 'embernél mégis csak jobban el lehet érni, amikor tiszta a feje, hogy gondolkozzon, uralkodjon ön­magán, próbálja látni a kö­vetkezményeket, mint annál, aki minden fondorlatot és eszközt igénybe vesz, ha cél­ját el akarja érni, pénzhez akar jutni. Nyugati nagyvárosok bű­nözésének tanulmányozása közben módom volt többször is megfigyelni, hogy a rend­őrségek és igazságszolgálta­tó szervek társadalmilag mennyivel jobban tartanak a rablógyilkosságtól, mint mondjuk egy garázda vere­kedéstől, ahol halottak is le­hetnek. Csupán összehasonlí­tásul jegyzem meg, hogy a kilencmilliós New Yorkban tavaly 1924 olyan gyilkosság történt, ahol a rablási szán­dék egyértelműen kimutat­ható volt. Társadalmi jelentősége van annak, hogy nálunk az emberölések túlnyomó több­ségét érzelmi, indulati ele­mek motiválják. És ha ezek­ben az esetekben felszáll a „lila köd”, jön a mély felis­merés és megbánás, amely oly fontos kelléke a büntető igazságszolgáltatás céljának: az elítélt nevelésének. ITT! J hallgassunk ct LUilJ NÉZZÜNK MEG ü 1986. július 15., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents