Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. július 15. Szabolcsi diákok a Kecskeméti Konzervgyárban Az elhalasztott születésnap A hosszú úton az foglal­koztat, vajon miért a ho­mokvidékre járnak építőtá­borozni a szabolcsi diákok — sokan már évről évre vissza­térnek — a Kecskeméti Kon­zervgyárba? Nem jobb lenne valahol a vízpart közelében, vagy a hegyek közt, hogy a munka után akár nyaralás­nak érezzék a táborozást? Aztán a gyárban választ kapok a kimondatlan kér­désekre is. Szó szerint alko­tó légkörben dolgozhatnak a szabolcsi, szatmári fiatalok és a konzervgyár már haza­várja őket... „Másodszor Jöttünk ide" — Mi már tavaly is itt dolgoztunk két hetet — mondja társai nevében r Tré­fán Erzsébet, a nyíregyházi Kölcsey Gimnázium negye­dikes diákja. — S hogy jól éreztük magunkat, bizo­nyítja, másodszor is ide kér­tük magunkat. — Igazán egyszerű, mond­hatni háziasszonyi munkát végzünk — sorolja Mráz Katalin. — A marinált pap­rikával töltött üvegeket meg­tisztítjuk, majd a szalagon ellenőrzik a minőségét és ex­portra becsomagoljuk. Az ellenőrzést rábízta a gyár az építőtáborozókra. Tóth Zsuzsa, a kisvárdai Bessenyeiből úgy áll a sza­lag mellett fakanáljával, mint a karmester a zene­kar előtt. Szakavatott moz­dulattal kopogtatja a doboz­tetőket és a hang alapján ítél: amelyik mélyebben „szól”, máris kiemeli a sor­ból. — Mi mindig együtt já­runk építőtáborba — mond­ja a kisvárdai diákok nevé­ben Szilvácsku Éva. — Együtt szedtük a barackot Lengyeltótiban, tavaly a meggyet és a cseresznyét Bo- dakajtorban. Tizen jöttünk össze és már rutinos tábo­rozok vagyunk. — Azért választjuk az or­szágnak mindig más helyét, hogy a városnézéssel, kirán­dulással felfedezzünk egy- egy szép vidéket. Most Kecs­keméten a sor, elmegyünk a Katona József Színházba, moziba, strandra, diszkóba — teszi hozzá Király Kata­lin. — Ma pedig megünne­peljük Tóth Zsuzsi 17. szü­letésnapját, meghívott ben­nünket egy hatalmas tortára és fagylaltra ... Könyv, kirándu­lás, költőpénz — Ne feledd, ma ügyelete­sek vagyunk a kollégiumban, a szálláshelyen — emlékez­teti a többieket Veres Ilona. — El kell halasztanunk a szülinapot holnapra ... A fiatalok nagy lelkese­déssel láttak munkához. A csomagolásnál segédkeznek, betanított és segédmunkát bíznak rájuk.. Ha naponta el­érik a száz százalékot, száz forintot keresnek. Jóval a norma felett teljesítenek a diákok, az első turnus leg­jobbjainak, a tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium 10- es brigádjának a kéthetes átlaga 173 (!) százalékra jött ki... Valamennyi kollektí­vát összesítve 133 százalékos termelést produkáltak. Érde­mes hajtani, mert a plusz­pénzt már gondolatban ré­gen elköltötték. Mráz Kati az olaszországi családi nya­ralás költségeihez akar hoz­zájárulni, Farkas Erzsébet a Szerves kémia könyvet veszi meg a pénzből, Tóth Zsuzsi butikoscuccra vágyik, Ki­rály Kati pulóvert köt az öccsének és magának, Veres Ilona megajándékozza a családtagjait, Talai Sára a budapesti nyaralás költő­pénzét keresi meg... • — Az első nap azzal kez­dődött, hogy figyelmeztettek bennünket a balesetveszély­re. Az üveg törik, vág, ve­szélyes. De azért azt is ész­revettük, hogy az udvaron — ahol nem mi dolgozunk — szintén előfordul a szabály­talan tárolás miatt a törés — mondja a fiatalok kriti­kus szemléletével Fabu At­tila, a nyíregyházi Kossuth gimnázium diákja. — Évek óta járnak hoz­zánk építőtáborozó fiatalok — folytatja a munkaügyi osztályon Juhász Józsefné normacsoport-vezető. — Ne­gyedik éve ismertük meg a szabolcsiakat és azóta kizá­rólag Szabolcs-Szatmárral kötünk szerződést. Nagyon meg vagyunk elégedve a munkájukkal, szorgalmuk­kal, magatartásukkal. Igyek­szünk őket strandjeggyel, színház- és mozilátogatással, diszkóbelépővel jutalmazni a két hét alatt. A győztes bri­gádok tagjai pedig szemé­lyenként egy Szimat sporttás­kát kaptak. Belépés csak szabolcsiaknak! — Égető szükségünk van a munkáskezekre — hallottuk Csizmár József termelési fő­osztályvezetőtől. — Kecske­mét már annyira iparosított, hogy fölös munkaerő gyakor­latilag nincs. . Tessék végig­menni itt a Szolnoki úton, minden gyár hirdet munkás­felvételt! A nagy nyári sze­zonban egyszerre kell sok munkást alkalmaznunk. Ezért nagy segítség a szabol­csi építőtáborozók munkája. Csak ízelítőül néhány adat: közel 3 millió doboz zöld­borsót, 142 ezer üveg dzse­met, 280 ezer félliteres gyü­mölcslevet, 383 ezer bébi­italt, 60 ezer, doboz paradi- csomkonzervet csomagolnak be. Estére várták az NDK-beli fiatalok érkezését. A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága tavaly bolgár, idén NDK-beli fiatalokat visz el a Kecskeméti Konzervgyár­ba. így közelebb, kerülhet­nek egymáshoz a két nemzet fiataljai, gyakorolhatják az idegen nyelvet és szakmai munkával, új barátságokkal gazdagabban térhetnek ha­za. Tóth Kornélia Vigyázat! Ételmérgezés! A nyár eddig eltelt hetei­ben több ételmérgezés tör­tént. A helytelen tárolás, el­készítési mód előidézte étel- mérgezések elkerülésére hasznos néhány tanácsot megszívlelni — mondatta dr. Novotny Tibor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástu­dományi Intézet főigazgató­helyettese az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában. Már a vásárláskor ajánla­tos ügyelni: különösen a nyá­ri hónapokban lényeges a termékek csomagolásán fel­tüntetett fogyaszthatósági idő figyelembevétele, mivel a le­járaton túl nagy a veszélye a megromlásnak. Az egyes élelmiszereket a tárolásnál el kell különíteni. A hűtő hőfo­kát célszerű ellenőrizni, s ajánlatos a maximális érték­re állítani, ha hosszabb idő­re kívánnak elhelyezni ben­ne bizonyos ételeket. Fontos tudni, hogy egyes élelmisze­rek a hűtőben is bomlanak, ezért ezeket — különösen a virsli- és a felvágottféléket — egy-két napnál tovább semmiképpen sem szabad tartani. A konyhaasztalon ne he­lyezzék egymás közelébe a fertőzési veszélyt is maguk­ban rejtő élelmiszereket, pél­dául a tojást, a húst, a föl­des zöldségféléket. Ezeket különös gonddal kell meg-» tisztítani. A tojás héján pél­dául — bár szemmel nem látható a szennyeződés — nem ritkán találhatók fertő­ző bélbaktériumok, ezért cél­szerű a felhasználás előtt megmosni. Nyers tojásos éte­leket a nyári időszakban mi­nél kevesebbet készítsenek, akkor is csak friss tojásból. Fontos ügyelni arra, hogy a nyersanyagok feldolgozásá­nak eszközeit ne használják a tálalásnál. Ne egyenek ab­ból az edényből, s azzal az evőeszközzel, amelyet a fő­zés előkészítésénél alkalmaz­nak, ne vágjanak kenyeret azon a vágódeszkán, amelyen húst, zöldséget szoktak sze­letelni. A legtöbb megbetegedést a megmaradt ételek okozzák. Ezeket nem ajánlott 24 órá­nál tovább tárolni még hűtő­szekrényben sem, az újrafel­használásnál minden esetben ismét fel kell forralni, vagy át kell sütni. A nyári kirándulásokra csak tartós készítményeket, konzervet, sajtot célszerű vinni. A maradékot ne rak­juk el. Vizet csak ellenőr­zött kútból, foglalt forrásból szabad inni. Sajnos ezen a nyáron is több gombamérgezés volt. Kiránduláson szedett gombát szakértői ellenőrzés nélkül senki ne fogyasszon. Sikeres kezdés után Toborzó — népművelőknek Egy évvel ezelőtt szá­moltunk be arról, hogy új oktatási-képzési formát indítottak Nyíregyházán a közművelődés területén dolgozók számára. Most visszatértünk az „iskolá­ba” és arról érdeklődtünk, mi történt az egy év alatt, és mi lesz a folytatás? Kérdéseinkre a nyíregy­házi Váci Mihály művelő­dési házban Bradács Má­ria adott tájékoztatást. Tavaly először engedé­lyezte a Művelődési Minisz­térium, hogy a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, illetve a művelődési ház megszervez­ze a kétéves, középfokú köz- művelődési szakképesítést nyújtó tanfolyamot. Már a meghirdetéskor ki­derült, mennyire szükség van megyénkben egy ilyen „isko­latípusra”, hiszen elég ma­gas a művelődési házakban dolgozó szakképzetlenek szá­ma, akik közül többen meg­próbáltak főiskolára jelent­kezni, a felvételi nem sike­rült, viszont kedvet éreznek ehhez a munkához, szeretné­nek a pályán maradni, ah­hoz azonban szükséges vala­milyen szakképesítés. Közel kétszeres volt a túl­jelentkezés — végül 35-en kezdték el a tanulást. Menet közben jöttek rá, hogy elég nehéz feladatra vállalkoztak, hiszen a tanterv kétnapos el­foglaltságot írt elő, természe­tesen úgy, hogy a továbbta­nulók eközben dolgoznak. Munka mellett is sokan sze­repeltek szép sikerrel, és mindössze négyen maradtak ki, 31-en tettek évzáró vizs­gát, és ősszel folytatják a második évet. Az első év anyagában nép­művelés-történet, művelődés­elmélet, művelődéspolitika, szociológia, közművelődés­pedagógia és -pszichológia kapott helyet, illetve marxiz­mus azok számára, akik ko­rábban nem részesültek ilyen képzésben. A továbbiakban belép az esztétika, a közmű­velődési munka módszerta­na, a vezetéselmélet, és sok­sok olyan óra várható, ame­lyen az aprómunkával fog­nak foglalkozni, azaz a nép­művelés gyakorlatával. Ho­gyan keli hozzáfogni egy ki­állítás megrendezéséhez, mi­ként alakítható az adott te­lepülés szellemi arculata, mi­ért fontos a népművelő jó fellépése, kapcsolatteremtő képessége, hogyan találhatja meg a legrövidebb utat az emberekhez, a leendő közön­séghez. Egy sereg kérdés — Jó közepes színvonal és né­hány nagyon kiemelkedő tel­jesítmény: ez jellemezte az elmúlt évet. Ez az alap ele­gendő a folytatáshoz, éppen ezért az oktatás „gazdái”, azaz a művelődési osztály és a Váci Mihály művelődési ház ismét meghirdeti a két­éves középfokú közművelő­dési tanfolyamot. A részvé­tel feltétele a gimnáziumi, vagy szakközépiskolai érett­ségi. Jelentkezhetnek mindazok, akik művelődési házban fő­állású népművelőként dol­goznak, illetve azok, akik bármely munkaterületen fő­vagy kapcsolt feladatkén t közművelődéssel (is) foglal­koznak, továbbá nem közmű­velődési tevékenységet vég­ző, de a népművelés iránt, érdeklődő személyek, akik vállalják a tanfolyam költ­ségeit. Számítani kell a fel­vételi elbeszélgetésre, ame­lyen a vizsgabizottság a je­lölt alkalmasságára és mű­veltségére kíváncsi. Ez a tan­folyam is kétéves, és a végén szakképesítést ad. A jelent­kezést a nyíregyházi műve­lődési házban július közepéig fogadják el. Baraksó Erzsébet Tárlatnézőben a sóstói éremművészeti alkotótábor tíz- esztendős történetét és gyűjteményét bemutató kiállításon a Sóstói Kultúrparkban. (Császár Csaba felv.) A dadogó gép ■ valamikor a gép is M ember. Elbambul és csak címkéz, meg címkéz és címkéz. Egy kenyérre hat címkét ragaszt. Nem mondom, van ebben némi túlzás, címkéből is megárt a sok. Ellenben nem értem, hogy mit nem ért a kedves vá­sárló (aki zárójelben a vá­sárló után odaírta a le­vélben, hogy fogyasztó, nehogy összetévesszem egy olyan valakivel, aki csak vásárol és nem fo­gyaszt, avagy csak fo­gyaszt és nem vásárol.)? Tehát. Nem érti a kedves olvasó, hogy mire kell a sok címke. Visszakérde­zek: Ha csak egy címke lett volna azon a kenyéren, vajon észreveszi-e? Nem! Észre sem veszi, el sem olvassa, hogy a kenyér, amit fogyaszt, az a Nyír­egyházi Sütőipari Válla­lat vencsellői üzemében készült és Alföldi KE­NYÉR. Hasznos informá­ció továbbá, hogy a ke­nyér súlya 940 és 1040 gramm, fogyasztói ára 10 forint 40 fillér. A ke­nyér minőségét két napig megőrzi. Az is ott van még a cédulán, hogy: Hét­fő. Gyanítom, a kedves ol­vasó és minden ol­vasó, aki vásárló (fogyasz­tó) fütyül az egy címkére. Magam is így vagyok ve­le. Kenyerem javát már megettem, és rá sem he­derítettem, hogy mit ír a címke. Hétfő, vagy KEDD egyremegy. Friss legyen, jó ízű legyen, kenyér le­gyen a kenyér, az a fon­tos. írhat a címke bármit, a kenyér ízét nem a cím­ke adja. Szóval mQst, hogy kaptam a kenyér hé­ját, rajta a sok címkével, pótoltam régi mulasztást; megnéztem hogyan készül a kenyér. A kenyér MSZ: 80—1432 szerint készül. (Ez szabvány.) Hogy eb­ben benne van-e az egy, vagy több címke, nem tudom, de azt le merem írni, hogy nem a sok cím­kétől drága a kenyér. Az a hat címke mini­mum-maximum egy ezred fillérbe sem kerül. (Erről jut eszembe, amit ön írt a levél, a bélyeg, a borí­ték, a levélpapír legalább 4 forint 20 fillér.) A sok címke ezek szerint nem is olyan nagy pazarlás, nem ez rontja a boltot, inkább az esztétikai hatás rossz, és ez már minőségi kate­gória. Valahogy nem mutat jól, nem étvágygerjesztő egy agyoncímkézett ke­nyér. És mint írtam fent. ezért a gép a felelős. Vagy elbambult az a címkéző, vagy dadog. A dadogóra áll az, hogy mindent két­szer mond, a vencsellői sütőipari gép viszont min­dent kétszer (vagy több­ször) nyom, címkéz. Egyébként jó most a ke­nyér! S. E. A tárgyalóteremből Munkakerülésért büntetés Van-e olyan ember, aki nem. él a jogával akkor, ha haszna származik belőle és egyúttal ez­zel kötelezettségiének is eleget tesz? Azt gondolhatnánk, hogy nincs, pedig egyre többen van­nak azok, akik munkához való jogukat nem gyakorolják, s így nem teljesítik munkavégzési kö­telezettségüket sem. Ez mind az egyén és családja, mind pedig a köz biztonsága szempontjából káros. Társadalmunk jelentős áldoza­tok árán gondoskodik azokról, ■akik egészségi állapotuknál fog­va vagy más okból nem képesek eltartani miagukat. Ezért is foko­zott jelentőslége van annak, hogy minden egészséges, munkaképes személy dolgozzon. A legtöbb ember már gyermekfejjel kere­si azt a szakmát vagy hivatást, amelyik leginkább illik az egyé­niségéhez s miután kiválasztja azt. erős akarattal küzd érte. A munka megszerettetésében na­gyon sok teendője van a szülők­nek. a pedagógusoknak, s ma­gának a munkahelynek is. Az már nem könnyű feladat, ami­kor büntetésként — bár nevelé­si céllal — alkalmazott munka­végzéssel kell pótolni azt, amit megtanulni vagy megtanítani el­mulasztottak. A lopás miatt már kétszer bün­tetett 21 éves F. Gyula esetében — akinek 2 állami gondozásba vett gyermeke van — ez utóbbi eszközhöz kellett folyamodni. 1985. január 25-én közveszélyes munkakerülés szabálysértése mi­att a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság 40 napi elzárással súj­totta. Ennek ellenére 1985. ápri­lis 27-től 1985. szeptember 10-ig, majd 1985. december 13-tól 1986. április 23-ig összesen 3 napig volt állandó munkaviszonya, s alkalmi munkát is igen ritkán végzett. A Nyíregyházi Városi Bíróság F. Gyula bűnösségét megállapí­totta a terhére rótt közveszélyes munkakerülés vétségében, és 1 évi szigorított javító-nevelő mun­káira ítélte. , Az ítélet jogerős. Dr. Szabó Pál A szalag fegyelmezett munkát kivan a kossut hős má­koktól.

Next

/
Thumbnails
Contents