Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

1986. június 11. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Kamat A következőket írja le­velében egyik olvasónk. Tavaly januárban jelen­tősebb összeget helyezett el gyermekei részére a helybeli postahivatal­ban. A betétet egy évre lekötötte, aminek fejében — mint ismeretes — 5 százalékos kamat jár. Az idén, pár nappal az esztendő lejárta előtt ol­vasónk bement a postá­ra jóváíratni a kamatot. Egyúttal kérte, hogy a be­tétet tegyék át 8 százalé­kos kamatozásúra, hiszen egyhamar nem lesz szük­ség a pénzre, hadd gya­rapodjon. Az átírás meg is tör­tént. Olvasónkat azonban arról is tájékoztatták, hogy a hiányzó 4—5 nap miatt nem fogja megkap­ni az egyéves betét után járó kamat teljes össze­gét, „lefognak belőle vala­mennyit”. De erre is vár­ni kell, majd értesítik. A két héttel későbbi válasz azonban a korábbinál is kedvezőtlenebb volt: ez­úttal ugyanis azt közölték, hogy kamatra egyáltalán nem tarthatnak számot, „mert nem járt le az egy év”. Levélírónk szerfölött méltánytalannak érezte, hogy pár nap miatt több ezer forintjuk oda lett, no­ha a pénz most is érintet­lenül ott van a betét­könyvben. Pedig már ab­ba is beletörődtek, hogy levonjanak a kamatból, de ismételt érdeklődésükre is — ezúttal „a nyíregyházi központban” — elutasító választ kaptak. Ezt köve­tően fordultak szerkesztő­ségünkhöz. A levél nyomán kértük az OTP megyei igazgató­ságát — lévén gyors és lelkiismeretes „levelező- partnerünk” —, vizsgálja meg a történeteket. Rövi­desen meg is érkezett a válasz, miszerint olvasón­kat „az 5 százalékos ka­mat időarányos része — tekintettel arra, hogy a kérdéses összeget válto­zatlanul betétben hagyta — megilleti”. Egy időben arról is intézkedtek, hogy az elmaradt kamatot mi­előbb kiutalják. Minden jóra fordult te­hát, akár pontot is tehet­nénk. Az ember mégis óhatatlanul továbbgon­dolja — nem is annyira azt, ami történt, hanem ami történhetett volna. Ugyanis ha levélírónk ne­tán nem íratja át a beté­tet egy másik kamatozá­súra, hanem kiveszi az összeget, akkor teljes egé­szében elveszíti a több ezer forintra rúgó kama­tot. Pedig csak annyira lenne szükség, hogy szól­janak, várjon még pár na­pot, és akkor megkaphat­ja a kamatot (ezt egyéb­ként most is meg lehetett volna tenni, s ez esetben nincs az a kellemetlenség, amiről fentebb írtunk). Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a vi­lág nem arra való, hogy mi mindig jól járjunk benne. De amikor lehet, amikor ilyen kévésén — némi figyelmességen — múlik csupán, akkor mi­ért ne? Gönczi Mária KÉRÉS: HOSSZABBÍTSAK MEG A J ÁRATOK AT Üjdombrádon élünk, az emberek túlnyomó többsé­ge Kisvárdára jár dolgozni. Míg Kisvárda és Dombrád között jó a közlekedés, addig Dombrád és Újdombrád között nem a legmegfelelőbb. Igaz, a két falu között csupán 6 km a távolság, de ha azt munkából jövet, gyalog kell megtenni, igencsak megfájdul az ember lá­ba, mire hazaér. Márpedig nemegyszer kényszerülünk gyalogolni, mivel más megoldás ritkán akad. Első kérésünk az lenne, hogy a Kisvárdáról 18,50- kor induló járat ne csak Dombrádig menne, hanem el­jönne Üjdombrádig, mivel este 6 után nekünk már csak 11 órakor van busz. Közben van ugyan egy vonat, de az is csak negyed 9-kor indul. Így is ezer forintba ke­rül havonta a bérletünk, hát még ha vonatra is váltani kellene! Másik kérésünk: ünnepnapokon csak egyetlen busz megy tőlünk Kisvárda felé, az is délben. Tehát aki ilyenkor dolgozik, ismét törheti a fejét, hogy jusson be a munkahelyére. Azt javasoljuk, hogy a vasárnap reggelente Dombrádról induló busz jöjjön be értünk, hogy mi is nyugodtan indulhassunk munkába. 15 aláírás (Olvasóink levelét eljuttattuk a Szabolcs Volán Vállalathoz, azzal a kéréssel, vizsgálják meg, megvaló- síthatók-e a fenti javaslatok.) SEGÍTSÉGÜL ÍRÓGÉP Ezúton is szeretnék kö­szönetét mondani a nyíregy­házi MÁV-állomás kereske­delmi szolgálatánál dolgozó munkatársaimnak, akik a mi­nap egy ünnepélyes brigád­értekezletre hívtak meg, s ott legnagyobb meglepeté­semre egy táskaírógéppel ajándékoztak meg. Mindez igen 'nagy segítséget jelent nekem, mivel már ötödik éve rokkantsági nyugdíjban va­gyok, s bizony nagyon jól fog jönni, hogy — hála az író­gépnek — ki tudom egészí­teni a nyugdíjamat. Megha­tottságomat fokozta, és na­gyon jólesett az a szeretet, amivel körülvettek. Oláh Jánosné Nyíregyháza, Északi krt. 16. KÉSZ A KERÍTÉS Többen is szóvá tették an­nak idején, mi lesz a nyír­egyházi volt Kálvineum le­bontott kerítésével. Mint a lapból értesülhettünk róla, nem végleges lebontásról van szó, hanem helyreállításról. A kerítés azóta elkészült, s aki látta, örömmel állapít­hatja meg, hogy szebb, mint volt. Olyan aprólékos gond­dal, annyi szakmai hozzáér­téssel, munkát és időt szem­mel láthatóan nem sajnálva készítették, hogy azt érde­mes megnézni, mert a mai világban ilyesmivel ritkán találkozni! Ez a szép kerítés megérde­melné, hogy az előtte húzódó területet is „felújítsák” ... Ilosvay András Nyíregyháza, Bethlen öábor u. 28. PÉLDÁUL Sok szó esik a termelők és a kereskedők közötti sok­szor nem megfelelő kapcso­latról. Én most a kistermelők ne­vében egy, a kereskedelem részéről tapasztalt követen­dő példával szolgálhatok. Tanúja voltam vasárnap, hogy a nyíregyházi konzerv­gyárnak köszmétét, cseresz­nyét, meggyet leadni kívánó termelőket milyen gyorsan, pontosan, és szívélyesen szol­gálta ki az Áfész négy nődol­gozója. Még arra is ügyeltek, hogy szóljanak a kisterme­lőknek, akinek kevés a lead- nivalójuk, előbb azok menje­nek be az átvevőhelyre, ne várakozzanak hosszasan, amíg a nagy tételeket átve­szik. A pénztárnál is gyor­san és precízen dolgoztak, azonnal fizetve az átvételi árat. Ügy gondolom, így becsül­hetné egymást legjobban el­adó és átvevő. Varga Ferenc Nyíregyháza, Arany J. u. 23. DEBRECENI NYUGDÍJASOK SZABOLCSBAN Felejthetetlen Szabolcs- Szatmár megyei kirándulá­son vettünk részt a közel­múltban mi, a Debreceni Me­zőgép Vállalat nyugdíjasai. Választásunk azokra a he­lyekre esett, ahol történelmi ismereteinket gyarapíthat- tuk, ugyanakkor a táj szép­ségében is gyönyörködhet­tünk. Nyírbátorban megtekintet­tük a múzeumot és a refor­mátus templomot. Tunyog- matolcson megkoszorúztuk Zalka Máté szülőházának emléktábláját. Túristvándi- ban működés közben lát­hattuk a vízimalmot. Szat- márcsekén ellátogattunk a nevezetes temetőbe, Tarpán virágot helyeztünk Bajcsy- Zsilinszky Endre sírjára, szü­letésének századik évfor­dulójáról is megemlékezve. Kisvárdán megnéztük a vá­rat, a nyári szabadtéri szín­házi előadások színhelyét. Hazafelé jövet Nyíregyhá­zán áthaladva megállapítot­tuk, hogy házgyári elemekből is lehet szép, változatos háza­kat építeni. A felkeresett helyek olyan mély benyomást tettek ránk, hogy hasznosnak láttuk er­ről 1 pjuk olvasóit is tájé­koztatni. Borköles Jenő Debrecen, Darabos u. 12. Szerkesztői üzenetek Kévés Ferencné, Geszte- réd: A föld járadék csak a termelőszövetkezeti tagokat illeti meg. Ellenkező eset­ben a tsz megváltja a te­rületet. Kun Gyuláné, Pusztado­bos: Méltányossági árvael­látást a megyei társada­lombiztosítási tanács álla­píthat meg. Takács József, Vásáros- namény: Ha az ingatlant haszonélvezet terheli, ak­kor a tulajdonos helyett a haszonélvező köteles fizet­ni a településfejlesztési hoz­zájárulást. Horváth Zoltán, Nyíregy­háza: Az esedékessé vált és fel nem vett baleseti táppénzt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. A baleseti táppénz a napi átlagkere­set teljes összege, megálla­pításánál a nyugdíjjáru­lékkal csökkentett kerese­tet veszik figyelembe. Zelei István, Kisvárda: Az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés csak akkor érvényes, ha írásban kötötték meg. Szabó Ferenc, Fehér- gyarmat: A törzsgárda megalakítása és fenntartá­sa a munkáltató számára nem kötelező, csúfján lehe­tőség. Az intézményekben a jutalmazási keretet terheli a törzsgárdatagokat megil­lető jutalom. A nevelési segély iránt érdeklődő olvasónkat kér­jük, közölje nevét és cí­mét, mert csak a körülmé­nyek ismeretében lehet el­bírálni a jogosultságot. Bakos Péterné, Kisvárda: A gyermekgondozási sza­badságról visszatérő dolgo­zót abban a munkakörben kell foglalkoztatni, ame­lyikből szabadságra ment. Az illetékes válaszol AZ ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELEL Megálló a kanyarban cím­mel jelent meg május 14-én egy olvasólevél, amely a Kis­várda—Dombrád közötti köz­lekedéssel kapcsolatban fo­galmaz meg néhány észrevé­telt. Az említett kékesei autó- buszmegálló helyet valameny- nyi érdekelt szerv bevonásá­val felülvizsgáltuk, és megál­lapítottuk, hogy az az érvény­ben lévő jogszabályi előírá­soknak megfelel. A térség forgalombiztonsági helyzeté­nek javítása érdekében azon­ban az illetékesek — lehetősé­geik szerint — további intéz­kedéseket fognak tenni, pl. közterület-foglalási engedély megvonása, járdaépítés le­hetőségének vizsgálata, meg­állási tilalom bevezetése. A cikk második részével kapcsolatban: az „útkeresz­teződés alárendelt úttal” jel­zőtábla nem a 4-es főúttal való kereszteződésre 'utal, hanem a Dombrád felől ha­ladó — 3834 sz. összekötő- utat keresztező, kisvárdai Gépkocsivezetők juttatásai — Ha csik­ken a munkaképesség Több nyíregyházi gépkocsivezető kért tájékoztatást különböző járandóságokról. A dolgozó köteles a munkavégzés előtt és után fel­merülő munkákat is elvégezni. Ez az idő igen eltérő lehet, és munkaidőnek számít. Tehát a menetlevél kitöltésével, a gépkocsi műszaki átvizsgálásával, azaz a ténylegesen munkával töltött idő munkaidőnek minősül. A gépkocsivezetőknél az ebédidő igénybevételét nem lehet ellenőrizni, hiszen akkor ebédelnek, amikor erre módjuk van. Ez az idő is munkaidő. A szabad szombatra vagy vasárnapra elrendelt ké­szenlétért díjazás jár. Az elrendelés egyébként kötelező érvényű, ha nem teljesítik, fegyelmi vétségnek számít. Ha a készenlétet nem rendelik el, a dolgozó természetesen szabadon rendelkezik az idejével. A gépkocsivezetők részére túlmunka esetén pótlék nélküli díjazás jár. Kivétel ez alól a heti pihenőnapon (általában vasárnap) végzett munka, amikor a teljesített túlóráért 100 százalékos pótlék jár. Heti pihenőnapon vég­zett munka esetén azonban elsősorban másik pihenőnapot (nem feltétlenül vasárnapot) kell adni. Ha ez nem lehet­séges, csak akkor kerülhet sor pénzbeni megváltásra. Pi­henőnapnak az számít, amikor a dolgozót egybefüggően 24 óráig nem veszik igénybe. A karbantartási és a rako­dási pótlék átalány, ezért a túlórák idejére külön nem jár. Szoboszlai Judit dombrádi olvasónk megszakította gyermekgondozási szabadságát, és munkahelyet is változ­tatott. Arra kér választ, hogyan kaphatja meg az elma­radt szabadságot. A szülési szabadság teljes tartamára, a gyed és a gyes egy évére jár az alap- és pótszabadság. Ha levélírónk át­helyezéssel szüntette meg munkaviszonyát, akkor az új munkahelyen kell megkapnia szabadságát természetben. A munkaviszony felmondással történő megszüntetése ese­tén a volt munkáltató köteles a szabadságot pénzben meg­váltani. Nagy István mátészalkai olvasónk felmondott munka­helyén, mert jobb lehetőség kínálkozott. Mielőtt azonban elfoglalta volna új munkahelyét, kiderült, hogy 50 száza­lékos halláskárosodása van. Milyen kárigénye lehet? — kérdi. A biztosító CSÉB 80-as biztosításra csak teljes hallás- károsodás esetén fizet. Volt munkáltatójával szemben sem érvényesítheti kárigényét, hiszen náluk nem érte kereset- veszteség. Olvasónk esetében azonban a halláskárosodás kétség­telenül foglalkozási megbetegedés, amiből az következik, hogy ha sikerül elhelyezkednie, kérheti, hogy új átlagke­resetét a korábbi keresetre egészítsék ki. Ugyanis a kár­igényt csak azzal a munkáltatóval szemben érvényesíthe­ti, ahol a keresetveszteség éri. Ezt az igényt a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kérelemben kell előter­jeszteni. T. M. záhonyi levélírónk munkaképessége reumás megbetegedés miatt 50 százalékkal csökkent. Ezért új munkakörbe helyezték, ahol viszont keresete kevesebb a korábbinál. Az iránt érdeklődik, kérheti-e keresetének ki­egészítését. Sajnos nem, mivel munkaképességének csökkenése természetes megbetegedés és nem üzemi baleset, vagy fog­lalkozási betegség következménye. A természetes megbe­tegedésből eredő munkaképesség-csökkenés esetén az új munkakörben és munkabérben közösen kell megegyezni, és az egyezséget munkamegállapodásba foglalni. Az_ így rögzített munkabért a munkáltató nem köteles a korábbi átlagkeresetre kiegészíteni. Tóth Ferencné nyírbátori olvasónk átlagkeresetének kiszámításához kér felvilágosítást. Az átlagkereset számítását több jogszabály rendezi. A szabadság idejére az egy munkanapra eső átlagkeresetet kell elszámolni. Olvasónk esetében az átlagkereset számí­tásának alapja az elmúlt naptári év. Nagy Mihály mikroerősítő bekötőútjára, amellyel szemben az össze­kötőé tnak elsőbbsége van. Az összekötőútnak a 4-es számú főúttal alkotott keresz­teződése előtt a szükséges jel­zőtábla a helyén van, és a burkolati jelek is fel vannak festve. Ezek a jelzések már kellő távolságból láthatók, jól felismerhetők. Papp András igazgató Nyíregyházi Közúti Igazgatóság RÉSZBEN JOGOS A lap június 5-i számában Üres lakások, üres szék cím­mel megjelent cikkükre a következő választ adjuk. A nyíregyházi Népi Ellen­őrzési Bizottság június 4-i ülésén, ahol vállalatunkat érintő napirendet is tárgyal­tak, a nálunk történt admi­nisztrációs hiba miatt nem vehettünk részt, távolmara­dásunk tehát nem volt szán­dékos. Mindezt annál iskább saj­náljuk, mert szerettünk vol­na érdemben hozzájárulni a mérsékelt számban üresen ál­ló állami bérlakások helyze­tének, körülményeinek he­lyes megítéléséhez; másrészt módunk lett volna korrigálni azokat a tévedéseket, ame­lyek a — szerintünk megbíz­ható — nyilvántartásainkból a Népi Ellenőrzési Bizottság által készített jelentés sta­tisztikai adataiban előfordul­nak. A kritikával — noha egy­oldalúan csak a NEB-jelen- tésre alapozott — részben egyetértünk, és a téma leg­közelebbi tárgyalásáig meg­tesszük a szükséges intézke­déseket. Dr. Tóth János igazgató Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat VÉRADÓÜNNEPSÉG A napokban 150 többszörös (10—15—20—30) véradó gyü­lekezett egy kis ünnepségre a Vöröskereszt meghívására Dombrádon. Az úttörők mű­sora után dr. Molnár Károly főorvos köszöntötte a megje­lenteket. Megköszönte az életmentők áldozatkészségét, majd oklevelet, jelvényt és ajándékot adtak át. A Domb­rádon rendszeresen vért adó 150 főből 32 már hússzor, 3 pedig, Veress Andrásné nyug­díjas, Szerdi István tsz-tag, Poór István nyugdíjas har­mincszor adott vért. A ki­tüntetések átadása után ba­ráti beszélgetés következett. Szabó Endre Dombrád

Next

/
Thumbnails
Contents