Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
1986. június 11. Kelet-Magy*rország 3 ÁLKALÁKA M it tesz az a kiskereskedő, akinek engedélyét szabálytalanságok miatt bevonják? Gondol egy merészet, és ipart vált. Olyat, amihez állampolgári jogon lehetősége van, amihez nem kell szakképzettség. Mondjuk sírkőtisztítóit. Bármilyen furcsa, ilyen van. Ez nem túl megerőltető dolog, annyit csinál az ember, ameny- nyit akar, ideje marad bőven ahhoz, hogy hajdani kapcsolatait felhasználva közvetítő, felhajtó, beszerző legyen. Ha bárki kérdi, miből él, egyszerű a felelet: sírkövet tisztogatok. Mi több, még adót is fizetek. Mesélik, s ha kell bizonyítják ismerőseim, van Nyíregyházán egy olyan hely, ahol gyorsan, bár nem olcsón, de felkészítik az autót a műszakira, de ha kell, ezüsttel le is fújják, festik meg minden. A kivitelezők be nem jelentett fusizók, akik tisztes pénzt kapnak, adómentesen, azonnal. A vállalkozó vállalkozik, nyugdíjasként, szintén adómentesen. Panaszkodnak a KIOSZ- nál, több olyan iparost kellett kizárni, aki valamilyen oknál fogva nem volt tisztességes. Ehhez jön még: a személyi igazolványából senki nem vezeti ki, hogy nem iparos, mi több, soha senki nem jön rá, hogy beleesik a munkakerülők kategóriájába. De ennek ellenére él, mi több, jól, s gyakorta lehúzott redőny mögött zavartalanul dolgozik. Adót nem fizet, s ha valaki kérdi, a lehúzott rolóra mutat, amely fölöt viszont ott felejtődött a cégtábla. Ha egy faluban egyszerre öt ház épül, akkor szinte biztos, hogy csak egynek a kivitelezője szakiparos. A többi kalákában épül. Azaz egy része valóban kaláka, a többi álkaláka. Ez ügy történik, hogy két-három faluval arrébb akad egy műszaki ügyintéző, aki vállalja a kaláka strohmanságát, dolgoztatja a hét végén hazatérő ingázókat, s közben megkeresi a nagy pénzt. Adómentesen. Természetesen a hétvégi „ka- lákázókat” nem jelentik be, nekik úgy is van SZTK-juk. Az iparos bosszankodik is, meg nem is, hiszen úgyse bírna öt házat vállalni. C supa apró, kis csalás, ami azonban összességében nem megvetendő kárt okoz. A be nem folyt adó megyei viszonylatban legalább 30 milliót tesz ki évente, ami ugye ebben a pénzszűkös világban nem megvetendő. Sajnos, jelenleg még nem rendelkezünk olyan hatékony ellenőrző és adóügyben jártas szervezettel, amely képes lenne mindennek a nyomába szegődni. Kár. így az apró csalás nagy pénzeket hoz — az egyénnek. Aki vidáman mosolyog, hiszen kedvez neki a konjunktúra, s kedvét nem szegi a hatóság. (bürget) Ahol a széna árunövény Egy szár sem vész kárba Egészségtelenül eluralkodott a mezőgazdaságban az úgynevezett főtermékcentrikus szemlélet, aminek a jelentése az, bogy egy-egy növénynek csak a termését veszik áruszámba, szárát és levelét-pedig felesleges nyűgnek tekintik. Pedig az egész együtt képezi a biomasszát. Nem új találmány ez, mert a paraszt régebben a kukoricának eltüzelte a csutkáját, megetette télen a tehénnel az izikkórót, így mind egy szálig hasznosult a tengeri, a gyökerét .leszámítva. Akad azonban példa szerencsére ma is arra, hogy a biotechnika segítségével nagyüzemi körülmények között teljes hasznosítás valósuljon meg. nómus, ez az üzlet csak lendített a dolgon. — Közben megérkezünk az állattenyésztő telep silókazlához, ami egyúttal a megoldás kulcsa. — Elhatároztuk, hogy száraz kukoricaszárból csinálunk szilázst, és azzal oldjuk meg az etetést egész évben. Az eredmény előttünk. A silóból épp olyan kellemes illat árad, mintha zöldből szecskázták volna. Ezt azonban a kombájn alá szerelt rendrerakó kasza gyűjtötte azután, hogy a szemet már kicsépelte belőle. Aztán jött az aprítás, majd 3000 tonna nedves répaszelet és némi melasz ugyanonnan. A rétegesen lerakott keverékben a hasznos báktériumok megtették a magukét. Az erjesztést folyamat lezajlása után kész volt a szarvasmarha takarmánya. Az önköltsége tonnánként 560 forint, míg ha „rendes” silózás útján készült volna, benne lenne 1200- ban is. — Mi olcsó takarmányt akartunk — számolgat Nagy Károly. — Ezen az úton hozzájutottunk, a széna pedig megmaradt a már említett üzletre. Az eladott réti széna tonnáján 1000 forint a tiszta hasznunk. Így sokkal jövedelmezőbb. A szár pedig csak kárba menne, sőt akadályozná a talajművelést. ló példa Kisarból Az istállóban az állatok előtt friss izikkórószilázs barnállilk, és nagyon szívesen fogyasztják. Érdemes kiegészíteni a szakember szavait azzal, hogy a pótlékként hozzáadott répaszelet és melasz is melléktermék, még összetettebb módon hajt tehát hasznot az ötletük. Magyarországon egy esztendőben 30—40 millió tonna biomassza keletkezik, amibe beleértendő valamennyi növény „szőröstül-bőröstül”. Egyelőre nagyon kevés hasznosul teljes mértékben, bár tiszteletre méltók az erre irá- nvuló törekvések. A kisari Üj Élet Termelőszövetkezet módszere jó példa arra, hogy megyénkben is rengeteg tartalék. rejlik csutkaszárban és egyéb lekezelt hulladékban. Esik Sándor Mintha zöldből szecskázták volna ... Üti élelemnek A kisari Üj Elet Termelő- szövetkezet földjei kiválóan alkalmasak takarmánytermesztésre, ezekben a napokban is májusi eső hizlalta, derékig érő zöld fű borítja kaszálóikat. Megy is a kaszálás teljes gőzzel és igyekeznek nagyon jó szénát csinálni. Időben forgatva, gyűjtve, petrencézve és fedél alá juttatva. Mégis: ebből a jó minőségű szálas takarmányból alig lát az itteni szarvasmarha-állomány. A részletekről mondja Nagy Károly főágro- nómus: — Eladjuk a szénánkat, mégpedig úti élelemnek. Egy külkereskedelmi vállalat veszi meg tőlünk, amely élő állatokat szállít vagonban külföldre. A mi szénánkat teszik be a meghízott és értékesített állomány részére, hogy az úton legyen elegendő élelem számukra és minél kevesebbet veszítsenek a súlyukból. Ehhez minőségi áru kell, igaz megadják az árát, 2800 forintot kapunk egy tonnáért. Ennyiért igyekszünk minél többet a vállalat rendelkezésére bocsátani. Mint a zöldből... Nem kis összeg, amit a szénáért így kapnak, de így is meggondolandó, hiszen 500-as átlaglétszámú szarvasmarha-állományuk takarmányozása is gond, ennek ha nincs megfelelő takarmánya, akkor elmarad a kielégítő tejtermelés és a súlygyarapodás. Amit a réven megnyernek, elvesztenék a vámon. — Már korábban is fontolgattuk a kukorica szárának a hasznosítását — folytatja az elemzést a főagroS emmi okunk a lelkesedésre, de már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy vannak olyan vásárlók, akik kereskedelmi és szolgáltató vállalatainkat sikeresen támogatják feladataik megvalósításában. Ilyen példamutató vá- 1 sáriénak bizonyult Schneider asszony is. A háztartási gépeket értékesítő vállalattól tavaly decemberben megvásárolt mosógépének szállítását január 10-re vállalták. Erre a napra szabadnapot vett ki, s izgalommal várta az új gépet szállító tehergépkocsit. Ám csalódnia kellett. A tehergépkocsi ugyan megérkezett, de a vezető közölte Schneider asz- szonnyal, hogy a mosógépen súlyos műszaki hibát fedeztek fel. Így az új gép helyett csak a raktár telefonszámát kapta meg. Sőt, a szerelőt is fel kellett újra hívnia. S ezzel elkezdődött a kálvária. A következő szállítási nap január 15. volt. Üj- ból szabadnapot kellett kivennie. s türelemmel leste házának ablakából a vállalat tehergépkocsiját. A második alkalom kísértetiesen hasonlított az elsőhöz. A kocsi megérkezett, de a vezető közölte, hogy keve- i sebb mosógépet szállítottak ki, s Schneider asszonynak már nem jutott a napi szállítmányból. Ám megígérte, Í hogy másnap mindenképpen gondol őszes hajú, szimpatikus hősünkre. S csoda történt: január 16-án Schneider asszony megkapta a mosógépet. Felmerült azonban a kérdés: ki csatlakoztatja a fürdőszobai vízvezetékhez, mivel hősünk egyedülálló. A szerelő csak január 20-ra vállalta a komoly, felelősségteljes, majdnem 1 percig tartó munkát. De Schneider asszony példamutató vásárló lévén, nem ült ölbe tett kézzel. Elhívta két kollégáját, akik 2 perc alatt üzemképessé varázsolták az új, forgódobos csodát. A január 20-án megérkező vállalati szerelő már messziről megállapította, hogy jó munkát végzett a két amatőr kolléga. E pozitív példa ellenére azonban nem nézhetjük tétlenül, hogy vannak még olyan vásárlók, akik nem hajlandók ennyi rugalmasságra s közreműködésre. Itt van például Müller úr esete is. Megrendelt a TÜZÉP-vál- lalattól 30 mázsa szenet, amelyet a vállalat szakemberei tévedésből házától két utcával odébb pakoltak le. Hősünket udvarias levélben tájékoztatták a tévedésről, s megkérték, hogy szállítsa el saját kis házához. Ezután pedig küldjön értesítést a vállalatnak, hogy a munkát rendben elvégezte. De Müller úr e levél ellenére sem volt hajlandó egyetlen egy ujjal sem hozzányúlni a szénhez. Hát ki érti ezt az állam-" polgári hozzáállást? Iskolabővítés, összefogássá I Tavaly ősszel kezdődött Tiszavasváriban a Pethe Ferenc Általános Iskola új, 8 tantermes szárnyának építése, s a tervek szerint még ebben az évben átadják rendeltetésének. A tanács költségvetési üzemének dolgozói hamarosan másoknak engedik át a terepet. A város üzemei, intézményei közül ugyanis szinte mindegyik vállalt társadalmi munkát. Már a tervek is ellenszolgáltatás nélkül készültek az Alkaloida beruházási főosztályán (akárcsak korábban a Vasvári Pál iskolánál), és a nagyobb cégek mellett segít a szülői munkaközösség, a 115-ös szakmunkásképző és sok kisiparos is. Az új szárny átadása után az iskola minden helyiségét gázzal fűtik majd, s korszerűsödik a szennyvízelvezető rendszer, amelyre rácsatlakozhat a Jókai, a Kossuth és a Szabolcs vezér utca egy része is. (P. D. felvétele) Nagymérték! expirtnövelés Kisvárdán Fékbetét a Mercedeshez Nagyarányú technológiai fejlesztés előtt áll, a belföldi piac mellett fokozottan exportra is termel ebben az ötéves tervben a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai gyára. Kedden a kiskunfélegyházi gyárban tartott a vállalat igazgatói értekezletet, ahol a VSZM VII. ötéves tervi elképzeléseit és a kollektív szerződés tervezetét vitatták meg a gyárak párttitkárainak részvételével. Itt esett szó a nagyarányú kisvárdai fejlesztésekről is. Az indítástól 1980-ig fokozatosan fejlesztették a kisvárdai üzemet, amelynél évi húszezer tonna alapanyaggyártó kapacitást építettek (ki. Ezt viszont nem követte kellő mértékben feldolgozóbázis bővítése, a préselésnél, kikészítésnél a jelentkező igényekhez képest mára szűknek bizonyult a kapacitás. Miután a vállalat lényeges, jó nyereséget adó gyára a kisvárdai, ezért döntöttek a fejlesztés mellett, amihez a vállalati saját pénzeszközök mellett igénybe veszik a tőkés export növelésére meghirdetett gyors lejáratú hitelt, valamint világbanki hitelszerződést is előkészítenek. A kisvárdai fejlesztés és beruházás célja, hogy a minőséget fokozzák, a termék- szerkezetet korszerűsítsék. Ennek jegyében érkeznek NSZK-gyártmányú 250 és 400 tonna nyomóerejű présgépek társgyárakból, valamint vásárolnak célgépeket a kikészítés korszerűsítésére. Az egyik legporosabb, legnehezebb munkát, a pasztillázásc pedig automata célgéppel oldják meg. Nem maradhat el a minőség érdekében egy nagy teljesítményű minőség- vizsgálói. bázis kiépítése sem, ahol a fékbetétek gyártásához szükséges különféle re- ceptúrákat' is vizsgálni tudják. A beruházás részeként egy új csarnokot emelnek a meglévő mellé, a kikészítőüzem teljes átalakítására sor kerül a következő években, valamint a raktározás feltételeit javítják. A közúti közlekedés fejlődése is hozza magával, hogy a fékbetétek gyártásánál feltétlenül szükséges a gyártmányok korszerűsítése. Szoros kapcsolatot építettek ki az angol DIL-céggel, valamint a saját — vállalati és gyári — kutatást is fejlesztették, s ennek nyomán 1987- től olyan korszerű tárcsafékeket gyártanak, amelyeket neves nyugati autómárkáknál — mint a Mercedesnél — lehet beépíteni. Ugyancsak előrehaladott az azbesztmentes fékbetétek gyártásának megvalósítása, ahol a 0-szé- riánál tartanak. A fő profil természetesen a nehéz gépjárművek fékbetéteinek gyártása marad Kisvárdán, ahol mind minőségben, mind mennyiségben és termelékenységben a világ élvonalában vannak. A következő évek fejlesztésével pedig ezt a helyet szeretnék megőrizni, a belföldi ellátás mellett bővíteni a szocialista (szovjet, lengyel és román), valamint a tőkés exportot. Az utóbbinál egyébként a harmincszoros növekedést célozták meg, a fejlesztések és beruházások után a tervidőszak végére mintegy 2,5 millió dollár értékű exportot kívánnak lebonyolítani, amihez a megfelelő piaci kapcsolatokat kialakítják. A fejlesztésekkel a VSZM kisvárdai gyára 1990-re a jelenlegi termelést mintegy 40 százalékkal emeli, míg a nyereséghozam közel duplájára nő. (Ez a magasabb minőség, a korszerűbb gyártmányok hozzák.) A termelékenység emelkedését pedig az mutatja, hogy a növekedéshez mintegy 10—15 százalékos létszámnövekedés tartozik. Manfred Schrehlt Példamutató vásárlók
