Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 11 Alilil FEHÉRGYARMATON Életünk II SZAMOK TÜKRÉBEN Feszített tervet valósított meg az elmúlt öt évben a helyi tanács, a környező intézmények, üzemek sora. A hatodik ötéves tervidőszak legfontosabb tapasztalatait közöljük most — természetesen a teljesség igénye nélkül — szigorúan a számok tükrében. Foglalkoztatás, életszínvonal A munkaképes korúak foglalkoztatási aránya a vonzás- körzetben 2,8, a városban 6,2 százalékkal növekedett, jelenleg 66,7, illetve 78,7 százalék. (A megyei átlag 77,5 százalék.) A vonzáskörzet mezőgazdasági üzemeiben megvalósított lendületesebb ipari melléktevékenységgel együtt sem sikerült a népesség megtartása, a tervidőszakban közel 4000 fővel csökkent az itt élők száma, ám a városban továbbra is tapasztalható volt a mérsékelt növekedés (300 fő). Az ipari üzemek gazdálkodása (a MEKOFÉM kivételével) stabilizálódott, termelési értékük 1985-ben meghaladta az 1,2 milliárd forintot, ami 1980-hoz viszonyítva 50 százalékos növekedést jelent. A gyártmányok negyede exportként értékesül. A jövedelem viszont mintegy 1000 forinttal elmarad az országos átlagtól. Tanács/ gazdálkodás A VI. ötéves tervben 595 millió forint költségvetési pénzzel gazdálkodtunk. Jellemző volt a pénzeszközök takarékos felhasználása, az intézmények zavartalan működtetése. A költségvetésből a szociális és egészségügyi ágazat részesedési aránya 44,6 százalék, a kulturális ágazaté 37 százalék volt. A fejlesztési terv 269 millió forintot irányzott elő. amelyből beruházási célú 175 millió forint volt. A fejlesztés főleg a telck- és lakásellátásban, a kulturális és kereskedelmi beruházásokban mutatkozik meg. Az évenként növekvő, az előző ötéves tervinek több mint kétszeresét kitevő 35,6 millió forint társadalmi munkaérték a beruházásokat gyorsította, a fedezeteket kiegészítette, jelentős létesítmények (úszómedence, sportpálya, létesítmények, útalapozás) megépítését tette lehetővé. A lakásberuházásra 74 millió forintot fordítottunk. Az áthúzódó 37 állami lakással együtt 431 lakás épült meg. A lakásoknak a vízvezeték-hálózatba 87,9 százaléka. az elektromos hálózatba 100 százaléka, a szennyvízcsatorna-hálózatba 28,3 százaléka van bekapcsolva. Ez utóbbi mutató mérsékelt előrehaladást tükröz. (1980-ban 26 százalék volt.) A családi házas építkezésre több ütemben 178 telket vehettek birtokba a gyarmatiak és folyamatban van további 105 telek kialakítása. Az elmúlt öt évben Gyarmaton közel félezer lakás épült. A fészekrakás lendülete az idén sem csökkent, a központban is szaporodnak a tetszetős otthonok. Ellátás, szolgáltatás Jó ütemű volt a kereskedelmi hálózat fejlesztése, amelyben továbbra is az ÁFÉSZ járt az élen. Főleg az iparcikk-értékesítés feltételei javultak. A bolti alapterület több mint 1000 négyzetméterrel, a vendéglátás 300 négyzetméterrel bővült. Határidőben megépült az új 527 négyzetméteres alapterületű körzeti feladatokat is ellátó gyógyszertár. A szállodai kapacitás, ruházati áruház lehetőségeit az igények sajnos meghaladják. A szolgáltatási kapacitás növekedése a követelményektől és a tervezettől elmaradt. A szolgáltatáson belül a kisipar további térhódítása jellemző, eredményesen üzemeltetik a mesterek házát nyolc szakmában. A kereskedelmi hálózat és szolgáltatás fejlesztését a tanács pénzeszközökkel, területbiztosítással, társadalmi munka szervezésével segítette. Jelentős, több mint 20 millió forint az e célra átvett ösz- szeg. Javultak a közlekedés feltételei. Főleg társadalmi munkával megvalósult a tanácsi utak jó részének szilárd alapozása (kiépítési arány 87,5 százalékos). Az építés és korszerűsítés 7,8 kilométert érintett, amely 20 millió forintba került. Elmaradt viszont a járdahálózat kellő mérvű korszerűsítése; a hírközlésben, a postai szolgáltatás fejlesztésében sem történt lényeges előrehaladás. Az ivóvíz-ellátottság a VI. ötéves tervi beruházásokkal 100 százalékos, a tározó- és szűrőkapacitás viszont nem elegendő. Nagyon elmarad a követelményektől a szennyvíztisztítás, kicsi a csatorna- hálózat. A város és vonzás- körzete összefogásának szép példája volt a 25 méteres úszómedence megépítése. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás terén a személyi feltételek jelentős hiányait kellett pótolni a kórházban, a rendelőintézetben. Javult a műszerezettség, a tbc-gondozó feltételei azonban romlottak. Jó színvonalon és időben valósultak meg az oktatási beruházások. A tervidőszak 100 óvodai férőhelye jelentős társadalmi munkával épült, a jelenlegi ellátottság 100 százalékos. A megyei beruházásban bővült szak- középiskola a távlati igényeket is kielégíti. A kollégiumi ellátottság 80 férőhellyel növekedett, s jelentős társadalmi munkával létrehoztuk a képzőművészeti alkotások bemutatását szolgáló kiállítótermet. Kellenes tömyezel, tullurált vtndiglálát Szálló a nyárfák alatt Szatmár idegenforgalmi nevezetességei egyre több látogatót vonzanak, ám különösen a főszezonban nem kis gondot jelent a turisták elhelyezése. Ezért is volt szerencsés ötlet, hogy a Szamos menti Állami Tangazdaság helyi kerületében lévő ifjúsági tábor turistákat is fogadjon. A zsarolyáni út mentén a régi állami gazdasági központban 120 idelátogatónak tudnak olcsó éjszakai szállást nyújtani. Nyolc-tíz ágyas szobák mellett döntően 2—3 ágyas szobákban helyezik el a vendégeket. Hidegmeleg vizes tisztálkodási lehetőség, kellemes környezet fogadja az ideérkezőt. Kialakult kapcsolatuk van idegenforgalmi hivatalokkal, iskolákkal, s rendszeresen felkeresik a szállást a természetjáró csoportok is. A fehérgyarmati Szamos Szálloda megtelte után sokan kényszerűségből kerültek első alkalommal a városközponttól 2—3 kilométerrel lévő szállóba. A későbbiek során viszont úgy járnak, mint a nyugatnémet, francia, olasz vadászok, akik nagyra értékelve a romantikus környezetet, rendszerint már ezt az elhelyezést kérik vendéglátóiktól. Az ifjúsági tábor az őszi almaszedés idején biztosít szálláslehetőséget az idelátogató főiskolás, egyetemista fiataloknak, s természetesen ellátja a tangazdasági érdekből adódó különböző feladatokat is azon túl, hogy vendégeket fogad. Ezen a nyáron cseretáborozó külföldiek, a csehszlovákok mellett valószínű szovjet pajtások is ellátogatnak Fehér- gyarmatra. Az elmúlt évben egyébként másfél ezer „vendégéjszakát” regisztrálhatott a tábor személyzete, az idén sem számítanak kevesebbre. Nimród érme Gyönyörködni a felkelő napban, a mezők hajnali harmatában, lépkedni a virágos rétben, a ropogó avarban, tanúja lenni a fácáncsibe első szárnypróbálgatásainak — létezik-e ennél nagyobb gyönyörűség a‘ földön? Aligha. Kormány István legalábbis nem ismer ennél szebbet. A gyarmati tanács egykori lakásügyi főelőadója amióta csak az eszét tudja minden szabad percét az erdőkön, a mezőkön töltötte. Több mint fél évszázada vadász, pontosabban vadgazda. Mert ő előtte sohasem a vad elejtése lebegett, nagyobb örömet talált abban, ha kóborlásaikor láthatta miként eteti a róka kölykeit, hogyan tanítja a héja röpülni fiait. Ötvenöt év nagy idő... s mily hamar elszaladt! A Pozsony melletti Magyarfaluban született, de a harmincas évek legelején itt Gyarmaton talált végleg otthonra. Akkor vett kézbe vadászpuskát is először. S a fel- szabadulás után, negyvenhét őszén az ő kezdeményezésére alakították meg a gyarmati vadász- és horgásztársaságot is. — Megalakítottuk, de hogyan? — meséli. — Nem volt nekünk semmink. Az itteni szovjet katonák segítettek rajtunk, ök adtak nyolc puskát, hogy egyáltalán a dú- vadirtáshoz hozzákezdhessünk. Nagyon sok mindent köszönhet neki a gyarmati vadásztársadalom. Tizenöt évig Elfelejtett fehérgyarmati újságok HŰ TÜKÖR. 4 lapalapítási láz nem kerülte el a század- eleji Fehérgyarmatot sem. Elsőként a Fehérgyarmat és Vidéke indult 1907. július 4-én. Felelős szerkesztője dr. Jár- my Béla ügyvéd volt. a hetente megjelenő „társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő’’ újságot előfizetőknek adták. Laptulajdonos Mátyás Adolf, „lapvezér” Luby Géza országgyűlési képviselő volt. Mindössze 13 számot élt meg. Ezt követte az 1909. október 1-én induló Fehérgyarmati Hírlap dr. Nagyarádi Boross Lajos szerkesztésében, aki egyben laptulajdonos is volt. Társadalmi, gazdasági és szépirodalmi lapnak nevezte magát. A bekö• •• szöntőböl idézünk: „Czél- ja a lapnak felkutatni mindazon eszközöket, a melyekkel vidékünk elő- haladásában munkálkodhatunk; feladata felkeresni az utakat, a melyekben haladva vidékünk felvirágoztatását s népünk jólétét — hirdetve nekik a korszerű haladást, — előbb vihetjük.” A Fehérgyarmati Hírlap jól bírta, hiszen négy évfolyamot küzdött végig. Megjegyzendő, hogy 1910- ben, a 20. számtól 48-as függetlenségi s pártonkívüli politikai hetilapként szerepelt, majd 1911- ben a 10. számtól visszaalakult társadalmi, gazdasági és szépirodalmi lappá. Az érdektelenség megölte ezt az újságot is. E körülményt viszont nem vette szívére az újabb vállalkozó, dr. Hunwald Izidor, aki 1912. december 25-én megindítja a minden pénteken megjelenő Fehérgyarmat című társadalmi hetilapot. Az olvasóknak ő is ígéri, hogy „Nem nagy hangú frázisok gyűjteménye akar ez lenni, hanem a társadalmi jelenségek hű tükre”. Dr. Hunwald 1913. június 20-tól a felelős szerkesztését átadja dr. Szőke Sándornak. Az év végén a kiadó bejelenti, hogy december 31-vel a lapot megszünteti, ám tervét megváltoztatja és a lap szerkesztését dr. Szőkétől maga Mátyás Adolf vette át. Fél évet élt még a Fehérgyarmat, a június 28-i számban elbúcsúztak az olvasóktól, mert „Mi minden tőlünk telhetőt elkövettünk, azonban sajnos törekvésünkben sem szellemi, sem pedig anyagi téren nem támogatnak bennünket.” Nyéki Károly volt a társaság gazdasági vezetője, annak irodája is sokáig az ő lakásában talált otthonra. Számtalan fiatalt nevelt kiváló szakemberré, s a mostani gazdag vadállomány kilakításában is jelentős érdemeket szerzett. — Hát sajnos, ez a kutya betegség néhány éve ledöntött a lábamról, fél oldalam teljesein lebénult... de meggyógyulok én még — mondja elszántan. — Most mór lépegetek, minden reggel kimegyek a tornácra, megmarkolom az oszlopot, s indul a tornai Az ágy mellett három pipa is pihen, üres mindahány. Ha a füstölésről nem is tud lemqndani, de most már kímélni akarja a tüdejét. Fodormentát, komlót és szárított vadlucerna-virágot gyűjt majd a nyári mezőkön ... azzal tömi majd meg a pipákat. Mert az illik igazán az erdőt-mezőt járó emberhez. Nem pedig az a büdös dohány melynek szagától kilométerekre is megrémül a békés őzcsapat. Kormány István fél évtizede már, hogy nem foghat puskát a kezébe. Az utódok azonban ma is nagy becsben tartják fél évszázados munkáját: a napokban vehette át a vadászok legnagyobb kitüntetését, a Nimród-emlék- érmet. Tanulmányterv hálózatbővítésre Jelenleg a város alig hét kilométer hosszúságú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik, mely igen alacsonynak mondható. Sajnos, a kedvezőtlen talajviszonyok miatt a csatornaépítés területünkön rendkívül költséges, ez a magyarázata, hogy az elmúlt években csak a legszükségesebb nyomvonalakat tudta kiépíteni a város. Annak bővítése azonban feltétlenül szükséges, növelni kell a szennyvíztisztító-telep kapacitását is. Az elképzelések szerint a településen keletkezett folyékony hulladékot az állami gazdaság és a termelőszövetkezet szennyvizével közösen, egy helyen semlegesítik majd. A tanulmányterv — a szennyvízhálózat bővítésének tervével együtt — elkészült, annak megvalósítása a mostani tervidőszakban várható. A brigád gyermekei Sajtóhír: A Magyar ÜttörŐk Országos Szövetsége a kollektíváknak adható legmagasabb kitüntetésével, a „Gyermekért** plakettjével jutalmazta meg a Hódiköt fehérgyarmati gyáregységének Móricz Zsigmond szocialista brigádját. Lassan nyolcéves múltra tekinthet vissza a brigádunk, s már az alakuláskor megígértük az I. sz. óvodának, hogy az elkövetkezendő időben segítjük majd életüket. A babaruhákkal kezdődött még akkor, hetvennyolc végén. Együtt szorgoskodott azon a napon óvónő, kisgyerek és varrónő ... Aztán jött az udvaron lévő játékok lefestése, a játszótér csinosítása, s közben az a sok-sok beszélgetés. Telt, múlt az idő, egyre szorosabb lett a barátságunk, s egyszer csak azt vettük észre, a mi kis óvodásaink iskolásakká cseperedtek, az I. sz. ének-zene tagozatos általános iskola tanulói lettek. A brigád tagjai persze ott voltak az első tanévnyitó ünnepségen, azóta is mindegyiken. A gyerekeket kisdobossá avatták. Ajándékokkal kedveskedtünk nekik, szívhez szóló műsorral köszönték meg. A patronált iskolában ezután alakultak meg a rajok, iaz őrsök. Gyermekeink a Bartók Béla rajnak, ezen belül pedig a Vük és a Mókus őrsnek lettek a tagjai. Az országos sportnapokra és a karácsonyi hangversenyre a lányoknak kis szoknyákat varrt a brigád. Nem felejtkeztünk meg persze a Télapó-ünnepségről, a gyermeknapról sem, amikor apró játékokkal kedveskedtünk nekik. Elérkezett az úttörőavatás: mi sem volt természetesebb, hogy mi kötöttük nyakukba a vörös nyakkendőt. Téved az, aki azt hiszi, hogy nagyon egyoldalú barátság a mienk. A gyerekek sem feledkeznek meg rólunk. Március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából minden évben felkeresnek bennünket, apró ajándékokkal, színes Előtérben a kitüntetett brigád műsorral teszik ünnepélyesebbé nekünk ezt a napot, aztán pedig következnek a hosszú beszélgetések a tanulásról, a játékról, a zenéről. A kezdet óta bizony már hét év telt el. Megismertük szokásaikat, természetüket, terveiket és nem szégyelljük bevallani, hogy nagyon jól érezzük közöttük magunkat. Azt hiszem, így vannak ezzel ők is. Már majdnem olyanok, mintha a saját gyerekeink lennének. Ök lassan kikerülnek az általános iskolából is, hamarosan pályát kell választaniuk, őszintén szeretnénk, ha barátságunk aztán se szakadna meg, hisz oly szép, tartalmas volt ez az elmúlt hét esztendő. Varga Zsigmondné brigádvezető szavait lejegyezte: Molnár Károly
