Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

XLIII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. június 11., szerda MA Életünk a számok tükrében (2. oldal) Jkaláka (3. oldal) Hét tagállam vezetői Budapesten Megkezdődött a varsói csúcs Kedden Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testü­letének ülése. A tanácskozáson részt vesz: a Bolgár Népköztár­saság küldöttsége, élén Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, az állam­tanács elnökével; a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság küldöttsége, élén Gustáv Húsúkkal, a CSKP KB főtitkárával, köztár­sasági elnökkel; a Lengyel Népköztársaság küldött­sége, élén Wojciech Jaru- zelskivel, a LEMP KB el­ső titkárával, az államta­nács elnökével; a Magyar Népköztársaság küldött­sége, élén Kádár János­sal, az MSZMP főtitkárá­val; a Német Demokra­tikus Köztársaság kül­döttsége, élén Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államta­nács elnökével; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Nicolae Ceausescuval, az RKP fő­titkárával, köztársasági elnökkel; a Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Az egyes küldöttségek tagjai között államfő, mi­niszterelnök, KB-titkár, külügyminiszter, honvé­delmi miniszter is helyet foglal. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagálla­mai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka is. Az ülés főtitkári tiszt­ségét Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyet­tese tölti be. A tanácskozást Kádár János, az MSZMP főtit­kára, a Magyar. Népköz- társaság küldöttségének vezetője nyitotta meg. A tanácskozás első nap­ján két ülést tartottak, amelyeken Erich Honec- ker, az NDK küldöttségé­nek vezetője és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldött­ségének vezetője elnökölt. Felszólaltak: a szovjet küldöttség nevében Mi­hail Gorbacsov, a lengyel küldöttség nevében Woj­ciech. Jaruzelski, a cseh­szlovák küldöttség nevé­ben Gustáv Husák, az NDK küldöttségének ne­vében Erich Honecker, a román küldöttség nevé­ben Nicolae Ceausescu, a A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A képen: a tanács­teremben. (Telefotó) bolgár küldöttség nevé­ben Todor Zsivkov és a magyar küldöttség nevé­ben Kádár János. Az ülés résztvevői vé­leményt cseréltek az európai és a világhelyzet­ről, megvitatták a lesze­relésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításá­ért, az európai és az álta­lános biztonság megerő­sítéséért és az államok közötti együttműködés fejlesztéséért folytatott tevékenységük időszerű feladatait. A tanácskozás ma foly­tatja munkáját. • A keddi tárgyalási ríap végén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a ma­gyar kormány díszvacso­rát adott a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülé­sének résztvevői tisztele­tére. A díszvacsorán Ká­dár János és Erich Ho- necker mondott pohárkö­szöntőt, amit lapunk 4. oldalán közlünk. A Gorbacsov-látogatás nyugati visszhangja WASHINGTON: A kedd reggeli amerikai lapok nagy része közöl tudó­sítást Mihail Gorbacsov bu­dapesti látogatásáról, a szov­jet vezetőnek a csepeli nagy­gyűlésen mondott beszédé­ről. Röviden ismertette az el­hangzott legfontosabb javas­latokat reggeli híradójában az NBC amerikai televíziós hálózat és a CNN kábeltele­víziós hírhálózat is. A The Washington Post fényképet is közöl a Hősök terén megtartott koszorúzási ünnepségről, illetve Mihail Gorbacsov csepeli gyárláto­gatásáról. A lap jelentése részletesen ismerteti azokat a javaslatokat, amelyeket Mi­hail Gorbacsov a nukleá­ris energia hasznosításában megvalósítandó nemzetközi együttműködésről, illetve a nukleáris balesetek áldoza­tainak megsegítéséről tett be­szédében. Ugyancsak kitér arra a megállapításra, hogy az ENSZ keretében alakítsa­nak ki nemzetközi űrfelhasz­nálási együttműködést. BONN: Az NSZK slajtójia, televí­zió- és rádióállomásai Mihail Gorbacsov budapesti látoga­tásával foglalkozva elsősor­ban a Csepeli Szerszámgép­gyárban elhangzott beszéd fontosságát emelik ki. Az ARD és a ZDF tévéál­lomás, a DP A nyugatnémet hírügynökség, a Deutschland­funk rádió hétfő esti, illetve kedd reggeli jelentéseiben egybehangzóan 'arra hívták fel a figyelmet, hogy a szov­jet pártvezető szorgalmazta a szovjet ipar és az irányítási rendszer további korszerűsí­tését, valamint a szocialista országokkal való együttmű­ködés elmélyítését a kor kö­vetelményeinek megfelelően. A Frankfurter' Allgemeine Zeitung budapesti különtu- dósítója Mihail Gorbacsov csepeli beszédéből a fentie­ken kívül idézi a szovjet gazdasági mechanizmus re­formjának, a központi terve­zés javításának szükségessé­géről elhangzott szavakat, amelyeket a szovjet vezető kiegészített azzal a megálla­pítással, hogy a Szovjetunió­ban nagy érdeklődéssel és tisztelettel figyelik Magyar- országnak és más szocialista országoknak a nehéz gazda­sági és szociális problémák megoldásáért kifejtett erőfe­szítéseit. A tudósító — hangsúlyoz­va, hogy Magyarországon kedvező visszhangra találtak Mihail Gorbacsov megnyil­vánulásai — idézi Kádár Já­nos szavait is arról, hogy a látogatás sorén a magyar há­zigazdák igyekeztek valós ké­pet nyújtani a vendégnek az országról, s nem takargatták a magyarországi gondokat, problémákat. A nyugatnémet tájékoztató eszközök egyidejűleg fontos (Folytatás a 4. oldalon) Összehangolt városfejlesztés a megyeszékhelyen Ülést t»nott a megyei tanáes vb Kihelyezett ülést tartott kedden a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a Nyíregy­házi Városi Tanú' nagyter­mében, abból az ..^alomból, hogy a testület - többek kö­zött — a városi tu., végre­hajtó bizottságának írosfej- lesztési tevékenységé? érté­kelte. Az ülésen • észt vettek a megyeszékhely o< taggyű­lési képviselői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői Nyíregyháza Vu. - Taná­csa Végrehajtó Bizottságának általános irányító, ellenőrző munkája összességében terv­szerű — állapította meg a megyei testület-. E minősítés­nél figyelembe vette annak a komplex felügyeleti vizs­gálatnak a megállapításait, amelyet március hónapban végeztek a városi tanács kü­lönböző szerveinél. Többek között elhangzott: Nyíregy­háza 118 ezer fő népességé­vel az ország városai közül a hetedik helyet foglalja el. öt év alatt a lakónépesség 5,3 százalékkal emelkedett, tehát a városba áramlást ko­rábban szabályozó intézkedé­sek csupán lassították a fo­lyamatot. A foglalkoztatás­ban a mérsékelt gazdasági növekedés, a racionálisabb munkaerő-gazdálkodásra tö­rekvés, a nagyobb létszámú ifjúsági korosztályok munká­ba lépése miatt kisebb mér­tékű visszaesés tapasztalható. A város gazdasági potenciája továbbra is meghatározó az egész megye életében. Javult a vállalatok irányítási rend­szere, a számítástechnika al­kalmazása, sajnos csökkent a vállalati beruházások össze­ge. Fellelhetők a termékszer­kezet korszerűsítésének je­gyei, s a lakossági ellátás kö­vetelményeinek eleget tettek a vállalatok. A tanács és a gazdálkodó egységek kapcso­lata elsősorban a társadalmi munka szervezésében, a la­kásgazdálkodásban javuló. További lehetőségek vannak a közös beruházások szerve­zésében, amelyre jó példa a VAGÉP által koordinált gáz­hálózat-építés. A városfejlesztést az elmúlt fél évtizedben a megyei és a városi tanácsi szervek együt­tes munkája jellemezte. A megyei tanács elsősorban a kórház rekonstrukciója, a közművelődési intézményhá­lózat, az önálló társulatú színház megteremtése, a kö­zépiskolai oktatás javítása terén igyekezett jobb feltéte­leket teremteni a városban lakóknak is. A fejlesztés he­lyi feladatai az elmúlt öt év­ben a magánlakás-építés nö­velését, a meglévő intézmé­nyek jobb kihasználását, fel­újítását, korszerűsítését, a város esztétikusabbá tételét célozták. Igen fontos feladat volt a városrészek közötti el­látottsági különbségek mér­séklése, a társadalmi munka­akciók növelése, az új laká­sokhoz a terület-előkészítés. A terv végrehajtását érezhe­tően befolyásolta: az állami hozzájárulás több, mint 25 százalékkal csökkent, amit a jobb gazdálkodás és a hite­Nyíregyháza új negyede bon. takozik ki az Ady Endre ut­ca mellett a Malomkertben. lek felvétele sem tudott el­lensúlyozni. Elmaradt példá­ul a tervezettől a tanácsi la­kásépítés, ugyanakkor na­gyobb összegeket fordítottak a magánerős lakások építésé­nek előkészítésére. A lakás- programmal összefüggő ki­adások meghaladták a másfél milliárd forintot, ami a város egész kiadásának mintegy 66 százaléka. Szervezett telekki­alakításra 166 milliót költöt­tek és 29 millió forinttal tá­mogatták a lakásépítőket. Pe­remkörzeti vízműtársulat ke­retében több mint 9 ezer em­ber egészséges ivóvízzel való ellátását oldották meg, mivel a tervidőszakban a szenny-1 víz gerincvezeték kiépítése elmaradt, ezért a víz-, szenny­vízolló tovább bővült, jelen­tősen nőtt a magánerős gáz­társulások száma, így közel 11 kilométernyi gázelosztó vezeték épült meg. A közlekedésben valame­lyest javult a belterületi utak kiépítettsége, de még ma is ez a városfejlesztés egyik legégetőbb gondja. A körút­rendszerek, a különböző cso­mópontok megépítése miatt háttérbe szorultak a kisebb forgalmú utcák. A város bel­ső forgalmát és a környező községek jobb kapcsolatát szolgálja a jövőben a most készülő autóbusz~pályaud- var. Hírközlés terén a tele­fonközpont bővítése kedve­zőbb. feltételeket teremtett, de a törzskábel hiánya miatt megoldatlan egyes vá­rosrészek ellátása. Kereske­delem: javulást hozott a Piaccsarnok és a városköz­ponti üzletek megépítése, ' előrelépés történt a lakótele­peken. bár az Örökösföld lé­tesítményei késtek. Szolgálta­tások terén jelentősen nőtt a városban az új üzemelteté­si, gazdálkodási szervezetek száma, a magánkereskedelem mellett jelentős szerepet ka­pott a kisipar is. Bővült a város zöldterüle­te, de még így is feltűnően alacsony ennek aránya. Ter­ven felül valósult meg az új szeméttelep és elkezdődött a munka a veszélyes és fo­lyékony hulladékok elhelye­zésének megoldására. A bel­városban az épületek felújí­tásával, a színek összehangolt alkalmazásával, urbános bútorok elhelyezésével esz- tétikusabb városkép kialakí­tására törekedtek. Az okta­tás, a közművelődés terén összességében jelentősen ja­vultak a feltételek. Megépült négyszáz óvodai hely, csök­kent a zsúfoltság és Örökös­föld kivételével minden igényt ki tudnak elégíteni. A terve­zett hetvenhatból csupán 73 iskolai tanterem épült meg, ebből 13 társadalmi összefo­gással, de így sem csökkent az iskolák zsúfoltsága. A végrehajtó bizottság át­tekintette a város egészség- ügyi ellátását, annak javulá­sában az integráció szere­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents