Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 10. Az év lakóháza „Az év lakóháza” pályázat megyei eredményhirdetését június 9-én tartották meg Nyíregyházán. A címet megosztva kapta a Sóstói út 56. számú lakóház — tervezője: Kulcsár Attila és a Legyező utcai sorház — tervezője: a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat tervező kollektívája, Tóth László vezetésével. Ez utóbbi épületeknél végzett lebonyolítási munkájáért kapta meg a pályázat nívódíját az OTP megyei igazgatósága. A díjakat és jutalmakat László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át. Meglepően kevés jelentkező volt „Az év lakóháza” legutóbbi pályázatára. Miért? Mi lehet az oka? A szakemberek egyik csoportja szerint a tervezői szemérmesség: még ha jól sikerültnek véljük is egyik-másik munkánkat, nem szeretnénk vele dicsekedni. Mások szerint a lakástulajdonos félelme is visz- szatartó erő, hátha megkérdezik: honnan vettem a pénzt, miből építtettem? Vannak akik fölteszik a kérdést: esetleg maga a pályázat nem jó? A legközelebb mégis azok állnak az igazsághoz, akik úgy vélekednek: nem eléggé közismert és népszerű, az emberek nem tudják hol, hogyan lehet pályázni, így a bíráló bizottság csak a benevezett lakóházakat és terveiket értékelhette. Hogyan jelentkezzen? A zsűri, amelyben részt vettek az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium, az Építőipari Tudományos Egyesület, az építészszövetség, a Hazafias Népfront, valamint a megyei tanács építési osz- tályánaik képviselői, arra a következtetésre jutott, hogy maga a pályázat hasznos, képes és alkalmas mind a tervezői gárda, mind pedig a közvélemény orientálására a kedvező megoldások népszerűsítésével. Szerencsés volna viszont a jövőben azt szorgalmazni, hogy az eddigitől eltérő módon is lehessen pályázni, úgy, hogy az ne tűnhessen a tervezőmérnök magamutogatásának. Általános tapasztalat volt a szemle és a zsűrizés során, hogy tökéletes megoldásokkal nem találkoztak. Több helyen kitűnt: pénz van — gondolat nincs. Vagy olyan megoldást kértek a tervezőtől, ami a környezet egészétől idegen. Elítélendő jelenség: a nagy alapterületű saját lakóházakban egyik-másik részletmegoldásban a panelt utánozzák, például igen pici fürdőszobalyukakat készíttetnek, vagy olyanra van igény, amit a házgyár is tud. A követendő példa az lenne: egyedi és esztétikus, az utcaképbe, a környezetbe illő, a tájjal harmonizáló épületek készüljenek, ha már a pénz megvan rá, és ne egymással vetélkedjenek, kinek van több tornya? Majdnem az egyik sóstói épület lett Az év lakóháza. Hogy mégsem, annak oka, hogy építkezés közben jelentősen módosították az eredeti terveket és a kész ház már nem ugyanaz, mint amit a tervező elképzelt. A zsűri viszont a jelenlegi szabályok szerint köteles a tervet és az épületet együtt minősíteni, így a tulajdonos a szép részletmegoldásért külön jutalomban, a tervező pedig a tervezési munka alacsony színvonala miatt a zsűri javaslatára az illetékes helyeken elmarasztalásban részesül. H tulajdonos midositott Végül két helyre került idén Az év lakóháza cím: megosztva kapta a Sóstói út 56. sz. ház, illetve a Legyező utca bal oldalán lévő sorház. A Sóstói úti családi ház a villaépítészet kategóriájában kapott dicséretet. Egy-két részletétől eltekintve a mai ízlés- és formavilágnak megfelelő. Az alaprajz jó, a lakás belső funkciójában is tartalmaz újat, az életformaváltozáshoz alkalmazkodva. A tető megoldása e vidéken idegen, de műfajában elfogadható. A Legyező utcai sorházak a csoportos, gazdaságos és korszerű lakásépítés példáját nyújtják. A homlokzat ösz- szefogott, tiszta rendszerű, az alaprajz jó. Egy-két részlettől eltekintve, mint például az étkező, javasolta a zsűri a címet. I lakást bírálják Nem volt egységes a zsűri állásfoglalása, nem volt egyhangú a szavazat. Voltak, akik hivalkodónak, a tájból kiugrónak találták a Sóstói úti házat, mások arra hivatkoztak, ha ez kapja a címet, a nagyközönség úgy vélheti: az ilyen luxuslakás legyen a cél, a minta. Ez a vita is azt mutatja: a pályázati kiírás egyes tételeit felül kell vizsgálni és finomítani! Igaz, hogy a pályázat főként a tervezői kvalitások megmérettetésére szolgál, a nagyközönség azonban joggal várja el, hogy ne csak a tervrajzokat bírálják, hanem sokkal inkább magát a lakást. Ezt sugallja az elnevezés is, hiszen nem az év mérnökét, hanem az év lakását keressük. Remélhetőleg a jövőben elkerülhetők lesznek az ilyen szükségmegoldások, és egységesebb a zsűritagok véleménye. Ahhoz viszont sokkal több pályamunkából kellene válogatni! A képen épület. a két díjazott Baraksó Erzsébet Harisnya a kenyérboltban Profilbővítő kereskedők Értetlenséggel fogadta a vásárlóközönség, amikor Nyíregyházán a Kossuth téri kis kenyérboltot átalakították harisnyabolttá. A szakmabelieket pedig az foglalkoztatta, hogy az új harisnyabolt üzemeltetője változatlanul az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat maradt. De más vállalatok is kibővítették a profiljukat. A vállalkozások szele az állami, szövetkezeti szektort is utolérte és közülük néhány merész kísérletbe fogott. Harisnyából új hűtőgép Vilmányi Mártonná, az éleim iszer-kiskereskedelmi vállalat igazgatóhelyettese beszélgetésünk elején rögtön az ellátási felelősségre tereli a szót. Elmondta, hogy a Kossuth téri kenyérbolt kicsi volt és az üzlet ráfizetéssel dolgozott. Mivel a környéken öt korszerű ABC van, nem okozhatott problémát a bolt átalakítása. A harisnya- ellátásban viszont évek óta gondok voltak, gondoltak tehát egy merészet és az egyik harisnyagyárral közösen nyitottak egy boltot. A harisnyák több hasznot hoznak, mint az élelmiszerek. Vilmá- nyiné azt is elmondta, hogy bármilyen furcsán is hangzik, harisnyabolt végső soron az élelmiszer-kereskedelmet szolgálja, hiszen a bolt nyereségéből — ha kicsiny is — az élelmiszerboltokat fejlesztik. Ha úgy tetszik a gazdasági helyzet miatt kellett tehát lépniük. Azóta már Kisvárdán is nyitottak egy újabb harisnyáboltot és jövőre Záhonyban is nyílik egy. Mosópor vagy paradicsom A Zöldért Vállalatot máig is bírják azért, mert a nyíregyházi piaccsarnokban lévő egységeiben egyre több a vegyi áru és az élelmiszer és kevesebb a zöldség. Adorján József piacszervezési főosztályvezető szerint a zöldségboltok nem tudták Lakás, munkahely, energia Kisvárda várossá nyilvánítása óta számottevő fejlődés kezdődött a település életében. Megnőtt a népességszám, sok új lakás épült, s elkészültek az alapvető közművek: az ivóvíz-, a szennyvíz gerincvezeték, a szenyvíztisztítőmű. Az ipari üzemek telepítésével növekedett a munkahelyek száma. A város a kórház, majd a művelődési központ átadásával a környék egészségügyi és kulturális centruma is lett. A fejlődés ellenére több területen nem érte el a kívánt mértéket a növekedés. A településfejlesztés központi anyagi lehetőségei beszűkültek, új feszültségek keletkeztek, bár a lakosság az alacsonyabb jövedelmi viszonyok mellett is jelentős részt vállalt a fejlesztések terheiből. Kisvárda hosszú távú fejlődése — amelynek koncepcióját nemrégiben fogadta el a tanács — alapvetően függ a népgazdaság egyensúlyi helyzetétől. A gazdasági növekedés üteme — várhatóan — a 90-es évekig mérsékelt marad, így a településfejlesztés anyagi háttere csak az időszak második felében bővülhet. Mindez fokozottan ösztönöz a meglévő erőforrások jobb kihasználására. Az egyik legfontosabb tennivaló a következő tizenöt évben a foglalkoztatási feszültségek csökkentése: a meglévő munkahelyek bővítésével. Mivel a várható fejlesztések nem oldják meg a foglalkoztatás gondjait, ezért szükség van egy 4—500 dolgozót foglalkoztató középüzem építésére. A szolgáltatásokban, a kereskedelemben a lakosság igényeinek megfelelő ellátást szükséges nyújtani. Ezen belül az időszak első felében az alapellátás hiányosságainak megszüntetése a cél. A távolabbi elképzelések, között szerepel két új ABC kisáruház megépítése — ezzel teljessé válna az alapellátás kereskedelmi hálózata a városban. A hosszú távú tervidőszakban mintegy 1600—1800 lakást kell megépíteni a településen. Ezen belül az évtized végéig azokat a fiatal házasokat, illetve kettő- vagy többgyermekes családokat szükséges lakáshoz juttatni, akik 1985- ig nyújtották be igénylésüket. 1995-ig a mennyiségi lakáshiány megszüntetése, ezt követően pedig a keletkező igényekhez igazodó lakásépítés a cél. Ugyancsak a legfontosabb feladatok között kapott helyet a biztonságos energia- ellátás megoldása, valamint a távközlési és közlekedési kapcsolatok megteremtése. Igen sürgős előrelépést követel a távbeszélő-szolgálat Kisvárdán. A hetedik ötéves tervben az automata távhívásra való bekapcsolódás, az azt követő tervidőszakban pedig a gócközpont kialakítása a legfontosabb. (h. zs.) fenntartani önmagukat. A piacon hat zöldségbolt van, s ezeknek a költségei igen magasak. Sok új magánkereskedő is megjelent a piában. Ennek ésszerűségéről persze lehetne vitatkozni, hiszen a vásárló jobban szerette volna, ha a Zöldért árbefolyásoló szerepe nagyobb lenne. Ám meg lehet érteni a vállalatot is, hiszen a profilbővítés óta a boltok forgalma 25—30 százalékkal tnőtt. Kilóra ruhát A vásárlók egyértelmű tetszésével találkozott viszont az úgynevezett kilós ruhabol- tak megjelenése. Ezeket a boltokat termelőszövetkezetek nyitották. A szatmárcse- kei Haladás Tsz tizenhárom ilyen boltot üzemeltet a megyében. A tsz főkönyvelője elmondta, hogy ezek a boltok meghozták a kívánt gazdasági eredményt, sőt tavaly a faipari ágazattal együtt a kilós boltok húzták ki a tsz-t a csávából. A vállalkozások korában meg kell szoknunk, hogy a vállalatok merőben új, az alaptevékenységüktől eltérő tevékenységbe fognak. Ma már talán nem igaz az a mondás, hogy cipész maradjon a kaptafánál. Talán nem ás baj, ha a cipész néha feláll a kaptafa mellől, ha van ideje és tehetsége ahhoz, hogy mást is csináljon. Bodnár István KISVÁRDA JÖVŐJE | ONEDIN GMK m m a hiszik, ha nem a TW címben szereplő elnevezést a saját szememmel láttam a minap, egy előttem beforduló teherautó oldalára írva. Nyilván egy szállítófuvarozó gazdasági munkaközösség választotta magának a jeles eredeti tőkefelhalmozó nevét, jó példát látva Onedin kapitány célratörő szállítmányozási tevékenységében. Az ötlet nem rossz, melegen ajánlható más cégeknek is. A vegytisztító felvehetne Ágnes asszony nevét, a mézeskalácsos a Vasorrú Bába elnevezést használhatná, az üveges pedig Boka vagy Neme- csek néven futtathatná föl üzletmenetét. De nem rossz a kisvendéglősnek a Lord Sinclair név sem (minden lében két kanállal), vagy a „Petrocelli” Lakásszövetkezet. Az izgalmakat kedvelő hölgyek jelszóul választhatják az ismert filmsorozat címét: „Két férfi, egy eset”, az építő gmk pedig Kőmíves Kelemen nevét veheti fel (természetesen csak házasemberek lehetnének a tagok). Itt a pálya, itt a tér — lehet választani. De visz- szatérve az Onedin gmkhoz. Kíváncsian várom, hogy mikor csinálják meg azt a húzást, hogy versenytársaik orra elől elhalászva a szokottnál jóval olcsóbban vállalnak el egy-egy fuvart. Vagy eddig már nem terjed a példakép hatása? ft (tarnavölgyi) JAPÁN ÉTTEREM. A kínai éttermek után az első japán étterem is megnyílt Budapesten, az Erkel Színházzal szemben. A Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat és a Kurimoto-cég közösen hozta létre az éttermet, s a haszonból is egyenlő arányban részesednek. A tatamival borított különterembe csak cipő nélkül léphetnek a vendégek. (MTI fotó: Apostol Péter felvétele) A tárgyalóteremből Ártatlan báránybőr Akár már kívülről is fújhatná a Btk-nak a lopásra vonatkozó fejezeteit, annyiszor olvasták fel neki, s ítélték el emiatt. Ráadásként persze még más bűncselekmények is kerültek a számlájára — például hatóság félrevezetése, garázdaság, közfeladatot ellátó elleni erőszak, magánlaksértés. Most ismét lopás miatt állt a bíróság előtt. Hogy. a többszörös visszaeső vádlottnak miért mégis csak a monogramját írjuk ide, az azzal magyarázható, bízunk benne, ez a legutolsó tette, s a kiszabott büntetés végre valóban hat rá. A huszonkilenc éves K. B. ugyanis tulajdonképpen alig követett el komolyabb dolgot tavaly novemberben. Ha úgy vesszük, mindössze háromszáz forint kárt okozott, mégis le kell ülnie a rá kirótt szabadságvesztést. K. B. legutóbbi szabadulása után édesanyjához költözött. Munkaviszonyt nem létesített, alkalmi munkákból szedett össze havonta két-há- romezer forintot. Egyszer, amikor édesanyja nem volt otthon, a fiatalember leakasztott a falról egy báránybőrt, elvitte a Zöld Elefántba, eladta, s a kapott pénzt elköltötte. Az ominózus bőr ekkor már mindössze hatszáz forintot ért, ráadásul annak idején K. és édesanyja közösen vásárolták, az ár felét a vádlott fizette. A tényállást nem volt nehéz megállapítania a bíróságnak, mert a fiatalember egy percig sem tagadott, és édesanyjával egyezően adta elő a történteket. (A mama már nem kívánta a fiú megbüntetését, de ekkor már késő volt.) A másodfokon helybenhagyott, tehát jogerős ítélet szerint K. B. lopás vétségében bűnös, s ezért öt hónapot kényszerül börtönben tölteni. Kevés pályázat közül választottak
