Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 7. Mihail Gorbacsov M ihail Szergejevics Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára 1931. már­cius 2-án született Privolnoje községben, a sztavropoli ha­tárterület krasznogvargyejsz- kojei járásában, földműves családban. Nein sokkal a nagy hon­védő háború után, tizenöt éves korában gépkezelőként állt munkába egy traktorál­lomáson. 1955-ben elvégezte a moszkvai Állami Lomono­szov Egyetem jogi karát, majd 1967-ben a Sztavropoli Mezőgazdasági Főiskolán ok­leveles agrárközgazdászi kép­zettséget szerzett. 1952-ben lépett be a párt­ba, 1955-ben függetlenített Komszomol-, majd pártmunkás lett. A Komszomol Sztavropoli városi Bizottságának első titkáraként, majd a sztavropoli határterületi Komszomol- bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes ve­zetőjeként. Később a bizottság másod-, majd első titkára­ként dolgozott. 1962 márciusában megválasztották a sztavropoli határ- terület kolhoz- és szovhozigazgatóságának párttitkárává. Ugyanazon év decemberében az SZKP sztavropoli határte­rületi bizottsága pártszervekkel foglalkozó osztályának ve­zetője lett. 1966 szeptemberében a sztavropoli városi pártbizottság első titkárává választották. 1968 augusztusától a sztavro­poli határterületi pártbizottság másod-, 1970 áprilisától első titkáraként tevékenykedett. Mihail Gorbacsov 1971 óta tagja az SZKP Központi Bi­zottságának. Küldöttként részt vett a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII., XXIV., XXV., XXVI. és XXVII. kongresszusain. 1978-ban az SZKP Központi Bizottságának titkárává, 1979-ben a KB Politikai Bizottságának póttagjává választották. 1980 októberében a Politikai Bizottság tagja lett. 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárává választotta. Ebben a tisztségé­ben az SZKP XXVII. kongresszusán megerősítették. Az elmúlt négy választási időszakban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1985 júliusától a Legfel­sőbb Tanács elnökségének tagja. Az elmúlt két választási időszakban az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának is kül­dötte. Mihail Gorbacsovot a szovjet nép és a világ energikus, megfontolt államférfiként ismerte meg. Olyan politikus­ként, aki kezdeményezőkészségét, gazdag tapasztalatait és szervezői képességeit teljes mértékben a Szovjetunió, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatába állítja. Bel­politikai tevékenységét az SZKP munkájának tökéletesíté­sére, a szovjet gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsí­tására irányuló törekvés jellemzi. Aktív világpolitikai tevékenysége során 1985 októberé­ben Párizsban, a francia nemzetgyűlés előtt mondott be­szédében átfogó leszerelési javaslatot tett, amelyben egye­bek között indítványozta: a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok csökkentse felére a másik fél területének elérésére alkalmas atomeszközeinek számát. Genf ben Ronald Reagannel együtt konkrét lépésekben állapodott meg a kétoldalú kapcsolatok javítása és az atom­háború veszélyének csökkentése érdekében. Azóta is szám­talan kezdeményezést tett, amelyek sorából kiemelkedik 1986. január 15-i nyilatkozata. Ebben az ezredfordulóig szó­ló, átfogó atomleszerelési világprogramot vázolt fel, amely egyebek között előirányozza, hogy meg kell akadályozni csapásmérö fegyverek telepítését a világűrbe. Mihail Gorbacsov 1985 áprilisában a lengyel fővárosban részt vett a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű párt- és ál­lami vezetőinek találkozóján, amelyen megállapodtak a szerződés meghosszabbításában, majd ugyanazon év októ­berében a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének szófiai ülésszakán. Mihail Gorbacsov 1985 szeptemberében Moszkvában kétoldalú találkozón tanácskozott Kádár Jánossal. Ezt kö­vetően 1986 februárjában Moszkvában, az SZKP XXVII. kongresszusa idején tartottak baráti találkozót az MSZMP főtitkárával. Iv az évtizedek felett H add kezdjem rendha­gyó módon e soro­kat: sokat és sok­szor írunk, olvasunk és hal­lunk történelmi tudatunk „fehér foltjairól”. Arról például, hogy eleget tu­dunk-e, és hogy jól tudjuk- e azt, milyen mély, milyen különleges gyökerei vannak a magyar—szovjet barát­ságnak? D Ezek a gyökerek képlete­sen szólva a fiatal szovjet hatalom első, valóban sors­döntő hónapjaira nyúlnak vissza. Olyan időszak volt ez, amikor korántsem dőlt még el, fennmarad-e a szovjethatalom Oroszor­szágban, avagy az ellenfor­radalom kerekedik felül. S ami a kapcsolat különleges­ségét illeti: történelmi tény, hogy az első világháború vérzivatarában Oroszor­szágba került hadifoglyok százezrei között egyetlen más nemzet fiai sem csat­lakoztak olyan nagy arány­ban és olyan magas szám­ban a forradalomhoz, mint éppen a magyarok. Amikor Kádár János egyik szovjetunióbeli útja alkalmából ellátogatott a kupavnai textilgyárba, ahol a Szovjet—Magyar Baráti Társaság egyik legerősebb üzemi szervezete tevékeny­kedik, az a Szemjon Birju- kov üdvözölte, aki 1918— 19-ben Kazány környékén az internacionalisták pa­rancsnoka volt: „Ma, ami­kor barátságunk erősebb, mint valaha, jólesik vissza­emlékezni arra az időre, amikor a magyar és orosz katonák együtt küzdöttek tatár földön a szovjethata­lomért abban a zászlóalj­ban. amely Marx Károly nevét viselte, és amelyet Lenin utasítására szervez­tem. Nem volt semmi mu­níciónk, sem meleg ruhánk, még élelmiszerünk sem volt elegendő, s az sem biztos, hogy mindenki pontosan tudta, ki volt Marx Károly. Nem volt más, csak a hi­tünk a forradalom győzel­mében és az igazságban. Ma, amikor erőnk is van az igazsághoz, jó tudni: har­cunk nem veszett kárba, orosz és magyar katonák vére nem ömlött hiába Ka­zány alatt.” 2 .. .A történelmi ív kezdő­pontja ez. Évtizedeken mu­tat keresztül ez az ív. A Horthy-rendszer nemzetel- lenességét és szovjetelle- nességét egymástól elvá­lasztani nem lehet. A Szov­jetunió elleni háborúba va­ló bekapcsolódás a Horthy- rendszer uralkodó osztályá­nak legnagyobb bűncselek­ménye volt a magyar nép ellen. Több mint másfél év­tizeddel a felszabadulás után az a szovjet hadvezér, akinek csapatai elsőnek léptek magyar területre, Rogyion Malinovszkij mar­sall, a 2. ukrán front egy­kori parancsnoka és akkor a Szovjetunió honvédelmi minisztere, ezt mondotta e sorok írójának: „Több mint hat hónapig keményen har­coltunk Magyarország fel- szabadulásáért. Csak egy példát szeretnék felhozni annak érzékeltetésére, mi­lyen megfeszített és még a második világháború törté­netében is párját ritkítóan nehéz csaták voltak ezek: a Magyarország területén harcoló szovjet csapatok megsemmisítették az ellen­ség 14 hadosztályát és 6 dandárját. További 28 egy­ségnek olyan súlyos veszte­séget okoztak, hogy ezek elvesztették létszámuk 50— 75 százalékát. A hadsereg, amelynek soraiban születé­sekor ott voltak az interna­cionalisták, felszabadító küldetését teljesítve bizo­nyította a maga internacio­nalista jellegét.” 1945. április 4. és azután szeptember 25. Még fél év sem telt el a felszabadító harcok befejezésétől, és még másfél év volt hátra a párizsi béketárgyalásokig, amikor a Szovjetunió — el­sőként a nagyhatalmak kö­zül — ismét felvette a dip­lomáciai viszonyt Magyar- országgal. A kommunista párt lapja, a Szabad Nép vezércikkében így írt: „A fegyverszüneti szerződés megkötésétől az ismételt élelmiszer- és üzemanyag­segítségig, a szovjet—ma­gyar kereskedelmi szerző­désben számunkra biztosí­tott komoly előnyökig ha­difoglyainknak még a bé­kekötés előtti hazaengedé­séig — számos bizonyságát láttuk annak, hogy a szov­jet kormány nem úgy kezel bennünket, mint a tegnapi ellenséget, hanem úgy, mint a mai és a holnapi barátot. Most... a Szovjetunió, a vi­lág egyik vezető nagyhatal­ma, jogilag is elismeri a magyar kormányt, mint Magyarország képviselő­jét”. 1956-ban ismét szovjet katonák ontották vérüket a magyar nép szocialista vív­mányainak megőrzéséért. Barátságunk azóta új törté­nelmi szakaszban harmoni­kusan és meghitten fejlő­dik. 3 Különösen nagy jelentő­sége van a két párt viszo­nyának, a két ország veze­tői közötti kapcsolatoknak. Ennek új dimenziói felé mutatott utat az SZKP XXVII. kongresszusa is. Ennek a kongresszusnak az alapgondolata az volt, hogy a szocializmus mindenek­előtt gazdasági teljesítmé­nyével gyakorol hatást a világfejlődés menetére, s ezen belül a minőségi té­nyezőnek van különleges szerepe. Nem kerülhette el a figyelmünket, hogy na­gyon sok olyan kifejezés, kategória hangzott el a kongresszusi teremben, amely nekünk is nagyon is­merős. Ennek a kongresz- szusnak tapasztalatai ismé­telten arról győztek meg bennünket, hogy pártjaink között a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok fő kérdéseiben teljes a né­zetazonosság, kapcsolatain­kat az egymás iránti tiszte­let és megértés vezérli. A megoldásra váró gazdasági­társadalmi problémáink alapvetően azonos jellegű­ek, útkeresésünkben, törek­véseinkben egyre több a közös vonás. Pártjaink eddig is a meg­értés szellemében kezelték a sajátos megoldásokat, köl­csönösen tanultunk egymás tapasztalataiból, de mind­ennek a kongresszus nyo­mán még jobbak lehetnek a feltételei. Ez jutott kife­jezésre pártunk főtitkárá­nak és Mihail Gorbacsov- nak akkor, a kongresszus idején tartott találkozóján is. Kádár János elvtárs ak­kor nemcsak a szovjet kül­politikának a világ atom­mentesítésére irányuló nagyszabású kezdeménye­zéseit biztosította közvéle­ményünk támogatásáról, hanem nyomatékkai han­goztatta: Mi örülünk an­nak, és üdvözöljük azt, azo­kat a folyamatokat, válto­zásokat, amelyeket a XXVII. kongresszus tükröz. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Szovjetunió fejlődé­se felgyorsuljon, hatéko­nyabbá váljék, az egész or­szág minden tekintetben korszerűbbé váljék. Ez kö­vetkezik elveinkből, barát­ságunkból és szolidaritá­sunkból; saját nemzeti ér­dekünk is ez, hiszen ha a Szovjetunióban jól vagy jobban mennek a dolgok, ez nem csak a szovjet embe­rek életét könnyíti meg. Q A barátság hétköznapjai új kérdéseket vetnek fel, amelyekre a kor igényeinek megfelelő válaszok szület­nek. Hazánk legfőbb ener­giaszállítója a jövőben is a Szovjetunió lesz, energia- szükségletünknek csaknem a felét innen fedezzük. Népgazdaságunk számára kulcsjelentőségű:'a már Is­mert egyezmény szerint, Jamburg üzemelése nyo­mán, fokozatosan növelve a mennyiséget, 1989-től ^ a Szovjetunióból a már 'ko­rábban rögzített tételen fe­lül húsz esztendőn át évi kétmilliárd köbméter gáz érkezik Magyarországra. Hazánk mind a jamburgi gázvezetékhez, mind a kaszpi-tengeri olaj- és gáz­lelőhelyek kiaknázásához gépeket, berendezéseket szállít, s a Kaszpi-tenger mellékén a termelésbe és az infrastruktúra kialakítá­sába magyar építők, szak­értők — köztük szabolcs- szatmáriak — kapcsolód­nak be, számuk megközelí­ti majd az ötezret. Az új együttműködési formák közé tartozik a köz­vetlen vállalati kooperáció. Erre a legfrissebb példa a bábolnaiak és a sztavropo- liak megállapodása külön­féle kutatások, kísérletek végzésére. Meggyorsítani a tudomá­nyos-műszaki fejlődést, eredményeinek gyakorlati alkalmazását, ésszerűbben felhasználni az erőforráso­kat — a két ország közös feladata ez, amelyet a foko­zott minőségi követelmé­nyek diktálnak. E feladato­kat teljesíteni úgy lehet, ha minden eddiginél jobban élnek a szocialista nemzet­közi munkamegosztás elő­nyeivel, új formákkal gaz­dagítják azt. Ez a válasz a kor kihívására, s ez egy­szerre szolgálja a magyar és a szovjet érdekeket épp­úgy, mint a szocialista kö­zösség egészének érdekeit. V. P. KOSSUTH RÁDIÓ *,23: Családi tükör. — 9,00: Ismét a javából. Válogatás az elmúlt hét műsoraiból. — 11,09: Utolsó vacsora — a rádió fo­ciklubjában. — 12,J0: Déli ze­neparádé. — 13,20: Népzenei példatár. — 13,30: Közgazdász- kör. — 14,10: A hét embere. — 14,20: Mindennapi irodal­munk. — 14,50: Régi híres éne­kesek műsorából. — 15.10: Űj Zenei Ojság. — 16,00: 168 óra. — 17,00: Értékmegőrző. Peda­gógusdiplomák védnöksége. — 17,30: A szülőföld muzsikája. — 18,15: Hol volt, hol nem volt. — 18.45: Janet Baker ope­rafelvételeiből. — 19,15: Mon­dial '86. — 19,25: Nagy színhá­zi siker volt! Medikus. Bródy Sándor színműve. 21,40: Nép­dalok. — 22,15: Mundial '86. — 22.30: Rudolf Ruchbinder (zon­gora) hangversenye. — 23,36: ,.A hivatalos játékos.” Novel­la. — 0,10: Himnusz. — 0,lS— 5,50: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8,11: Színes népi muzsika. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: O a test, én az árnyéka. L. Pirandello noveUái rádióra alkalmazva. — 9,50: Kéler Bé­la: Magyar vígjáték nyitány. — 10,00: Szombat délelőtt. •— 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,05: Miska bácsi leveleslá­dája. — 14,00: Magunkat ajánl­juk. Változatok a szórakozás­ra. — 16,30: Andor Éva ope­rettfelvételeiből. — 17.30: Kí­váncsiak Klubja. — 18,30: Slá­gerek mindenkinek. — 20,00: Tanár és tanítványa. — 21,05: Olasz slágerek az 1960-as évek­ből. — 21,38: Közkívánatra! — 23,10: Sporthírek. — 23,15: Chick Corea együttesének hangversenye Budapesten. I. rész. — 0,15-5,50: Éjfél után. NYÍREGYHÁZI rádió 8,00: Hirek. Lapszemle. Év­fordulónaptár. — 8,20: A hétep történt. Összeállította: Haskó József. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. A tartalomból: Hobbi- mucrofon. — Az újvárosi kala­pos (Bálint István) — Nyári színpad Nyíregyházán (Matya- sovszki Edit) — József Attila Kör Ungváron (Antal István) — 9,58—10,00: Műsorelőzetes. (A ngp szerkesztője: Antal István) MAGYAR TV 8,00: Tévétorna. — 8,25: Csak gyerekeknek! l. Elefantázi#. Franci* rajzfilmsorozat. — 2. Karel Zeman csodavilága. Csehszlovák kistilm. — 3. Ele- fantázia. — 4. Mindent tudni akalrok. Szovjet kisfilm. — 8,55: Labdarúgó VB. Magyar- ország—Kanada mérkőzés. Közvetítés Irápuatóból, felvé­telről. — 10.45: Nők a pult mögött. Csehszlovák filmsoro­zat. 5. rész: Május. Az öreg Dominik. — 11,30: Sportmúze­um. A labdarúgó VB-döntők múltjáról. — 12,00: Nemcsak nőknek! — 12,20: Képújság. — 15,40: Képújság, — 15,45: Uta­zások a világ legnagyobb kis­vasútjain. Angol dokumentum- film-sorozst. 6. rész: Lassú vo­natozás Olympiába. — 16,50: Telesport. Mexikó '86. össze­foglaló. 17,55: Belém — Ama­zonia kapuja 1. Ismeretterjesz­tő rövidfilm. — 18,10: Mafilm­magazin. — 18,20: 20 a csúcson. A televízió slágerlistája. 19,30: Híradó 1. — 19,50: Labdarúgó VB. Meklkó—Péraguay mérkő­zés. Közvetítés Mexikóváros­ból. — 21,55: Bevezető a Ko­vács András-sorozathoz. 22,00: Kovács András-sorozat. Ne­héz emberek. Magyar film. — 23,20: Híradó 2. 2. MOSOK 17,15: Képújság. — 17,20: Hat­vanhat. A belpolitikai főszer- kesztőaég műsora. — 18,20: Bajcsy-ZsiUnszky Endre. Do- kumantumfllm. — 19,20: Látom az álmom. Szovjet dokumen­tumfilm. — 19,50: Régi holland mesterségek. — Holland rövid- film. A hegedűkészitő. — 20,00: Vers mindenkinek. Kormos István: Eltűntek az égen. — 20,05: Marion. Francia filmso­rozat. Egy autóbaleset nyomá­ban. — 21,00: Holnap előadás. Szovjet rövldfilm. — 21,25: A Kráter-sziget. A Natura szer­kesztőség filmje. 8., vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 7,30: Dr. Szalva Péter élet­útja. — 8,10: öt kontinens hét napja. Külpolitikai negyedóra. — 8,25: Énekszóval, muzsiká­val. — 9,00: Neveletlenek. — 10,05: Édes anyanyelvűnk. — 10,10: örökzöld dallamok. — 11,00: Gondolatjel. A rádió kul­turális hetilapja. — 12,15: Har­minc perc alatt a föld körül. Nemzetközi magazin. — 12.45: Tótágas. Faragó Vilmos jegy­zete. — 12,55: Népdalkörök pó­diuma. — 13,20: Mit üzen a rádió? — 14,10: Művészlemezek. — 14,56: Az Olasz Rádió kama­rakórusa Rossini kórusműve­ket énekel. — 15,17: Szegények és gazdagok. Rádiójáték. 1. rész. — 16,05: Részletek Ben- jamino Gigli emlékirataiból és válogatás lemezeiből. — 17,00: Értékmegőrző. Munka és sike­resség. — 17,30: Komolyzenei lemezlovas. — 18,40: Szórakoz­tató antikvárium. — 19,15: Mundial '86. — 19,25: Időseb­bek hullámhosszán. — 20,10: Bizet: Carmen. Négyfelvoná- sos opera. — 22,10: Mundial '86. — 22,30: Az operaközvetí­tés folytatása. — 23.36: Olasz versek. — 0,10: Himnusz. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Dallamkoktél. — 7,05: A római katolikus egyház fél­órája. — 7,35: Vasárnapi or­gonamuzsika. — 7,52: Torna. — 8,05: A Gyermekrádió bemu­tatója: Apuapu. Kamarás Ist­ván hangjátéka. — 8,36: Euró­pai népek gyermekdalai. — 9,10: Magnósok, figyelem! — 9,50: A Holland Királyi Ten­gerészet zenekarának induló­felvételeiből. — 10,00: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! Ven­dég: Koltai Róbert színművész. — 11,10: Vasárnapi koktél. — 12,03: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,05: Mit hallunk? Érdekes­ségek a jövő hét műsorából. — 13,32: Szegénylegények. Ver­sek. — 14,00: Szerpentin. — 15,05: Táskarádió. — 16,00: Poptarisznya. — 21,05: Társal­gó. Másfél óra irodalomkedve­lőknek. — 22,30: Népdalok. — 23,10: Kellemes pihenést! — 0,15—4,20: Éjfél után. nyíregyházi RADIO 9,00: Hírek. Évfordulónaptár. — 9,20: Délelőtti barangolások. A tartalomból: Nézzük meg együtt! — Zenetagozatos ének­karok (Matyasovszki Edit) — Utcák, terek, emléktáblák (Ágoston István) — Slágerlis­ta — Egy könyvkiadó portré­ja (Antal István) — 10,So­ll,00: Műsorelőzetes. — 19,30— 20,00: Hírek, tudósítások. Sport­összefoglaló Észak-Tiszántúl- ról. (A nap szerkesztője: An­tal István) MAGYAR TV 8,20: Tévétorna. — 8.25: Óvo­dások filmműsora. 1. Ottó ki­rály reggelit készít. Angol rajzfilm. — 2. Bemát a felfe­dező. Csehszlovák rajzfilm. — 3. Színészkedő állatok. Ameri­kai kisfilm. — 8,45: Szegény Dzsoni és Arnika. Magyar me­sefilm. — 10,00: Hirek. — 10,05: Cigánykerék. — 10,35: Az én családom. Rajzfilm. — 10,55: Kiborulni tilos. Angol tévé- film. Bűvészmutatvány. — 14,45: Képújság. — 14,50: Kor- morán. Folk’n roll. — 15,10: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. — 15,20: Nézzük együtt — Albert Flóriánnal. — 15,45: El­mebajnokság. Egri János mű­sora. — 16,40: Telesport. Mexi­kó '86. összefoglaló. — 17,40: Guernica. Francia rövidfilm. — 17,55: Hírek. — 18,00: Delta. Tudományos hirádó. — 19.00: A Hét. — 19,50: Labdarúgó VB. NSZK—Skócia mérkőzés. Köz­vetítés Queretaroból. — 21,SJ: Claude Lelouch-sorozat. Smlc, Smac, Smoc. Francia film. — 23,20: Hírek. — 23,25: Ruhunu iezervátum. Dokumentum­film. — 23,50: Labdarúgó VB. Dánia—Uruguay mérkőzés. Közvetítés Nezahualcoyotlbói. 2. MŰSOR 19,05: Képújság. — 19,10: Ré­gi órák. Rövidfilm. — 19,35: Őseink pénzei. — 20 00: Jácobi Viktor: Sybill. Nagyoperett. — 21,55: A Hét. — 23,40: Képújság. MOZIMŰSOR Kert mozi: 7—6-ra : KICSI, DE SZEMTELEN. Krúdy mozi: 7—8-ra: A CO­CA-COLA KÖLYÖK. Béke mozi: de. 7-re: Ö, KED­VES HARRY! DU. 7-re: SZÜTS MARA HAZASSAGA. 8-ra: OTTÓ, AZ ORRSZARVÚ. 8-ra: KELLY HŐSEI I—II. Matiné: 8-ra: KIRÁLY ÉS A MADAR. Móric« mozi: 7—8-ra: PROFI. MEGYEI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 7-én és 8-án 9—18 óráig a hangversenyteremben kamara­terem 32. Családi hétvége. A programhoz kapcsolódóan kiál­lítás várja az érdeklődőket. Sóstói Kulturpark: ma 18.00 órától VIDEODISZKÓ. Műsor­vezető : GIDÓFALVI ATTILA. Június 8-án 20,30 órától a deb­receni LUX együttes koncertje. (1166) rrrrj hallgassunk g LÜJJ NÉZZÜNK MEG M Ittt. június szombat 1)8G. június 8., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents