Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 7. VIRÁGZIK A KAKTUSZ. A debreceni Kossuth Uajos Tudomány Egyetem botanikus kertjében százhúsz fajjal gyarapodott a kaktuszgyűjtemény. Az új fajták részint saját szaporításból, részint pedig a nemzetközi cserekapcsolatok révén gyarapodtak. Egy ilyen nagy gyűjteményben tulajdonképpen egész éven át van virágzás, de a kaktuszsok zöme márciustól július közepéig virágzik leginkább. (MTI fotó: Oláh Tibor felvétele) Autóbörze Mátészalkán Használt autó ,»szalont”, vásárlási és eladási telepet nyitott június 2-án Mátészalkán a Haj; dúszoboszlói Autómechanikai Vállalat, es a Szatmárvidéki Autójavító Kisszövetkezet. Korábban ugyanez a két cég autó- és alkatrészboltot létesített a városban, és úgy tűnik, hogy az a vállalkozásuk is bevált. A Ságvárf utcai telepen, ahol 50—60 gépkocsi fér el, forgalmaznak használt teher-, kisteher- és személygépkocsikat, közüle- teknek és a magánosoknak egyaránt. Készpénzért veszik át a három évnél fiatalabb, bizományi rendszerben az ennél idősebb gépkocsikat. A minden igényt kielégítő műszerezettség, és a megfelelő szakemberek léte azt ígéri, hogy ez a vállalkozás is sikeres lesz. A városi tanács illetékesei, akik ezt a szövetséget koordinálták, létrehozni segítettek, bíznak abban, hogy javul, színesedik ezzel a teleppel a város, a mátészalkai, szatmári térség szolgáltatási rendszere. Egy bizonyos: érdeklődő ügyfelek már a nyitás napján is jelentkeztek. „D számlák a könyvelőnél vannak...“ Legendák (?) a gazdagodásról LEGENDÁK ÉS RÉMTÖRTÉNETEK keringenek a magánkereskedőkről — gyors meggazdagodásról, nagy pénzekről, nagy sumákolásokról, megvesztegetésekről és eget verő árakról szól' a fáma. Nem alap nélkül. Igaz. hogy a magánkereskedők (például Nyíregyházán) mindössze a kereskedelmi forgalom 5—6 százalékát bonyolítják le — ám elterjedésük, sokasodásuk és „tollasodásuk” szóbeszéd tárgya. Szemet szúrnak. Mindehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy elsősorban azokról van szó, akik nagyban űzik az ipart — tehát nagyban kell csalniuk is ahhoz, hogy mielőbb meggazdagodjanak. Azt írtam: csalniuk. Erős szó — mégsem vonhatom vissza, mert igaz. Természetesen nem akarom azokat a tisztességes kereskedőket bántani, akikre nincs és nem is lehet panasz — őket egyébként nem is nagyon veszik észre. Akik kirívók, azok viszont a tisztességesek hitelét is rontják, ezt senki se tagadhatja! A nyíregyházi népi ellenőrzési bizottság az elmúlt két hónapban vizsgálatot végzett magánkereskedőknél. Az eredmény meglehetősen szomorú: tizennégy helyen jártak, és hét helyen találtak olyan szabálytalanságot, melynek eredménye szabálysértési feljelentés lett! HOGY MIK VOLTAK E HIÁNYOSSÁGOK? Az alapvető: nem tudták számlával igazolni, hogy honnan szerezték be az üzletükben található árut. Egy helyen több, mint negyvenezer forint értékű ruhanemű és több ezer forint értékű kozmetikum volt gyanús eredetű, másutt rágógumi, zöldség és gyümölcs, ugyancsak nagy tételben. Több kereskedő nem tudta felmutatni az ellenőröknek a pénztárkönyvét (melyben szerepelni kellene a beszerzéseknek), arra hivatkozva, hogy a könyvelőjüknél van. Hogy ez miért gyanús? Mert egyikük sem tudta ezt semmilyen módon bizonyítani... Vajon honnan származnak hát ezek az áruk? Természetesen nem lopott holmi, ezt nem feltételezi senki. Hátterük azért homályos, mert gyakori eset: a kereskedő is ki van szolgáltatva annak, akitől vásárol. Köztudott, de nehezen utolérhető, hogy sok kisiparos ajtót mutat annak a kereskedőnek, aki számlát kér a megvásárolni kívánt árukról — „ha magának így nem jó, lesz más, aki átveszi számla nélkül is ...” Másrészt sajnos, az is gyakorlat (és ugyancsak ritkán bizonyítható), hogy az állami boltokból, nagykereskedelmi raktárakból származik az áru, természetesen csúszópénz ellenében. Végül: a divatáru-kereskedő gyakorta „feketén” varrat (hogy éh- bérért-e vagy jó pénzért, az más kérdés), s nincs számlája, mert mondjuk a gyesen lévő kismama eleve nem is adhatna. Mint írtam: a vizsgált esetek felében szabálytalanságokra bukkantak. Történt ez annak ellenére, hogy a népi ellenőri vizsgálat híre kiszivárgott, és felkészülten várhatták a kereskedők. Jogos a kérdés: milyen eeredményt hozott volna az ellenőrzés, ha tényleg szúrópróbaszerűen, váratlanul történik? Akadt olyan „menő” butikos, aki nagyon keveri a kártyát, mert már másodszor büntetik meg ugyanazért: „a pénztárkönyvem a könyvelőmnél van”. Üjabb kérdés: hányszor kaphat szabálysértési bírságot anélkül, hogy ennél komolyabb következményei lennének, , mondjuk visszavonnák az engedélyét? A bírságot ugyanis félkézből kifizeti, s vidáman' folytatja, ahol abbahagyta. ÜJBÖL HANGSÚLYOZNOM KELL: nem kívánok általánosítani, és bárdért ki- általni minden magánkereskedés láttán. Az viszont tény: jogilag sincs minden, rendben e téren, mert"hiányos a szabálysértésij kóíjex ,. és a büntető töryényl^nyv. _ Már történtek , lépéseim az f ügyészség ■ részéről ^l(jpghé- _ zagok felszámolására, de ez persze, nem megy egyik napról a másikra. Addig is hasznos lenne, ha az ellenőrző szervek gyakrabban, valóban minden hírverés nélkül, összehangol- tabban vizsgálódnának. Nem azért, hogy minél több kereskedőre ráhúzzák a vizes lepedőt — hanem azért, hogy mielőbb kiszűrjék a zavarosban halászokat. így nyugod- tabban nézhetnének vevőik szemébe azok a magánkereskedők, akik becsületes munkával keresik a kenyerüket. Mert azt senki se vonja kétségbe, hogy szükség van rájuk, szint hoztak kereskedelmünkbe, konkurrenciát, változatosságot jelentenek a nehezen mozduló állami és szövetkezeti kereskedelemmel szemben. Tárná völgyi György Láz ellen legyezőfűtea Tabletta helyett gyógynövény? Gyógyszerfogyasztó nemzet lettünk — hangzik e kétes értékű dicséret hazánkról. Pedig a népi gyógyászat évszázadok óta ismeri és használja a mára elfeledett szép nevű gyógynövényeket. Hatásukat nagyon pontosan ismerték az emberek, de manapság mintha nem lenne elég „elegáns” a természetben megtalálható növények alkalmazása. Ez csendült ki azon a kiállításon, amelyet Nyíregyházán a városi közegészség- ügyi szolgálat, a Herbária, a Telefondoktor-szolgálatot szervező Inczédi sori patika rendezett a KPVDSZ Művelődési Házában a napokban. Több előadó rámutatott: számtalan betegséget lehet egyszerű teakeverékkel gyógyítani vagy a tablettát teaterápiával kiegészíteni. Kímerfthetetien Például a magas vérnyomás kezelésére kitűnő gyógyszerek állnak rendelkezésre, mégis sokan fogyasztják a galagonyavirágból, fagyöngyből, meténgfűből és más gyógynövényekből kevert teát erre a betegségre. Közismert, hogy láz ellen a le- gyezőfűteából érdemes főzetet készíteni. Kimeríthetetlennek tűnik az a teagazdagság, amelyet megyénkben gyűjhetnek ösz- sze. A Herbária ma már igen változatos készítményeket kór nál a különböző betegségekre. Van teakeverék epebán- talmakra, lábfájás ellen, bőr- "ápötásra, elhízás ellen, test- . .súlycsökkentésre, nyugtatónak, étvágygerjesztőnek, kü- , lön teát kevernek a gyermekeknek. Kiegészíteni — A teakeverékek komplex hatását a gyártó kémiai ipar képtelen teljesen azonos mértékben előállítani — hallottuk Tajti Mária gyógyszerésztől. — Viszont a természetben a növények hordozzák ezeket az anyagokat és nem kell szintetikusan gyártani. így a legtöbb betegség gyógyításához ma már nemcsak az orvosnak kellene felírni a tablettát, hanem a gyógyszerész kiegészíthetné vagy a patikában, vagy a Herbáriában kapható készítménnyel. Igen ám, de miként szerezhet tudomást arról a beteg, hogy milyen természetes anyagokat használjon a baj orvoslására? Dr. Burik János, az Inczédi sori gyógyszertár vezetője a kiállításon felvetette: jó lenne központilag kezdeményezni, hogy a Herbária által forgalmazott gyógynövényekről pontos leírást, hatásmechanizmusukat ismertessék az orvosokkal. ismerjék meg Ugyanis az a tapasztalat, hogy az orvos maga sem ismeri a népi gyógyászat alapanyagait, így miképp tudná azt terápiás céllal javasolni? Burik gyógyszerész felajánlotta, hogy a patikában megforduló betegeknek részletes tájékoztatást adnak a betegség ‘gfóif (fására alkalmas teákról. ' Nemcsak teálceveréket, hanem kozmetikumot, gyógy- szörpöket, fűszereket kínál á Herbária á természetes anyagólját kedvelő betegeknek. T. K. A tárgyalóteremből Nyolc fcmyűv* Aijii közös, az az enyém, illetve miénk néhányunké — gondolhatták azok a nagyhalászi férfiak, akik nemrégen a bíróság előtt adták elő, hogyan is történtek a dolgok december 3- án délután. Elfogyhatott a tüzelő a Pusztatemplom néhány házában, az időjárás viszont nem volt tekintettel erre a tényre. A férfiak valamennyien dolgoztak vállalatnál, de biztosan kevésnek bizonyult a fizetés, mert úgy döntöttek, nem Tüzépről, hanem csak úgy az utcáról szereznek fát. A zsákgyár melletti nyárfasori szemelték ki erre a célra. Hárman végezték a dolog nagyját, felmásztak, levágták a törzsét a nyárnak, a többiek pedig odalenn gallyaztak. Éppen a negyedik fa került volna sorra, amikor megjelent a mezőőr, majd még kettő, s nem hagyták, hogy elvigyék a tüzelőnekvalót. A nagyhalászi tanácsnak így is okoztak nyolc és fél ezer forint kárt. A Nyíregyházi Városi Bíróság kisebb értékre elkövetett lopás kísérletében találta bűnösnek a nyolc férfit. Hármat közülük tíz. illetve nyolc—nyolc hónap javító-nevelő munkára ítélték, tíz- százalékos béresökkentéssel. Négy vádlottat a bíróság próbára bocsátott. Egyedül T. Lászlóra szabott ki szabadságvesztést a bíróság (öt hónapot, egy év próbaidőre felfüggesztve), mert neki korábban egyszer már voll dolga az igazságszolgáltatással Az ítélet jogerős. Magyarázat egy képszöveghez Mennyibe kerül nyolc tanterem? Álmunkban sem hittük volna, milyen nagy port ver fel egy, a szerdai lapunk első oldalán megjelent kép aláírása, mely szerint egy nagykállói nyolc tantermes általános iskola kilencmillióért épül. A hír olvastán megyénk több településéről reklamáltak, ugyanis a náluk épülő nyolc tantermes iskola költsége meghaladja a hatvanmilliót. S miután Ti- szalökön és másutt a lakosság településfejlesztési hozzájárulásával segíti az építkezést, joggal kérdezhetik az emberek, miért kell nekik hétszeres árat fizetni ugyanolyan iskoláért? Fodor Jánostól, a nagykállói tanács elnökétől kértünk magyarázatot, aki elmondta, hogy egy régi négy tantermes iskola helyén kezdtek építkezni tavaly, s ekkor már négymilliót felhasználtak. Idén valóban 9 milliót költenek az iskolára, amihez azonban még kétmillió értékű társadalmi munka járul. így az iskola valójában 15 millió forintba kerül. Ehhez azonban tudni keli, hogy nem kellett kisajátítási, szanálási költséget fizetni, hogy az elbontott négy tanterem anyagát is felhasználták. S mivel ez a 8 tanterem csupán egy meglévő iskola bővítése, nincs szükség járulékos létesítményekre, mert az udvaron van tornaterem, konyha, napközis helyiség stb. A lebontott iskolaépület berendezéseit is felhasználják az újban. Eny- nyi hát a magyarázat. Jobb lett volna, ha munkatársunk ezekről eleve informálja az olvasót, de persze az sem lenne rossz, ha másutt is olcsóbban vállalna iskolaépítést a kivitelező, s minden településen megkeresnék a megtakarítás nagykállóihoz hasonló lehetőségeit. Hangnem és viszmy A csuda tudja miért, de időnként rosszul érzem magam. Kiváltképp, ha közérdekű felhívással, értesítéssel találkozom. Nézem az elsősök beiratását szorgalmazó falragaszt. Sok tudnivaló végén ott a záradék, ha elmulasztja, akkor ..., s jön a kilátásba helyezett megtorlás. De igaz ez akkor is, ha eboltásra szólít a plakát. Hány és hány számla, fizetésre felszólító nyomtatvány végén díszük a megfelelő paragrafus, s a benne foglalt, nem teljesítés esetén következő büntetés felsorolása. Hogy mindez miért tesz rosszkedvűvé? Mert azt érzem belőle, némely hivatal az állampolgárról eleve feltételezi, hogy valamit nem fog megtenni. Nem a teendő értelmét, jelentőségét hangsúlyozzák, hanem az elmulasztást követő megtorlást. Tehát nem a mulasztás miatti kárt, ami az egyént, csoportot éri. Kicsit mindig megijedek az ilyen olvasmányok közepette, s azon gondolkodom, hogy a többséget jelentő 'tisztességeseket miért is kell a várható szankciókra figyelmeztetni. Tudom, a lírai hangvételű hatósági közleménynek nincsen hagyománya. Pedig milyen szép lenne, ha mondjuk a beiskolázási felhívás arra intené a szülőt, hogy kicsiny gyermeke éppen a szülő gondos lépését követően nyer bebocsátta- tást a tudás világába, ami nélkül sosem lesz művelt, okos, hasznos emberré. De sorolható lenne az eb és környezete haszna és veszélye is, ami az eboltásból, illetve annak elmulasztásából adódik. Még a számlát, az adófelszólítást is szívesebben fizeti az ember, ha tudja, hogy milyen nagyobb érdek fűződik ehhez. Ha a jóérzésű többség mellett akad, aki renitens, ám azt szólítsák fel, ha úgy tetszik, keményen. A fenti esetek azért is bántóak, mert olyan hivatalok bocsátják ki kemény hangú és szankciókat kilátásba helyező felhívásaikat, akik a lakosság megbízásából, annak érdekében, annak szolgálatában dolgoznak. Várható lenne hát a megbízó iránti bizalom, az állampolgárral folytatott fali és levélbeli eszmecsere kulturált, kellemes hangneme. A közhangulat ugyanis sok mindenen múlik. Többek között azokon a viszonylatokon, amelyek ember és ember, hivatalban dolgozó és állampolgár között a mindennapok során alakulnak ki. E hittel adom közre talán szokatlan gondolatomat. Végre nem hajtása esetén semmilyen szankciót nem helyezek kilátásba. (bürget) Tájház Szatmárcsekén. (Balogh Géza felvétele)
