Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. június 6. X'kJ.i'kiz/t'j.'is O0OOOO Irodalmi presszó Mátészalkán Vasárnap, június 8-án Má­tészalkán a Szatmár étterem­ben várja az irodalmi presz- szó a vendégeit. Ezúttal is­mét egy helyi szerző, Buda- házi István „Hozzon jó hírt a szél” című verseskötetét mutatják be. Közreműködik Varga Károly, Katona Béla •és Stettner Ottó színművész. Az irodalmi matiné 10 óra­kor kezdődik, a helyszínen könyvvásár és dedikálás is lesz. Két fiatal iparművész mun­káival ismerkedhet meg a közönség a nyíregyházi Vá­ci Mihály művelődési ház ga­lériájában. Keményffy Gá­bor és K. Krawczun Halina kerámia- és porcelántervező­ként dolgozik a pécsi nagy­hírű Zsolnay gyárban. Három éve diplomáztak, azóta há­rom önálló és számos csopor­tos kiállításon vettek részt. Nyíregyházi bemutatójuk jú­nius 26-ig tart. Könyvhéti kiállítások Befejezéséhez közeledik az ünnepi könyvhét, melynek keretében megyénkben közel hetven rendezvényt tartot­tak könytárakban, művelődé­si házakban, iskolákban és más intézményekben, illet­ve üzemekben és hivatalok­ban. Több helyen nyíltak ebből az alkalomból a köny­vet és az olvasást népszerű­sítő kiállítások. Gyermekrajz-kiállítást nyi­tottak meg a hét elején a fe­hérgyarmati könyvtárban. A gyerekek a könyvtári pályá­zatra kedvenc olvasmányai­kat illusztrálták. Nyírbátor­ban az áfész klubtermében az ünnepi könyvhétre meg­jelent köteteket mutatják be. Két kiállítás látható a nyíregyházi megyei és városi könyvtárban. Az egyik a Szép magyar könyv — 86 című az év legszebben meg­tervezett és kivitelezett köny­veiből nyújt válogatást, a másik pedig a jubileumát ünneplő úttörőmozgalom ese­ményeit idézi fel dokumentu­mok segítségével. Szintén év­fordulóhoz kapcsolódik a tarpai könyvtárban rende­zett kiállítás: Bajcsy-Zsi­linszky Endrére emlékeznek születésének századik évfor­dulója alkalmából. A nyíregyházi könyvtár­ban június 6-án délután négykor kezdődik a könyv­hét záróelőadása: Török István, a SZÜV megyei szá­mítóközpont igazgatója tart előadást A számítástechnika fejlesztésének lehetőségei és irányai Szabolcs-Szatmár megyében — címmel. Bélteki muzsika A hagyományos rtyírbélte- ki megyei népzenei fesztivált június 7-én és 8-án rendezik a nyírségi nagyközségben. Közel harminc együttes és hét szólista mutatja be pro­dukcióját. A szaboles-szat- mári népdalkörök közül sor­rendben a következők kap­tak meghívást: a balkányi, a nagycserkeszi, a beregsurá- nyi, a nyírpazonyi, a pócs- petri, a tiszakóródi, a Vajda­bokori, a tunyogmatolcsi, a milotai, a bökönyi, a kisfás- tanyai, a tarpai, a nyírbélte- ki, a tiszabezdédi, a komorói és a tiszalöki népdalkörök. Az impozáns felsorolás me­gyénk népzenei kultúrájá­nak és a hagyományok ápo­lásának magas színvonalát jelzi. Ott lesznek a fesztiválon a legjobb zenei együttesek: a fülesdi, a fehérgyarmati, a tarpai, a tunyogmatolcsi, a nyíregyházi városmajori, a katonai kollégiumi, az újfe­hértói, a sonkádi és a tisza­bezdédi citerások, a dögéi furulyások, valamint a kóta- ji, a tiszavasvári és puszta­dobosi zenei együttesek. Négy szólóénekest hallhat a közönség: Balázs Miklóst Nyírpazonyból, Kovács La­jost Fábiánházáról, Tóth Ist- vánnét Nagyhalászból és Cziffra -Miklósnét Komoró­ról, továbbá a hangszeres szólistákat: a citerán Czap Károlyt Újkenézről, furulyán Sitku Jánost Pócspetriből és tárogatón Szabó Bélát Új­kenézről. A műsor szombaton fél négykor, vasárnap pedig délelőtt 10-kor és délután kettőkor kezdődik. Vasárnap este nyolckor a gálaesten a zsűri szerint legjobbnak mi­nősülő előadók lépnek fel. A gálaest vendége a rahói (Szovjetunió) népzenei és táncegyüttes. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból: Rendezvények: Családi hétvége lesz a művelődési házban június 7-én és 8-án sok játékkal, tréfás vetélke­dővel, tejtermékkóstolóval, divatbemutatóval, kiállítás­sal. A kétnapos programra szülők és gyermekek közös megjelenésére számítanak. A különféle versenyekre a helyszínen lehet benevezni. Szombaton délután 3-tól, va­sárnap délelőtt 10-től várják a közönséget. — Lakatos Jó­zsef festőművész alkotásai­ból nyílik kiállítás a műve­lődési ház Lenin téri bemu­tatótermében június 9-én. A bölcsődei dolgozóknak ren­deznek továbbképzést 10-én. Tanácsadások: Általános jogi tanácsokért június 6-án öttől fél hétig lehet a szak­emberhez fordulni. A pszi­chológus 9-én, hétfőn fél négytől ötig és szerdán, 11- én öttől fél hétig ad tanácso­kat. Zene: 6-án és 7-én a nosz­talgiadiszkóban, 8-án az if­júsági diszkóban, 12-én a vi- deodiszkóban szórakozhatnak az érdeklődők. ■ CSEKEI DALOSOK. Fél évvel ezelőtt alakították meg pol- beat együttesüket a szatmárcsekei kiszesek. Azóta több al­kalommal szerepeltek nemzeti-nemzetközi ünnepségeken. Politikai dalaik nagy sikert aratnak. A rendszeres próba lehetővé teszi, hogy bármikor eleget tudjanak tenni a meghívásoknak. A csoportban Heiszter Edit, Korpás Éva, Kovács Imre, Kiss Gabriella, Kőszegi László, Sarkady Gá­bor és Tarpay Anikó szerepel. A Székelykapu, amely a tervezők álmaiban a leendő nyír­bátori műemlék sétány egyik fontos alkotója lesz. (Kovács Éva felvétele) Foghíjas iskolatörténet \ Padokra vár a múzeum Magasodik a fal, helyükön állnak az ablakkeretek. Épül a Sóstói Múzeumfaluban a Barabásról áttelepített isko­la. Az elképzelések szerint az idei múzeumi hónapban adják át a közönségnek. A nagyteremben közművelő­dési foglalkozásokat, nép­rajzi ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak majd, a kö­zépső tanítói szobát eredeti bútorzattal rendezik be, a harmadik helyiségben pedig a századfordulón jellegzetes osztálytermet alakítanak ki. A néprajzosoknak ez okoz­za a legtöbb gondot. Az ere­deti iskolai tárgyak közül csak az öntöttvas kályha maradt meg. Sikerült ugyan három padot is találni, de még több kellene. Ezért a múzeumfaluban szívesen fo­gadják bárki jelentkezését, aki régi iskolai bútorokról tud. A muzeológusok a me­gye bármelyik pontjára el­mennek az iskolatörténeti re­likviákért, és beszállítják azokat, esetleges hibáikat ki­javítják. Emelné az állandó iskolatörténeti kiállítás szín­vonalát, ha előkerülnének palatáblák, palavesszők, első világháború előtti tanköny­vek, akkoriban használt földgömbök, térképek, állvá­nyos tábla és egyéb szem­léltetőeszköz. Mint amilyen az a golyós számológép, melyet ősztől egy múzeumbarát jóvoltából elhelyeznek az áttelepített barabási iskolában. A mé­reteit tekintve tekintélyes, hosszútornácos épület az 1870-es években készült. Eredetileg zsindely borította, amit évtizedekkel később palára cseréltek. A Sóstói Múzeumfalu már beszerezte az értékes tetőfedő anyagot, a zsindelyt. Az építőbrigád húszezer darabbal borítja majd be a bővülő múzeum­falu következő népi műemlé­két. A nagyközségi közös tanács a napokban fogadta el Nagyecsed VII. ötéves kö­zéptávú terület- és település- fejlesztési tervét. Nagyecsed szerepköre, az intézményhá­lózat nagyságrendje, a társ­község magas lélekszáma in­dokolttá tenné, hogy Nagy­ecsed közvetlen megyei irá­Mozi a torna­teremben Nincs könnyű helyzet­ben manapság az olyan kisközség, ahol egyszerre merül fel az igény több millió forintos beruházá­sokra. így járt Nyírkércs is, ahol tovább már nem halogatható a tornaterem építése — ráadásul roska- dófélben a művelődési ház. A kultúra otthona egy régi, műemlék jellegű épü­let. Pár éve már leszakadt a mennyezete. Akkor pár százezer forint költséggel ugyan rendbe hoztak né­hány helyiséget, ám a tol- dás-foldás csak rövid idő­vel hosszabbította meg a kultúrház életét. Ahhoz, hogy még sokáig — és biztonságosan használható legyen — milliókra lenne szükség. E két feladatot — vagy­is a testedzés és a közmű­velődés ügyét — ügyesen ötvözték a helybeliek. Ügy készíttették el a tornate­rem terveit, hogy a helyi­ség alkalmas legyen mo­zivetítésekre és más kul­turális rendezvények meg­tartására. Az öltöző, a szociális helyiségek mellett kialakítanak egy könyv­társzobát meg irodákat. A baktalórántházi Ver- tikál Ipari Szövetkezet két évvel ezelőtt kezdte meg az alapozást. Ma már tető alatt van az épület: jelenleg kisiparosok dol­goznak a szakipari mun­kákon. Remény van rá, hogy határidőre — au­gusztus 20-ra — átadhat­ják az új nyírkércsi több célú épületet. nyitású nagyközség legyen a VII. ötéves terv végére. Az egészségügyi alapellá­tás feltételeinek javítása érdekében megépítik Nagy- ecseden az egészségügyi köz­pontot. ' E létesítményben két orvosi rendelő, egy gyermek- orvosi rendelő, egy fogorvo­si rendelő, tanácsadó, kisla- boratórium, fizikoterápia és hétvégi központi ügyelet lesz. Új öregek napközi otthona építését tervezik, a régi el­avult salétromos épület he­lyett. Az oktatás, közműve­lődés feltételeinek javítása érdekében Fábiánházán a tervidőszak első éveiben megépül egy négy tantermes, tornatermes általános iskola. A középtávú terv egyik ki­emelkedő feladata, hogy se­gítsék a lakásépítést. Elin­dult az iparosítási folyamat, ezzel nőtt a település népes­ségmegtartó ereje. A fiata­lok helyben szeretnének le­telepedni, lakást építeni, ezért 50 építési telek kiala­kítását, emellett a tervidő­szakban hat szociális bérla­kás építését tervezik. Meg­építenek Nagyecseden egy új postahivatalt és műszaki állomást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a tanács 2,5 millió forinttal, a gazdálko­dó szerveknek ugyancsak 2,5 millió forinttal kell hozzájá­rulni. Megvalósításával a távhívásra is lehetőség nyí­lik, és további előfizetők — körülbelül 300 — kapcsolha­tók be a rendszerbe. A tárgyalóteremből Fegyver lett a fűrészből lem” miatt. Először L. Lajosra támadtak, akinek némi adok- kapok után sikerült elmenekül­nie, majd Szőnyit provokálták, hogy verekedjen meg velük, s, hogy nem viccelnek, annak a K. János kezében levő karó, és a K. Imre kezében levő balta volt a bizonyítéka. Szőnyi az elő­szobájában elhelyezett motoros fűrészét magához vette, beindí­totta és az élet kioltására is al­kalmas masinával megindult a három K. felé. A K. testvérek, megijedve a vádlott fellépésétől, meghátrál­tak, majd — miután Szőnyi 150 méteren át szorította őket hát­ra az utcán — legjobb védeke­zés a támadás alapon — megtá­madták. Szőnyi sem volt rest, az üzemelő fűrésszel K. Józsefet az arcán, K. Jánost pedig a bal ke­zén és a bal combján megvág­ta. A fűrész nagy kiterjedésű szövethiánnyal járó roncsolt sé­rüléseket okozott, a sebek 6—8 hét alatt gyógyultak meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság Szőnyi Istvánt bűnösnek mond­ta ki 2 rendbeli súlyos testi sér­tés bűntettében, s mint több­szörös visszaesőt, főbüntetésül 10 hónap szabadságvesztésre, mel­lékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra Ítélte és elrendelte a kényszergyógyítást. Az ítélet még nem jogerős, mert az ügyész sú­lyosabb büntetés kiszabása vé­gett fellebbezést jelentett be. Dr. Szabó Pál Nagyecsed fejlődése ÚJ iskolák, telkek, lakások Az emberek többsége nem azért tartja meg törvényeinket, mert fél a büntetéstől, hanem azért, mert — egyetértve a ben­nük megfogalmazott tilalmakkal — maguk is elítélendő cse­lekménynek tartják megszegésü­ket. A 32 éves tiszavasvári Sző­nyi Istvánt azonban még a bün­tetések sem tudták rábírni ar­ra, hogy tartózkodjon a bűncse­lekmények elkövetésétől, 1978 után 1982-ben és 1984-ben is szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. Legutolsó büntetéséből 1985. április 16-án szabadult, s 1985. december 25-én egy Stihl fűrésszel — bár másokat sebe- sített meg — ismét elvágta a fát maga alatt. Az alkoholista Szőnyi ezen a téli nap estéjén karácsonyi han­gulatban, a lakásán a névnapját ünnepelte a szomszédjával, L. Lajossal. Mulatozás közben meg­érkezett Szőnyiné testvére, az erősen ittas K. József, hogy fel- iköszöntse az ünnepeltet. Ittas emberek között’ hamar támad nézeteltérés. Nem kerülte ez el K. Józsefet és a szomszédot sem, s ennek a gyermeket váró Sző- nyiné itta meg a levét: K. Jó­zsef oldalba rúgta, L. Lajos ezért K. Józsefet egy esetben arcul ütötte, majd a nem kívá­natos személyt eltávolították a társaságukból. K. József bosszút forralt ma­gában, s két testvérével vissza­térve, hármasban kívántak elég­tételt venni a rajta esett „sére-

Next

/
Thumbnails
Contents