Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
1986. június 6. Kelet-Magyarország 3 Gyermekcipőben — a gyermekcipő-ellátás T JTan plépofa és van V plébek. (Play w, back.) Az utóbbi angol szó — a rádiózás hozta divatba. Ha szó szerint le akarnám fordítani: háttérjáték, mögöttes játék. A valóságban akkor használják, amikor az előadó csak tátog, imitál, és mögötte a magnó mondja az igazi, élvezhető produkció szövegét, dallamát, hangerejét. A technika az ember esendő képességeit fneg- sokszorozza. Ha nincs hangja, hallása, a plébek a mikrofon, a megafon, a nagyotthalló készülék besegít. Lassan már ott se kell lenni az embernek. A Goombay Dance Band mögött is plébekről szólt a nagyzenekar. A pesti Madách Színház Macskák előadásának zenei színvonalát is a plébekről sugárzott musical adja. A plébek elkényelmesíti az embert, a szellemet és a lelket. Eljön az idő, amikor az énekesnek, szónoknak nemcsak mások írják a szövegét, hanem a hangja is plébekről szól. Van amikor az előadó már a száját se mozgatja, csak magában követi a dallamot — a szöveget, a szöveg értelmét — ha még ismeri. mmm A Himnusznál és az In- ternacionálénál már itt tartunk. Évzárók, ünnepségek szezonja végén eljátszadoztam a gondolattal, — megtörtént események hatására — mi történne a nagygyűlésen, ha mondjuk a Himnusz közepén elromlana a magnó. — A dalfelelős azt gondolná a zavart csendben: micsoda blamás; — a rendész: ez szabotázs, senkisem hagyhatja el a termet; — a gazdasági igazgató: venni kéne egy tartalék magnót az ilyen rendkívüli eseményekre; — a párttitkár: sajnos, meghaltak a veteránjaink; — az igazgató: minden felelősnek fegyelmit adok; — a gondnok: hol kapok én ilyenkor szerelőt; — a KISZ-titkár a magnót püföli, hátha beindul; — a hallgatóság zavartan áll, a vigyázzból, pihenj lesz; — a meghajtott nemzeti lobogóval a zászlótartók nem tudják, hogy mit csináljanak; — egy hajdani énekkaros emlékezetében kutat — hiába; — egy másik, megpróbálja a dallamot folytatni, de egy artikulátlan nyikkanás után zavartan abbahagyja; — a kismamák leülnek; — Kölcsey megfordul a sírjában. Amikor végre az udvari platánfán egy 100 éves varjú megszánja a népünnepélyt, és jól érthető, rekedtes magyarsággal befejezi a hiányzó sorokat. Mindenki boldogan fel- lélegzik. Kulcsár Attila Hogy miben látja az igazgató a gyermekcipő-ellátás legnagyobb gondját? Abban, hogy nem a kereskedelem diktája a piacot. A gyár mondja meg, miből, mennyit tud gyártani, van-e alapanyag, s ha igen, milyen minőségben. A boltok előrendelései pedig nem azonosak a szerződéssel, így a gyárat nem kötelezik semmire. — A méretgondokon úgy látszik évek óta képtelenek vagyunk segíteni — mondja beszélgetőtársam, s bizonyítékul egy köteg telexet mutat. Tavaly szinte az egész országot körbejárták, hogy 31-es és 34-es gyermekcsizmát szerezzenek. A telex - üzenetek tanúsága szerint a gyártók az utolsó pillanatban sorra lemondták a szállítást. Azon kevesek egyike — akik mégis vállalták a gyártást — és a szállítást — a nyírbátori Auróra Cipőipari Vállalat. Wágner Flórián igazgató mondja: CSÖVEK A MELIORÁCIÓHOZ. A talaj vízháztartását kiegyenlítő dréncsöveket Berettyóújfaluban gyártják. A mintegy 5 millió méternyi, négy méretben gyártott dréncső, mennyiség a Dunától keletre lévő mezőgazdasági területek, így Szabolcs-Szatmár meliorációs talajjavításának teljes igényét fedezi. (MTI fotó: Oláh Tibor felvétele) Tv-jegyi»! Szurkolók L átszólag a fociról szól, valójában életünk beidegződéseire, ferdeségeire, az önmagunkkal való szembenézésre irányítja a figyelmet a Szurkolók című tévéjáték, melyet Kerekes Imre színdarabjából Mál- nay Levente írt és rendezett képernyőre. Ha csupán a felszínre, a keret játékra figyelünk — ráadásul éppen a focivilágbajnokság idején — két szurkoló, hol szenvedélyes, hol enervált, hol az abszurdba hajló párbeszédét halljuk, jeleneteit látjuk. Két szurkolóét, akik tem- peramenetuma, stílusa ugyan jócskán eltérő, mégis valahol egy hajóban eveznek, meghasonlottak önmagukkal, álcselekvésekben igyekeznek levezetni belső feszültségeiket, félelmeiket, kételyeiket, vezeklésüket... S itt már nem két focirajongóról van szó elsősorban, hanem két emberről, akik véletlenül kerültek egy szállodai szobába, de hogy hasonló vagy azonos életút áll mögöttük, az már nem egészen véletlen. A pincér és a tanár műveltsége, gondolkodásának mélysége és iránya merőben eltérő, mégis a perdöntő motívumok kísértetiesen hasonlítanak egymásra. A szurkoló egy típus, egy társadalmi jelenség, életszemlélet, életstílus természetrajzát tárja elénk két kiváló színész — Szilágyi Tibor és Avar István — eszköztelen, belső átéléssel ábrázolt jeleneteiben. Sajnos, az általánosabb, társadalmi, etikai, lélektani mélységekre, gyökerekre utaló megjegyzések, utalások kissé homályba vesznek, csupán nyomjelzéseket adnak arról, hogy a tévéjáték alkotói mai életünk negatív társadalmi jelenségeit, kérdőjeleit is érzékeltetni kívánták. Mintha valamennyien szurkolók lennénk a társadalmi méretű nézőtéren, s ideje lenne megtanulni a helyes, célszerű — és önkímélő — szurkolás fortélyait. De ezek a mozzanatok inkább a szavak, képsorok mögül érezhetők, olvashatók ki, ha a néző elvonatkoztat a focitól, amiről a két szurkoló vitatkozik... E gyöngeségek ellenére is érdemes volt fennmaradni a meccsközvetítés után, hogy ezúttal szurkoljunk a Szurkolóknak. Az esetleges öngólokról — a nézőkben — nem a tévéjáték alkotói tehetnek ... P. G. „Tetszett, hogy önerőből képesek a technikai megújulásra“ A napokban Nyíregyházán és Vaján járt egy nyolctagú kínai delegáció, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság meghívására a hazai műszaki fejlesztés, vállalatirányítási gyakorlat egyes kérdéseivel ismerkedett. A küldöttséget dr. Szung Csien, az államtanács tagja, a Kínai Népköztársaság Állami Tudományos és Műszaki Bizottságának elnöke vezette, akit megkérdeztünk: röviden ismertesse útja eddigi tapasztalatait. — A delegációnak az a célja, hogy keresse a műszaki fejlesztés együttműködési lehetőségeit. Tájékoztattak arról, hogy a Nyírség Konzervipari Vállalat élenjáró a számítástechnika, a tudományos eredmények alkalmazásában, azért jöttünk ide — mondta. — Nálunk is az irányítás tökéletesítése a program, s szeretnénk, ha a magyar vállalatok is részt vennének ebben a munkában. — Tetszett, hogy a konzervgyár képes volt önerőből a technikai megújulásra, s ehhez olyan közvetlen kapcsolatot alakított ki a szakminisztériummal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, amely a megfelelő számítástechnikai eszközök beszerzésében, a jó módszerekhez való gyors alkalmazkodásban valósult meg. Sokat számít, hogy magas a fiatalok száma a vezetésben, akik így hamar tapasztalatokat szereznek, képesek a legújabb ismereteket alkalmazni. A vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben tapasztaltak után a következőket mondta dr. Szung Csien: — Láttuk, hogy szép eredményeket értek el'a szövetkezetben. Ez bizonyítja, hogy a magyar nép helyes úton jár a mezőgazdaság szervezésében, irányításában. Gondolom, a kínai szövetkezetek is nagyon spk dolgot megtanulhatnak az itteni tapasztalatokból. Van nálunk is néhány jó szövetkezet, de az itteni példa, hogy a rossz természeti feltételek mellett érnek el eredményeket, mutatja, hogy van lehetőség a fejlődésre. Otthon propagandistája leszek a jó magyar módszereknek. — A kínai mezőgazdaságban 800 millió ember dolgozik. Delegációnk lehetőséget kapott arra, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen a magyar féllel, így szeretnénk, ha akár szakemberekkel is találkozhatnánk országunkban. Nálunk ilyen élelmi- szeripari feldolgozás — amit A' a konzervgyárban, és a szövetkezetben láttunk — nincs, a szervezettségben is szeretnénk tapasztalatokat átvenni. A kínai küldöttséget az üzemekben a beruházások megvalósítása, valamint a kialakított érdekeltségi, irányítási rendszer érdekelte. Különösen a számítástechnika alkalmazása, a gyors információk haszna az irányításban nyerte meg tetszésüket. Külön kitértek a dolgozók jövedelmi színvonalára, a környezethez való eltérésekre. A magas szintű delegáció hasznosnak ítélte meg, hogy az ország távoli részén is találkozhattak jó eredményekkel. L. B. Minden lányos anya tudja: az ifjú csemeték — elég, ha már tipegni tudnak — előszeretettel veszik fel a mama divatos cipőjét, s elégedett arccal billegnek a tükör előtt. Bizonyítva, hogy már a kicsi gyermekben is él a vágy a divatos, szép holmik iránt. Csoda-e, ha ifjú vásárlóként a boltokban is ezeket keresik? Mi szívügyünknek tekintjük a gyermekcipők ügyét — mondja beszélgetőtársam, Hegedűs Istvánné, a nyíregyházi Nyírfa Áruház cipőosztályának helyettes vezetője, akinél illetékesebbet aligha találhattam volna az eladók sorában, hiszen 1966- ban, friss érettségizettként lett kereskedőtanuló egy cipőboltban, s választásához azóta sem lett hűtlen. Divatos színek, hiányzó méretek A Nyírfa cipőosztálya bonyolítja le a legnagyobb gyermekcipő-forgalmat. Éves forgalmukban az eladott cipők háromnegyed része gyermekméret. Polcaikon a legkeresettebb színekben sorjáznak a lánykacipők. Zöldek, sárgák, pirosak, amelyek nem csák színben, formában is követik a legfrissebb divatvonalakat. — Lánykacipőkből — főleg szandálokból most különösen széles választékot kínálhatunk a vevőknek — mondja Hegedűsné. Fiúcipőkből sajnos már egészen más a helyzet. A legnagyobb és folyton visszatérő gondunk bizonyos méretek hiánya. E pillanatban például egyetlen pár fiúszandált sem tudok adni 31-es és 34-es méretben. Ugyanakkor fiúknak való félcipőből hatalmas készletünk van. És ez a helyzet már napok óta tart. ígér ugyan a Topánker, de tudomásunk szerint ők is csak keleset kapnak ebből a méretből. Ha késik a tavasz — A boltokban jelenleg kapható lábbeliket mi már tavaly augusztusban megrendeltük a gyáraktól — mondja Balogh Zoltán, a Topán Cipőkereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatának vezetője. — Negyven szállítónk telexköteg A Nyírfa áruház cipőosztályán (Farkas Zoltán felvétele) közül közel húsztól rendelünk gyermekcipőt. A Topánker évi egymilliós forgalmának negyvenöt százalékát ezek a termékek teszik ki. A vállalat az ország valamennyi cipőgyárával kapcsplatban van, de például bébicipőket Kínából is rendelnek. Gondot az okoz, hogy időnként alaposan felhalmozódnak a készletek. Ha késik a tavasz — mint tette ezt idén is —, vele késnek a boltok megrendelései, pedig a vállalat azonnali szállítás teljesítését is vállalni tudja. S hogy milyen a vállalat és a gyárak kapcsolata? Bizony nem mindig felhőtlen. A leggyakrabban visszatérő probléma, hogy a mintában megrendelt cipő alaposan megváltozik, mire áru lesz bé- lőle. Durvább a bőr, igénytelenebb a fazon. Ilyenkor pedig már nem sokat tehet a kereskedő. Ki diktálja a piacot? — Kiemelten kezeljük a gyermekcipő-ellátást — kezdi a beszélgetést Ivanov István, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat igazgatója. — Tesszük ezt azért is, mert mint köztudott, megyénkben születik a legtöbb gyermek az országban. A megfelelő ellátás érdekében külön érdekeltségi rendszert dolgoztunk ki. — Mindig figyeltük és figyelünk a gyermekcipő-gyártásra. Ezért is segítünk a kereskedelemnek, ha jelzik gondjaikat. Jelenleg is bármilyen mennyiségű megrendelést teljesíteni tudunk, akár holnap megkezdjük a kért termék gyártását. Nem csak szériát gyártunk, a kért méretekkel is kiegészítjük a rendelést, ha szükséges. Az Auróra ötven—százezer pár gyermekcipőt jelenleg is fenntart a váratlan megrendelések teljesítésére, s további felkéséreknek is bármikor eleget tesz. A divatirányok követésére két kollekciót is készítettek. Közülük azt gyártják le, amelyik a kereskedőnek jobban tetszik. ★ Ördögi körbe lép, aki a gyermekcipők titkait kutatja. Érthetetlen dolgokat is bőven tapasztal. Némelyiket pedig hosszas gondolkodás után sem érti. Többek között azt, miért ismétlődhet hosszú évekig bizonyos méretek hiánya? Ki kíséri figyelemmel a demográfia jelenségeit? Miért nem éri meg gyermekcipőt gyártani? Kérdések, melyekre késik a válasz. Pedig árakról, minőségről még nem is ejtettünk szót. Bízvást mondhatjuk: a boltról boltra járó, joggal türelmetlen anyukák várják a feleletet. Ha lehet, mielőbb. Ková<$ Éva Szung Csien nyilatkozata lapunknak: r Áru helyett
