Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
1986. június 3. Kelet-MagyMrornag 7 Második érő látható a BNV területén Bizonyít a biokért Most időszerű Támad a hagyma- peroRoszpóra Hogy kerül a csizma az asztalra? — kérdezhetnék. Amikor köztudomású, hogy a tavaszi BNV a beruházási javak vására. Hatalmas daruk, gépek, a csarnokokban programvezérlésű szerszámgépek, és mindenütt viliózó számítógépek. Akkor én a biokertről adok tudósítást. Először is a vásár programjába — takarékosság, környezetvédelem — beleillik, másodszor mint állandó kiállítást, akár ipari, akár mezőgazdasági jellege van a kiállításnak, a közönség ezt a kertet mindig itt találja. Nem csak találja, keresi is, hiszen a múlt évi mezőgazdasági kiállítás óta a látogatók kiváncsiak, hogyan dísz- lik vegyszer nélkül egy kert. Röviden ezt mondhatnánk: jól. Ezt nemcsak én bizonyítom, hanem azok a tízezrek, akik a kert fölé emelt látogatók hídján ott tolongtak a most zárult vásár idején. Jó ötlet volt a Kertészet és Szőlészet Szerkesztőségétől, hogy az OMÉK előtt elhatározták több társukkal együtt ennek a kertnek a létrehozását. Szépen díszük a saláta a retek társaságában, védik egymást a kukacoktól. Gyönyörű a szőlő is, a hulladékból emelt magas bakhátakon jól érzik magukat a különböző növények. A közkézen forgó biofüzetekben mindenki megtalálhatja, hogyan kell megépíteni az ilyen biokertet, milyen a növények társítása, hogyan kell gondozni, védeni a termelvénye- ket. A kert életképességéről más időszaki kiállítások alkalmával és az őszi BNV-n is meggyőződhetnek a látogatók. Állategészségügy és környezetvédelem Az elhullott jószágok megsemmisítése Megyénkben az állattenyésztés jelentős hagyományokkal rendelkezik. A szarvasmarha-állomány nagysága és az állatsűrűség az országban itt a legnagyobb, de az egyéb állatfajok — a sertés, juh, baromfi stb. — is fontos szerepet játszanak gazdálkodásunkban. A kiterjedt állattenyésztés és állattartás elkerülhetetlen velejárója az állathullák és különböző állati eredetű hulladékok keletkezése. Ezek megsemmisítése, ártalmatlanná tétele az állattartókra állat-' egészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból jelentős feladatot ró. Sajnos, megyénkben ezen a téren még sok a hiányosság. Gyakran lehet látni félreeső helyeken, legelők, erdők szélén alig elásott hullákat, esetleg szétszórt, széthurcolt állati csontokat, állatmaradványokat. Az elhullott jószágoknak vagy állati hulladékoknak potenciális, emberre és állatra nézve egyaránt számottevő veszélyt jelentő fertőzései és fertőzést közvetítő szerepük van különösen a nyári meleg napokon. A szabadban, udvar végében, trágyadombon, kertben, utak mentén, szántóföldön gazdátlanul heverő állathulladék és hullarészek amellett, hogy nyáron a legyek szaporodásának kedvelt melegágyai, a környezetükben szinte elviselhetetlen bűzt is terjesztenek. Mindezekért megsemmisítésük, illetve ártalmatlanná tételük mindannyiunk közös érdeke és felelőssége. Az állategészségügyi jogszabályok szerint állathulla az elhullott, halva született, vagy kiirtott állat. Állathullának kell tekinteni a vetélt magzatot, a magzatburkokat, a levágott állatoknak fogyasztásra alkalmatlan testét és testrészeit. Az állathullákkal azonos módon kell elbírálni többek között a közétkeztetési és nagyfogyasztói konyhahulladékot is. Az állathullát és állati eredetű hulladékot emberi fogyasztásra felhasználni, vágy forgalomba hozni, eladni, elajándékozni tilos. Az állatok elhullását a tulajdonos köteles haladéktalanul bejelenteni a községi tanácsnak. vagy az állatorvosnak és azt az állatorvos megérkezéséig a boncolásig biztonságosan úgy megőrizni, hogy azzal állatok, vagy emberek ne érintkezhessenek. Boncolás után az állathullát, az állatorvos által meghatározott módon, ártalmatlanná kell tenni, amely az állattartó kötelessége. Ennek egyik módja lehet az elásás, mely történhet hullatemetőben, dögtéren, vagy kisebb állatok — sertés, juh, baromfi — esetében a tulajdonos udvarának az illetékes állatorvos által meghatározott helyén is. Ahhoz, hogy a hullákat ne kíséreljék meg kiásni és esetleg eltulajdonítani, azokat két méter mélyen kell elásni és petróleummal, gázolajjal leönteni, vagy klórmésszel beszórni. Ahol gyepmesteri telep, vagy dögkút van, az állatorvos intézkedését követően a tulajdonos mielőbb gondoskodjon a hulla oda történő szállításáról. Megyénk meghatározott területéről és a nagyobb vágóhidakról a hullát, hulladékot a Debreceni Állatifehérje Feldolgozó Üzem (az ÁTEV) szállítja el. Külön kell szólni a saját háztartási, valamint a közétkeztetési, vendéglátóipari konyhahulladékról. A közétkeztetési konyhahulladék elszállítására és felhasználására — az előírt elszállításra és felhasználásra vonatkozó feltételek biztosítása mellett a helyi tanács szakigazgatási szerve adhat engedélyt. Ezeket a kistermelők állataik etetésére —a korábban említett fertőzési veszélyek miatt — kizárólag 30 percig tartó főzés után használhatják fel. Az állathullák és hulladékok ártalmatlanná tételének itt röviden ismertetett előírásainak betartása és betartta- tása kiemelt jelentőségű állategészségügyi, közegészség- ügyi és környezetvédelmi érdek. Dr. Lukács Lajos, megyei szakállatorvos A kiállítás idején a kertészeti termelés iránt érdeklődők egy új fogalommal, a bio fallal ismerkedhettek meg. Kicsit hasonlít a hajdúhadházi termelőszövetkezet néhány évvel ezelőtt bemutatott találmányához, a fóliazsákos termesztéshez. A biofal függőleges növénytermesztő eszköz, könnyű betonelemekből álló vályúkból szerkesztették. A biofal gyártója és forgalmazója a szent- mártonkátai Kossuth Mező- gazdasági Termelőszövetkezet. Ez a termelési forma kiskertek, fóliasátrak, üvegházak haszon- és dísznövénytermésének megsokszorozó- ja. A függőleges rendszerű telepítés megkönnyíti a növények ápolását, szüretelését. Zárt rendszerű talajtöltete a tápanyag-hasznosítást teszi tökéletessé. A felső öntözési lehetőség szabályozható, víztakarékos. Üvegházakban a felső légtérben történő növénytermesztéssel energia takarítható meg. Egyoldalas kivitele lehetővé teszi külső és belső növényfalak kialakítását. Erkélyek, kerítések, szobafalak díszítését lehet vele megoldani. Belső terek elválasztására, konyhákban állandó friss fűszernövény termesztésére. iskolákban biológiai szemléltetőeszközként egyaránt használható. A biokert mellett még egy érdekességgel találkozhattak a kiskerttulajdonosok, ez pedig a növényhézagos támfal. Ez az újdonság előregyártott támfalelemekből készül több célú felhasználhatósággal. Alkalmazni lehet rézsűbiztosításra, illetve bevágások, töltések megtámasztására. Jól hasznosítható teraszosí- táshoz, vagy szabadtéri akusztikai szerkezetként. Volt hát érdekesség az ipari csodák mellett a kistermelőknek és a hofobikert-tulajdo- nosoknak is a vásáron. Csikós Balázs A májusi időjárás sajnos sokkal szeszélyesebb volt, mint az áprilisi, így azok a kertészkedők, akik hagymatermesztéssel foglalkoznak, szembetalálják miagukat , a hagymaperonoszpóra kártételével. A betegség kialakulására döntő fontosságú a csapadékos időjárás, a zárt, mély fekvésű, víz menti, ködjárta területek sajátos mikroklímája. A peronoszpórának kedvez a párás, nedves, meleg, s a 20—25 fok körüli hőmérséklet. Ilyen feltételek esetén a kórokozó szinte néhány nap alatt „letarolja'' a hagyma- ágyásokat. A figyelmes szemlélő azonban könnyen észreveheti az első tüneteket, amikor a fertőzött leveleken sajátos sárgászöld, majd kékesszürke foltok válnak láthatóvá. Ha nem védekezünk kellő időben, rövidesen szürke színű penészkivirágzás formájában a spóratartók és a spórák hatalmas tömege jelenik meg. A fertőzött levelek ellankadnak, majd idő előtt lecsukjanak, elszáradnak. Mivel a hagymaperonoszpóra rendkívül legyengíti a növényeket, nem kell csodálkoznunk azon, hogy rövidesen másodlagos kórokozók is felütik a fejüket, a beteg növényi részek sötétbarnára szí- neződnek, s tönkremennek. Magtermesztésnél még döbbenetesebb a kórkép. A le- csukló maghozó szárak olyan látványt nyújtanak, mintha a növényeket állatok taposták volna le. A peronoszpóra elleni védekezésben jó hatású készítmény a rézoxidklorid 50 WP 0,5 százalékos, a Ri- domil Zineb 72 WP 0,3 százalékos, a Cursate Super Z 0,3 százalékos töménységben. A permetezések során a magunk és környezetünk védelme érdekében a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Dr. Széles Csaba Országjáró kirándulás Nyíregyházi kertbarátok Dunabogdányban és Jászberényben A nyíregyházi központi kertbarátkiub 45 tagja május közepén országjáró kiránduláson vett részt. Ellátogattak Dunabogdányba és Jászberénybe. Útközben megtekintették a vácrátóti arborétumot. Dunabogdányban a helyi kertbarátklub vezetője tájékoztatta a nyíregyháziakat munkájukról, eredményeikről. A dunabogdányi programhoz tartozott a visegrádi vár megtekintése, és ugyanezen a napon fogadta a vendégeket a dunabogdányi Úttörő Tsz. A dunabogdányi kertbarátok kíséretében a nyírségiek több hétvégi telekre és kiskertbe látogattak. Tanulságos volt számukra a szeder- és máinatermesztés hegyvidéki módja, olyan megállapítással, hogy a szedertermesztés szabolcsi körülmények között is lehetséges lenne, kifizetődő volna. Tapasztalhatták az országjárók, hogy Dunabogdányban és környékén nagy hagyományai vannak a fólia alatti növénytermesztésnek és nagyon sokan foglalkoznak méhészkedéssel. Szerepelt a programban egy esztergomi kirándulás is, valamint a helyi falumúzeum megtekintése. Jászberényben a vendéglátó kertbarátok mindenekelőtt a kiállítási anyagban gazdag múzeumot mutatták meg. Nagy élmény volt Lehel kürtjének látványa és a napokban megnyitott Székely Mihály emlékszoba megtekintése. A jászberényi kiskertek igazolták, hogy a he- ilyi kertbarátmozgalom élénk, a jászberényiek jól haszno sítják földjeiket, gyümölcsöseiket. A nyíregyháziak három napot töltöttek távol és gazdag tapasztalatokkal, szép élményekkel tértek haza. Varga Ferenc Hírek képekben IKERCSIKÓK NAGYECSEDEN. A nagyecsedi Szűcs Gusztáv Baba nevű 10 éves lova ikercsikót ellett. Dr. Ficsor Mihály állatorvos véleménye, hogy ikercsikókból — azon túl, hogy az ellés is ritka esemény — általában ezerből csak egy marad életben. Szűcs Gusztáv szerencséje tehát kétszeres: a kiscsikók egészségesek, másrészt mind a kettő kanca. (Baján Erzsébet felvétele) SZAMÓCA A FÓLIA ALÓL. Elámultak a fehérgyarmatiak, amikor május első napjaiban gyönyörű szamócát kínáltak az ABC-ben a vevőknek. A „nyomok" Földvári Imre portájára vezettek. Az ÁFÉSZ szakcsoportjának tagja más primőrökkel is jelentkezett már a piacon, s nem vallott szégyent. A több mint 300 tő szamócának nem ártott a tél, év elején fóliával beborították (nem fűtötték) így május elejére már beérett a gyümölcs. A gyarmatiak már számítanak a kistermelők árujára, s hogy primőrből jó az ellátás, ahhoz Földvári Imre is hozzájárul. Felvételünkön az ifjabb Imre segít az eperszüretben. (M. K.) HÁZTÁJI CSORDA FABIÁNHAzAN. Ritka dolog manapság, hogy valaki egy csordára való szarvasmarhát tart: fej, hizlal és borjút nevel. Kiss László Fábiánházán a kivételek közzé tartozik, ma negyvenhét jószág van a portáján, egymaga nem is győzné a munkát. Segítői a munkában Tóth János és Papp László. De hogyan lehet valakinek eny- nyi tehene, hiszen milliós értékről van szó. Válasz a kérdésre, hogy Kiss László négy éve szerződést kötött, a helyi Kossuth Termelőszövetkezettel marhahizlalásra, így a jószágállománya mindig nagy. A csordában természetesen ott vannak a gazda saját tehenei is, szám szerint 8 fejős és 11 növendékállat. Felvételünkön legelőre tart a háztáji csorda.
