Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
KM HÉTVÉGI melléklet Szombati galéria PAKOLITZ ISTVÄN: Ballábbal Ködfátyolban tűnődik az obsitos barackfa Vörösvegy pirók cinke csipás szemekkel pislog Hold szarva kajlán bökdös a hájnal-reszketésbe Sötét hírforrásokból fekete vér szivárog A pitymallat puruttya megint ballábbal kelsz föl A képen: Horváthné Németh Katalin „Összezártan” Kiállítás a Műcsarnokban: A magyar plakát 100 + 1 éves a magyar plakát címmel nagyszabású kiállítás nyílt a Műcsarnokban, mely közel ezer falragasz bemutatásával vázolja fel a műfaj eddig megiratlan történetét a kezdetektől napjainkig. Hazánkban a plakátművészet a múlt század utolsó harmadában, az úgynevezett Gründerzeit idején, név nélküli plakátokkal indult meg, melyek a kor beszédes forrásai. Az impozáns kiállítás, mely — múzeuma nem lévén — a nagy közgyűjtemények anyagából sorakoztatja fel a jellegzetes lapokat, nyomon követi a legfontosabb eseményeket, az ipar és kereskedelem felvirágzását, a sajtó, a színház, a kiállítások, a film, a sport világát, de felidézi a kor politikai küzdelmeit is a nagy sorsfordulókkal, a háborús eseményekkel, a Tanácsköztársaság napjaival, a felszabadulást követő országépítés nagy lendületén át a konszolidáció egyes állomásain keresztül máig. A felszabadulás után a hangsúly a politikai és kulturális tárgyú plakátok tervezésére helyeződött át. Rangos képző- és plakátművészek egész sora kapcsolódott be a politikai plakátok tervezésébe A hatvanas évek elején Konecsni György és a szárnyai alatt kialakult új iskola képviselői korszakváltást hajtottak végre az új nemzetközi törekvések hazai földbe való plántálásával (Balogh István, Darvas Árpád, Görög Lajos, Má'té András, Papp Gábor, Sinka Mátyás, Ernyei Sándor, Zala Tibor, Zelenák Crescencia. (E nemzedék ma legjobb hagyományaink folytatója. A nemzetközi hírű So-Ky házaspár a politikai plakát műfajában kamatoztatja alkotóerejét. Korunk egyre bonyolultabb, ellentmondásos társadalmi valóságát tükrözi a jelrendszerében és formai kialakításaiban egyre bonyolultabb kortárs plakátművészet, mely az életütem felgyorsulása és az informatikai eszközök fejlődése következtében Európa-szerte a műfaj lassú hanyatlásához vezet. Nálunk is kevés a plakát, úgyszólván csak a film és néhány jelentősebb kulturális és politikai esemény népszerűsítésére szorul vissza, bár tehetséges reklámgrafikusokban egyáltalán nem szűkölködünk. usrct P/4L riLHJt G*M$ ÜE2SÖ ERZSE3T and*a$ riifuiiNti MÁDl SZABÓ GÁBOR SZÍNMŰVÉSZ: ... Lelkesítő érzés ilyen jó társaságban szerepelni és lelkesítő a tapasztalat, hogy a szabolcsiakban mélységes mély a közösségi indulat. Ez táplálja azt az impozáns ne- kigyürkőzést, ami hazánk sötét sarkából emberi örömök és méltó sikerek földjévé teszi a Nyírséget. Csak az leverő, hogy alig van kapcsolatunk egymással. Még a tavalyi érettségi találkozónkra (45 éves) sem tudtam elmenni, pedig olyan kedvesen hívtak a volt osztálytársaim. De hát a pesti lakosokkal sem igen találkozom az én semmiféle szabályos munkarendbe nem illeszthető mesterségem mellett. Mindenesetre ez a gyűjtemény arra is jó, hogy honvágyat ébresz- szen. Amint lehet, meg is látogatom fatornyos házamat ... KIRÁLY ISTVÁN AKADÉMIKUS, IRODALOMTÖRTÉNÉSZ: ... örültem a könyvnek. Az egyik legfontosabb kérdésnek tartom, hogyan lehet növelni, erősíteni azt, amit mi úgy hívunk a szakmánkban: erkölcsi helytudat. Azt az érzést, hogy ahol élünk nem pusztán lakóhely, hanem egyben üzenet, feladat, előttünk járt életek továbbfolytatása. Minden igazi hazaszeretetnek ez a szülőföldhöz kötő erkölcsi helytudat az alapja, forrása. Meggyőződésem, az ilyen típusú kiadványok elősegítik, hogy felnőjön egy megkötő érzés. Köszönöm, hogy gondoltak erre... TÓTH KÁLMÁN VEZÉRIGAZGATÓ: ... Szeretettel és köszönettel tartozom azért a lehetőségért, hogy megyénkben dolgozhattam, élhettem olyan légkörben, ahol minden lehetőséget megkaptam, soha nem éreztem bizonytalanságot, gáncsolást. Nem volt könnyű Szabolcs-Szatmárban dolgozni, de abba a munkába belefáradni soha sem lehetett, mert amit tettünk, építettünk, azt őszinte szeretettel, szívből jövő szavakkal köszönték meg. A szavak után az volt az igazi köszönet, hogy az iskolákat, főiskolákat, pajtákat, istállókat, közműveket, lakásokat, a kollégiumokat, a vasúti átrakókat, az almatárolókat, az egészségügyi létesítményeket, ipari üzemeket, és sok minden mást, amit építettünk nagy szorgalommal, gyorsan fejlődő szakismerettel, eredményesen használták és használják ma is. Ügy érzem, a kötetbe bekerültek és a szabolcs-szat- mári emberek együtt dacoltunk a nem mindig hízelgő — a felszabadulás előtti időkben kialakult, de elég sokáig élt — jelzőkkel. Eltörlésükben részt venni, dolgozni a szabolcs-szatmári emberekkel együtt, általuk befogadva — megbecsülve felejthetetlen jó érzés volt és marad számomra. Ez több, mint emlék, ez olyan erőforrás, amiből — elkerülve a megyénkből — még most is mindig merítek a napi munkámhoz ... Levelek a Mkebb MlMldre L , ] em Pmtán hkóhelv /,„ v> hanem eSyben áladat... ” ehet-e írói, ”aSrobb Pé,aioy‘ £W«iwiaJ«»‘e napot0,'f s^fmár * hs^ tét J.tett “aj om/ ;é,e‘üyá‘t‘ e,í°ffyot?a-*er K, „IT a* oöráíí ■ a szűkig «Htb% «b Sbf s?JKíA&T-J «57. *„“• * «őst kö\r‘,S^'etpé,edká-nva™a'ye^ r*»>AekeTyi- E^kRÁKOS SÁNDOR KÖLTŐ, MŰFORDÍTÓ: ... Néhány heti távoliét után most érkeztem haza, s íróasztalomon a Szülőhelyük: Szabolcs-Szatmár c. kiadvány köszöntött. Nagyon köszönöm a szíves rámgondolást, s nemcsak a szép könyv okán, hanem azért is, amiért — noha távol élek a Nyírségtől — Önök engem, évtizedek időbeli (és térbeli) távolságát áthidalva, változatlanul szabolcsinak tartanak. Bennem igen mélyen élnek a gyerekkori és ifjúkori emlékek, s egész költői pályám során azon voltam, hogy méltó módon megörökítsem ezt a kötődést. Az utóbbi években egyre több olyan gesztust észlelek, amelyekben biztosítékot látok arra, hogy kapcsolatom szülőföldemmel nemcsak változatlanul szoros marad, hanem egyre több szállal is köt, kölcsönösen ... 1VÁNYI ZOLTÁN DIPLOMATA, KUVAIT: ... Erőt adó jó érzés annak tudata, hogy Szabolcs- Szatmár megye, s Nyíregyháza, annak legszegényebb negyede a Bujtos magáénak vállal. A betűvetést Mátészalkán kezdtem tanulni Fehérné nevű jóságos tanítónőtől. A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban kiváló tanárok keze alá kerültem, s bár az induló 41 fő közül csak 17-en érettségiztek, nekem is sikerült megkapaszkodnom. Sokat köszönhetek Margócsy Józsefnek, Németh Istvánné- nak, Lipa András és Korok- nay Gyula tanároknak, de dicséretét zenghetném az egész tanári karnak, akiket generációk ismernek. Tavalyelőtt volt az érettségi találkozónk, a 30. Örömmel láttam, hogy osztálytársaim közül mindnyájan boldogulnak, megállják az életben a helyüket. Nyíregyházára alig lehet ráismerni. A poros, gabonapiacáról, állatvásárairól híres megyeszékhely várossá lett, kikupálód- tunk. A Bujtos romantikája azonban eltűnt, a bányató már nem gyülekezete a fiatalságnak. De girbe-gurb kanyarognak még a bujt utcák — a Géza utca, Lilit utca, Szekfű utca, Ibolya i ca (a 37. alatt lakik m mindig édesanyám) roskac zó, vizes házaikkal, tava; szal-ősszel nagyon sáros \ jaikkal, meg rossz ivóvizü kel. Vajon Izsák Imre, a bt tosi király tanítja-e még gyerekeket úszni és he Böndő Marika gondol-e í ra, hogy valamikor ő volt Bujtos Aphroditéja? S Pit legalább gondolatban kerg ti-e mezítláb a labdát... ? KOVÁCS ÉVA KERAMIKUSMŰVÉSZ: . .. Hálásan köszönöm Megyénkből indultak cin . monográfiákat. Szívből gr tulálok a kezdeményezésbe az ötlethez, a megvalósítá hoz. Szabolcs-Szatmár mai él tének további gazdagításáh nagyon sok erőt és egészs get kívánok a megyei pár és állami vezetőknek... SZLÁV1K FERENC, A KÖZPONTI FIZIKAI KUTATÓ INTÉZET MŰSZAKI IGAZGATÓJA: ... Gratulálok a megyém ahhoz, hogy kezdeménye; és támogató figyelme olya; mire is kiterjed, mint a Szí lőhelyük Szabolcs-Szatm; című kötet. Köszönöm, hogy a köny’ ben a rólam készült interjr nak is helyet szorítottak. N; gyón örülnék, ha egysze Budapesten pár órára be tut nák iktatni az MTA Közpor ti Fizikai Kutató Intézeti nek megtekintését, egybekö ve egy kis beszélgetéssel.. SZILVASÁN PÁL, ASZÖVOSZ ELNÖKHELYETTESE: ... őszinte örömmel é megilletődve vettem kézbe Szülőhelyük Szabolcs-Szat már című kiadványt. Űjr Folyópart. Krutilla József tollrajza.