Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
1986. június 14. Q Naponta 1©2 perc Á háztáji „munkaidő“. Napjaink egyik legvitatottabb kérdése a főmunkaidőn kívüli tevékenység. A reálbérek csökkenése közepette ugyanis az elmúlt időszakban a dolgozók jelentős része pótlólagos keresetforrás után nézett. így természetesen megnövekedett a munkával eltöltött idő, ami már nemzetközi összehasonlításban is magas. E túlfeszített munkatempó sem tudott azonban megfelelőképpen hozzájárulni a tervcélok teljesítéséhez. Sokat dolgozunk — állapíthatjuk meg — meglehetősen alacsony hatékonysággal. I Túlóra, gmk, fusi A főmunkaidőn kívül számos lehetőség van munkavégzésre. Ilyenek egyebek között a túlórák, a mellék- foglalkozások, a szerződéses és egyéb megbízás alapján végzett munkák, a kisszervezetekben (kisvállalat, kisszövetkezet, ipari szolgáltató szakcsoport, gmk, vgmk stb.) végzett tevékenység, a fusizás és ami a legnagyobb tömegeket érinti, a mezőgazda- sági kistermelés. Ennek gyökerei még a hatvanas évekre nyúlnak vissza, ami nagyobb lendületet csak a hetvenes évek elején vett, de igazán az elmúlt tíz évben bontakozott ki. A kistermelésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság jövedelmi színvonala mintegy másfél évtizede kiegyenlítődött. Közismert, hogy mezőgazdaságunk világhírnevének elérésében jelentős szerepet játszott a kistermelés is. Itt állítják elő a terméktömeg mintegy harmadát, ami lényegében akkora volumenű, mint élelmiszer-termelésünk utóbbi években exportált hányada. Erről a terméktömegről népgazdaságunk belátható időn belül nem mondhat le. Szabolcs-Szatmár megyében a mezőgazdasági kistermelésnek az országosnál is jóval nagyobb a jelentősége, mert a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékének majdnem felét itt termelik meg. Néhány termékből különösen kiemelkedő a szerepük. A dohánynak és a zöldségféléknek, valamint a baromfinak több mint háromnegyedét a kistermelők adják. 90 százalék feletti részesedésük a rostnövények termesztésében és a szőlőtermelésben. A burgonyának, a gyümölcsnek és a sertéstenyésztés értékének több mint fele innen kerül ki. A milliók életét, életmódját befolyásoló mezőgazdasági kistermelés jobb megismerése végett a Központi Statisztikai Hivatal néhány évvel ezelőtt felmérte a háztáji és kisegítő gazdaságban végzett emberi munkát. Erről nemrégiben színvonalas elemzés jelent meg a Statisztikai Szemle című folyóiratban. (Itt most csak néhány fontosabb összefüggés felidézésére van lehetőségünk.) A hetvenes évek elejéhez képest fokozódott a kistermelésben a nem mezőgazdasági rétegek részvételének aránya, azaz a társadalmi hovatartozás már nem jellemzi az Z effajta tevékenységet. Leg-, , fontosabb változás az, "hogy í a nem fizikai: foglalkpzásúak: f. aránya ez idöalatbkétszere-'. f sére emelkedett oí ’Csökitfe'tff' szabad tehát a mezőgazda- sági kistermelést leszűkíteni a parasztságra, mert az onnan származó jövedelem, az e szférát érintő intézkedések minden réteg helyzetét befolyásolják. A kistermelésben tevékenykedők közös jellemzője a többi réteghez viszonyítva, hogy többet dolgoznak, életvitelükben a munka központi helyet foglal el. Egy évtized alatt sem változott az az alapvető helyzet, hogy a termékek előállításában az emberi munka a meghatározó. A kistermelés hatékonysága ugyan javult, de még mindig igen alacsony, ezt jól illusztrálja, hogy egy órai növénytermelési és állatgondozási munkával 1982-ben — folyó áron számítva — 30 forint termelési értéket állítottak elő, ami az állami gazdaságokban ennél hétszer, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben ötször magasabb volt. A kistermelők 1 órára jutó nettó termelési értéke mindössze 14 forintot tett ki. Az itt elérhető jövedelem tehát lényegesen elmarad a második gazdaság más ágazataiban elérhető jövedelmektől. 1 Hagyomány, kikapcsolódás A gazdaság méreteinek növekedésével nő a kistermelés hatékonysága. A nagyobb területtel rendelkezőknek ugyanis jobban van lehetőségük gépesítésre. A 2 számosállatnál nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságokban az évi bruttó termelési érték átlagosan mintegy 150 000 forint volt, amihez kereken 3300 órát használtak fel. Ez az idő 70 százalékkal több egy aktív kereső évi törvényes munkaidejénél. Az állatgondozásban felhasznált munkaidő egy- számosállatra vetítve pl. évi 876 órát tett ki, négyszeresét annak, ami a nagyüzemekben egy számosállat gondozására jutott. A mezőgazda- sági kistermelés hatékonyságára a kistermelők életkora is hatással van. Leghatékonyabban a 40—59 éves háztartásfővel rendelkező gazdaságok termelnek. Az idősebbek — más elfoglaltság híján — ráérősen, alacsony munkaintenzitással dolgoznak, tevékenységük számos eleme beleolvad a háztartási munkába. Sokan a kistermelésben végzett munkát nem is a hatékonyság alapján ítélik meg. Jelentős hányaduk számára a hagyományokhoz való ragaszkodás (sertésvágás, friss zöldség, gyümölcs, baromfi fogyasztása), másoknál az aktív pihenés, az egészséges kikapcsolódás áll az előtérben, nem elsősorban az anyagi érdekeltség. A kistermelésre fordított összes állatgondozási és növénytermelési idő négytizedét az aktív keresők, jórészt szabadságuk alatt, pihenőidejükben, a főmunkaidő előtt és után dolgozták le, valamivel többet, mint egy évtizeddel ezelőtt; Jelentős volt az - inaktív (nyugdíjas, gyesen lévő stb.) keresők munkavégzésének növekedése, részesedésük 25 százalékról 38 százalékra növekedett, az, e^tar^tak, é§;a;segítő.,«sar ládtügok elsősorban a munkavállalási lehetőségek szélesedése következtében lényegsen kevesebb munkát végeztek a háztáji és kisegítő gazdaságokban, mint korábban. Fárasztó szabad szombat A nemek szerint is változás történt a munkavégzésben. A férfiak az összes munka 55 százalékát végzik el, ami a hetvenes évek elején éppen fordítva volt. A különböző foglalkozási csoportokhoz tartozó aktív kereső férfiak átlagosan 2,7 órát dolgoztak saját gazdaságukban, többet mint tíz évvel korábban. Közülük a legtöbb időt, napi 2,9 órát a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tagok teljesítették, a többi aktív keresőnél mintegy napi fél órával többet. Náluk a saját gazdaságban ledolgozott munkaidő meghaladta a törvényes munkaidő 50 százalékát. A legnagyobb munkacsúcsban — júniusban — a termelőszövetkezetben fizikai munkát végző férfiak összmunkaideje (állandó munkahelyen, kistermelésben, háztartásban együtt) 11, a nőké 11,7 óra volt (náluk a háztartási munka hosszabbítja meg a munkaidőt), ami az évi törvényes munkaidő egy napra jutó átlagának 204, illetve 217 százaléka. A helytelen életvitel mellett minden bizonnyal a túlhajszoltság, a munkacentrikus életmód is szerepet játszik abban, hogy a középkorúak (30—60 évesek) korcsoportjában, különösen a férfiak halandósága a két évtizeddel korábbihoz képest jelentősen rosszabbodott. A mezőgazdasági kistermelésben a hétvégén sincs megállás. A felvétel adatai azt támasztják alá, hogy a kistermelők háztartásaihoz tartozók az általánossá vált szombati szabad napokat nem pihenésre fordították. A szombati munkavégzés ideje mindössze 12 százalékkal volt rövidebb, mint a többi hétköznapon, a kistermelésben végzett vasárnapi munka időtartama pedig csaknem akkora volt, mint a hétköznapokon. A szorgos munkának azonban egyre kisebb a gyümölcse, mert a kistermelés jövedelmezősége az utóbbi években romlott. Ennek egyik szembeötlő jelensége a kisüzemi sertésállomány több mint 2 év óta tartó csökkenése. A tenyésztési kedv fenntartásához igen fontos érdek fűződik, ezért az elmúlt év novemberében emelték a felvásárlási árakat, időszakosan kedvezőbbé tették a felvásárlási súlykategóriákat, ez évtől pedig csökkentették a sertéstápok árát. A mezőgazdasági kistermelésben a munkaidő már tovább nem növelhető, már csak azért sem, mert a munkába lépő korosztályok létszáma kisebb mint a nyugdíjba menőké. A holt munka felhasználásának növelése tehát elkerülhetetlen. Ezért a jelenlegitől jóval több kisgépet, fóliát, műtrágyát, növényvédő szert és különösen a fiatalabb' korosztályhoz tartozóknak megfelelő hitelt kell biztosítani. A falusi lakosság megtartásához a falusi infrastruktúra folyamatos fejlesztésére ..is szükség van,, ,, , Hajnal Béla (KSH megyei igazgatósága) , a paraszti réteg aránya. Nem Beregszászi fotóamatőr levele A Nemzeti Színház javára Beregszászról, F erenczy Imre amatőr fotóstól kapott levelet szerkesztőségünk. A képek készítője — akit a gyermeki szempár, a virág, a természet és az emberi kéz által létrehozott képződmény (tárgy) kapott meg — az itt látható négy felvételt küldte el nekünk, mégpedig azzal a kéréssel, hogy a képek közléséért járó honoráriumot utaljuk át az új Nemzeti Színház csekkszámlájára. Ferenczi Imre képeit azért is közöljük, mert szépek és azért is, hogy eleget tehessünk tiszteletre méltó kérésének. (Felső képünkön: Melegben.) Gyermekláncfű Tanulmány Szemek, virágok, tárgy Vajai tárogatók Vaján a nemzedékről nemzedékre szállnak a kuruc- hagyományok. így a helyieknek nem is hatott meglepetésként, hogy tárogató -fogadta a múzeumkertbe érkező vendégeket. A kollégíüm erkélyén Dani Attila, Dhni , Károly, Maticsák László és Szabó Árpád tárogatóján is kuruc nóták szólaltak, meg. Molnár K. KM HÉTVÉGI melléklet Kucsma
