Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
XLIII. évfolyam, 139. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1986. június 14., szombat A művészet és a képzőművészek ünnepének színhelye volt június 13-án, pénteken a Sóstói Kultúr- park kiállítási csarnoka. Itt nyílt meg az 1986-os sóstói nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótábor zárókiállítása, illetve a 10 esztendős művésztelep gyűjteményes tárlata. Itt az energiaszegény Viking! Üdítők három műszakban Bár az elmúlt napokban még jóval több volt a felhő mint a napsütés, a nyár azért már megkezdődött. Eljön hát rövidesen az idő, amikor a nagy melegben jólesik egy pár pohár hűsítő üdítő. Lesz-e belőle elég? A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyáregységében három műszakban dolgoznak. A népszerű Coca-Cola és a Sztár üdítőcsalád kerül le a gépsorokról. Az üdítőcsalád valamennyi tagja — a narancs, tonic, alma, málna és meggyízű — egyaránt kedvelt a vásárlók körében. Ezt bizonyítja az is, hogy a három műszakban palackozott 240 ezer kétdecis üdítő közel sem elég. A korábbi években literes üdítőt is forgalmazott a vállalat, de miskolci gyáregységének önállósodásával ennek végesza- kadt. Hogy a vevők kívánságait mégis teljesíteni tudják, kapcsolatot kerestek a győri és a szabadegyházi szeszipari vállalatokkal, valamint a Budapesti Likőripari Vállalattal is. Nyáron tovább fokozzák a termelést, hogy megyénk boltjain kívül Haj- dú-Biharba, valamint Borsodba is eljuthassanak a kis várdai vállalat termékei. A Nyírkémia Vállalat, Szabolcs másik nagy üdítőitalt termelő vállalata. Dolgozói már március óta a nyárra készülnek. Legnagyobb mennyiségben a Viking üdítőitalokat gyártják, de szénsavas pezsdítőitalt is szállítanak a megye boltjaiba. Ebben az évbén már folyamatosan három műszakban dolgoznak a vállalat nyírbátori üzemében, s az igények kielégítésére a későbbiekben tovább fokozzák a termelést. A nyíregyházi üzemben két műszakban dolgoznak. Havonta hatszázezer liter üdítőt szállítanak a megye településeire, melyek közül az aprófalvakra különösen nagy figyelmet fordítanak mindkét vállalatnál. A Nyírkémia a hatféle Ízesítésű Viking ital mellett az elmúlt évben energiaszegény üdítőt is a piacra küldött. A narancs, és citrom ízesítésű italokat elsősorban cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak ajánlják a gyártók. (k. é.) MA Tutaj a Tiszán? (2. oldal) Futballvita munkaidőben? (3. oldal) Rangsor (3. oldal) Kulturális melléklet (5—12. oldal) Mexikoktél (16. oldal) Berecz János ünnepi beszédével Konzervgyári szezonkezdet Megkezdték a borsó feldolgozását a Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyárában, s ez azt jelenti, ismét elérkezett a vállalat életében az évenként ismétlődő csúcsidőszak. A tavalyinál pedig jó két héttel korábban érett be a borsó, s kezdődhetett az igazi csúcs. Az első borsószállítmányok június első hetében érkeztek a vállalathoz, ám a feldolgo-- zás egykettőre abbamaradt, hiszen a gyakori esőzések megakadályozták a betakarítást. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy állnának a vállalat feldolgozó gépsorai. Sőt! A tulajdonképpeni szezon már május utolsó napjaiban kezdetét vette, ekkor gördültek be a gyárkapun az első szamócával megrakott járművek. A tervezett ötszáz tonnának jó kétharmadán már túl van a vállalat, e gyümölcs feldolgozásával tehát hamarosan végezhetnek. A szamócát egyébként teljes egészében a szabolcs-szatmá- ri gazdaságoktól kapják, akiket viszonzásképpen tekintélyes pénzösszeggel támogat a vállalat: az idén például 4 millió forintot utalt át a termelőknek földieper-telepítés- re. Megindultak az egres feldolgozásával is, ebből szintén ötszáz tonnát terveznek. Ennek feldolgozása főként a tyukodi gyár feladata, ahol három műszakban folyik a munka. A zöldségboltokban ugyan néhány napja megjelent a meggy is, a nyíregyházi gyárba viszont még csak négyszáz tonna érkezett be. A kora nyáron érő zöldségfajok közül a borsó adja a vállalat konzervgyáraiban a legtöbb munkát. A három ti- szavasvári termelőszövetkezet, a nyírtassi, a Hajdúnánási Állami Gazdaság, az ilo- natanyai tangazdaság, a hajdúdorogi termelőszövetkezet az idén mintegy hétezer tonnát ad át a vállalatnak, mely fenállása óta sosem dolgozott fel még ennyi borsót. Ez persze még csak terv, az viszont már tény, hogy a borsó egyre inkább átvándorol a Hajdú és Szabolcs határán fekvő kiváló földekre. A kora nyáron kezdődő szezon első felvonása a zöl'd- babbal zárul majd, ám szusz- szanásnyi idejük sem marad a konzervipari szakembereknek, hiszen akkorára megérkeznek a paprika-, paradicsomszállítmányok is. B. G. Kellemes kórusmuzsika fogadta a kiállítás több száz főnyi látogatóját: a nyíregyházi 4-es számú iskola énekkara köszöntötte az érdeklődőket. A kiállítás megnyitójának résztvevőit, köztük a megye és a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetőit, továbbá a Művelődési Minisztérium, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Képző- és Iparművészek Szövetségének vezető munkatársait Csernussi Endre, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettese üdvözölte. Részt vett a kiállítás megnyitóján Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Bánó- czi Gyula, a megyei tanács elnöke is. A tárlatot Berecz János, az MSZMP KB titkáBerecz János megnyitja a kiállítást. ra, megyénk országgyűlési képviselője, a 10. sóstói művésztelep védnöke nyitotta meg a következő szavakkal: Népünk a tartalmas igényli alkotásokat — Nagy öröm számomra, hogy itt, Magyarország keleti sarkában, szűkebb hazámban részt vehetek a sóstói éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep tizedik, jubileumi zárókiállításán. Az is kellemes a számomra, hogy osztozhatom önökkel az élményben, amit ez a kiállítás, ez az ünnepélyes díjkiosztás nyújt. Jó dolog ez, hogy az ország különböző tájain is ilyen rangos művészeti eseménynek lehetünk tanúi és részesei. Ez a tény is jelzi, hogy az elmúlt néhány évtized fejlődése nyomán a kultúra értékeinek Magyarországon immár nemcsak a főváros adhat otthont, hanem az ország jellegzetes tájai, városai is részt kérnek és vállalnak a művészetek pártfogásából. A művészet — Babits Mihály szavaival — az emberiség tudatra ébredése, s egyA mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság almasűrítő üzemében tart a nagy karbantartási munka, amelyre 5 millió forintot költenek. Képünk a létisztító szeparátor felújított alkatrészének beemeléséről készült. (Elek Emil felvétele) ben az emberiség egyetemes nyelve. Az ember egyre többet tud a világról a tudomány és a tapasztalat -révén, de igényli, hogy a művészet tükrébe nézve, a világ alkotó részeként felismerhesse önmagát. S a művészet által is szeretné mélyebben megérteni környezetét és a másik embert, más emberek világát. Üzenetet vár az alkotótól, az alkotó közvetítésével embertársaitól. A művészek nemcsak a kor emberének és társadalmának alkotnak, hanem fennmaradó műveik hírt visznek rólunk a jövőnek is; rajtuk keresztül és általuk ítéli meg a késői utókor mai életünket, gondolkodásunkat, emberségünket. Ezért nagy a művész feladata és felelőssége, mert alkotásával hat, befolyásol, megerősít vagy megváltoztat, épít vagy rombol — beleszól a világ sorsának alakulásába. Az igazi mű és a közönség törvényszerűen kapcsos- latba lép. „A műtárgy — ahogy Marx is felismerte — műértő és a szépség élvezetére képes közönséget alkot, ... tehát nemcsak tárgyat termel a szubjektum számára, hanem szubjektumot a tárgy számára.” Ettől a meggyőződéstől vezérelve valljuk, hogy az alkotónak mással nem pótolható szerepe van az emberek nevelésében, formálásában. Hisszük, hogy a művésznek joga van saját formanyelvét keresni, egyéni stílusát kialakítani, felfogását a maga választotta módon kifejezni, csak ahhoz nincs joga, hogy elforduljon a közönségtől, hogy céltalanul alkosson, hogy művéből hiányozzon az alkotó ember lényege: a valóságra gyakorolt hatás szándéka. A magyar képzőművészek szocializmust építő társadalomban -élnek. Döntő többségük vállalja ezt a szocialista valóságot, annak hű ábrázolására törekszik, részt vesz a jobbításért folyó küzdelemben, noha nemcsak materialisták vannak köztük, hanem más világnézetűek is. Művészetpolitikánkat a nyitottság jellemzi, célunk, hogy az alkotói szabadságot minél teljesebben megteremtsük, közösen éljük. Elveinkből fakadóan a kulturális kormányzat nem avatkozik be az alkotómunka belső folyamataiba, tiszteletben tartja a művészetek relatív autonómiáját, tisztában van azzal, hogy stílusbeli vagy ízlésbeli vitákat nem szabad, nem is lehet politikai eszközökkel, hatalmi szóval eldönteni. Arra törekszünk, hogy a megszülető művészeti alkotások sora minél sokszínűbb legyen, hogy sok érték kaphasson helyet közöttük. Természetes, hogy elsősorban a szocialista elkötelezettségű, sokakhoz érthetően szóló, magas művészi tartalommal rendelkező alkotásokat támogatjuk — sokféle .„ódon. De teret adunk minden olyan műnek, amely a humanizmus egyetemes eszményeinek a jegyében fogant. Népünk fogékony a művészetek értékei iránt, igényli a maradandó élményeket nyújtó, katar^ikus hatású, vagy a tartalmasán, igényesen szórakoztató alkotásokat. Eredményeinkkel azonban nem vagyunk elégedettek; feladatunknak tartjuk gondoskodni arról, hogy a jó művek minél szélesebb közönségrétegekhez jussanak el. Művészetpolitikánk egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók köre tágabbá váljék, s ennek valóra váltásában az oktatásnak, a köz- művelődésnek, a művészet- propagandának és a kritikának egyaránt megvan a maga szerepe. A művelődéspolitika intézményei, képviselői tisztában vannak azzal, hogy népünk kulturális szintjének emelése nélkül alapvető társadalmi és gazdasági céljaink nem válthatók valóra. Napjainkban jelentősen megnövekedett a sokat emlegetett „emberi tényező” jelentősége. Társadalmunk műveltségbeli gyarapítása pedig elképzelhetetlen a művészetek ember- és valóságismeretet nyújtó, öntudatra ébresztő, a humánus érté- kek-vívmányok melletti kiállásra mozgósító hatása nélkül. Ezt semmi más nem helyettesítheti. A mostani kiállítás — de, jubileum lévén, talán megengedhető, ha azt mondom, az alkotótelep teljes tízéves termése — bizonyítja, hogy itt Sóstófürdőn elhivatott művészek egymást erősítő, kölcsönösen megtermékenyítő, a művészet küldetését híven szolgáló munkálkodása folyik. Az itt készült érmék és kisplasztitkák, mint csepp a tengert, mint epigramma a költői hitvallást, magukba foglalják és megmutatják mindazokat az emberi értékeket, amelyeket a művé(Folytatás a 4. oldr.lcn) Megnyílt a sóstói művésztelep tárlata Szamóca, egres, meggy a gyártósorokon
