Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. május 14. A felújított mátészalkai könyvtár épülete. (Baján Erzsébet tel vétele.? Eredmények és gondok a város iparában Minőségi változásokat — mielőbb Diáknapok Az Esze Tamás Gimná ziumban április 24—25-én rendezték meg a diáknapo­kat. E kétnapos program során a résztvevőket gazdag hangulatos rendezvények várták. A hagyományos programokat a tudományos diákkonferencia gazdagítot­ta, amelyet a környező és a saját középiskolák diákjai számára rendeztek meg. A nyírbátori, a fehérgyarmati, a vásárosnaményi, és a hely­beli szakközépiskola diákjai küldték be pályamunkáikat, neveztek be zenei, képző- művészeti alkotásokkal. A kimagasló pályamunkákat bemutatták illetve felolvas­ták. Sikeres volt még a nonstop vetélkedő, az Esze-paródisták humoros előadása, amely a diáknapok záróműsoraként szerepelt. (v. á.) Rendelet az állattartásról A városi tanács a közel­múltban tanácsrendeletet fo­gadott el a város területén való állattartásról. Szükség volt erre, mert a gyorsan fejlődő város lakosságának jó közérzete megkívánja a pontos szabályozást. Fi­gyelembe veszi a rendelet, a tavaly jóváhagyott általános rendezési terv előírásait, számol a fejlesztési tervek­kel. A rendelet előkészítői felmérték az állattartásra szolgáló épületek minőségét, a trágya és a trágyatárolás egészségügyi követelmé­nyeit. Ugyanakkor, számos indokolatlan tilalmat fel­old, illetve enyhít a rendel­kezés. Célja, hogy az állam­polgárok közül minél töb­ben tarthassanak állatokat, és hogy csak ott legyenek korlátozások, ahol ez okvet­len szükségesek. A tanácsrendelet a városi tanács hirdetőtábláján min­den érdeklődő számára meg­tekinthető. Az oldalt összeállította BARTHA GÁBOR Röviden 68 családi ház építésére al­kalmas telek tereprendezése fejeződik be a napokban a Jármi úton. Megkezdődött az ivóvíz- és a villanyhálózat építése. Épül a majálispark. A Felszabadulási lakótelep mel­letti erdőparkban négy köz­kutat készítettek el. Megkez­dődött az erdőpark útjainak és játszótereinek kialakítása is. A jelentős részben társa­dalmi munkával kialakítandó park területén eddig 16 vál­lalat kért és kap, remélhető­en már 1987-ben vállalati majálisokra, brigádösszejöve­telekre alkalmas területet. Közvetlenül befejezés előtt áll a Széchenyi utca csatorna- hálózatának építése. Közlekedőknek. A Zalka Máté utcai lakásépítés miatt az utcát le kellett zárni. A lezárt útsza­kasz most újra használható. Nagy ütemben folynak és rövi­desen befejeződnek a helyreállí­tási munkálatok is. A Tiszta, birágos Mátészal­káért mozgalom híre, hogy a város három körzetében 5—6 szemétgyűjtő konténert meg­töltő szemétmennyiséget, ház­tartási hulladékot szállított el a közelmúltban a költség- vetési üzem. A tervek szerint ősszel hasonló akciót szervez a Hazafias Népfront, a Vörös- kereszt és a városi tanács. A városi gázhálózat építé­se forgalomkorlátozásokat tett szükségessé az Eötvös, a Móricz Zsigmond és a Szov­jet Hősök utcában, illetve út­ján. Az építők a lakosság megértését kérik. Játékos ballagás Nem tetszik hogy egyre több panasz érkezik a tanácshoz, de a szerkesztősé­günkhöz is szemétügyben. Sok millió forintjába került a város­nak a korszerű szeméttelep ki­alakítása, illetve építése. A telep még mátészalkai viszonylatban is jó úton és könnyen, hamar elérhető. Ez sem elég. A kényel­mesebbek ragaszkodnak a meg­szokotthoz. Az Ópályi üti volt szeméttelepre hordják a hulla­dékot. Üjabban nemcsak magá­nosok, hanem kilométert megta­karítani kívánó vállalati gépko­csivezetők is. Alig hisszük, hogy ezek a megtakarított kilométerek a vállalatok hasznát jelentenék. Egészségügyi szakemberek vé­leménye, hogy ez a „zug” sze- méttelepecske nemcsak a szem­nek kellemetlen. Egészségügyi ártalmai is vannak. A panaszok egyre gyakoribbak, de szinte so­hasem tartalmaznak konkrét té­nyeket. Büntetni lehetne, de té­nyek ismerete nélkül szinte le­hetetlen. A tetten érésre ritkán kerülhet sor. Nem tehetünk hát mást. E jegyzetben sürgetjük a konkrét bejelentéseket, és apel­lálunk az emberek jóérzésére. Különben az Ópályi útról írtunk, de aki a város környékén sétál, számtalan ilyen alkalmi szemét­lerakodó helyet talál. Érdemes lenne jobban vigyázni arra, ami a miénk. Művelődő vasutasok Tájékoztató, aszmecserm Idősek parlamentje Képünkön: több felszólaló — köztük Sándor András — nemcsak bírált, hanem konk­rét javaslatokat is tett. (Csi- ky Antal felvétele) A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága a szakmaközi bizottság, valamint a városi pártbizottság és a tanács parlamentet szervezett a vá­ros nyugdíjasainak. Meghí­vott szakemberek tartottak tájékoztatót a VII. ötéves terv időszakában várható nyugdíjkedvezményekről, tájékoztatót hallhattak az idős emberek a város hely­zetéről, a közeljövő terveiről. Mit ér egy ilyen vállalko­zás? Már az első pillanatok­ban nyilvánvalóvá vált, hogy valós igényeket szolgál. 170 nyugdíjas ment el a beszél­getésre. Meghallgatták az előadásokat, és hogy figyel­tek is mindarra, amit hallot­tak azt bizonyítja a húsz hozzászólás. Elhangzott az, hogy hasonló rendezvény Má­tészalkán még sohasem volt. Szó esett személyes gondok­ról, de arról is, hogy a nyug­díjasok részére is lehetősé­get kellene teremteni a ked­vezményes lakásépítéshez. Szó esett az alacsony nyug­díjasok rosszabbodó életkö­rülményeiről, de szinte vala­mennyi felszólalásban város- politikai kérdésekről is. Egyik tanulsága a beszélgetésnek, hogy a városban élő nyugdí­jasaink is gazdagok életünket jobbá tehető szándékokkal, szenvedélyekkel. És ha alka­lom adódik rá, a város is gazdagabb lehet észrevétele­ikkel, javaslataikkal. Volt .olyan felszólaló, aki csak a tájékoztatást dicsérte, és annak gyakoriságát sür­gette, de olyan is, aki vala­milyen nyugdíjas szakszerve­zet létrehozását és egy min­dennapi találkozás lehetősé­gét biztosító klub szervezését kérte. Nyugdíjas emberek beszélgettek, tehát természe­tes, hogy szó volt a mai fia­talokról, szó a történelemről, de a közeli jövőről is. ‘Min­dent összefoglalva elmond­ható, hogy sikeres és jó ta­lálkozó volt ez a rendhagyó parlament, amelyhez hason­lót többen is sürgettek. Ta­lán igazuk is van. Nemcsak a meghívottak nyertek a tá­jékoztatással, hanem a szer­vezők is azzal, amit nyugdí­jasaink magukról és a világ­ról elmondtak ebben a jó hangulatú vitában. IP Visszatérő szép tavaszi ünnep volt Máté- 9 szálkán is május 10- én. Néhányszor leírtuk már, hogy diákváros is Má­tészalka. Tudom, hogy ma­napság ballag már a böl- csődés, az óvodás, az álta­lános iskolás is, de a kö­zépiskolásaink búcsúztató ünnepe más. Ha egyszer fő­iskolánk lesz, akkor talán majd azt mondjuk, hogy az az igazi, de akár így, akár úgy a tizennyolc évesek fel­nőtté érése a legnagyobb. Viháncolós, még gyerme­ket idéző a készülődés, pél­dául a gimnazisták balla­gási főpróbája, a hivata­los program előtt egy nap­pal rendezett „babanap", mókákkal és maskarák­kal, ötletekéi és renge­teg jókedvvel, a gyermek­kortól búcsúzás szorongá­sa, minden középiskolá­sunknak a másnap, a hiva­talos búcsú. Mintha le­vegővel szívta volna magát tele egy élő szer­vezet, úgy nőtt meg ezen a napon a város. A mi váro­sunk is. Aki járta az utcá­kat, találkozott a szülők­kel, nagyszülőkkel, virá­got szorongató rokonok­kal, fejkendős öreg néni­vel, csizmás öreg bácsi­val, az autón érkező szü­lőkkel, munkásokkal, a va­lahol valamiképpen gyer­mekükért dolgozó édes­anyákkal és édesapákkal. Az elcsodálkozott hogy hányféle helyről ' seregle­nek össze itt a városban a tanuló fiataljaink. Nagy- ranött ez a világ, felnőtté érik, ahogyan a gyermeke­ink is azzá érnek. Mit tehetnénk ehhez? A sportból kölcsönözve a biztatást, azt, hogy szép volt fiúk, szép volt lá­nyok. Szivünk szerint azt, hogy valamennyiőjüknek legyen szép az élet. Manapság nem szokatlan, ha egy baráti társaságban is gazdasági, közgazdasági kér­dések körül folyik a vita. Társadalmi kérdéssé lett, ho­gyan állunk. Április 24-én az MSZMP városi bizottsága gazdasági vezetők és párttit­károk részére tartott aktíva­értekezletet. Az intenzív gaz­dálkodás kibontakoztatásá­nak és a vállalati szervezetek korszerűsítésének, a város iparára váró feladatok gond­jairól Kanyó László, a váro­si pártbizottság titkára tar­tott előadást. Néhány megál­lapítás: A termelési érték növeke­dése öt év alatt 18,5 száza­lékkal nőtt. Nagyságrendje ma négy és fél milliárd fo­rint. A város és a környék lakossága is érzi, hogy az ipari üzemek enyhítettek a foglalkoztatási gondokon, so­kat tettek a lakosság jöve­delmének növeléséért. A fog­lalkoztatottak száma öt év alatt 7,2 százalékkal nőtt, a jövedelmek 41 százalékkal emelkedtek. A jelenlegi kere­setszínvonal 64 ezer 257 fo­rint. Egyre szorítóbb gon­dunk, hogy a városban lévő gyáregységek keresetszínvo­nala nem közelített a városi keresetszínvonalakhoz. A je­lentősebb 11 ipari üzemből 8 gyáregység. Ezek technikai, technológiai színvonala elté­rő, de általában alacsony szintű. A gépek nettó-bruttó értékaránya 50 százalék alatt van. Csökken az állóeszközök és a gépek értéke. Mindez, jóllehet az üzemeknek sike­rült kialakítaniok törzsgár­dáikat, és a gyáregységek is egyre nagyobb nagyságren­dekkel szolgálnak a vállalati összteljesítményekhez, egy­fajta kiszolgáltatottságot je­lent. A nehézségeknek ellent­mondani látszik, hogy az ex­port az utóbbi öt évben meg­duplázódott, hogy az összter­mék 14 százalékát exportra termelik a vállalatok, ennek 67 százalékát tőkés országok­ba szállítják. A foglalkoztatottak száma 7100. 46,3 százalékuk szak­munkás, de a javuló minőség mellett továbbra is hiányoz­nak a közgazdasági és mű­szaki végzettségű szakembe­rek. A következő időszak feladata a foglalkoztatás bő­vítése lesz. Nyolc százalék­kal javult az üzemek terme­lékenysége, erősödött a mun­kafegyelem, de gondok jelent­keznek a munkaidőalap ki­használásában. Sok a tört­napi hiányzás, a szeszes ital fogyasztásából eredő fegyel­mezetlenség. Gondot jelent, hogy rom­lott a vállalati jövedelmező­ség. Ez megmutatkozik pél­dául a részesedési alap csök­kenésében. Korlátozottak a fejlesztési lehetőségek, alig csökkent a fajlagos anyag- szükséglet, nőtt az energia költsége. Ezek szervezési gondokat vetnek fel. Vannak ugyan jó példák, de a felmé­rések szerint kevés a gazdál­kodás egészét átfogó szerve­zési munka, kevés helyen al­kalmaznak külső szakembe­reket, használnak a termelés irányításában számítógépe­ket. Nemcsak az előadásból, ha­nem a vitákból is kiderült, hogy a vállalati, üzemi szer­vezetek korszerűsítése nem megfelelő, hogy az utóbbi években a belső irányítási rendszerek sem változtak á megfelelő mértékben. Ennek egyik oka, hogy a döntési ha­táskörök jelenleg is nagymér­tékben centralizáltak. A ve­zetés közbeeső szintjein hi­ányzik a szükséges önálló­ság. Ebből adódnak a feladatok is. Fejleszteni kell az irányí­tást, nagyobb önállóságot kell biztosítani a gyáregységek­nek is. Mátészalkán az ipar szere­pe ma már meghatározó. Te­kintélyt parancsolnak az egyes gyárak, üzemek áltál elért eredmények is. Nem vészharang kongatása, ha a vitában, mint ahogy az elő­adásban is a gondokról esett több szó. Figyelembe véve az utóbbi másfél évtized, és a legutóbbi öt év eredményeit, nincs szégyenkezni valónk, de a további sikerekhez még mindenkinek sokat kell ten­nie. A munkásnak éppen úgy, mint a termelés irányí­tóinak. A feladatok ugyanis egyre nőnek. A piac egyre igényesebb, a minőség és a pontosság egyre nagyobb kö­vetelmény. Megfelelni ezek­nek a követelményeknek lét­kérdés. Mátészalkán a MÁV vas­úti csomópont művelődési bizottsága megtárgyalta az elmúlt öt év alatt végzett közművelődési munkáját. Né­hány érdekes adat vasutasa­inkról. 1983-ban 1281-en, 1984- ben 1284-en, 85-ben 1294-en dolgoztak a csomó­ponton. A létszám alig nőtt, ezen belül viszont nőtt a fia­talok és a nődolgozók ará­nya. 1983-ban mindössze 14, 1985- ben már 22, egyetemet vagy főiskolát végzett dol­gozójuk volt. Jelentősen emelkedett a középiskolát, mérsékelten az általános is­kolát végzettek aránya. Ez­zel arányosan csökkent azok­nak a száma, akik mindössze az általános iskola 1—7. osz­tályát végezték el. Lényegé­ben 83 óta változatlan az ír­ni, olvasni sem tudók száma. Mindössze 15-en vannak. Néhány mondat az okta­tásról. Két évvel ezelőtt még négyen, 1984-ben ketten vál­lalkoztak arra, hogy a dolgo­zók iskolájában fejezik be általános iskolai tanulmá­nyaikat. 1985-ben már nem volt jelentkező. Folyamato­san csökken a középiskolát végzők, emelkedik viszont az egyetemre vagy főiskolákra járók száma. A szakmai ok­tatásban részt vevők száma, bár valamelyest csökkent, lé­nyegében változatlan. 723-an tanulnák ebben a formában. Csökken a tanfolyamokon részt vevők és ott vizsgázók aránya is, nő viszont a poli­tikai képzésben részt vevők száma.

Next

/
Thumbnails
Contents