Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

1986. május 14.

Kelet-Magyarország

3

>

Válogatás a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből

ínyencek ételéhez — Székelyből

Tudja-e, hogy...

Spárga, zsinórban

... a szocialista ipar termelési volumene az év első három hónapjában 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A létszám valamelyest csökkent, így a termelékenység mérsékelten javult. A megfigyelt 86 iparvállalat és szövetkezet fele a korábbinál több mint tizedével ki- sdbb termelést ért el, 18 viszont ötödével többet. A 38 nehézipari egység közül 20, a 29 könnyűipari vállalatból (szövetkezetből) 19- nek a termelése maradt el az előző év hasonló időszakától. Az élelmiszeripar eredményes három hónapot tudhat maga mögött.

... a megyei székhelyű szocialista ipar saját termeléséből történő értékesítése meghaladta a 4,9 milliárd forintot, ami 2,2 százalékkal magasabb a korábbinál.

... a külkereskedelem közel tizedével növelte átvételét, aminek háromnegyede közvetlen export célú volt. A külföldi vevőknek a nehéz- és élelmiszeripar — folyóáron — erőteljesen növelte, míg a könnyűipar felével csökkentette az átadását.

... a kivitelező építőiparban a saját építési-szerelési tevékenység volumene ugyan egyharmadával nőtt, de a két évvel korábbinak így is csak nyolctizede. A létszámcsökkenés — elsősorban a fizikai állományban — tovább folytatódott.

... a késői kitavaszodás ellenére a mezőgazdasági munkák az előző évinél jobban haladtak. Növekszik a kukorica vetésterülete, cukorrépát az előző évihez hasonló, napraforgót mintegy 900 ha-ral nagyobb területen termelnek. A burgonya területe tovább csökkent.

... a nagyüzemi árugyümölcsösök selejtezésére kevesebb a kivágásiengedélykérelem.

... a megye szarvasmarha-állománya mintegy kilenctizedé az előző évinek. A tehénállomány a termelőszövetkezetekben csökkent a legnagyobb mértékben.

... a sertésállomány csökkenése megállt, az állomány 0,4 százalékkal nőtt, de a

kisüzemekben kevesebb kocát tartanak, mint egy évvel ezelőtt.

... a foglalkoztatottak száma 1986. I. negyedévében tovább csökkent, főleg a kereskedelemben és az építőiparban. A havi átlagbérek és átlagkeresetek növekedési üteme az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a mező- gazdaság szövetkezeti

szektorában magasabb volt az előző év azonos időszakánál!

... a lakosság készpénz- bevételei 9,1 százalékkal haladták meg a bázis idősza-' két, ezen belül a bér és bérjellegű bevételek gyorsabban (10,2 százalékkal) nőttek, és a készpénzbevétel 45 százalékát tették ki,

... a lakosság betétállománya a hiteleket meghaladó mértékben emelkedett, és március végén mintegy 9,2 millárd forint volt, így a betét—hitel arány valamelyest javult. A betétnövekedés azonban kisebb volt az előző év azonos időszakáénál.

... a kereskedelmi forgalom az I. negyedévben meg- ladadta az 5 milliárd forintot. volumene 3,7 százalékkal bővült.

'. . . az idényáras cikkek piaci felhozatala általában meghaladta az előző év azonos időszakát, ennék ellenére az árak nem tükrözték a nagyobb árukínálatot. Különösen drága volt a zöldség, amelynek ára másfélszerese volt az 1985.

I. negyedévinek.

... ruházati cikkek forgalma — a kedvező időjárás ellenére — csökkent. A lakosság visszafogottabb vásárlásait befolyásolta az olcsóbb termékek hiányos választéka, a cipők magas ára.

... a hitelleveles eladások túlnyomó részét továbbra is a tartós fogyasztási cikkek .képezték. Mérsékelt növekedés figyelhető meg azonban a háztartási és lakástextíliák hitelleveles értékesítésénél.

... a kiskereskedelmi hálózatban az egy évvel korábbihoz képest a .boltok száma 39-cel nőtt, a vendéglátóhelyeké 25-tel csökkent.

.Ettek már önök spárgát' Akár igen, akár nem, környékünkön hamarább gondol e szó hallatán mindenki a kötözés eszközére, mint az ínyencek ételének) alapanyagára. Műveletlennek egyáltalán nem nevezhető ismerősöm már kóstolta — igaz, messze Prága városában — és azt hitte, valami hüvelyes növény termését eszi. Pedig itthon, Szatmáron és Nyíren egyaránt láthatta vad változatát, amely egyszerűen nyál- árnyék névre hallgat. Zöld, fátyolos hajtását pedig akárki fogta már kezében, amikor két szál rózsához „zöld" gyanánt adta a virágárus.

— Nem győzzük szedni — mondta Vitéz Ferenc, a ra- mocsaházi termelőszövetkezet főmérnöke. 14 hektáros táblájuk a „négyes" út mellett fekszik, mégsem tartanak attól, hogy meglopják. — Három esztendővel ezelőtt telepítette még a székelyi tsz az egyesülés előtt. Ügy örököltük. De nem jártunk rosz- szul vele. Húsz-harmincezer forint tiszta haszon jön hektáronként, Igaz, hogy rengeteg munkát ad. Mi nem is győzzük szedni. Jönnek a szomszédos helységekből, most például nyírgyulaji asz- szonyok álltak bele. Busszal hozzuk, visszük őket. Egy hónapig tart a szedési szezon. Ilyenkor nincs megállás. A sípok szinte szemmel láthatólag nőnek, és igen hamar elérnek, és akkor már semmire sem használhatók.

Leguggolva vesszük szemügyre, mi is az, amit spárgasípnak hívnak. Kétujjnyi tömzsi hajtások törnek elő a földből, száruk halványzöld. Érintésre elpattan, olyan zsenge. Nyersen ropogtatjuk. Finomabb, mint a diónyi karalábé. Ha tovább növekedne, akkor már karcsúsodna

A spárgaszedő vonal.

a z üzem főmérnöke beront az igazgató dolgozószobájába. Kezében szorongat valamit: egy plasztilinra emlékeztető anyag jókora anyag jókora darabkáját.

— Igazgató elvtárs! . — kiáltja lelkesen. — Gratulálok! A kísérlet nagyszerűen sikerült! íme... ezt kaptuk!

Az igazgató kissé félrehúzódik.

— Hm... — hümmög bizonytalanul — valóban ... ez. De mi ez?

— Eddig még nem sikerült kideríteni. De folytatjuk a kutatást.

— Hm ... — mintha csillogna ...

— Csak a fény esik rá. Sötétben pedig foszforesz- kál.

— És fennmarad a víz felszínén? — tudakolja az igazgató.

— fennmarad.

— Zsugorodik?

— Egyelőre nem állapítottuk meg.

Az igazgató bólint, és elgondolkodik.

LEONARD WALLICHT:

Antianjag

— Texipexythez hasonlít.

— Aligha. A texipexyt füst nélkül ég. Ez pedig szörnyen kormoz.

— És alacsony hőmérsékleten hogyan viselkedik?

— Recseg.

— Ebben az esetben pixi- fixon.

— Dehogy, igazgató elvtárs! Ha pixifixon volna, akkor már régen a levegőbe repültünk volna!

Az igazgató mindenesetre még távolabb húzódik.

— No és szeszben oldódik?

— De még mennyire!

— No és?

— Megjárja ... meg lehet inni.

— Akkor ez fixitoxon.

— Eleinte mi is így gondőltük. A fixitoxon azonban intenzíven lélegzik.

— És ez?

— Nem lélegzik.

Az igazgató haragra gerjed.

— Akkor hát végeredményben mit állítottak elő? A patkányok felfalják?

— Felfalják, de megdög- lenek tőle.

— És a legyek?

— A legyeknek nem árt.

— Ebben az esetben nem más. mint klexiloxon-dup- lex.

— Akkor már inkább le- xiklapson-triplex. A klexi- loxon ugyanis habzik.

— A lexiklapson viszont elpárolog.

— Akkor talán klepixon.

— Vagy talán anti- anyag ..: — Az igazgató magában motyog. Ez azt jelenti, hogy komoly döntésre készül. — Hát nem, főmérnök elvtárs — jelenti ki végül —, fene vigye ezt a választékbővítést! Holnaptól kezdve újra ablakgittet fogunk gyártani...

és fásodna, de ezt nem engedi az a hatvan asszony, aki csatárláncba fejlődve hajladozik és szedi ládába a zöld csemegét. Egy pillanatra megállnak, és derekukat egyenzsinórban, friss legalább egy .hónapig.

Vajon tényleg nincs senki, aki megismertetné a fogyasztóközönséggel a legkényesebb gyomrúak ínyencségét? TeSorba rakva, szállításra készen.

getve válaszolnak a kérdésre: ettek-e már belőle?

—• Én meg nem kóstolnám ezt a zöld gazt — mondja egyikük.

— Tojással rántottam ki, mint a gombát — ismerteti saját receptjét Gergely Sán- dorné.

— Csak párolni kell. mint a zöldbabot — véli Lucza Sándorné. Aztán összevitatkoznak, hogyan és miként kell hát.

Annyi biztos, hogy ők öt forintot kapnak kilójáért és ezért ugyancsak megéri.

A szedők tovább haladnak, mi Vitéz Ferenccel tovább latolgatjuk az ínyencfalat sorsát.

— Egyelőre a hűtőipar veszi meg, pontosabban mi szállítjuk oda nekik. És menni kell vele nagyon sűrven. Hamar fonnyad.

— Nincs érdeklődés a primőrök piacán?

— A nyíregyházi vendéglátónak vittünk, csak úgy, díjmentesen belőle, kipróbálásra. Nem arattunk vele sikert. Nyugátra nagyon viszik, és az biztos piac. Itthon be kellene vezetni valahogyan.

Tegyük hozzá szavaihoz, hogy tényleg nem ártana, mert ilyen stabil primőr növény kevés van. Nem egyszerre érik ugyanis, mint a legtöbb főzelékféle, hanem

Vitéz Ferenc, kezében friss hajtással.

egy

rém belőle elegendő Székely határában, és másutt is nagyszerűen el lenne. Csak telepítés kérdése.

Esik Sándor

Gellért György fordítása

• □ Herbária termékbemutatót rendeznek május 14-én délelőtt 11 órától Nyíregyházán a KPVDSZ Művelődési Házban. A gyógykozmetiku- mok, fűszerek, teakeverékek bemutatásán túl, készítési módjukről" és 1'eLhasznáiá- sukról a Herbária képviselője tart előadást.

* Kedvezményes üdültetést

szervez az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szervezete a tagság gyermekeinek, június 5—18- ig Balatonbogláron. A sérült gyermekek felügyeletét gyógypedagógusok látják el. Az üdültetést az újonnan belépő tagok

f

yerm'ekei Ls igénybe vehetik.

rdeidödiU május 16-ig reggel a- tól délután 16 óráig lehet Nyíregyházán .a Szarvas u. 10—12. szám alatti kisegítő iskolában.

Szélháms

T

alán sokan olvasták korábbi lapunkban azt a tudósítást, amely egy almával üzérkedő asszony, hét tsz, egy állami gazdaság és 18 magántermelő furcsa üzleti kapcsolatáról, 17 milliós almaüzletről szólt, s talán sokakban maradt megválaszolatlanul néhány kérdés. Olyan is, hogy miért kell bántani egy ügyes, p nehéz helyzetben lévőkön segítő asszonyt, de olyan is, aki ellenkezőjére kíváncsi: meddig lehet még hasznot húzni a nehéz helyzetben lévőkből, meddig lehet még meglovagolni, hogy nem sikerült megtalálni a termelőtől a fogyasztóig vezető legrövidebb utat?

Felvetődhet természetesen más kérdés is: vajon megéri-e tíz-húsz fillérért otthagyni a régi partnereket, vajon nem azok a hibásak, akik nem teremtettek piacot a valaha Szabolcs aranyának tartott almának, vajon egyáltalán igaz-e, hogy olyan rossz volt a piac? Nem volt szó róla az írásban, de az akkor lejátszó- d»tt események közé tartozott, hogy a TSZKER- nek egy ötezer tonnás nyugati léalmaexportra nyílt lehetősége. A megyében hozzáláttak az ilyen minőségű gyümölcs felvásárlásához, de csak négyezer tonna jött össze, Jene Sándorné — az Írás főszereplője volt — pedig ezután lépett akcióba, s egy-két nap alatt összevásárolt ezer tonna léalmát, amit még szállítani sem kellett a tsz-eknek, helybe jött érte a kamion, vagy ömlesztve pakolhatták a vagonokba.

Nekünk szabolcs-szat- máriaknak sokszor állt abban az időben kesernyésen a szánk, hogy itt fitymálva veszik át olcsón az almát, másutt pedig drága pénzen kél el. , Okára a tudósítás is választ adott: nem szabad engedni, hogy valaki, valakik közbeékelődjenek, hiszen akiknek Jenesné az almát adta, többnyire nagykereskedelmi vállalatok voltak, s őket a nagy apparátussal rendelkező közös gazdaságok is megtalálhatták volna, ha egy asszony egyedül képes volt erre.

A sors különös fintora, hogy Jenesnét sokan jótevőnek tartják, mert egyáltalán almát vett, olykor néhány fillérrel többet is fizetett, mint az itteni felvásárlószervek, ám ez a jóság csak azok szemében az, akik helyett Jenesné vett, vagy eladott, természetesen azért, mert neki százezreket hozott.

A

Jenesnéhez hasonló mentalitású emberek bizonyára sok hasznot hajtanának egy tsz-nek, egy állami gazdaságnak, hiszen ha alkalmazottuk lett volna, akkor is megtalálja a piacot, ám ő inkább szélhámosságra adta fejét, nem fizetésért, hanem nagy pénzért „dolgozott”. Jó volna, ha szabadulása után ő, addig a hozzá hasonlóak nem találnának partnert maguknak.

Balogh József

KONTÉNERREL

tiszavasvAriból

A MEZŐGÉP tiszavasvári gyáregységében rendszeressé vált a konténeres szállítás. A partnerek között az Egri Fi- nomszerelvényáru-gyár éppúgy megtalálható, mint több fővárosi üzem. Legutóbb légtisztítóhoz szükséges alkat- részck és különböző öntvények kerültek, a konténerekbe, majd a Volán teherautóira.