Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

1986. május 13, KeLet-Magyarország 7-----------------------------------------------------------------\ Konzervipari feldolgozhatóság Meggy, szilva és alma A gyümölcsfajták minőségi vizsgálata nélkülözhetetlen in­formációt ad a konzervipari feldolgozhatóság szempontjá­ból. A gyümölcsök feldolgozása még nem tart ott, hogy bizo­nyos fajtákra specializálódjon. Mindenképpen követésre mél­tó az a kezdeményezés, amely az újfehértói kutatók és a Nyíregyházi Konzervgyár részéről történt. A nemesite­ket érdekli a fajták feldolgoz­hatósága. Reméljük nem kell sokat várni arra, hogy az álta­lunk megfogalmazott minőségi tulajdonságokkal rendelkező nyersanyagfajták érkezzenek gyárunkba. A legnagyobb volumenű a meggyfajtakísérletek kvanti­tatív vizsgálata volt. A kész termékekre előírt minőségi kö­vetelményeket legjobban ki­elégítő fajták, kiónok: kései újfehértói, K3, K. SZ, érdi ju­bileum, meteor korai, Pándi I. H fürtös, D 376, M 112, érdi bőtermő, alsóbaduri. A szemnagyság szempontjá­ból tetszetősebb a nagyobb át­mérőjű gyümölcs. Szemnagy­ság 19,02—24,2 mm között van a 24 fajtánál, illetve klánnál. A legkisebb a szemnagyság a sárándi fajtánál, a legnagyobb 24,2 mm az átlagos gyümölcs­átmérő. A magozógép minőségi működése szempontjából ez a méretintervallum megfelelő. A felhasználható hűsállomány szempontjából a rangsorban az első három a legjobb. Az 1000 magsúly 229—803 g között van. Legkedvezőbb a gyártási veszteség szempontjából K-, érdi jubileum, meteor korai. Hangsúlyozva, hogy a K:J és az érdi jubileumnál a kis mag­súlyhoz nagyobb húsállomány társul, igy a konzervgyári fel­dolgozhatóság veszteség szem­pontjából ez a két fajta a leg­kedvezőbb. ________________________ Cukortartalom szempontjá­ból 9,23 százalék—13,76 százalék között helyezkedtek el a faj­ták. Legalacsonyabb a meteor korai. A fajták, illetve kiónok közül 3 kiemelkedően jó: H fürtös újfehértói, érdi jubile­um, D 376. A vizsgált 8 szilvafajta közül a Grand Prise 90 százalékos Sarka virusfertőzöttséget mu­tatott. Nagymértékű mézgáso- dás miatt kizártuk a konzerv­ipari feldolgozhatóság szem­pontjától. A minőségvizsgála­tok kiterjedtek a szemnagy­ság, magátmérő 50 szem súlya, ezermagsúly, refrakció, sav- tartalom, cukortartalom, ma- gozhatóság, húskeménység, héjszilárdság,, szín méréseire. A befőtt és pudingszilva gyártására jó minőséget, tet­szetős külső megjelenést kap­tunk a Stanlay-nal. savtartal­ma 0,77 a legideálisabb. Ref- rakciószázalékra kiemelkedő az olaszkék fajta 16,7 százalék­kal. Cukortartalom a beszter­ceinél (10,47 százalék) a leg­magasabb. Sav/cukor arány szempontjából vezet a besztef- cei. Mag-hús arány kedvezően a legjobb a Cacanska Najbolja. A hússzázalék a legmagasabb, a magszázalék a legalacso­nyabb értéket adta 100 szem átlagában. Az ipari célra is javasolható almafajták vizsgálata során 7 fajta, illetve begyűjtött hibrid került laboratóriumi kísérletre. A lényerés szempontjából a legjobb a Delkon 70,5 százalé­kos lékihozatallal. Az eddig ál­talunk vizsgált fajták közül is kiemelkedik, perspektivikus az 5—1—11—157 b begyűjtött hib­rid 69,5 százalékos lékihozatal- lal. Az 5—1—11—157 b begyűj­tött klón több vizsgált paramé­tere is jó eredményt adott. Tóth Tibor Nyírség Konzervipari Vállalat Pályázati felhívás A téma: a takarékosság A magyar takarékpénztári te­vékenység megalapítója, Fáy András születésének 200. évfor­dulója tiszteletére az Országos Taikarékpénztár a Magyar Köz- gazdasági Társasággal közösen pályázatot hirdet. Pályázni lehet olyan pénzügy­politikai témákkal, amelyek a hatékonyabb gazdálkodást szol­gálják, ill. amelyek a lakossági megtakarítások újszerű haszno­sítására. az aktívabb tőkemoz­gás elősegítésére, vagy új taka­rékpénztári betéteiülellyezési lehe­tőségek felkutatására és kidol­gozására irányulnak. A pályázatra javasolt témák között szerepe’.: a penzfe'lihalm<o- zás, a pénzmegtakarítások szere­pe a gazdaságtfedlesztésbeni, a struktúraváltás gyorsításában, az antiinflációs politika és az egyé­ni takarékosság; A lakossági megtakarításokra ható tényezők hazánk jélenlegi gazdasági kö­rülményei között: A jövedelem és vagyoni differenciálódás, va­lamint a lakossági megtakarítá­sok és hitelfelvételek kölcsönha­tásai; A betét- és hitelkamat-po­litika tapasztalatai hazánkban ; A továbbfejlesztés célszerű útjai és irányai; A kötvény- és egyéb értékpapínformák szerepe a pénzmegtakarítások mobilizálá­sában; A pénzintézeti munka egyszerűsítésének, ésszerűsíté­sének és a munkaszervezés javí­tásának útjai és ezek hatása a lakossági ügyintézés gyorsításá­ra. az adminisztráció csökkenté­sére; A tanácsi pénzellátás kér­dései. jövőbeni elgondolások. Pályázni lehet továbbá minden egyéb témában is, amely a pá­lyázati felihívás célkitűzéseit szolgálja. A pályázat jeligés, a pályázó adatai (név. munkahely) zárt borítékban csatolandók. A pálya­mű terjedelme a 40 gépelt oldalt nem haladhatja meg. PálLyázat- ként Önálló, még nem publikált tanulmány nyújtható be, a hi­vatali munka során készített elemezés nem fogadható el. A pályamunkákat 1986. július 31-ig a Magyar Közgazdasági Társa­sághoz (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4.) kell benyújtani. A pályázati dijak fedezetére összesen 100 ezer forint álll ren­delkezésre, s így több I—III. díj is kiadható. Az első díj összege 15 ezer, a másodiké 10 ezer fo­rint. Értékelés és a pályázati dí­jak átadása 1986 októberében, a takarékossági világnap rendezvé­nyeinek keretében történik. Egy kis földtörténet (2.) Útban a szárazföldi élet leié ösáilati időnek, azaz paleozoikum­nak nevezik azt az eseményekben gaz­dag, hosszú idősza­kot, amely mintegy 570 millió évvel ez­előtt kezdődött, és 340 millió éven ál tartott. Hat idősza­kot szokás itt meg­különböztetni : kambrium, ordovi- cium, szilur, devon, karbon, és végül a perm. Ez az időszak óriási méretű ten­geri elöntésekkel kezdődött. A hatal­mas mennyiségű víz, a jégtakarók olva­dáséból keletkezett, s 5—600 méterei emelte meg az óceánok szintjét. Ekkor még nem különültek el a kontinen­sek, a szárazföldek nem úgy helyezkedtek el mint ma, ha­nem egyetlen kontinenst al­kottak, a Pángeát. Idővel ez a ,,szuperkontinens” feldarabodó- dott, és részei eltávolodtak egy­mástól. De nézzük, hogyan változott a növény- és állatvilág! A pale­ozoikumban kezdték meg a növények birtokba venni a szá­razföldet, alkalmazkodva az új környezeti feltételekhez. Kia­lakult rajtuk a gyors párolgást, — és igy a kiszáradást — meg- gátló védőréteg, így aztán egy­re szárazabb területeket voltak képesek meghódítani. A szilur- nak nevezett Időszakban már általánosnak mondhatók az ős- cserjék, a devonban pedig a korpafüvek, zsurlók, és a páf­rányok. A nedves tájakon dús növényzet fejlődött, s ezek az alacsony fejlettségű növények Háromkaréjú ősrák és őshal. óriásira nőhettek, fatermetű példányai óriási területeket bo­rítottak el. Már a devonban megindultak az első szénképződések, ame­lyek a karbonra lesznek majd jellemzők. A növények tevékenységének hatására bőségesen képződött oxigén, s ez lehetővé tette, hogy gazdag állati formák bontakoz­hassanak ki. A háromkaréjú ős­rákok több ezer fajukkal a pa- leozoimi álatvilág 60 száza­lékát is kitették. Megjelentek a csigák és a kagylók, igen elter­jedtek lettek a korallok is, me­lyekből a későbbiek során je­lentős mészkő képződött. A tengerek mélyén félelmetes ki­nézetű „páncélozott” ősi halak suhantak, s e halak késői utó­dai lettek azok az élőlények, amelyek megtették az első bi­zonytalan lépéseket a száraz­földön. Mindehhez azonban évmiliók tucatjai voltak szük­ségesek. (Petrilla) TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hídrekordok Kényelmesebb telefonálás A folyók két partjának az ösz- szekapcsolása hidakkal ősidők óta fontos oéija az embereknek. Még ma is csodaszámba men­nek az itt ott megmaradt római kőhidak, valóságos turista lát­nivalók. A technika fejlődése, új épí­tészeti anyagok megjelenése egyre szilárdabb, nagyobb tá­volságot átívelő hidakat hozott létre. Mint építészeti objektu­mok legalább olyan csodálni- valók, mint a rómaiak hires hidjai. A legnevezetesebbek az elmúlt 15—20 évben épültek. Európa leghosszabb hídja, a kereken 6000 méter hosszú öland-híd Svédországot köti össze az előtte fekvő öland-szi- getel. A hidak előre gyártott vasbeton gerendákból, illetve szekrény alakú elemekből épí- teték. összesen 155 nyílása van. A tengerszoros közepe táján két kisebb szigetecske van, melyek között hajóforgalom bonyoló­dik. A hídszerkezet alsó éle 38 méternyire van a tenger szintje felett, és így a legnagyobb óceánjárók is közlekedhetnek alatta. Ezek a hidrészek alá- áilványozás nélkül épültek. A hídpillérek cölöpökön áUnak, amelyeket a nagy tengermélység miatt különleges, a tengeri olaj- bányászathoz alkalmazott lába­kon álló acélszerkezetű állvány­ról vertek le. A világ leghoszabb függőhld- ja, amely egyben Európa har­madik leghosszabb hídja (a má­sodik a holandiai oosterschedei híd) Franciaországban, a Loire- delta fölött épült Saint Nazaire és Saint-Brévin városok kö­zött. A hidat eredeti S-fomá- ja és 3356 méteres hossza teszi híressé. Hogy a nagy tankha­jók forgalmát ne akadályozza, a híd központi 720 méteres pálya­részét két fordított V-alakú pi­lon 60 méterrel a vízszint fölé emeli 72 acélkábellel. Az autók számára 12 méter széles úttest van rajta. Ugyancsak híres hidrekorder az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz-híd. Teljes hossza 1560 méter, a hídpálya 64 méter magasan húzódik a terger fö­lött. Az egész hidat csak két 165 méter magas kapuzat tartja. Európa híres hidjai közé tar­tozik még az a kötélhíd, amely mintegy 16 éve köti össze a ham­burgi kikötő keleti és nyugati részét. Kontrakciója hasonlít az ugyancsak híres San Francis­co-! Golden-Gate-hldhoz. Leg­nagyobb nyílású áthidalása 520 méter. Itt két, 135 méter magas kapuzaton átvezetve 88 acélsod­rony tartja a vízszint fölött 56 méter magasan ívelő hídfelüle­tet. Másfajta rekordot tart egy amerikai híd, amely nem hosz- szával tűnik ki, hanem magas­ságával, Arizonában, a Colorado folyó fölött épült 204 méter ma­gasságban. Fesztávolsága csak 308,4 méter. A híd nagyon elha­gyatott helyen épült, 422 km-re a legközelebbi várostól, Salt Lake Citytől és 217 km-re a legköze­lebbi vasútállomástól. Csak ke­vés indián és telepes él ezen a vidéken. Azért kellett itt hidat építeni, mert a Colorado folyó­ra 4 duzzasztóművet építenek a hozzátartozó melléképületekkel. A 300 méter széles szurdok (Glen Canyon) miatt csak 360 kni-e.3 kerülővel lehetett volna az építőanyagot a másik oldal­ra átvinni. A világ leghatalmasabb acél ívhídja a Colorado felett, Arizoná­ban. A CB-láz lassan alábbhagy Európa-szerte, így hazánkban is, az adóvevő rádiók tartósan be­illeszkedtek életünkbe. Újabban a CT (lett a sláger, ami a cord­less (vagyis vezeték nélküli) te­lefon elnevezés rövidítése. Az Olcsóbb típusok néhány száz mé­ter hatótávolságúak, de vannak ennél nagyobbak is. Az USA- ban, Japánban már népszerű „csodatelefon” kezd elterjedni hazánkban is, nem kis „éteevi- hart” kavarva. Mert bosszantó az, ha tv-nézés közben valaki­nek a készülékében egyszerre csak megszólal a telefon, S ha a kagylót valahol felveszik, a tv­néző akarva-akaratlanul kihall­gathatja szomszédja beszélgeté­sét, Intim dolgait. De kellemet­len meglepetést akozhat a tulaj­donosának is. Ha ugyanis egy másik CT-tulajdonos vagy egy ügyes rádióamatőr tudomást sze­rez a frekvenciájáról, ráhango­lódhat. Hazánkban nem készülnek CT- készülékek. ezért Magyarország­ra egyelőre csak külföldről ke­rülnek be Ilyenek. Ezeknél több­nyire az a hiba. hogy zavarják a ml tv-adásalnkat, ezért csak a posta hozzájárulásává'! engedé­lyezett a használatuk. (Egyéb­ként igy van ez több európai or­szágban is.) Az illegális CT-ké- szüléket használók telefonkészü­lékét tehát leszerelhetik, már­pedig a CT telefonvonal nélkül nem működik. A lakásban, üz­letben, nyaralóban ott kell len­nie a telefonvonalihoz csatlakozó „törzskészüléknek”, amelytől a tulajdonos — fűnyírás, koosimo- sás, bevásárlás, kutyasétáltatás stb. közben eltávolodhat, ha ma­gával viszi a telefonkagyló nagy­ságú (és rendeltetésű) mozgatha­tó részt, amelybe iszámtárcsa vagy nyomógombrendszer Is be van építve. Képünkön egy olyan japán gyártmányú CT-készüléket lát­hatunk, amely már nem zavar­ja a tv-műsort, speciális kódja pedig nem engedi, hogy illeték­telen személyek is ráhangolód­janak. Tulajdonosa kb. 300 mé­ternyire távolodhat el a bázis- készüléktől. A kondor megmentése Szórakoztató elektronika ANALÓG ÉS DIGITÁLIS A hanglemezek hangrögzítésé­ben kezdettől a legutóbbi időkig az analóg módszert használták, ami abból állt, hogy a felvenni szándékozott hang erősségével és magasságával arányos baráz­dákat hoztak létre a lemezen, amelyeket visszajátszásnál Ismét hangrezgésekké alakítottak át Ez az elgondolás kiállta ugyan az idők próbáját, de mégis akadt vele szemben néhány kifogás. Mindenekelőtt az, hogy nem tett lehetővé teljesen vagy majdnem teljesen torzításmentes felvételt és lejátszást. Arról nem is szól­va, hogy a lemez anyaga vi­szonylag puha, nem védett a kü­lönböző mechanikai behatások­tól, ezért többszöri lejátszás után és tárolás közben a baráz­dák óhatatlanul megsérülnek, ami a jól ismert sercegést, kat­togást Idézi elő. A digitális hangrögzítési rend­szer kiküszöböli az analóg mód­szer e hibáit, mivel egészen más alapokon nyugszik. A lemezre nem a hangrezgés mechanikai képét, hanem annak pillanatnyi jellemzőit rögzítik kettes szám- rendszerben. Azért ebben, mert itt csak két állapot, az igen és a nem, vagyis a van jel és nincs jel esete fordulhat elő, amit a lemez felületén egy lyuk vagy annak hiánya jellemezhet. A di­gitális lemezen ennek megfele­lően — a lemez közepétől kiin­duló spirál alakban — lyuk, vagy úgy is mondhatjuk, pont­sor van, mikroszkopikus kis vá- jatok sokasága. MUNKÁBAN a lézersugár A digitális jelrögzltés a kom­pakt lemezen azzal az előnnyel jár, hogy az információ torzítás­mentesen konzerválható. A tor­zításmentességet már eleve az biztosítja, hogy a pontsort tö­meggel, tehát tehetetlenséggel nem rendelkező lézersugárral „vágják”, és ezzel is játsszák le. A lézersugár kiválóan fókuszál­ható, így az egyoldalas, 60 per­ces műsoridejű digitális le­mezt sokkal kisebb átmérőjűre lehet készíteni (30 cm helyett 10—12 om-re.) A szakemberek (véleménye szerint azonban rö- videbb hullámhosszúságú olva­sósugárral, s némi technológiai ügyeskedéssel ez az Időtartam akár 90 percre is növelhető. A CD-rendszerű lemezjátszó­ban tehát a lemezein lévő infor­mációt — alulról — egy erősen nyalábolt lézersugár tapogatja le, amelyet egy félvezető lézer bocsát ki. Ezt a sugarat a kó­dolásnak megfelelő elrendezésű és hosszúságú vájatok visszave­rik, modulálják. Ugyanis a su­garat csak a vájatok által sza­baddá tett lemez alumíniumréte- ge veri vissza. A lemez egyéb felülete, a kisebb karcolások, ujjlenyomatok, szennyeződések stb. a lézersugarat nem reflek­tálják. A visszavert, modulált sugarakat egy fotodióda érzé­keli, és alakítja át elektromos jelekké. Ezek a jelek egy digi­tális-analóg átalakítóra kerülnek, amelynek kimenetéről erősítés után a szokásos sztereojelek ve­zérlik a hangszórókat. A lézeres letapogatás nagy elő­nye, hogy a hangszedő és a le- I mez nem érintkezik, tehát nincs kopás és elhasználódás. Feltétel azonban, hogy a letapogatási se­besség állandó legyen, mintegy 125 cm másodpercenként. Ehhez lejátszáskor biztosítani kell a lemez fordulatszámának fokoza­tos csökkenését percenként 500- ról 215-re. A mindenkori helyes fordulatszám vezérléséhez az információt a lemez tartalmazza. A KOMPAKT LEMEZ Az ezüstösen fénylő korong átmérője mindössze 115 milli­méter, vastagsága 1,1—2,0 milli­méter, súlya 10—20 gramm. Egy- egy ilyen tiszta hangzású lemez 10—14 milliárd hangjelet tartal­maz. A digitális lemez készítése sok rokonságot mutat az integrált áramkörök jól kiforrott fotoma- ratásl technológiájával. A le­mezt fényérzékeny lakkal von­ják be, és erre lézersugár viszi fel azt a pontsort, amely a di­gitális egységekre felbontott ze­nei információt tartalmazza. E pontok helyén a fényérzékeny bevonat szabad utat enged a maratásnak, és létrejönnek a le­mezen a parányi bemélyedések. Ezután a lemez sorsa már is­mert a szokványos hanglemez- technikából: a matricát galvani- kus eljárással készítik, és a le­mezt sajtolással sokszorosítják (műanyagba préselve, amelyet tükröző felületként alumínium­ból gőzölt réteg borít.) Am a rendkívül (kényes matricák min­degyikéről csupán 4—5 ezer le­mez készíthető, ami megdrágít­ja a lemezgyártást. A gyártás egész folyamata csakis teljesen pormentes, tiszta levegőjű he­lyiségeikben folyhat le: a mik­roszkopikus méretű zenei in­formációkat óvni kell. A kom­pakt lemezt végül is vékony fényáteresztő bevonattal látják el. A San Diegó-i állatkertben si­került először fogságban kali­forniai kondort (sasféle ragado­zómadár) kikeltetni. A tojást a Los Angelestől északon elterülő vadonban talált fészekből emel­ték ki, s a kikelésig — egy hó­napon át — inkubátorban tartot­ták. Az állatkert vezetői egy kondorbába közvetítésével érint­A roncsolás nélküli anyag- vizsgálatok egyik jelentős és fontos eszköze az ipari röntgen. Alkalmazási területe napról nap­ra bővül, s az ipari gyakorla­ton kívül a tudományos kuta­tásban is fontos eszközzé vált az utóbbi években. A gépgyártás területén a hegesztési varratok és az öntvények igénylik a rönt­genvizsgálatok zömét. Különösen fontos a hegesztés utáni gyors röntgenvizsgálat értékelése, amely nagyban hozzájárulhat a további gyártás folyamán kelet­kező selejt kiküszöböléséhez. Ugyancsak jelentős a kényes feladatokra szánt, esetleg drága megmunkálást kívánó acél- és könnyűfémöntvények megmun­kálás előtti röntgenvizsgálata. Tömegcikk jellegű gyártmányok­nál vagy olyan esetben, amikor a gyártmány értéke nem fedezi a röntgenfelvételek költségeit, röntgenátvilágitással válogatha­keznek a fiókával, nehogy az emberhez szokjon hozzá. A kaliforniai kondort ijesztő mértékben fenyegeti a kipusztu­lás. Már csak húsz példányról tudnak, s közülük évente három elpusztul. Ezért nagy jelentősé­gű, hogy az állatkertben sikerült ezt az első, majd egy héttel ké­sőbb egy második kondorfiókát kikeltetni. tok ki a hibás munkadarabok. Természetesen a röntgenátvilá- gításon kívül a kényesebb ré­szekről időnként felvételeket ikell készíteni, mert ezeken a részletek sokkal jobban megfi­gyelhetők, mint átvilágításkor, ezenkívül dokumentálásra Is fel­használhatók a képek. Egyes kritikus munkadarabokról pano­ráma röntgenfelvételek is készít­hetők. A panoráma felvételekhez körsugárzó röntgengenerátorokat használnak. A röntgencsőből gömbeikkszerűen 360 fokban lép­nek ki a röntgensugarak, így a sugárgenerátor körül egyenlő távolságban elhelyezett azonos munkadarabokról egyidejűleg készíthető röntgenfelvétel. Képünk bal felső sarkában egy igen nagy teljesítményű, hordozható röntgenkészüléket láthatunk, amellyel az angol Rolls-Royce gyárban repülőgép- hajtóműveket vizsgálnak. Informálódás ipari röntgennel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents