Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. május 13. Szabadidőben A nyírbogáti lányok, asszonyok nagyszerű lehetőséget teremtettek szabad idejük hasznos eltöltésére: divatosabbnál divatosabb ruhákat készítettek a helyi művelődési ház kézikötő tanfolyamán. A foglalkozásokat háztartási, kozmetikai, pedagógiai ismeretek megszervezésével, képzőművészeti kiállítások megtekintésével színesítették. Képünkön: kötés családias hangulatban. (A nyírbogáti művelődési ház fotószakkörének felvétele.) Vélemények a környezetünkről Levegő, veszélyes bullád ék őrszolgálat Négy véleményt közlünk, olyan emberek gondolatait, tapasztalatait, akik helyzetüknél, funkciójuknál fogva rálátnak Szabolcs-Szatmár megye környezeti állapotának, védelmének egy-egy részterületére. A négy, egymás mellett lévő vélemény vélhetően egy általánosabb képet nyújt a szőkébb pátria környezeti sérüléseinek súlyosságáról, annak mértékéről, illetve az orvoslás, megelőzés szándékairól. nek, több, mint felét az elmúlt két évben róttuk ki rájuk — mert az utóbbi időben lökésszerű és jelentős szennyezéseket okoztak. Jó hír, hogy ennyi év után végre megkezdődött az idén a tyukodi üzem belső vízgazdálkodásának megújítása, környezetkímélő fejlesztése. Ettől persze még nem oldódik meg a Holt-Szamos-kér- dés. Elöregedett vízről van szó, elengedhetetlen itt egy átfogó környezeti rekonstrukció. Van gondunk a felszín alatti vizekkel is. A napi több tíz ezer köbméter folyékony szenny szabálytalan elhelyezése és elszikkasztása megemeli a talajvízszintet, és megfertőzi az ivásra használt vízadó réteget. Ez a folyamat megfordíthatatlan. Jelenleg épp egy olajszennyezés elhárításán dolgozunk. A nyírbátori cipőgyár egyik föld alatti olajtartálya korrodálódott úgy el, hogy kilyukadt. A gyors intézkedéseknek köszönhetően a veszélyes folyadék nem érte el sem az ivóvízkészletet, sem a felszíni vizeket. A Nyírbátor— Vasvári csatornán keresztül pedig előbb-utóbb bajba került volna a bátorligeti ősláp is. Különben teljes talajcserét rendeltünk el. Minden költséget — pedig milliós tételekkel kell számolni — a cipőgyár köteles viselni. Dr. Csinády László megyei főorvos, a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi bizottságának elnöke: — A nagy dolgok jobban kézben vannak tartva, jobban felügyeltek, mint a kicsik. Azt tudjuk — legalábbis az illetékes hivatalok tisztában vannak vele —, hány üzemi kémény szennyezi a levegőnket, tudjuk melyik gyár mit enged a vizeinkbe, de zavarban vagyunk, ha arról kell számot adni, hogy egy-egy településen hányán és kik folyatják a szennyvizüket az ásott kútba, miért rongálják a parkot, hova rakják le a szemetet, hol ürít a szippantókocsi. Ugyanakkor azok a jobb érzésű állampolgárok, akik szeretnének a tiszta, higiénikus és rendezett környezet kialakítása érdekében valamit tenni, nem tudhatják melyik szervet, intézményt hívják segítségül, hiszen ahány részterülete a környezetvédelemnek, annyi felügyelő és illetékes hatóság. Megértve ezeknek a látszólag kisebb horderejű ügyeknek a jelentőségét, a népfront keretében kezdeményeztük egy környezetvédelmi jelző őrszolgálat létrehozását. Ennek az volna a lényege, hogy minden településen megbíznánk egy vagy több talpraesett, értelmes embert, akik állampolgári jogon, közérdekű bejelentést — nem feljelentést! — tehetnének a helyi tanácsnál, vagy — a környezetkárosítás mértékétől függően — a megyei KÖJÁL-nál. A további intézkedések megtétele — például az orvosláshoz jogosítvánnyal és szakértelemmel rendelkező szerv megkeresése — már a tanács, vagy a KÖJÁL dolga lenne. Így egyszerűbbé és hatékonyabbá válhat az aprónak nevezett ügyek feltérképezése és megoldása. Az őrszolgálati rendszer kidolgozása egyébként folyamatban van, bevezetését 1987-ben tervezzük. Öreg a Holt-Számos Szlávik Lajos, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója: — Tisztának tekinthetjük a Tiszát és a Túrt, kissé szennyezett a Szamos és a Kraszna. A megyében veszélyesen koncentrált szennyező nincs. Legtöbbet a Holt-Sza- mos miatt fáj a fejünk. 1968 óta folyamatosan szennyezi a holtágat a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyára. Tizennyolc év alatt huszonkét és fél millió forint bírságot szabtunk ki a cégre, ám enBüntetni az igazgatót? Dr. Zilahi József, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője: — A vállalatok megtalálják a módját, hogyan építsék be költségeikbe a környezetvédelmi bírságokat. Véleményem szerint némely cég egészének büntetése helyett sokkal cálravezetőbb, ha az igazgatót sújtjuk személyi bírsággal. Ha az első számú vezető háromezer forinttal megrövidül, annak Nagyobb visszatartó ereje lehet, mintha a vállalatára háromszáz- ezret rónánk ki. A levegő védelme ehhez az osztályhoz tartozik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önbevalláson alapuló bírságolási rendszer hagy kívánnivalót maga után. A gazdálkodó egységek természetszerűen alábecsülik a légbe bocsátott szennyező anyagaik mennyiségét. Szabolcs-Szatmár levegője egyébként az országos átlagnál jobb, de mérsékelten romlik. Ez főként a közlekedés számlájára írható. Csak a tanulópénzből van elég Megítélésem szerint a környezetvédők gondolkodásában és tetteiben nem kap kellő hangsúlyt az épületek megjelenése, esztétikája. Pedig fontos volna ezt is a környezet elemének tekinteni, így talán nem volna olyan sok — formájában és színében — á közvetlen környezetétől és a tájtól elütő épület szerte a megyében és az országban. Káposztássyné Berecz EmiA tárgyalóteremből Családi tűzfészek Igen ritka, hogy egy család belső háborúskodása még időben jut a hivatalos szervek tudomására, leginkább csak akkor kerül nyilvánosságra a dolog, amikor már súlyosabb bűncselekményt követ el valamelyik házastárs. Alábbi esetünkben talán még időben érkezett a bíróság figyelmeztetése az alkoholista férjnek. A két kiskorú gyermek miatt nem írjuk le, hol történt az eset, éppen elég megrázkódtatás nekik, hogy át kellett élniük hasonlókat. A férj, akit pár hónappal azelőtt garázdaságért és köz- veszélyes munkakerülésért hatvan napi elzárással sújtottak, tavaly szeptemberben — egy hétköznapon — reggeltől italozott a szomszédban. Több mint egy liter pálinkát gurított le a torkán, nem csoda hát, hogy a félesége nem a legszebb szavakkal fogadta. A veszekedés aztán odáig fajult, hogy a férfi felkapott egy kést, hadonászott vele, és kiabált: megöli a családját. A nagy ricsajra belépett az anyósa, de ettől a férfi csak jobban felbőszült, próbálta megrúgni. A kimenekülő asszony után lépett és lelökte a lépcsőn. Anyósa arccal esett a járdára. (Erősen vérzett, de szerencsére csak könnyebben sérült meg.) Ezek után semmi meglepő nincs abban, hogy nem merték otthon tölteni az éjszakát, a szomszédban találtak menedéket. A másodfokon eljáró megyei bíróság megállapította, hogy a férfi a veszélyes fenyegetés szabálysértését követte el, ezért háromezer forint bírságot szabott ki rá. A könnyű testi sértés miatt egy esztendőre próbára bocsátotta, elrendelte pártfogó felügyeletét, s előírta, hogy vesse alá magát az alkoholisták gyógykezelésének. (Egy korábbi elvonó már eredménytelen maradt.) Az ítélet jogerős. lia, megyei környezetvédelmi titkár: — Megyénk egészére el mondható, hogy a környezeti elemek minősége jó. Annak érdekében kell tevékenykednünk, hogy ez a tétel a jövőben is igaz legyen. Legkritikusabb helyzet az évi hatvanötezer tonna veszélyesnek minősülő hulladék körül alakult ki. Ezek átmeneti tárolóját Nyíregyházán és Záhonyban a „hulladéktermelő” gazdálkodó egységek gazdasági társulása alakítja ki. Kényszerből megtűrt állapot, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyár nyílt téren égeti a vegyi hulladékait. A gyár az utóbbi négy évben sokat tett a jogos lakossági panaszok során felvetett problémák megoldása érdekében. A nyílt téri égetés megszüntetésére további műszaki beruházás indokolt. Szakosított sertéstelepeinken hatszázötvenezer köbméter híg trágya keletkezik évente, aminek csak ötödré szét hasznosítják. Fehérgyarmaton a szennylé a térség vízadó rétegét veszélyezteti Az elhárításhoz pénz kellene ám az ottani gazdálkodóknak nincs. A MÉM-től, a Vízügyi és a Központi Környezetvé delmi Alaptól kért támogatást jogszabályi kötöttségekre hivatkozva elutasították A megye viszont megfizette a tanulópénzt. Most már igazán tudjuk: nem szabad megengedni olyan beruházásokat, bővítéseket, amelyek a vitathatatlanul fontos nép- gazdasági érdekek mellett a későbbiekben környezetvé delmi problémákat vetnek fel. Amit nyerhetünk a réven, azt sokszorosan elveszítjük a vámon. Összeállította: Sztancs János Válaszok olvasóinknak Vízdíjról, hozzájárulásról, úszómedencéről A Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgató- helyetteséhez több kérdés érkezett, mint amennyire hétfői lapunkban válaszolni tudtunk. Most közöljük olvasóink további kérdéseit' és Tóth Tibor válaszait. A rakamazi Tisza-part üdülőtulajdonosai tették szóvá: úgy tudják, hogy a Tlsza-part vízellátásáról a SZAVICSAV gondoskodik. Hogyan kell vízdíjat fizetni, s kivel fizettetik meg azt a vizet, amely a TIGAZ üdülőháza mellett lévő főcsapból folyik? — Az üdülési szezon végén — szeptemberben — kerül sor a vízdíjak beszedésére. Vízmérővel ellátott üdülőtelek vízfogyasztását a mérőóra alapján, ennek hiányában, vagy a közkifolyóról történő fogyasztás esetén jogszabályban rögzített átalánymennyiség után kell fizetni. Az illetéktelenek által nyitva hagyott tűzcsapon elfolyó víz vállalatunk veszteségét jelenti, tájékoztatását köszönöm. Janaskó Pálné kisvárdai lakos azt írja: betegsége miatt elköltözött egy társasházból, ahol egyszer már kifizette a vímű- hozzájáruiást. Most családi házat épít, kérheti-e, hogy a tanács kösse be házába a vizet? — A vízműtársulati hozzájárulás telekhez, lakáshoz, tulajdonhoz kötődik, így — ha az új ingatlané még nincs rendezve — aggódom, hogy újabb kiadást fog jelenteni. A helyi vízműtársulatnál lehet érdeklődni, hogy milyen hálózatbővítést terveznek a jövőben és az érinti-e telküket. A Sóstói út 28. számú ház előtt a vállalat szakemberei tűzcsapot szereltek, emiatt feltörték az autóbejáró betonját. A bazaltot elszállították, a helyreállításról azonban nem gondoskodtak, sőt a szerelés nyomán az úttest szélén egy 8—10 centiméteres vasrúd áll ki, ami balesetveszélyes. — A helyreállításra intézkedtem. G. J. nyíregyházi olvasónk kérdezi: miért nincs feltöltve a sóstói hideg vizű úszómedence? Kintjártakor megdöbbenve látta, hogy víz helyett almáskonténerekkel van tele a medence. Kérdése: mikor úszhatnak itt sportolni vágyók? — Engedjék meg, hogy egy kicsit terjedelmesebben válaszoljak erre, mivel e probléma több kérdésben is szerepelt. A sóstói úszómedence május 1-i beüzemelésének hosszú története van, egészen 1984 februárjáig nyúlik vissza, amikor is egy szélvihar megrongálta az uszoda régi sátorszerkezetét. Emiatt új lefedésről kellett gondoskodni. Az első sátor üzemeltetésével kapcsolatban szerzett jó tapasztalatok miatt az azt gyártó Győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárral léptünk kapcsolatba, aki — mint fővállalkozó — vállalta az új sátor legyártását és felépítését, még az év, tehát 1984. november 7-ig. Erre azonban nem került sor annak ellenére, hogy a szerződéses határidő lejárt. — Azóta egy alkalommal, 1985 őszén ismét megkísérelte a fővállalkozó a sátor felszerelését, azonban a technológia kidolgozatlansága miatt ez meghiúsult. Póthatáridőként 1986. április 20-át jelölte meg. Többszöri sürgetésünk következtében május 4-én vonult fel a fővállalkozó megbízottja a szerelés elvégzéséhez. Bár ez az időpont számunkra sem megfelelő, mert a nyitást jelentősen zavarja és csorbítja a szolgáltatásokat, nem zárkózhattunk el a munkaterület ismételt átadása-elől, mivel az ügy hátterében jelentős kötbérösszegek vannak. — Tudom, hogy ez vendégeink számára nem nyújt kárpótlást, de az időközben tetemessé dúzzadt kötbér- összeg miatt a beruházás lényegesen olcsóbb lesz a tervezettnél. Az almásládák egyébként a szereléshez szükséges, nagyjából vízszintes felület kialakításához szükségesek, nagy összegű állványozási költséget lehet így megtakarítani. Üszni vágyó vendégeink természetesen a szerelés ideje alatt is hódolhatnak szenvedélyüknek. Aki kedveli a hidegebb vizet, az a tóban úszhat, hiszen ennek nyitási időpontját azért hoztuk egy hónappal előbbre. Aki a meleg vizet kedveli, az a parkfürdő tanmedencéjét, vagy a Malom utcai fürdő úszómedencéjét veheti igénybe. — A fővállalkozó remélhetőleg legutolsó ígérete szerint a szerelést a hónap végére befejezi, így várhatóan június első harmadában az iskolai szünidő kezdetére az uszodát is megnyithatjuk. Eölyüs Sándor nyírcsaholyi olvasónk levelét továbbítottuk az illetékesnek, a Felsö-Tisza-vldéki Vízügyi Igazgatóság társulati osztályának. B. J. Kalcit, a eh át, nemesopál Öt világrész ásványai Nyíregyházán Másfél ezren tekintették meg Nyíregyházán, múlt szombaton az országos ásványgyűjtő találkozót és börzét. Aki megnézte, a tanárképző főiskola kerengőjében a kiállítást, nem csalódott. A több száz féle ásvány, szín- és formagazdagsága mindenkit elkápráztatott. Túlzás nélkül mondható, az öt világrész rejtett kincseiből pompás ízelítőt kaptunk. Láthattunk turmalint Afrikából, topázokat és rubinto- kat Ázsiából, csodálatos rajzolatú achátokat Dél-Ameri- kából, nemesopált Ausztráliából, és pompás színárnyalatú kalcit — és kvarckristályokat öreg földrészünkből, Európából, hogy csak néhányat említsünk. Dr. Göőz Lajos, főiskolai tanár a kiállítás egyik szervezője elmondta, hogy sikeres volt a szabolcsi gyűjtők kiállítása. Három évvel ezelőtt alakult meg a nyíregyházi ásványgyűjtő klub, amelyet már országosan is szá- montartanak. Hetven-nyolc- van tagja van, de a klub létszáma folyton növekszik. Fiatalok is rendszeresen járnak az összejövetelekre, és a közös gyűjtőutakra is sokan elmennek. Néhány szabolcsi gyűjtő anyagában már európai kuriózumok is találhatók. Különösen Gyirá- szi Istvánná — akinek a főiskola előcsarnokában elhelyezett vitrinekben több ritka ásványát is megcsodálhattuk — gyűjteménye híres. A kiállítás oktatási célokat is szolgál. Mintapéldányt mutattak be egy általános iskola ásvány és kőzetgyűjteményéből, remélve, hogy a jelenleginél több iskolában kedvet kapnak hasonló állandó szemléltető kiállításokra. A börzét Kecskeméti TiSokan megcsodálták Gyirá- szi Istvánná nyíregyházi gyűjtő ásványait. bor, a Természettudományi Múzeum föld- és őslénytani osztályának főosztályvezetője nyitott-i meg. Rem> j ez a jól sikerült í.j :> lázi kiállítás még több le, hívet szerzett az ásványgyújtésnek. (bodnár)
