Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

1986. május 10.

A fekete kerámia néhány tetszetős darabja Fazekas István házában. (A szerző felvételei)

A középkori eredetű református templom, melynek védelmére valamikor a Kösely patak vizét is felhasználták.

Egycsapásra felébredt a város. Az első igazi tavaszi napon egy-kettőre megtelt sétálókkal, s a Lenin utca gyönyörű juharfái alatt most már nem csak autók színes sora várakozik. Emberekkel telve a járda. Idősebbek fürdőköpenyekben, a fiatalok harsány zöldben, pirosban, ciklámenben korzóznak. Szob oszló megkezdte igazi életét. Álmaiból ébredt, s jókedve szemmel látható. Pedig a május csak a hajdúváros reggele. A java ezután jön, amikor kezdődik a főszezon.

Hajdúszoboszlón három vidék ad egymásnak randevút. A Hortobágy, a Hajdúhát és a Nagy-Sárrét találkozásánál fekvő város akár lapos unalmat is sugározhatna. Amíg a szem ellát, sík a határ mindenütt. Talán ezért több itt a napfény. Még a déli fekvésű Szeged és Csongrád sem kap többet az éltető sugarakból.

Bizonyára ezért is telepedtek itt meg már az Árpád kor első szakaszában az emberek. A Bánom szőlőskert — ahol ma takaros üdülőkből valóságos villanegyed épült — 1890-ig rejtegette mélyében azt a két ötvösremeknek számító arany karperecét, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek megbecsült darabja. Szoboszló már a XI. század második felében lakott település volt. I. Géza király ajándékaként lett az újonnan alapított garamszentbenedeki apátságé.

Honnan kapta a nevét? E tényre nezve csak feltevéseink lehetnek. Az viszont bizonyos, hogy a XII. században is volt már in idegenforgalom. No persze nemigen hasonlított a maihoz. Az Erdélyből Szolnokig vezető sószállító útnak volt fontos állomása a város

Közhelyszámba megy a megállapítás: Szoboszló a hajdúk városa. Hogyan lett azzá? Bocskai István politikájának eredményeként. Azé a Bocskaié, akinek lovasszobra ma is a főtéren áll, s talapzatának környéken mindig virít virág.

S hogy a hajdúk Bocskai angyalai, vagy az ördög apostolai voltak? Ugyan ki ' tudná azt ma már bizonysággal megmondani. Különben is: ha ördögök voltak is. nem maguktól válFazekas István háza hűen őrzi a Hajdúság építészeti stílusát. Ajtaja minden látogató előtt nyitva all, benne a l'a- zekasmesterség legszebb darabjai tekinthetők meg.

Az ország minden pontjáról érkeznek ide a gyógyulni vágyó beutaltak, hiszen a nyilvántartás szerint összesen 132 gyárnak, vállalatnak van a városban üdülője.

A fejlődés azonban ezen a téren sem állt meg. A Délibáb szálló új szárnnyal bővül. Az átalakítással egybekötött bővítés eredményeként 1987. május elsejére nem csak 172-vel több vendéget fogadhat. Alaposan meg is szépül, leendő konferenciaterme pedig tudományos tanácskozások helyszíne lesz majd.

A tervek szerint még ez évben megkezdődik a ME- DOSZ-üdülő építése is. A kempingezők már most gyönyörű környezetben, kulturált körülmények között állíthatják fel sátraikat. A további korszerűsítés jegyében motel épül e területre.

S bár „kitűnő ételekről és italokról’' az egykor hirdető fürdőtulajdonos már rég nem gondoskodhat, ma is vannak azért méltó követői. Állami és maszek üzletek egyaránt azon munkálkodnak, hogy a gasztronómia gyönyörűségében se szenvedjen hiányt az ide érkező. A Délibáb és a Gambrinus fogadja a legtöbb vendéget, az Alföldi étteremben működő „ínyenc klu b"-ban pedig akár Thomas Liven is tanulhatna néhány receptet.

S hogy a „mérsékelt fürdő-díjak, tisztességes és előzékeny kiszolgálás” főelv maradt-e mostanra is? Azt döntse el ki-ki magának. Ha volt már vendég Szo- boszlón. akkor már tudja a válásit, ha még nem, bármikor megszerezheti.

A pihenni vágyóknak kulturális élményeket is kínál Szoboszló, amely büszke szülötteire. Szabó László alkotásaiban elsősorban a gyógyfürdő vendégei gyönyörködhetnek, a festők közül Csömör Kató, Miskolci László szívéhez áll közel Hajdúszoboszló. Az egykori Cucai iskola ma Szegvári Károly kedvelt tanyája.

A fekete kerámia és a hajdúság egy tőről fakadó fogalmak. A népművészet ápolása, értékeinek megőrzése is nagy szerepet kap. Fazekas István nem csak nevében őrzi híven mesterségét. Fehér falú házát sokan megcsodálják a város- központ melletti utcában.

— Tizenöt esztendővel ezelőtt itt még piac volt — mondja Pista bácsi, arcán huncutkás mosollyal. Akkor építettem a házat, úgy, hogy a régi hajdúsági építkezési hagyományoknak megfeleljen. Gyermekem nincs, mégis akartam valami nyomot hagyni magam után. Pista bácsi háza ma már a Szoboszlóra érkezők egyik kedvelt célpontja. Kiállítótermében a népművészet legszebb értékei lelhetők fel. Van itt 1801-ben készített szék, tulipános láda 1806-ból, s fekete cserépkorsó 1824-ből.

Pista bácsi talán arra a függönyre a legbüszkébb, amelynek mintáját állítólag még a gyermek Munkácsy rajzolta, s nevelőnője hímezte.

Szoboszlónak két arca van. Egyik a téli, s ezt elsősorban az itt élők ismerik. A szebbik, a nyári arca azonban már az országhatárokon túl sem idegen.

Kovács Éva

A gyógyfürdő bejárata. A szoboszlói víz jótékony hatásának felfedezése Pávai Vájná Ferenc geológus nevéhez fűződik.

Barangolás

Hajdúszoboszló

hasznúra bocsátottam. E fürdő sikerrel használható csúzos, rheumatikus bántal- maknál. különböző csontbajoknál, női gyöngeség és vérszegénység eseteiben. Vidéki vendégek megfelelő lakást nyerhetnek, kitűnő ételekről és italokról saját magam gondoskodom. Fő elvem: mérsékelt fürdő-dijak. tisztességes és előzékeny kiszolgálás."

Az aláírás Sturcz János fürdóiulajdonosé.

S a „nagyérdemű” hűséges. Azóta is évről évre felkeresi a várost.

tak azzá. A gyakori határvillongások, az önvédelem kényszere tette őket harcossá. Megtalálhatók az 1514- es Dózsa-féle parasztháborúban, de szilaj harci kedvüket zsold ellenében nemcsak bármely magyar földesúrnak, hanem a habs- burgoknak is eladták. Egyvalakivel nem kötöttek üzletet, nem békültek soha: a törökkel. A szoboszlói lovas hajdúik — kiknek számát egyes források 700-ra becsülik — a Kösely partján telepedtek le. Emléküket a nemrégiben felelevenített lovasverseny is segít életben tartani. A helyi Búzakalász Tsz lovaglópályáján évről évre nagy küzdelem folyik. A Kösely kupát elnyerni — nem kis dolog.

A hajdúknak múltjában, a gyógyvíznek jelenében köszönhet sokat Szoboszló.

Az egykori sajtópropagandát egy 1903-ban megjelent hirdetés képviseli, mely a fürdő megnyitásáról tudósítja az egykori újságolvasókat. „Va?i szerencsém a helybeli és vidéki nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy több évtized óta fennálló elismert gyógyító hatása fürdőmet május elsejétől kezdve a közönség

Urr Attiláné, a városi tanács elnöknője imponáló büszkeséggel mondja:

— Az elmúlt évben 1 millió 410 ezer vendégnapot töltöttek itt el a városba érkező turisták. A nyári hónapokban megduplázódik az itt elók száma. Főszezonban naponta 3—4 ezerrel több a városban az ember, s a gyógyfürdőben 20 ezer vendég fordul meg. S hogy .,vidéki vendégek megfelelő lakást nyerjenek”, arról egész szállodasorok gondoskodnak.

Bocskai István, akinek a hajdúk oly sokat köszönhetnek.

Szobrát Marton László szobrászművész készítette.

/

Épül Kelet-Magyarország legkorszerűbb uszodája. A százharminc milliói érő ötvenméteres uszoda nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas lesz.

KM HÉTVÉGI melléklet