Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

1986. május 10. C l AJITOÍ)~ C T T I C N Gyermekdivat — Párizsból A fotóink a párizsi gyermekdivat három új modelljét mutatják be. Már az őszi-téli divat hírnöke a kötött együttes, az úgynevezett tubusvonalú rakott szoknya és a kapucnis felsőrész fekete-kék színösszeállításban készült. Kontrasztos anyagtársítás: a kabátka világos alapon tarka virágokkal, a nadrág sötét alapon fehér virágokkal díszí­tett. Anyaga — jól mosható pa­mutvászon. Pasztell pamutpiké lánykaruha gumírozott felsőrésszel, fehér gallérral és kézelővel. Kovács Mari Mikroklíma és komfort- érzés Életünk során állandó kapcso­lásúban vagyunk környezetünkkel. Alkalmazkodni igyekszünk a megváltozott körülményekhez, az új helyzetekhez. Lényeges, hogy saját magunk és környeze­tünk ápolt, szép és tiszta legyen. Mivel életünk nagy részét ott­hon. a lakásfbani töltjük, rendkí­vül fontos, hogy tíszta-e vagy sem. A piszkos, elhanyagolt la­kás vagy munkahely nemcsak esztétikailag zavarja az embert, hanem a porban, piszokban ta­nyázó kórokozók különféle be­tegségeket is okozhatnak. Sajnos nem mindenki törődik ezzel. A szakemberek már a terve­zésnél ügyelnek arra, hogy a lakás az élettani, biológiai köve­telményeknek megfeleljen. Vagy­is elegendő megvilágítást kap­jon, jói szigeteljenek a falak, stb. De az sem mindegy, hogy mi magunk hogyan és milyen időközönként gondozzuk, ápol­juk lakásunkat. A lakásban. — a külső klímá­tól aránylag függetlenül — attól eltérő, sajátos belső . kiírna, vagyis mikroklíma alakul ki. Er­re jellemző, hogy például bent több a bomlástermék, s keve­sebb a napfény. A zsúfolt, rosz- szul szellőző épületekben a leve­gő páratartalma megnő, és bű­zös. kellemetlen gázok keletkez­hetnek. A nedves falú lakások igen nehezen melegednek fel. A falak hőmérséklete a gyakori fű­tés ellenére sem éri el az opti­mumot. A vizes falakról páro­log a víz, a levegő nyirkos lesz. A lakásban akkor érezzük jól magunkat, ha a levegő hőmér­séklete a lakószobában 20 fok, a konyhában pedig 18 fok. A kom­fortérzésre egyéb pszichés té­nyezők Is hatnak, például a fa­lak, a bútorok színe és a világí­tás. Tavasszal többnyire lázban égnek a háziasszonyok: itt az ideje a nagytakarításnak. Az év­szakváltás és megújulás mellett egészségi okai is vannak e ha­gyománynak. A felhalmozódó hulladékot, a felesleges kacatokat Időnként ki kell dobni. Egyrészt mert helyet foglalnak dl, más­részt mert bizonyos kórokozók búvóhelyei lehetnek. Különösen, ha nem megfelelően szellőző, nedves helyen tároljuk azokat. Álljunk neki, és az egyik hét vé­gén nézzük át a dobozokat, a szekrényeket, a bőröndöket, és távolítsuk el, dobjuk ki a régi felesleges dolgokat. Portalanit- suk azokat, amiket szeretnénk megtartani, és igyekezzünk úgy tárolni, hogy kevésbé porosod­janak. Legjobb, ha porszívót használunk, de megfelel a por­rongy vagy a porseprű is. Ügyel­jünk arra. hogy ne verjük fel a port, mert a levegőbe kerülve az ember légzőszerveibe juthat, és köhögést, nehéz légzést okoz­hat. Ezért a takarítás után min­dig szellőztessük ki a lakást. Egyúttal tisztítsuk meg az ab­lakokat, a padozatot és a búto­rokait is. Legjobb a nedves ta­karítás, mert így nem verjük fel a port, a piszkot. Többféle tisztitó-fertőtlenítö szer között kedvünkre válogat­hatunk, csak olvassuk el és tartsuk be a használati utasítást. Ugyanis a takarításnak mosás­nál vagy mosogatásnál használt tisztítószerek a kéz bőrét zsír­talanítják, szárazzá teszik. A berepedezett, reszelős bőr pedig hajlamosabb a gyulladásra. Az érzékeny bőrűek különösen óva­tosak legyenek. A legjobb, ha megelőzzük ezeket a kellemet­len elváltozásokat. A házi mun­ka során ezért feltétlenül hasz­náljunk gumikesztyűt, s kenjük be kezünket kézvédő krémmel. Jogi tanácsok A szülők általában minden gyereküket szeretik. Az esetek többségében a hálátlan, szülőjé­nek szeretetet nem nyújtó gyer­mek is részesül abban a vagyon­ban, ami szülője után maradt. Persze sok olyan esetet isme­rünk, amikor a szülő kifejezeti kívánsága, hogy egyik-másik gyereke ne örököljön utána, il­letve kevesebbet örököljön, mint a testvérei. Az ilyen akarat meg­valósítására való a végrendelet. De az élethelyzettől függően a szülő gyakran még életében „osztogatni kezdi az örökséget”, azaz gyerekeinek „előleget” ad ebből, mert az házasodik, eset­leg építkezik, nagyobb utazásra készül stb. Ilyen helyzet bizony előidézheti, hogy később a gye­rekek ne egyenlő részben része­süljenek a szüleik után maradt örökségből. Márpedig ha az örökhagyó nem készített végren­deletet, akkor azt akarta, hogy a törvényes öröklési rend érvé­nyesüljön, ami pedig köztudot­Orvosi tanácsok Az egyensúlyi zavarokról A kötéltáncos produkcióját figyelve, kevés embernek jut eszébe, hogy a sok gyakorláson kívül, tökéletesen mű­ködő, ép egyensúlyozó rendszer szükséges. A rendszer fel­adata a test térbeli helyzetének, a szemek tekintésirányá- nak és a környezetben való tudatos tájékozódásnak a biz­tosítása. A gépjárművezető a kanyarodó autóban önkénte­lenül bedől a kanyarodás irányába, gyorsan haladó jár­műből is képesek vagyunk szemünkkel rögzíteni egy adó ti pontot, és sötét szobában is eljutunk az ajtóhoz vagy a vil­lanykapcsolóhoz. Mindezeket sok egyéb tevékenység mel­let csak az egyensúlyozó rendszer segítségével tudjuk vég­rehajtani. Az egyensúlyozó szerv a halló- szervhez hasonlóan két, ún. vég­készülékből és az ezekből kiin­duló bonyolult kapcsolati! ideg­pályákból áll. Az idegpályák kapcsolatot teremtenek a szem- mozgató izmokkal, a vázizmok feszülését, mozgatásút végző és egyéb, akaratunktól független tevékenységet irányító idegköz- ponttal. A végkészülék, a tér 3 irányában elhelyezkedő félkörös ívj áratokból és az ívjáratokat összekapcsoló hólyagocskából áll. A koponyaosontok által eröäen védett belsőfülben helyezkedik el, szoros kapcsolatban a halló­szerv végkészülékével, a csigá­val. A félkörös ívjáratokban le­vő folyadék elmozdulása jelenti az ingert a rendszernek, de a test elmozdulása nélkül a nehéz­ségi erő is állandó Ingert jelent. Az ívjáratokban levő folyadék késéssel követi a fej elmozdulá­sát, vagy a mozgás megszűné­sét. Gondoljunk a játékból hely­ben forgó gyermekekre, akik ha hirtelen megállítják forgásukat, néhány másodpercig szédülnek, tántorognak, mert az ivjáratok folyadéka még mozog. Ha ebben a rendszerben bárhol károsodás történik, a beteg szédülést érez A szédülés az egyensúlyozó szerv zavarának jele, de nem minden szédülés ered e szervbetegségből. A „valódi” szédülésérzés a kö­vetkezőkből adódhat: A végké­szülék és a szemek által közve­tített jelzések ellentmondóak. Nyugalmi helyzetben a rendszer mozgást jelez. A mozgás mérté­kéről helytelen adatok érkeznek. Egy angol orvos írta: a szédü­lés az, amiről gyermekkel nem lehet beszélni. Tapasztalatom szerint sokszor feLnőttel sem. A betegek legtöbbször nem tudják elmondani, hogy mit éreztek, amikor szédültek, pedig a szédü­lésérzés pontos leírása szakem­ber számára sokszor a betegség helyének felismerését adhatja. Elsötétedésérzés, szemek előtti fekete pontok, karikák, bizony- talanságérzésisel járó „szédülé­sek” általában vérszegénység, általános vagy agyi vérkeringé­si zavar jele. Ennek leggyako­ribb formája fekvésből vagy hosszan tartó guggolásból hirte­len felálláskor jelentkező, pilla­natokig tartó szédülés, melyet a vérnyomásesésből adódó agyi vérszegénység okoz, és általában nem jelent komolyabb betegsé­get. Dohányzók, ha a megszo­kottnál többet cigarettáznak, vagy számukra szokatlanul erős szivart szívnak, szédülést érez­nek. Ugyanígy szédül az először cigarettára gyújtó is. Sajnos ez a legtöbb embernél nem jelent lemondást e káros szenvedélyről. Amikor úgy érezzük, hogy kö­rülöttünk a tárgyak forognak, vagy azok állnak, de mi forgunk, emelkedő, süllyedő (lift) érzés, következetesen egy irányba dő­lés utal az egyensúlyozórendszei károsodására. Ezekhez a tüne­tekhez legtöbbször hányinger, hányás, sápadtság, szapora szív­verés és légzés társul. Ha fül­csengés, fülzúgás, halláscsökke- nés Is jelentkezik, ez azt jelen­ti. hogy a halló- és egyensúlyo­zószerv együtt károsodott, ami az előbbiekben említett szoros elhelyezkedési kapcsolat miatt gyakran előfordul. A rendszer károsodását okoz­hatják: gyulladások (baktériu­mok, vírusok), az emberi szer­vezetben keletkező és kívülről bekerülő mérgező anyagok. Utób­bihoz tartozik az alkohol. Káro­síthat agyi daganat, sérülések és főleg idősebb korban vérellátási zavarok. Az utóbbi időben egy­re gyakoribbak a nyaki gerinc ízületi megbetegedéseit kísérő szédüléses panaszok, általában fülcsengéssel, fülzúgással és las­san fokozódó halláscsökkenéssel. A panaszok oka itt is vérellátá­si zavar. Hirtelen jelentkező, csak az egyensúlyozó rendszert érin­tő megbetegedés hátterében gyakran húzódik meg fel nem ismert, vagy nem kezelt idült foggyökér- vagy arcüreggyulla­dás. Mit tehetünk az egyensúlyozó rendszer megbetegedéseinek megelőzésére? Ne szokjunk rá a dohányzásra és akkor a leszokás már nem is szerepel a felsorol­tak között. Ne hagyjunk keze­letlenül tartósan váladékozó fü­leket. arra hivatkozva, hogy nem fáj, mert a gyulladás ráterjedhet az ívjáratokra és végleges vég­készülék-kiesést okozhat. Rend­szeresen ellenőriztessük fogain­kat. Bennmaradt foggyökerek, beteg gyökérkezelt fogak nem fájnak, mégis komoly csontgyul­ladást okozhatnak. Kezeltessük az idült arc- (melléküreg-) gyul­ladásokat. Ha a megbetegedés bekövetke­zett, tehát forgó jellegű szédü­lés hányással jelentkezik, hala­déktalanul orvost kell hívni. A panaszok közül né csak a rossz közérzetet, hányást, hányingert említsük, mert ez gyomor-, bél­betegségek gyanúját veti fel, hanem próbáljuk pontosan leír­ni a szédüléskor érzett tüneteket is, és ne felejtsük ki a halláspa­naszokat. ha ezek is jelentkez­tek. A betegnek az orvos meg­érkezéséig feküdni kell, megke­resve azt a test- és fejhelyzetet, amikor a szédülésérzés a leg­enyhébb. A szemek becsukása fokozza a szédülésérzést. Eszmé­letvesztés egyensúlyozószervi megbetegedéseknél nincs. Gyógy­szert az orvosi vizsgálatig lehe­tőleg ne szedjenek, mert a tüne­tek esetleges elfedésével megne­hezítik a betegség azonosítását. Dr. Szathmári György főorvos Megjelent: ........ háza tágas, kertje nagy, két kutyája óriási. Nagy a vendégszeretete. . . fagyok az indulatai, nagy a humora. . . ő már csak ilyen nagy formátumú ember” — ha netán még mindig této­váznának, melyik közismert személyiségünket fedi az iménti portré, eláruljuk, Bes­senyei Ferencről van szó. Az Ő ,,csupa tégla, meg fa, meg szőrme'* otthonába pillant hatunk be a Lakáskultúra legújabb számának képes ri­portja segítségével. Noha egy ilyen jellegű folyóiratban a fotók a legbeszédesebbek, ez­úttal legalább annyi figyel­met érdemel az is, amit a népszerű művész mond ön­magáról, a színészlétről, és persze lakásáról, bútorairól — ez utóbbiak véleménye szerint legfontosabb tulaj­donsága, hogy mindegyik da­rabjuk „legyen rusztikus, olyan, amit dobálni, ütöget- ni lehet, és bírja a strapát.” Igazán aktuális téma: ho­gyan, milyen virágokkal te­hetjük széppé közvetlen kör­nyezetünket? Legfőbb ideje ugyanis az egynyári, ablaka­inkat vagy az erkélyt, teraszt díszítő virágok kiültetésének. A folyóirat ehhez ad hasznos tanácsokat, eligazítva olvasó­it, hová milyen virág való. hogy a szemet is gyönyör­ködtesse, de a növény se szenvedjen az árnyéktól vagy épp*ellenkezőleg, a tűző nap­tól. Sajnos, nálunk nincs olyan hagyománya a virágo- sításnak (különösen a váro­sokban, ahol pedig legna­gyobb szükség lenne rá!), mint a tőlünk nyugatra és délre fekvő országokban, s ez bizony meg is látszik az utcaképen. . . Egy szöveg nélküli, ám so­kak számára annál fontosabb írás a folyóiratból: hogyan juthatunk Lakáshoz? A szer­ző nem csak a lakáshoz ju­tás különféle módjait veszi sorra, tájékoztat az igénybe vehető kölcsönökről, támo­gatásokról, még arról is, ha­vonta mennyi részletet kell fizetni egy átLagos nagyságú lakásért. Foglalkozik az épít­kezni szándékozókkal is, hi­szen az ő táboruk egyre nő az utóbbi időben. Ennek oka részben az, hogy sokan más­képp nem is tehetnek szert lakásra, másrészt pedig a sa­ját erőből és persze az isme­rősök, rokonok segítségével készült otthonok ún. fajlagos költsége 20—40 százalékkal is alatta maradhat a lakótelepi lakásokénak. Ez utóbbi megoldást vá­lasztotta az a házaspár is. amely a város peremén épí­tette fel „tanyáját”. Az épü­letet olyan igényességgel', ugyanakkor mégis minden hivalkodás nélküli módon alakították igazi otthonná, hogy az például szolgálhat a még csak tervezgetők számá­ra. (G.) Öröklés a szülő életében tan az egyenlő részesedésen ala­pul. Ml a helyzet tehát a szülő életében átvett ajándékkal? A korábbi megajándékozott is úgy állhat az örökösök közé, mint aki egyenlő osztozásra számít a szülő halála után előkerült ha gyatékból? Van az öröklési jogunknak egy speciális fogalma, az osztályra bocsátás. Ennek lényege a kö­vetkező: a törvény alapján örök­lő leszármazók kötelesek a ha­gyaték értékéhez hozzászámítani mindazokat a szokásos mértéket meghaladó ajándékokat, ame­lyeket ők az örökhagyótól annak életében kaptak. Feltéve, hogy ezt az örökhagyó Így kötötte ki, vagy a körülményekből arra le­het következtetni, hogy a jutta­tás ilyen beszámítási kötelezett­séggel történt. Igen gyakori eset, hogy az idős, beteg szülővel együtt élő gyerek azt állítja, hogy a birto­kában maradt vagyontárgyakat a szülő még életében nekiadta. Például egy takarékbetétköny­vet a beteg, kiszolgáltatott em­ber átnyújthatott ajándékként, de azzal az igénnyel Is, hogy a gyereke őrizze meg, vagy épp azzal a szándékkal, hogy halála után ne felejtkezzék meg a töb- biekröl sem. Ez azonban nem jelenti azt. hogy később azon is osztozni kell, amit a megajándékozott korábban kapott. Az osztályra bocsátás csak számítási mód. A hátramaradt hagyaték érté­kéhez hozzá kell csatolni azt az összeget, ami osztályra bocsátási kötelezettség alá esik. És ezzel a növelt összeggel kell elvégezni az egyenlő részre osztást. Ha a korábban megajándékozott a rá­eső résznél kevesebbet kapott a szülő életében, kiegészítik a ne­ki járó összegre. Ha az adomány meghaladja azt az összeget, ami a számítás után az osztályra bo­csátónak jutna, nem kell vissza­térítenie a többieknek a többle­tet. ö már klelégítettnek minő­sül a hagyatékból, de „fizetnie” nem kell, hisz mégiscsak ő kap­ta azt az ajándékot annak ide­jén. . . Egy nagycn fontos tudnivaló: különböző hiedelmek forognak „közszájon’^, hogy csak 5, 10, 15 évre vissza’menőleg kell figye­lembe venni a korábban kapót' ajándékot. Erről szó sincs. Idő­beli korlátozás nélkül kell min­den olyan adományt osztályra bocsátani, amit a törvény nerrt von ki ez alól. A kivételről a jogszabály így rendelkezik: „A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászoruló le­származók részére nyújtott tar­tást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte”. Ebből a szempontból nem számít, hogy az örökhagyó a saját háztartá­sában, természetben nyújtotta-e a tartást, vagy ..havi apanázst" küldve segítette a rászorulót. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents