Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. május 8. Rajzverseny az újfehértói művelődési házban. (Sisa István felvétele) /-----------------------------------------------------------------------­-------------\ Ügyek, „ügyesek" A nyári egyetem előkészületei Vendégek a Lajtán túlról A plakát ismerős, tavaly is hasonló hívogatta az ér­deklődőket. Bal felső sarkában nemzeti színnel övezve a felirat németül: Nyári egyetem — Nyíregyháza. A figye- lemfelkeltően tömör mondatokból megtudhatjuk, hogy az idén is két héten át ismerkedhetnek a résztvevők hazánk keleti tájegységével. E gy embernek ha „ügyes”, életében minimum 3000 kü­lönbözőféle ügye lehet. Ügyei természetesen eltérő gyakorisággal jelentkeznek. Az adóügy mondjuk évente kétszer, háromszor, lakás­ügy (amíg nincs lakás) he­tente, havonta többször, szabálysértési ügy (hacsak nem nagyon renitenskedő valaki) évtizedenként for­dul elő. És ez így van rend­jén. „Ügyetlen” ember nincs, nem létezhet (hivata­li értelemben). Az embereknek tehát ügyük van, a hivataloknak viszont ügyintézőik, ügyfél- fogadásuk és így kerek az egész. Különben szót sem érdemelne a dolog, ha nem hallom a minap, hogy ma­napság baj van az „ügye­sekkel”. A többség csak a munkaidejében hajlandó ügyeit rendezni. Más szó­val bemegy a gyárba, üzembe, irodába az ügyes, ott dolgozgat valamicskét, aztán eszébe jut, hogy neki ügye van, kilépőt kér és kap és megy a hivatalba ügyintézésre. Havonta több ezren, évente sok tíz ezren vannak ezzel így és terem­tődik a töredék munkaidő. V ________________ Nincs ember, aki ki tud­ná számítani (de komputer sincs rá), hogy a törvényes munkaidőalap a jövés­menésből, az ügyintézések­ből hol, mekkora csorbát szenved. Nincs is szükség a számítgatásokra. Mert va­jon mi oldódna meg azzal, ha egy gyár, üzem, iroda vezetői pontosan tudnák, hogy náluk magánügyelin­tézésre elúszott százezer óra. Az ilyen veszteségidők pontos nyilvántartása (adat­gyűjtés, összesítés, könyve­lés és kimutatás, osztás és szorzás) csak a bürokráciát növelné és nem lenne be­lőle se félkész, sem kész­termék. Mi tehát a megol­dás? 5 züntessük meg az ügyeket? Azt nem lehet, mert a meg­szüntetés is üggyé válna Sőt, nagy üggyé kereked­ne. Marad tehát a régi nó­ta. Volt már rendelet és határozat (nem egy) arra, hogy az ügyintézés zömé­ben munkaidő után történ­jék. Szóval ezt kellene tu­datosítani — és tudomásul venni. Ha ez így lesz, talán még az ügyek száma is csökkenni fog. (seres) V Több mint egy évtizedes múlt áll a Szabolcs-Szatmár megyei TIT által rendezett nyári egyetem mögött. Kez­detektől partner a szerve­zésben a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola. Évek óta németül tartják az előadásokat, eb­ből következően elsősorban a német nyelvterületről várják Az egészséges életmódra nevelés legalább annyira fontos az állami gondozott gyermekek nevelőotthonai­ban, mint az ország általános és középiskoláiban. Nagy gondot jelent, hogy helyen, ként a szükségesnél keve­sebb jól felkészült, szakkép­zett testnevelő dolgozik az otthonokban. Elsősorban ez az oka, hogy az állami gon­dozottak közül viszonylag ke­vesen jutnak el a nagyobb tömegeket érintő sportren­dezvényekre. így arra sincs mód, hogy felfigyeljenek a sporttehetségekre, akik utánpótlást jelenthetnek akár az élsport számára is. Ez adott ötletet a Start Sportegyesület létrehozására, mely egy esztendővel ezelőtt az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ KB és az úttörőszö­vetség kezdeményezésére ala­kult meg. Tavaly áprilisban az ÁIB másfél millió forintos támo­gatásával kezdte meg mun­káját az egyesület. Nem sok­kal később tucatjával jelent­keztek a különböző vállala­tok, szövetkezetek, intézmé­nyek — köztük a Balkányí Állami Gazdaság, a Kisvár- dai Szeszipari Vállalat — s év végéig összesen 4 millió forinttal siettek a Start se­gítségére. A kevés híján száz támogató közül 30 cég belépett az egyesület tagjai sorába, vagyis tagdíj fizeté­sével segítik a munkát. Az egyesület bázisai szer­te az országban a nevelőott­honok, ahol mindenekelőtt a szabadidős programok szer­vezése a cél. A 122 intézet­ben mintegy 15 ezer gyermek számára fogalmazták meg a lehetőségeket. Pályázati fel­hívásokat adtak közre a tö­megsportversenyeken való részvételre: ezen belül is há­ziversenyek szervezésére. Versenyt hirdettek a „Jó ta­nuló, jó sportoló” cím elnye­a nyári egyetem hallgatóit. A nyíregyházi ismeretter­jesztő program nem ismeret­len a nyugat-európai orszá­gokban. Az NSZK-ban pél­dául több város útikalauzá­ba, programfüzetébe felvette a szabolcsi megyeszékhely rendezvényét. Majna-Frank- furt népfőiskolájának idei programfüzete például 1700 résére, melyre — az intéze­tek igazgatóinak aláírásával — minden állami gondozott gyermek pályázhat egész éves tanulmányi és sport­eredményei alapján. A leg­jobbak közt 200 Adidas me­legítőt sorsolnak ki. A nyár egyik legérdekesebb esemé­nye a Start kondiverseny lesz júniusban Balatonszemesen. Ide 800 fiút és lányt várnak egy hétre, Express-táboro- zásra, ahol például a súly­emelés alapjaival is megis­merkedhetnek az érdeklődők. A bakancskoptató pályá­zati felhívás a túrázásokhoz, a honismereti — a sátortá­borozáshoz, s a tájékozódási futáshoz igyekszik kedvet csinálni. Harmincán vehet­nek részt szintén júniusban Tiszafüreden a kerékpáros szakismereti táborozáson. Augusztus végén, vagy szep­tember elején pedig Tisza- dob lesz a házigazdája an­nak a találkozónak, melyen a vízisportokkal ismerked­nek meg a résztvevők, s hor­gászverseny, meg bográcsos főzés színesíti a programot. Lehetőségeihez mérten anyagilag is igyekszik segí­teni a nevelőotthonokat a Start. Tavaly valamennyi in­tézet Skála vásárlási utal­ványt kapott sportfelszerelé­sek vásárlására. Ebben az évben pedig egy-egy kondi­cionáló sarok felszerelését kapják meg a koedukált, il­letve a csak fiúkat fogadó intézetek. Erre a célra más­fél millió forintot költ a Start: részben az Állami If­júsági Bizottság idei támoga­tásából, s a pártolótagok — vagyis több tucat vállalat, szövetkezet — befizetéseiből. kulturális eseményt, tanul­mányutat, kirándulást ajánl, ezek egyike a nyíregyházi nyári egyetem. Az előkészületek alapján úgy tűnik, hogy akad jelent­kező bőven. Teljes képet csak nyár elején kaphatunk, hiszen a jelentkezési határ­idő június 10-én jár le. Ed­dig százharmincán jelentet­ték be részvételi szándéku­kat. Sokan jönnek az NDK- ból, várnak vendégeket Ausztriából, Svájcból vala­mint az NSZK-ból. Számíta­nak a szervezők hallgatókra Finnországból, Dániából, Belgiumból és Hollandiából. Várhatóan összesen kétszá­zan látogatják majd a nyír­egyházi nyári egyetem elő­adásait. A plakátról az is kiderül, hogy a rendezvény július 20- án kezdődik és a programok augusztus 2-ig tartanak. A hagyományos témakör — ha­zánk új- és legújabbkori tör­ténelme — egy évforduló al­kalmából kibővül. Idén emJ lékezünk meg ugyanis Buda visszavív ásónak háromszá­zadik évfordulójáról. A tö­rök kiűzéséért vívott hadjá­ratok részleteivel, a harcok külpolitikai következményei­vel ismertetik meg az egye­tem résztvevőit a korszak or­szágos szaktekintélyei, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézeté­nek munkatársai. Továbbra is kiemelt témakör Magyar- ország politikai, társadalmi viszonyainak 1945 utáni ala­kulása. Erről a több mint négy évtizedről is átfogóan szólnak az előadók. A tava­lyi érdeklődés alapján har­madik területként a kisebb­ségi kérdést tűzi programjá­ba a nyíregyházi nyári egye­tem. Egyetemekről, kutató­helyekről érkeznek az avatott szakemberek, hogy a részt­vevőket . leginkább érdeklő mozzanatokat megvilágítsák. Hogy a nyíregyházi nyári egyetem a Lajtán túli terüle­teken egyre népszerűbb, az az előadások izgalmas té­máin túl a változatos sza­badidős, kulturális progra­moknak is köszönhető. Az előző évek gyakorlatához ha­sonlóan a XI. nyári egyetem előadásait is délelőtt tartják, azután a vendégek Sóstón fürdőzhetnek, Nyíregyházá­val ismerkedhetnek. A hall­gatók Szabolcs-Szatmár me­gye és a környék több pont­jára is eljutnak. így felkere­sik majd Szatmár és Bereg műemlékeit, ellátogatnak Tokajba, Sárospatakra, Deb­recenbe és a Hortbágyra. (reszler) (házi) MÁJAS START: AZ EGÉSZSÉGÉRT! Konditábor és bakancskoptaté A tárgyalóteremből Piros bicikliért akáchusánggal Régi jó cimborák ők ket­ten, annyira, hogy legutóbbi bűncselekményük már a má­sodik közös akciójuk volt. Az elsőt még 82—83-ban követ­ték el, akkor betöréssorozat miatt álltak a bíróság előtt. P. Sándor egy év és nyolc hónap szabadságvesztést ka­pott, J. Ferencre pedig javí­tóintézeti nevelés várt. A je­lek szerint azonban egyikük­nek sem sikerült megjavul­ni... A két baktalórántházi fia­talember azóta már nagyko­rú, de tavaly júniusban, amikor az ominózus eset tör­tént, még innen voltak a ti­zennyolc éven. (P. Sándor mindössze két nappal.) Az étterem diszkójában szóra­koztak négyesben. Szeszt egyedül P. Sándor ivott, ő is csak egy üveg sört, mégis rosszul alakult az este. Zár­óra után a két fiatalember társaságában lévő Cs. Csaba vitatkozni kezdett H. Imré­vel, azt állítván, hogy ő lop­ta el a piros biciklijét. Oda­hívták az eléggé részeg V. Zoltánt, aki tanúsította: H.­nak már korábban is volt ilyen kerékpárja. Ezek után már többen keveredtek szó­váltásba. H. János homokot szórt V. szemébe, aki lehajolva igye­kezett kitörölni onnan. Eköz­ben H. hátba vágta. V. Zol­tán futásnak eredt, de P. Sándor egy akáchusánggal a tarkójára vágott. A hasra esett V.-t ezután J. Ferenc állón rúgta, aki ettől hátra­vágódott. Amikor ismét pró­bált volna felállni P. Sándor ■megint fejibe vágta a bottal. V. Zoltán koponya gödrén nyílt törés keletkezett, és átszakadt a kemény agybu­rok is. (A fertőzésveszélyt, ami halálos szövődménnyel járhatott volna, sikerült az orvosoknak elhárítaniuk, de a teljes gyógyuláshoz szüksé­ge lenne még egy kockáza­tos műtétre is. Ebbe azonban V. nem akar beleegyezni.) A megyei bíróság életveszélyt okozó testi sértésben mond­ta ki bűnösének a két fiatal­embert, ezért P. Sándort két év, J. Ferencet egy év sza­badságvesztésre ítélte. A vádlottak és védőik több ponton vitatják a bíróság ál­tal megállapított tényállást, ezért az ítéletbe nem nyu­godtak bele. Jogerős döntést a Legfelsőbb Bíróság hoz majd az ügyben. iTkfta város szívében. Délutáni csúcsfor­galom. A húské­szítmények pultja előtt — hasonlóan a többihez — hosz- szú sor kígyózik. Szép, fiatal eladónő küzd vele: serényen szeleteli a parizert, méri a virslit, nyúl a lángolt kol­bászért. De a rokonszenvet, amit a kezével szerez, rög­tön hatástalanítja is — hang­ja bántóan hideg, szeméből düh sugárzik a vevőkre, ar­ca időnként ideges grimasz­ba rándul. Mikorra sorra kerülök, ép­pen szitkozódik valamelyik munkatársára, mert rossz helyre tette a sonkás felvá­gottal teli tálcát. Befejezvén a cikornyás körmondatot, fojtott indulattól csattan a hangja: „Tessék!”: Bár edzett vagyok az em­beri durvaságok elviselésé­ben, megrökönyödök egy pillanatra. — Harminc deka kenőmá­jast kérek — bököm ki vég­re. — Melyikből? — villantja rám tekintetét, hogy szinte átdöf vele. Bambán nézhetek — időbe telik, míg felfogom, hogy hozzám beszél és rám néz — mert félreismerhetetlenül bántó éllel, türelmetlenül veti felém. — Baromfiból vagy a ser­tésből? — Baromfiból — vágom rá gondolkodás nélkül, rettegve attól, hogy tovább bőszítem a paprikás kedvű eladónőt. — Kér még valamit? — szegezi mellemnek a kérdést, amint átnyújtja az árut, de úgy, hogy azt is mondja vele: „Remélem nem.” — Nem — felelem most- már én is elveszítve a türel­mem, megemelt hangon. Pe­dig kellene még vennem egyet s mást. „Inkább átmegyek egy má­sik boltba” — gondolom, mi­közben pánikszerűen próbá­lok kijutni az üzletből. Az utcán jut eszembe, hogy nem is szeretem a baromfi­májast. (czine) ZÁHONYI KÖRZETI ATRAKO A MÁV Debreceni Építési Fő­nökség immár — hagyományo­san — öt éve, a 3. sz. építés- vezetőségen pedig három éve megrendezi a hátrányos helyze­tűek fórumát, az ún. cigány­parlamentet — írja az üzemi lap áprilisi száma. Ez évben Tuzsé- ron került erre sor. Az építés- vezetőség létszámának mintegy 60 százaléka cigány dolgozó, ezért tulajdonítanak nagy jelen­tőséget a hátrányos helyzetű dolgozók véleményének. Bár hátrányos helyzetűekről beszé­lünk, de a munkában bizony ki­veszik a részüket ezek a dolgo­zók is. Ezt bizonyítják a múlt évben elvégzett nyíltvonali vá­gánycserék és kitérőcserék. Ezek­kel a dolgozókkal 40 km-t és közel 80 csoportkitérőt cserélt ki az építésvezetőség, a főnökség teljesítményének mintegy felét adva ezzel. A fórumon a dol­gozók felvetették a munkaruha­ellátottság és az anyagbeszerzés hiányosságait. Esett szó a fiata­lok helyzetéről, az alacsony óra­bérekről, a fiatalok beilleszkedé­séről. nyíregyházi dohányfermentáló Az 1986 évre szükséges palán­tanevelő felület 40—50 százalé­kán, mintegy 80 ezer négyzet- méteren végezték el a gazdasá­gok a korszerű, metilbromidos talajfertőtlenítést — adja tudtul az üzemi lap áprilisi száma. A magágykészítést a gazdaságok időben megkezdték, a magvetés zömét március közepén elvé­gezték. Növekedett a fóliafelület is. Az egy hektár dohányterü­letre szükséges palántát átlag 55 négyzetméteren nevelik meg. A vállalat az esetleges palánta­hiány elkerülésére 100 hektár területhez elegendő felületen ne­veltet tartalék palántát. SZAMOS A tangazdaság és a világpiac címmel érdekes sorozat közlését kezdte meg legújabb számában a Szamos menti Állami Tangaz­daság üzemi lapja. Szó esik ar­ról, milyen vállalati érdekeltség fűződik az exporthoz; az ex­portérdekeltség és a nyereségér­dekeltség anomáliáiról. Elkötele­zett szenvedéllyel vetődnek föl e kérdések: a Húsipari Tröszt egyik vállalata miért fizet töb­bet ugyanazért az export minő­ségért, mint a másik? Az ex­porttámogatást miért nem kapja meg a nem tröszti vállalat? Mi­ért nincs automatizmusa az ex­porttámogatásnak? Mindezek olyan kérdések, amelyek egyér­telműen akadályozzák a bőrös félsertés- és általában a húsex­portot. Ezek változatlansága ese­tén kénytelenek leszünk felül­vizsgálni exporttevékenységün­ket — írja a lap —, mert az el­lenkezik vállalati érdekünkkel. BALKANYI Állami gazdaság A mezőgazdasági nagyüzem napja a társadalmi tulajdon vé­delméről közöl tudósítást. Bár az utóbbi két évben sokat fejlő­dött a gazdaság belső ellenőrzé­se, a vállalati megkárosítások száma gyarapodott. 1985-ben a társadalmi tulajdont 800 ezer fo­rint kár érte. Kártérítésre azon­ban kevés embert kötelezhettek, mert nem derült ki a tettes, vagy pedig tetten érték az ille­tőt, és nem vihette el a zsák­mányt. A múlt évben igen je­lentős volt a baromiilefulladás- nál a kár, 700 ezer forintot köny­velhettek el veszteségként ezen a területen. Hatvanezer forintos kárt jelentett az öt Stihl-fürész ellopása, a rendőrség sajnos nem találta meg a tettesekét, KEMÉV ÉPÍTŐK A Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat lapja sok szempontból érdekes riportot kö­zöl az UNITERV tervezőcsoport életéről. A KEMÉV tervezőcso­portja 1980-ban, a fővállalkozási forma előtérbe kerülésekor ala­kult. Azóta számos, a KEMÉV által épített létesítményt tervez­tek. A terveik nyomán például Tiszavasváriban százfős óvoda épült, ök tervezték az ország el­ső, Szolnokon készülő Fészek Áruházát. De rajzaik nyomán valósult már meg gyógyszertár, lakás, autóbusztároló, közmű és sok egyéb. Sajnos, a csoport évi kapacitása még nincs lekötve. Csökkentek a hagyományos ter­vezési megbízások, de a koráb­binál jóval több a Taurus W szi­getelőlemezt alkalmazandó ter­vezési feladatuk. Az 1985. évi 2,7 millió forint árbevételüknek nagy része már ebből szárma­zott. Emellett mintegy 600 ezer forint értékű munkát végeztek a vállalat központi telepének fej­lesztésében, valamint a pályázati munkákban. SAGVARI NAPLÓ A lap a háztáji ágazatról kö­zöl tényközlő cikket. Ebbesn az esztendőben a megyék közötti sorrend 19. helyéről előreugrot- tak az országos rangsorban a 10. helyre. A terjesztésben ösztönző módszereket is alkalmaznak, a jutalékon kívül évente a leg­jobbak munkáját díjazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents