Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
Bronzba öntött hit 1_________________________________________________ Besiélgetés Györfi Sándor szobrásszal Rögtönzött leltár műemlékekről A „kiskastély” újjászületett Sikeresebb, eredményesebb esztendőt kívánni sem lehet az ideinél Györfi Sándor szobrászművésznek. 1986 tavaszán harmincöt évesen vehette át a Munkácsy-díjat, június elején avatják Budapesten Bajcsy-Zsilinszky Endrét ábrázoló szobrát, és kiállításával nyílt meg a tizedik, jubileumi nemzetközi éremművészeti telep Nyíregyházán. 1978 óta állandó résztvevője a sóstói alkotótelepnek, két éve művészeti vezetője. Nyíregyházi tárlatán beszélgettünk a fiatal alkotóval. □ A sóstói telepre érkezett művészek munkáját a tábor első belében csak távolról követheted nyomon. Miért? — A készülő köztéri szobromon dolgozom. Elhúzódtak az előkészületek, május elején láthattam hozzá az öntéshez. Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének centenáriumán avatják, alig egy hónap áll rendelkezésemre. Ilyen rövid határidővel más kivitelező képtelen lenne elkészíteni. Az általam kifejlesztett öntési technikában bízhatok, melyet Nyíregyházán a művésztelepen is bevezettem. □ Mi ennek a bronzöntésnek a lényege? — Viaszvesztéses eljárás, melyet korábban nem ismertek Magyarországon. A szakkönyvekből annyi kiderül, hogy az ókorban is használták, de nálunk a homoköntési eljárás terjed el kizárólagosan. Nem volt tehát kitől tanulni. Ezermester módra kezdtem az öntés fázisait, egész folyamatát kikísérletezni. Először kisebb munkákat, majd nagyokat készítettem a karcagi műhelyemben. Most már bármilyen méretű és bármilyen bonyolult munkát bronzba tudok önteni. Ez a Bajcsy-Zsilinszky szobor másfélszeres életnagyságú, tonna súlyú lesz. □ Mi a magyarázata, hogy magad öntöd szobraidat? — Nem adom ki a kezemből, mert úgy vélem, hogy elejétől végig a szobrász feladata a mű elkészítése. Szeretem, ha a közbülső munkálatokat én irányítom, és az utolsó simítások is tőlem valók. Ha mással csináltatnám szobraimat, egyenruha kerülne rájuk. Magyarországon egyedül az állami öntöde készít szobrokat. Jól dolgoznak, de mivel ugyanarról a műhelyről van szó, valamennyi onnan kikerülő szobor munkájuk sajátos jegyeit viseli. Ragaszkodom a szobraimhoz, valahol ezek a gyermekeim, és hogy nehezen válók meg tőlük, ez annak is köszönhető, végig ott vagyok a születésüknél. Természetesen a szoboröntés nagyon nagy munka, kevesen vállalják. Rengeteg kockázattal jár. □ Hogyan kerültél kapcsolatba a sóstói művészteleppel? — Ez is összefügg a bronzöntéssel. 1978-ban képzőművészeti főiskolásként a Magyar Képzőművészeti Szövetség azzal a feladattal küldött Nyíregyházára, hogy az érem- művésztelepen alakítsam ki az öritőműhelyt, teremtsem meg az öntés feltételeit. Tudták rólam, hogy a főiskola öntőműhelyében már öntöttem. Azon a nyáron számos üzemben megfordultam, szerszámokat rajzoltam le, készítettem el. Végül sikerült, a sóstói felüljáró alatt a napkö- kis táborban öntöttünk néhány plakettet. Hogy két éve a sóstói telep művészeti vezetője lehetek, abban a képzőművészek bizalmát látom, és azt, hogy megkedvelték ezt a kifejlesztett öntési technikát, mely a szobrásznak változatosabb kifejezési eszközt teremt. □ Más városok képzőművészeti telepeire is jársz? — A mezőtúri képzőművészeti alkotótelep munkájában is szívesen részt veszek. A szimpóziumok jó lehetőségek a gondolatok kiérlelésére. A nyíregyházit nagyon kedvelem, sok munkám köt ide, plakettek, kisplasztikák, domborművek, melyek akár otthon, akár más környezetben sohasem születtek volna meg. Néha helyet kell ahhoz változtatni, hogy magából újabb Ötleteket csiholjon az ember. □ Szabolcs-szatmári köztéri alkotások is bizonyítják ezt... — A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban található az Eszéki Emma relief, a sóstói művésztelepen öntöttem a Zrínyi Ilona utcatáblát és a kisvárdai városi tanács épületében helyezték el az Életfa című művemet. A nyíregyházi kiállításomon látható a vázlatterve. A dombormű a megvalósulásig sokat változott, egyszerűsödött. Rokonszenves volt a kisvárdaiaktól, hogy nem voltak olyan elvárásaik, melyek alapjában felborították volna az elképzeléseimet. A művészi szabadságom nem gátolta semmi. □ A kiállított szobraidból is látható, kötődésed szülőföldedhez, Karcaghoz igen erős. — Karcagon születtem, gyerekként életre szóló élményt azon a tájon gyűjtöttem. Odaköt a családom, feleségem, két fiam, szülővárosomban teremtettem otthont, továbbra is Karcagon kívánok élni. Szobrászként stílusokat nem akarok követni, se teremteni, se utánozni. Ahogy érzem, úgy mintázom meg az engem érdeklő dolgokot. Foglalkoztat az ember és a természet kapcsolata, kedvelem az állatokat. Ha az éppen divatos irányzatokhoz igazodnék, az nem lenne igaz és őszinte. Saját világomat mintázom, közvetlen környezetemet, amiben élek. Ezt ismerem legjobban, hittel csak erről szólhatok. Reszler Gábor A ménesek emlékére — Györfi Sándor alkotása. Gipszpárnán az Otthon szálló cégére. ben helyreállított műemlékeket mutatta be. A műemlék- védelem erőfeszítései számos látványos eredményt hoztak. Megszépült az elmúlt évek alatt számos építészetileg értékes templom, így többek között Jánkmajtison, Szamosbe- csen, Nagyszekeresen, Tákoson. Hozzáláttak a Tiszadob melletti ókenézi Andrássy-kas- tély megmentéséhez. Az épület festői környezetben található, a megmaradt néhány hatalmas fa az egykor gyönyörű parkot idézi. A kastély a vidéki nemesi épületek sorában méltó helyet foglal el. Ötvöződik benne a késői barokk forma- és tömegképzés a XIX. századi mesterek tudásával, formakincsével. Felfedezhették a kiállítás látogatói a régi nyíregyházi Otthon szálló (ma Béke szálló) cégérének vázlattervét. Sebestyén Sándor szobrászművész munkája egyeRégi és új békés szomszédsága: műemléki könyvtár és modern iskola Tuzséron. A tuzséri kiskastély sorsa — egy időben úgy tűnt — végleg megpecsételődött. Az omladozó falak megmentésére sokáig nem akadt vállalkozó, azután a szomszédságában épülő új iskola terelte el az ódon épületről a figyelmet. Innen a folytatás mégsem a szokásos: nem haraptak a falakba a markolók, a többi munkagép sem lendült neki a bontásnak. Építészek, statikusok eredtek a régi tervrajzok, leírások nyomába, és új szerepet kerestek a megmentésre méltónak talált műemléknek. Az idei műemlékvédelmi világnapon sokan lehettek tanúi a kiskastély újjászületésének. A bejárati oldalon hangulatos tornác készteti szemlélődésre az érkezőt, a kisebb, nagyobb szobákban pedig a magasba ívelő, sötétbarna faborítású mennyezet ragadja meg a tekintetet. A nagytermet megosztó közfalban boltíves átjárók, a nyurga ablakok alatt egyedi tervezésű asztalok, székek. A tuzsériak elégedetten szemlélgetik az eredményt. Hihetetlennek tűnik, hogy a rogy- gyant épület egy jó esztendő alatt ismét talpra állt. A felújítási tervek készítője, Jan- dek Ernő építészmérnök úgy vélte, a kiskastély könyvtárnak a legalkalmasabb. Tridens gazdasági munkaközösségével ennek megfelelően állította össze a dokumentációt. A kivitelezésre egy másik gazdasági munkaközösség, a Ferrováz vállalkozott Kiss László irányításával. A kisebb műemlékek „újjágyúrása” az építőipari vállalatoknak hálátlan feladat, gmk-keretben azonban gazdaságosan megoldható. Ahogy Kiss László mondta, a műemléki helyreállításoknál ezt az űrt szeretnék kitölteni, a tervezőkkel alkotó módon együttműködve mentik a romlásnak kitett építészeti értékeket. A tuzséri kiskastély, leendő könyvtár helyre- állítása volt az első nagyobb megbízatásuk, de munkájukra máris felfigyeltek, — Olyan sajátos helyzet adódott, hogy a műemlék értékeire figyelve a régit kellett az újhoz igazítani. Vagyis arra törekedtünk, hogy a szomszédos modern iskolával harmonizáljon a könyvtár — magyarázta Kosztyin Sándor műszaki ellenőr, miközben végigjártuk a helyiségeket. A nagyteremben polcokon sorakoznak majd a könyvek, az ablak mellett a folyóiratokat böngészők, kötetekben lapozgatok foglalhatnak helyet. Külön gondoltak zenei könyvtárra is, és marad szoba többek között a tuzséri értelmiségi klubnak, valamint a kertbarátkörnek. A könyvtárszobák belső berendezésénél segít Tóth László, a megyei könyvtár módszertani osztályvezetője. A nagyteremben nyitották meg az avatás napján azt a kiállítást, mely az elmúlt években Szabolcs-Szatmár megyelőre gipszpárnán pihen, ám remélhetően hamarosan ismét a szálló frissen festett homlokzatát díszíti. A tuzséri könyvtár épületének újjászületésekor tehát rögtönzött leltár kerekedett a szabolcsi műemlékvédelemről. Az elődök otthonteremtő erős akaratának, mesterségbeli tudásának fennmaradt emlékeire érdemes és szükséges áldozni. A közvélemény ro- konszenvvel kísérte Tuzséron is a helyreállítást. Most már az ott lakókon múlik, hogyan töltik meg élettel a megmentett épületet. (r.) Szombati galéria Jó, hogy van éjszaka. Belátható ilyenkor a kozmikus mező. Egy csillagász szemével nézek föl az égre: tudom, hogy nincs szépség, csak forma van, erő, anyag. S csodálkozó gyermekszemeimből a végtelen űrbe a csillagok visszahullanak. Suhai Pál A rajz Kótics Ferenc műve. Kaposvár legszebb pót ján, a Róma-hegy tetején; a „bádogbuzogányos k< tély", ahol modern mag: piktúránk egyik kiválósá Rippl-Rónai József lak Egykori otthona, ma err múzeum. Többholdas ke műterme, az egyemelete. ria berendezésének mii darabja életének tanúja s gyakran szerepel képeir Festőállványa, ecsetje, pa. tája, fogasra akasztott, sz les karimájú szürke kalap úgy fogadja a látogati mintha éppen a parkba me volna egy kis sétára. Kaposvárott született, o vágyott vissza Párizsból, nagy sikerei idején a fővái si élet zajából is. Itt t< örök nyugovóra 66 éves k rában. 125 évvel ezelőtt, 18' május 23-án született. Elei te gyógyszerésznek készi de pályamódosítással műt szí elhivatottságának tuda ban Münchenbe utazott nulni a festöakadémián. művészet központja abt az időben már Párizs v< ezért 1887-ben odaköltözi A dicsősége tetőpontján á világhírű magyar mesterh Munkácsy Mihályhoz köp tatott be. akinél két é Apám és Pia Szerepük: \ Tízéves a A nyíregyházi Jósa And rás Múzeum 1974 tavaszá költözött a jelenlegi helyér« Ezzel megoldódott a gyűjte meny végleges elhelyezési létrejött a kibontakozás szá mos lehetősége. Sorra nyíl tak az állandó és időszal kiállítások. A végleges ot1 hon tudata késztette a mű zeum vezetését arra, hog a növekvő érdeklődésre épí. ve társada|mi bázisként mi zeumbaráti kört szervezze: A szervezés sikeresnek bizc nyúlt, mert segítettek benr oktatási és közművelődé társintézmények, vállala kollektívák, valamint a mi zeumügy iránt aktívan é deklődő látogatók is. A sokirányú segítség ti remtette meg az 1976. máji 21-i alakuló ülés feltételei középiskolás ifjúsági, vak mint szellemi és fizikai do gozókat összefogó felnőtt t; gozattal jött létre a nyíreg házi múzeumbaráti kör. két tagozat egyhangúan e fogadta az alapszabályt foglalt követelményeket, e zel részt vállalt a hagy mányápolásban, a szociális tudat formálásában, kult rális ismeretek szerzését és továbbadásában, múzeá: tárgyak gyűjtésében, leleti bejelentésében. Sajnálat« hogy a tanulók növekvő de utáni elfoglaltsága miatt háromévi működés után az öt középiskolát képvise ifjúsági tagozat megszűnt. HU HÉTVÉGI MELLÉKLET
