Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

1986. május 23. Kelet-Magyarország 3 Megszüntetni a területi aránytalanságot Ösztönző pontok, prémium Betegellátás—színvonalasabban Zsebbevágó döntés Az egészségügy tervei 1990-ig Új érdekeltségi rendszer a nyíregyházi Veres Csillag Tsz-ben A betegellátás korsze­rt! bb teltételek közt tör­ténik a VII. ötéves terv­időszakban. ennek meg­valósításán fáradoznak a megye egészségügyi igaz­gatásának szakemberei. Dr. Bodnar Lóránd főor­vos, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője körvo­nalazta azokat a fejlesz­tési elképzeléseket, ame­lyek 1990-ig minőségileg és mennyiségileg javítják a szabolcs-szatmári bete­gek gyógyítását. Mint mondta, az egészség­ügy fejlesztésének két forrá­sa van. Egyrészt a helyi ta­nácsok önálló pénzügyi gaz­dálkodása és nagyobb jogkö­re teszi lehetővé, hogy ott helyben döntsenek bizonyos fejlesztésekről. A másik út: az Egészségügyi Minisztéri­um céltámogatást ad a köz­pontilag elhatározott progra­mok végrehajtásához. Ezzel az a cél, hogy a megyéket közelítsék egymáshoz és ne legyenek továbbra is területi aránytalanságok a gyógyító- megelőző szolgálatban. Kárházak rekonstrukciója A megyébe a VII. ötéves tervidőszakban 42 milliárd forint jón vissza fejkvóta­ként. Ebből körülbelül tiz- milliárdot fordítanak fejlesz­tésre. és az egészségügyre is szép öszeget költenek majd ebből a tízmiUiárdból. Hosszú évek óta a megyei kórház rekonstrukciója az egyik legjelentősebb beruhá­zás. Már a III. ütemhez ér­keztek. Korszerűsítik a szü­lészet-nőgyógyászat épületét, a fül-orr-gégészetet. A ter­vek ' szerint sugárterápiás osztály is megkezdené mű­ködéséi. A Sóstói úti kórház­ban a 200 ágyas krónikus­részleg telepítése hoz minő­ségi javulást a belgyógyásza­ti ellátásban. Újabb intenzív osztályt alakítanának ki. A mintegy 220 millió forintos beruházással várhatóan 1988- ban végeznek. Ekkor kezdik el a máté­szalkai kórház rekonstruk­cióját. Többször kimaradt ez az intézmény pénzszűke mi­att, most azonban felújítják az éttermet, a fűtést, száz- ágyas hotelrészt építenek hozzá. A fejlesztési alapból finan­szírozzák a megyei kórház­ban a gyermek intenzív rész­leg kialakítását. A 12 ágyas pavilont ez év végére adják át. Bővítik a szociális ottho­ni helyek számát 350-nel. Fehérgyarmaton és Kisvár­dán újat építenek, Szamos- angyaloson bővítésre kerül sor. Műszerfejlesztésre 180 millió forintot költenek a megyében. Üj berendezések szerelése a nyíregyházi kórházban, a rekonstrukció idején, (jávor) Visszaszorítani a rákot A megyei tanács tízmillió forintját az Egészségügyi Mi­nisztérium évente 6.5 millió forinttal egészíti ki Ebből az Összegből több jonto» szak­mai program megvalósítását tervezik. Az egyik ilyen a szív- és érrendszeri betegsé­gek megelőzése. Most alakít­ják meg a prevenciós bizott­ságokat. amelyek a betegsé­gek megelőzésében érdekelt intézményeket és társadalmi szervezeteket hozzák össze a közös cél érdekében. A meg­előzéssel párhuzamosan a gyógyítás feltételeit is javít­ják: a kardiológiai ellátás egyik pillérét, a koronáría- őrzöket továbbfejlesztik: Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán kezelhetik majd ilyen korszerű körülmények közt a szívbetegeket. A másik jelentős feladat az egyre több áldozatot sze­dő daganatos megbetegedé­sek visszaszorítása. Évente a megyében 1200-an halnak meg rákban, ezért a szűrési néhány éven belül számotte­vően kiszélesítik. Jelenleg évente 36—38 ezer nőt szűr­nek a nőgyógyászati és em­lődaganat kizárása érdeké­ben. 1990-re évi 80—90 ezer szűrést terveznek a megyé­ben, így kétévente vala- menyi nőt ellenőrizhet a szű- rószolgáiat. Az orvosok a száj, a bőr esetleges rákos el­változásait is megnézik a jövőben. Az emésztőszervi daganatok szaporodása indo­kolja, hogy az orvos körül­tekintően ellenőrizze ezeknek a belső szerveknek az elvál­tozását. Gyermek­rehabilitáció A megelőzés mellett az al- kohológiai részlegek bővíté­sét és az ellátás színvonalá­nak emelését tervezik a me­gyében. Most mindössze 80 ágy áll rendelkezésre az al­koholbetegek kezelésére. Legalább 180 kellene, hogy az 5—6 hónapos várakozási időt számottevően csökkent­sék. A szakmai program része az egyik legfontosabb terü­let. a körzeti orvosok vállán nyugvó alapellátás színvona­lának javítása. Ehhez gya­rapítják a kislaborok szá­mát, hogy egy vizsgálat mi­att ne kelljen utazni, vára­kozni órákat. A fizikoterápi­ás kezelések miatt sem kell hamarosan a megyeszékhely­re jönni, mert több helyen tervezik korszerű részleg ki­alakítását. A központi ügye­letet újabb két településen, Tisza vasváriban és Jánk- majtison szervezik meg 1986- ban. Ahol erre nincs lehető­ség, a körzeti orvos rendel­kezésére bocsátanak úgyne­vezett sürgősségi táskái, amely a gyors, akár életmen­tő beavatkozásnál nélkülöz­hetetlen. A szociális ellátást igye­keznek majd közelebb vinni az emberekhez. Területi gon­dozási központokat hoznak letre, ahonnan irányítják majd a kornyék rászorulóiról a szakmai segítségnyújtást. Szakosítják a szociális ottho­nokat. A felvételi osztály messze felülmúlta az elkép­zeléseket, ezért Kisvárdán és Mátészalkán is szerveznek ilyen részleget, a hozzá tar­tózó labor-, patológiai és vér­ellátási háttérrel. Az anya- és gyermekvédelem terén igen szép eredményeket ért el a megye a VI. ötéves terv­ben, a közeljövő feladatai közt a szakosított gyermek- ellátás bővítése szerepel. Az életkorhoz kötött szűrővizs­gálatok közt az audiológiai szűrésnek, a neurológiai és a pszichiátriai gondozás kiter­jesztésének jut fontos szerep. A gyermekpszichiátria a be­illeszkedési zavarokkal küz­dő, öngyilkosságot megkísér­lő, narkotikumot fogyasztó fiatalokat igyekszik majd ha­tásosan visszavezetni az egészséges életmód útjára. Számuk, sajnos, igen nagy. Egyelőre megoldatlan a gyer­mekrehabilitáció, megyénk­ben 10—12 ezer kis beteg szorulna ilyen utókezelésre. T. K. Fontos döntés született az április 16-i pártvezetőségi ülésen a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz-ben. így hang­zik: „A pártszervezetek tag­gyűlésen vitassák meg az ér­dekeltségi és ösztönzési rend­szer fejtesztésének lehetősé­geit.” Közel 100 párttag vélemé­nyére számítanak. Négy alap­szervezetben nem csak a tag­gyűlések, de ezt megelőzően a pártcsoportok is megbeszé­lik a teendőket. Szót válta­nak a pártonkívüli dolgozók­kal is, hiszen a téma min­denkit érdekel. — Miért született ez a ha­tározat? — érdeklődtem Gö­rög Istvánnétól, a pártvéze- tőség titkárától. Igazságtalan egyenlősdi — Amikor az önelszámoló egységek kialakítását elha­tároztuk, akkor szorgalmaz­tuk a munka hatékonyságá­nak a növelését, s ezzel ösz- szefüggésben a teljestímény szerinti anyagi elismerés kö­vetkezetesebb érvényesíté­sét. Ez idő szerint a nyíregyhá­zi Vörös Csillag Tsz-ben önállóan gazdálkodó egység a növénytermesztés, a mű­szaki és a baromfiágazat, az ÜVIT és a melléküzemagak. Ez a lépés jelentős hatással volt a vezetők gondolkodásá­ra. — Korábban ugyanis az ágazatok vezetői egyáltalán nem érezték zsebbevágó ügynek, hogy teljesítik-e a tervüket vagy sem. Ha a tsz nyereséget ért el, akkor at­tól függetlenül, hogy egyik vagy másik egység ered­ménnyel vagy veszteséggel zárt, egyformán megkapta mindenki az 1 havi pénzét — VASZIL CONEV: A városi vendég A falusi baromfiud­varba vendég érke­zett a városból — egy gyönyörű kakas. Min­dent alaposan megnézett, bólintott, és így szólt: — Tetszik itt nekem, jó a levegő és a föld tele van vitaminokban gazdag ku­kacokkal. A tyúkok körülugrálták öt, és titkon sóhajtva néz­ték szép taraját. — Vajon hogy kukoré­kol? — suttogták egymás között. — Biztosan gyö­nyörű hangja van. Másnap reggel még alig hogy pirkadt, már feszül­ten várták, mikor szólal meg a városi kakas. A falusi kakasok udva­riasan előre akarták en­gedni a városi vendéget, és csak akkor akartak szétterjesztett szárnnyal ők is kukorékolni, amikor az már megszólalt. Csakhogy az idő telt és a vendég hallgatott. A falusi kakasok zavar­tan néztek egymásra, de azután nem volt mit ten­ni, szétterjesztették a szárnyukat, és harsányan tudatni kezdték az embe­rekkel, hogy rövidesen fel­kel az arany nap és el­árasztja fénnyel a világot. Az emberek felébredtek a kakasszóra, és amikor a nap felkelt, már munka közben találta őket a föl­deken. És csak ekkor harsant fel a városi kakas hangja: felugrott a kerítésre, szét- terjesztette a szárnyait és mindenkivel tudatta, hogy íme, felkelt az arany nap. és elárasztotta fénnyel a világot. A tyúkok tátott csőrrel néztek egymásra. — Ez biztosan valami új divat — állapították meg. Csakhogy amikor más­nap reggel az egész do­log megismétlődött, né­hány fiatalabb tyúk mar alig tudta visszatartani a nevetést, a harmadik na­pon pedig már az egész baromfiudvar visszhang­zott a kacagástól. A falusi kakasok meg­próbáltak rendet teremte­ni a baromfiudvaron, de hiába. Végre rászántak magukat, odamentek a vá­rosi kakashoz, aki döly- fösen nézte a közeledő csapatot, és megszólítot­ták őt: — Bocsáss meg, test­vér, valamit nem értünk. Hogy kukorékolsz te? Mi­ért szólalsz meg mindig ilyen későn? Nem látod, hogy mindenki rajtad ne­vet? — Hát mikor kellene kukorékolnom? — Természetesen nap­felkelte előtt. — Még mit nem! — mondta a városi kakas. — És ha nem kel fel a nap? Akkor ki vállalja a fele­lősséget? Az ü.egtechnikai üzemben, (elek) veti közbe Vámos Tibor, a tsz elnöke. — Mi örültünk ennek a párthatározatnak mert bennünket is ösztönzött, segít feltárni a tartalékokat. Példaként említik az éve­kig veszteséges baromfiága­zatot. Ennek ellenére vezető­je megkapta az 1 havi jutal­mat. Csakhogy a nyereséget termelt más ágazatvezetők is ennyit kaptak. A sablon­szemléletet, a maradi gondol­kodást változtatta meg szin­te egy csapásra a helyi párt­határozat. Kétségtelen: több ágazatvezető tartott az önel- számolásra való áttéréstől, s az érdekeltségi és ösztönzési rendszer módosításától is. Kevesebb költséggel — Az elavult gépparkkal rendelkező ágazat, a műszaki fölött is ott lebegett a ve­szély: vajon képesek lesz- nek-e nyereséget termelni, költségszint alatt gazdálkod­ni, energiával takarékoskod­ni? — magyarázza Görögné. — Szépen bevált az önel­számolásra való áttérés és az új érdekeltségi rendszer — összegezi véleményét Mala- kuczi Miklós műhelyvezető. — Tárgyaltuk taggyűlésen, megvitattuk az emberekkel munkahelyi tanácskozáso­kon ezt a kérdést. Bár a gépek, fontos alkat­részek árai emelkedtek, en­nek ellenére a tervezett 12 milliós költségszint alatt gazdálkodtak, sőt 500 ezer (!) forint megtakarítást értek el. — S talán az az egyik leg­fontosabb eredménye, hogy a közösség érdekének az ér­vényesítése egybeeseti az emberek személyes érdeké­vel is. Soha annyi nyeresé­get nem kaptam az elmúlt években, mint tavaly. — iga­zolja e párthatározat idősze­rűségét a műhelyvezető, Mit, mikor, mennyiért? Az önállóság növelése fo­kozta az emberek alkotó ked­vét, új ötleteket szült. Egye­di javítási rendszert vezettek be. Egy-egv brigáddal egy munka elvégzésére megálla­podnak. Meghatározzak. adott idő alatt, milyen al­katrészek felhasználása mel­lett, mennyi pénzért végzik el a gépek javítását. így ké­szülnek a nagy nyári mun­kákra a kombájnok, trakto­rok javításával. Hasonló módszert vezetnek be a KM műszaki vizsgára kerülő jár­művek előkészítésénél is. — Kevesen vagyunk, új megoldásokat kell keresnünk, ha eredményesen akarunk dolgozni, és keresni is — fű­zi hozzá Malakuczi Miklós. — Az ágazatvezetők való­jában most tanulnak meg közgazdasági elemző munkát végezni. Ez elengedhetetlen az eredményes gazdálkodás­hoz — vonja le a tanulságo­kat a pártvezetöség titkára. Egy alapszervezetben mar értékelte a taggyűlés a hatá­rozat tapasztalatait. így szói róla Pethe István pártbizal­mi : — Érdekeltségi rendsze­rünket a teljesítményhez és emberre szabtuk. Még a köz­vetlen eredményekben is ér­dekelve vannak a termelés- irányítók az ÜVIT-ben. Ösz­tönző pontokat és prémium- elvonó tényezőket is beiktat­tunk. Eredménye: az első ne­gyedévben a tervezettnél 2 millióval több az árbevétel, és a húzó, a teljesítő embe­rek több pénzt kaptak. ötlet, tartalék — Ügy gondolom, hogy az utolsó 24 órában született ez a döntés, s az is tanulsága: van még tartalék, ötlet, kez­deményezés az emberekben — mondja Görög Istvánné. Igaza van. Ezt újra és újra fel kell szabadítani, kihasz­nálni. és a gazdálkodás sike­rének szolgálatába állítani. Farkas Kálmán Kóruskoncertek Emelkedett hangulatot és magas színvonalat kí­náló kóruskoncertek lesz­nek a hét végén Fehér­gyarmaton. A szatmári varosban rendezik meg az ének-zene tagozatos általános iskolák kórusai­nak megyei találkozóját május 24-én, szombaton délelőtt 9 órától. A hely­színek: a 2. számú általá­nos iskola, illetve a Pető­fi Sándor szakközépisko­la. A hangversenyeken délelőtt és délután a kö­vetkező együttesek adnak műsort (a fellépés sor­rendjében): fehérgyarma­ti, a nyíregyházi 4-es is­kolai. újfehértói, kisvár- dai, nagyecsedi, ibrányi. nyírbátori és tiszavasvári kórusok és a nyíregyházi gyakorló iskola úttörő- énekesei. Közben ebéd­időben az egri helyőrség zenekara ad térzenét a Május 14. téren.

Next

/
Thumbnails
Contents