Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. május 23. Elutazott Budapestről Viktor Kulikov A mongol külpolitika öt éve: Nagyobb szerepvállalás Ázsiában EREDMÉNYES ÖT ÉVET ZÄR a mongol külpoliti­ka: az elmúlt kongresszus óta kilenc országgal létesí­tett diplomáciai kapcsolatokat a Mongol Népköztársa­ság. Nyolccal kezdődtek meg a rendszeres kulturális kapcsolatok. Így az ázsiai országnak ma 99 országgal vannak diplomáciai, 30 országgal kereskedelmi-gazda­sági és 44 országgal kulturális kapcsolatai. 1981-ben, a XVIII. kongresszuson született meg a meg nem támadásról és az erőszakról való lemondásiul tanácskozó ázsiai és csendes-óceáni konferencia össze­hívásának gondolata. A javaslat szervesen illeszkedik az ázsiai béke és biztonság megszilárdítását, a konti­nens országainak együttműködését, az ázsiai enyhülést szolgáló szovjet, indokínai, észak-koreai és indiai ja­vaslatokhoz. Célkitűzéséi ma is időszerűek. Mongólia szorgos munkát végzett a javaslatok pro­pagálására. A célok megvilágítása érdekében és ennek eredményeként 1984-ben, az ázsiai országok manilai értekezlete felhívást fogadott el a kezdeményezés tá­mogatására. A javaslat mellett foglalt állást az ázsia. buddhista békekonferencia, az ifjúsági szerveztek re­gionális találkozója és számos ázsiai szervezet. A kétoldalú kapcsolatok között kiemelkedő helyet' foglal el a mongol—szovjet együttműködés. A most zá­rult 7. ötéves tervidőszakban kétszeresére nőtt a Mon­góliának nyújtott szovjet segítség az előző ötéves terv­hez képest. 280 vállalat jött létre szovjet segítséggel, a szovjet—mongol árucsere 1,9-szeresére nőtt. 4500 mon­gol szakember végzett a Szovjetunió felsőfokú és kö­zépfokú szakmai tanintézeteiben, szovjet segítséggel 800 ezer négyzetméter lakás épült a hozzájuk tartozó szociális, kereskedelmi és kulturális intézményekkel együtt. JÓL FEJLŐDTEK A KAPCSOLATOK a szocialista országokkal. Magyarországgal megújították, Csehszlo­vákiával és Bulgáriával aláírták a 2000-ig szóló tudo­mányos-műszaki együttműködési megállapodást. A Szovjetuniót nem számítva 40 százalékkal nőtt Mon­gólia kereskedelmi forgalma a KGST-országokkal. Volt némi előrehaladás a mongol—kínai kapcsolatok normalizálásában. Konzultációk voltak a két külügy­minisztérium között, léoésekel tettek a kulturális és sportkapcsolatok felújítása felé. küldöttségeket, kiállí­tásokat cseréltek. Mongólia a két ország kapcsolatainak javítása mel­lett száll síkra, de nem táplál illúziókat a Mongólia iránti kínai politikát illetően — így fogalmaztak Ulán­bátorban. Mongol részről az elmúl! időszakban több­ször határozottan rámutattak, hogy a mongol szuvere­nitást érintő kérdés, nevezetesen az országban állomá­sozó szovjet csapatok üsve nem szabható a szovjet- kínai kapcsolatok normalizálásának feltételéül. A SZOCIALISTA MONGÓLIA külpolitikájának alap­eleme a törekvés a béke és a biztonság megszilárdítá­sára. az együttműködés bővítésére. E cél elérésére első­sorban az ázsiai kontinensen tesz lépéseket. Célja, hogy a földrészen megkezdődjék a párbeszéd a béke, a biz­tonság és az együttműködés kérdéseiben, elinduljon egy ázsiai enyhülési folyamat. A Mongol Népi Forra­dalmi Párt május 28-án kezdődő XIX. kongresszusán nyilvánvalóan megerősítik ezt a külpolitikai irányvo­nalat. Lengyel László Ulánbátor Magyar napok Tokióban Kommentár Nakaszone álma A tokiói tőkés csúcs után úgy tűnik, hogy szertefoszló- ban van a japán kormány fejének hónapok óta dédel­getett álma. Nakaszone alig titkolta tervét: egy sikeres­látványos értekezlet, vendég­látójának minden erkölcsi tő­kéjét bevetve, előrehozná az egyébként csak jövőre ese­dékes parlamenti választáso­kat. Ha azon pártja jól sze­repel, hát aligha akadályoz­hatják meg ellenfelei ab­ban, hogy ősszel harmadszor is ő legyen a liberális de­mokraták vezére, s ami ez­zel a szereppel együtt jár: a japán politika irányítója. Szóval újabb négy esztendőre ő a kormányfő. A tőkés csúcson azonban éppen a legfontosabb nem sikerült Nakaszonénak. Kép­telen volt rávenni Reagant, hogy valamiképpen közösen lépjenek fel a dollár gyen­gülése és az ezzel párhuza­mos jenerősödéssel szemben. Hogy miért ez a legfonto­sabb egy japán miniszterel­nök számára? Mert országa, amely köztudottan a fejlett tőkés világ legdinamikusabb gazdaságával rendelkezik, szokatlanul nagymértékben van rászorulva az exportra. Márpedig, ha egy ilyen ál­lam valutájának árfolyama gyorsan nő a többi pénzhez, s legfőképpen a kulcsszere­pet betöltő dollárhoz képest, akkor azt nagyon megsínyli az export. A japán termelők külföldön eladott áruikért egyre kevesebb jent kasszí­roznak, tehát áremelésre kényszerülnek, ami viszont rontja versenyképességüket. Jó ez a nagy kereskedelmi partnereknek, rossz Japán­nak. Érthető, hogy sorsdöntő politikai kérdés lett ez a szi­getországban, ahol minden­felé azt remélték: majd a hetek értekezletén sikerül egy jó kompromisszumot köt­ni. Nem sikerült, pedig Rea- ganék engedékenységének el­nyerése érdekében Nakaszo­ne még abba is belement, hogy elfogadta a Líbiát né­ven nevező „terrorizmuselle­nes nyilatkozatot'', ami vitat­hatatlanul árt Japán eddigi jó közel-keleti pozícióinak. Nakaszone párton belüli ellenfelei azonnal rohamozni kezdtek, de végül is komp­romisszum született: mégis megengedik a választások előrehozását — valószínűleg július elejére —, ám úgy, hogy az nem jelenti Nakaszo­ne biztos megerősítését a pártelnöki hivatalban. Persze egy sikeres választás után, ki tudja, mi lesz ősszel? Az idő előtti választás után a legérdekesebb küzdelem ép­pen a kormánypártban vár­ható Japánban. Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka, valamint a kísére­tében lévő Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők törzsfő­nöke — ,a!kik katonai küldött­ség élén hivatalos, baráti lá­togatást tettek hazánkban — csütörtökön elutaztak Buda­pestről. Látogatásuk során tárgyalásokat folytattak a Honvédelmi Minisztérium­1986. május 20—22. között Moszkvában megtartotta 119. ülését a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. A tanács­kozáson miniszterelnök-he­lyettesek, a tagállamok ál­landó KGST-képviselői vet­tek részt, magyar részről Marjai József. Az ülésen loan Totu, Románia állandó kép­viselője elnökölt. A tagállamok képviselői megvitatták, hogyan halad a KGST-ben a. iknak a hatá­rozatoknak a végrehajtása, amelyeket a tagállamok 1984- ben Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági érte­kezletén fogadtak el. A vb- ülésen megállapították: ki­tartó munkára van szükség annak érdekében, hogy ide­jében és maradéktalanul megvalósítsák a KGST-orszá- gok tudományos és műszaki (Folytatás az 1. oldalról) elmúlt években a Szovjet­unióban olyan nagy teljesít­ményű berendezéseket fej­lesztettek ki, amelyek alkal­masak alacsony fűtőértékű szén eltüzelésére, és energe­tikai célú hasznosítására. Energetikai fejlesztéseiknél együttműködnek magyar partnereikkel is. Így számos szovjet erőműben magyar hűtőrendszereket alkalmaz­nak. A Szovjetunióban elő­térbe került az erőművi búi­ban, ahol a magyar tárgvaló- delegációt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette; áttekintet­ték az egyesített fegyveres erőkhöz tartozó hadseregek együttműködésének időszerű kérdéseit. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese csütörtökön a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Viktor Kuli- kovot. Közlemény a fejlődésének 2000-ig érvé­nyes komplex programját. E program megvalósítása fon­tos hozzájárulás a testvéri kommunista és munkáspár­tok kongresszusain elhatáro­zott stratégiai feladatok meg­oldásához. A testvárpártok vezetői ál­tal kifejtett elgondolásokat szem előtt tartva a végrehaj­tó bizottság rámutatott an­nak fontosságára, hogy újabb intézkedéseket dolgozzanak ki a KGST-tagországok sok­oldalú együttműködése és a tanács tevékenysége szerve­zésének mélyreható tökélete­sítésére. Az e kérdésekkel kapcso­latos beszámolókat és javas­latokat a KGST következő ladékhö hasznosítása is. E téren magyar eljárás alap­ján mind több helyen szer­vezik meg a hulladékhő me­zőgazdasági célú hasznosítá­sát. Csütörtökön számos hazai és külföldi kiállító tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Alumíniumipari Tröszt vezetői elmondták, hogy kiállításukon átfogó képet nyújtanak termékvá­lasztékukról és szolgáltatá­saikról a bauxitkutatástól a készárutermelésig. Sajtótájékoztatót tartottak a Merkur vezetői is. Elmond­ták, hogy 230 ezren várnak jelenleg új autóra, az év ele­je óta 53 ezerrel nőtt a meg­rendelések száma. 1990-ig nem várható a személygép­kocsi-ellátásban alapvető változás. A Trabantok és a Wartbur­gok kivételével minden tí­pusra több évig kell várni. Az utóbbi időben megnőtt a Dáciák iránti kereslet, a be­érkezett rendelések egyhar- mada erre a típusra szól. Az idén több mint 110 ezer gép­kocsi beszerzését irányozták elő. A választékot legfeljebb csak színesíti az eddig beér­kezett 160 Fiat Unó és jugo­szláv Volkswagen. E kocsik további importjáról folynak a tárgyalások, csakúgy, mint a jugoszláv YUGO kiskocsik behozataláról. Az idén 2000 Dácia 1310 TXL típusú kocsi is érkezik, ezek ötfokozatú se­bességváltóval vannak felsze­relve, karosszériájukat új lökhárítókkal és spoilerekkel látták el. Ezek a kocsik kö­rülbelül 160 ezer forintba fognak kerülni. Veszteségtérítés zöldségért A csernobili atomreaktor­szerencsétlenséget követően megnőtt radioaktivitás miatt visszaesett a zöldségpiac for­galma, veszteségek érték a termelőket és a forgalmazó­kat. A veszteségtérítéssel kapcsolatban Monori Miklós, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium osztály- veztője az MTI munkatársá­nak elmondta: A radioaktivitás időszakos megnövekedése miatt a zöld­ségfélék egy részének — sa­láta, sóska, spenót, retek, karalábé, korai fejeskáposz­ta, kínai kel — forgalma má­jus 1. és 15. között vissza­esett. Május elejétől az Euró­pai Közös Piac országaiba nem exportálhatunk zöldség­növényeket. Az export- és a hazai forgalom visszaesése a termelőket és forgalmazó­kat érzékenyebben érintette. A veszteségek mérséklésé­re térítés fizethető, amely csak azokat a termelőket il­letve kereskedelmi szerveket illeti, ahol szerződésre állí­tottak elő árut, illetve azt forgalmazták volna. A me­gyei tanácsok illetékes osz­tályai és a SZÖVOSZ felmé­ri az érintettek május 1. és 15. közötti, az exportkiesések esetében május 1. és 31. kö­zötti veszteségeit. KGST-ülésről ülésszaka elé terjesztik elfo­gadására. A vb szintén elfogadta a tanácsülésnek történő előter­jesztésre az 1986—1990-es népgazdasági tervek koordi­nációjának eredményeiről szóló beszámolót, valamint azt a programtervezetet, amely a 2000-ig terjedő idő­szakban az atomerőművek és atom-hőerőművek építéséről intézkedik a KGST-országok- ban. A végrehajtó bizottság át­tekintette az együttműködés más, a felső szintű gazdasági tanácskozás határozatainak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseit is. Megkülönbözte­tett figyelmet szentelt annak, hogyan teremthetők kedvező gazdasági, valamint szerveze­ti-jogi feltételek az együtt­működés haladó formáinak gyorsított, íjtemű fejlesztésé­hez — a* széles körű koope­ráció kialakításához, az önel­számoló alapon működő kö­zös egyesülések és vállalatok létesítéséhez, a termelési és tudományos-műszaki szerve­zetek közötti közvetlen kap­csolatok kiépítéséhez első­sorban azokon a területeken, amelyeken a KGST-országok tudományos és műszaki fej­lődésének komplex program­ja tartalmaz. A végrehajtó bizottság meghatározta, milyen iránya ban kell javítani a Nemzet­közi Tudományos és Műsza­ki Információs Központ tevé­kenységét, valamint a tagor­szágok együttműködését a szabványosítás területén. E munka során ki kell dolgoz­ni a tagországok tudományos és műszaki fejlődése komplex programjának megvalósításá­hoz szükséges műszaki nor­matívákat és információkat, növelni kell az egymásnak szállított termékek műszaki színvonalát és minőségét. A vb-ülésen megállapítot­ták: nagy jelentőségűek a testvérpártoknak és orszá­goknak azok a kezdeménye­zései, amelyek célja a béke megszilárdítása, a fegyverke­zési, s elsősorban a nukleá­ris fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, a gazdasági biz­tonságot is magában foglaló nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtése. Megerősítették, hogy a tag­államok változatlanul a köl­csönösen előnyös európai együttműködés fejlesztésére törekszenek, beleértve a KGST és egyes KGST-álla- mok hivatalos kapcsolatai­nak megteremtését az EKG- val. Változatos programokkal folytatódott csütörtökön To­kióban a magyar napok ren­dezvénysorozata. Plenáris ülést tartottak a két ország zenei, irodalmi, képzőművé­szeti és idegenforgalmi szak­értői. Áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok állását az említett területeken, nagy hangsúlyt helyezve a zenei, irodalmi, képzőművészeti és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztését célzó lépésekre. Csütörtökön megkezdődött a tokiói magyar napok egyik fő rendezvénye, az Interíó- rum-koncert is, amelyhez ha­sonlót első ízben a két évvel ezelőtti budapesti japán na­Demokrata párti törvény­hozók a kongresszus mindkét házában törvényjavaslatot terjesztettek be arról, hogy növeljék meg a szegénysor- súak és különösen az alul­tápláltak és éhezők segélye­zésére előirányzott összege­ket az amerikai költségvetés­ben. Edward Kennedy sze­nátor a javaslatot ismertetve elmondotta, hogy a követke­ző pénzügyi évben az elő­irányzatnál 404 millió dollár­pok keretében tartottak. Az Interfórum műsorában min­denekelőtt bemutatkozási céllal japán impresszáriók es nagyszámú közönség előtt fiatal magyar előadók léptek fel. Vendégművészként sze­repelt az Interfórumon a szi­getországban is nagy népsze­rűségnek örvendő Ránki De­zső zongoraművész, aki Ja­pánban több önálló koncer­tet is ad. A magyar napok keretében csütörtök este, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, a rendezvénysorozat fővédnö­ke a magyar gazdasági re­form jelenlegi szakaszáról tartott előadást. ral többet adnának élelmi­szer-utalványokban a rászo­rulóknak. 550 milliót pedig a szegénysorsú gyermekes anyák és gyermekeik élelme­zésére fordítanának. A Rea- gan-kormányzat 1981 óta je­lentős összegekkel kurtította meg az ilyen programokat a költségvetésben. Kennedy és a javaslat társszerzője. Leon P anetta képviselő egyaránt azt han­goztatta. hogy az Egyesült Államokban milliók éheznek. Avar Károly Pályázati felhívás! A Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat nyíregyházi telepére kavicsszállitásra pályázatot hirdet. Feltételek: Nyékládnáza Kavicsbánya Vállalattól a nyíregy­házi telepre, illetve közvetlenül a felhasználó he­lyére történő kavicsszállítás. Pályázhatnak: állami vállalatok, szövetkezetek, szakcsoportok, GMK, magánfuvarosok. A részletes pályázati feltételek átvehetők a vállalat szállítási osztályán (Nyíregyháza, Síp u. 16.) Pályázat benyújtásának határideje: 1986. május 27. (1016) Ruud Lubbers, a hollandiai választásokon győztes koalíció vezetője (középen) az eredményhirdetés után. (Telefotó) Előnyös az európai együttműködés Kennedy és az éhezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents