Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

Kelet-Magyarország 1986. május 17 Megszépül Fürdők veszteséggel válaszolta Lörineze Lajos. — Azt nem lehet megmondani, hogy az emberek a keresz­ténység óta mennyivel lettek Folyamatosan költöznek a lakók abba a 30 lakásos épületbe, amely Vasárasnamény központjában épüli fel. A lakásszövet­kezeti ház első 15 lakását már átadták. A többire július végéig kerül sor. A földszinten takarékszövetkezet, lakásszövet­kezet és ügyvédi irodák kaptak elhelyezést. (Elek Emil felvétele) Az erősen italos férfit állítólag leütötte a három fiatal nő, s elszedlék értéktárgyait. A nyo­mozás végig az ő vallomása alap­ján folyt, sőt a vádemelés is rablás miatt történt. Két vádlott ezért tíz hónapot töltött előze­tesben, a harmadikkal szemben — mivel több kiskorú gyermeket nevel — megelégedtek a lakhely- elhagyási tilalom elrendelésével. Ha a vád igaznak bizonyul, akár több éves szabadságvesztés is várhatott volna rájuk. A bírósá­gon azonban kiderült, leütésről szó sem lehet (ezt többek között az orvosszakérlöi vélemény alap­ján állapították meg), így „csak*’ lopásért kell felelniük a bájai­kat kínáló hölgyeknek. A bíró­ság által megállapított tényállás végül annyira meggyőző volt, hogy az ügyészség visszavonta a fellebbezést, s az ítélet első fo­kon jogerős lett. Most pedig las­súk mi történt! Tavaly márciusban H. T. egy kollégájával betért estefelé a Borsodi sörözőbe, s ott megpil­lantott három nőt egy asztalnál. Hozzájuk telepedett, ittak együtt keveset, aztán vacsorázni hívta őket a Szabolcsba. Itt említette meg egyikük, hogy a húga nem­rég kapott lakást. H. erre felve­tette, az akkor még csak tizen­hat éves L. Mária menjen oda vele. Szolgálata ián mái* előre oda is adott neki háromezer (!) forintot. A lakásban viszont — mivel mások is tartózkodtak ott — a reménybeli légyottra nem kerülhetett sor. Egy óra múlva mind a négyen elindultak, s H. ekkor, javasolta a másik két nő­nek, pótolják, amit L. Mária el­mulasztott megtenni. Cserébe odaadta két aranygyűrűjét. A huszonkilenc éves Kiss Adél és a 30 esztendős Tóth Gusztávné az ékszereket elfogadták, de mielőtt ..megszolgálhatták” volna, gyor­san elfutottak a helyszínről. (A tértit másnap a rendörjárór szál­lította detoxikálóba.) L. Máriának májusban is volt egy hasonló ügye. A huszonnégy éves H. Bélánéval együtt a Bor­sodi söi^zöben megismerkedett P. A.-val, aki felhívta őket a lakásara. Vele tartottak, aztau amikor P. elaludt, két szatyorba összeszedtek pár ezer forint ér­tékéi. A Nyíregyházi Városi Bíróság lopás miatt vonta felelősségre a hölgyeket. L. Mária büntetése nyolc. Tóth Gusztavnéé tíz hó­nap. Kiss Adélé egy év szabad­ságvesztés. L. Mária és Tóth né köteles letölteni a rájuk koráb­ban felfüggesztve kiszabott nyolc, illetve üt hónapot is. K. Bélánét a bíróság próbára bo­csátotta. — A nyelvi műveltség no­Szegényesebb külső velésenek sikere nem mérhe­tő úgy, mint a távolugróké — Évente nyolc-kilencmilliós veszteséget jelentett a megyei víz- és csatornamű vállalat­nak a szabolcsi fürdők fenn­tartása-kezelése — és ezt a veszteséget 1985-ben kétmil­lióra esökkentették. Hogy ez miképp lehetsé­ges? Spórolással. Mégpedig olyannal, mely sajnos, meg is látszik a fürdők küllemén: kevesebb pénzt fordítottak (és fordítanak idén is) a fes­tésre, felújításokra. Az alap­állásuk: gépészét lieg, illetve közegészségügyi szempontból legyen rendben minden — ami ezen felüli kiadás, abból lefaragnak. Akár megálljt is kiálthat­nánk és felháborodhatnánk e tények hallatán (pontosab­ban a fürdők szegényes kül­seje láttán), de nem lenne ■teljesen igazunk. A vállalat ugyanis — akárcsak a többi ■— azt tartja szem előtt, hogy nyereségesen gazdálkodjék. S ezt nemigen lehet a szemére vetni, különösen, ha a SZA- VICSAV-dolgozók szemüve­gével nézzük a dolgot — minden forint az ő zsebük­re megy ... Az évi 30 milli­ós összegből, amit a fürdők­re költenek, mindössze ki­lenc és fél millió a központi támogatás, a többit a válla­latnak kell kigazdálkodni. Mégpedig úgy. hogy építő­ipari tevékenységük nyeresé­géből pótolják a fürdők vesz­teségét — egy bizonyos ha­tárig. Azon túl nincs más. mint a már említett spóro­lás, ami persze, nem egyen­értékű a takarékossággal. A belépti díjakat nem le­het és nem is szándékoznak (egyelőre) emelni, több pén­zük nincs — mi lehet hát a kiút? Annak idején, amikor a vállalat átvette a megyebeli fürdők kezelését, a helyi ta­nácsokkal elvben úgy álla­podtak meg, hogy azok hoz­zájárulnak a lakosság érde­keit szolgáló létesítmények költségeihez. Ebből nem lett semmi. Elég, 'ha annyit em­a Bessenyei tér A hét végén kezdik Nyír­egyházán a Benczúr tér és a Bessenyei tér felújítását — kaptuk az információt Czeg- le Lászlótól, a közterület- fenntartó vállalat kertészeti ágazat vezetőjétől. Lényeges változások nem lesznek a té­ren, mindössze az elhanya­golt, elavult területeket kor­szerűsítik. így az ott találha tó szobrokat burkolattal el­látott tér veszi majd körül, de a meglévő sétányokon nem változtatnak. A munkákat a kiszáradt, beteg fák eltávo­lításával kezdik, majd ezek helyére fiatal facsemetéket telepítenek. Mai nyelvi gondjaink cím­mel Lörineze Lajos, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének ny. igazgatója előadást tar­tott Nyíregyházán, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki klubjában. Elmondta, hogy az idegen szavak használata körül nagv viták vannak, azt mindenki a saját szokásai szerint ítéli meg, E témában a Magyar Tudományos Akadémia is ho­zott határozatokat, de azok sem győztek meg mindenkit Sokan a szamukra szokat­lant rossznak ítélik meg, és ügy vélik: az idegen szavak a nyelvünket beszennyezik, elrontják, ezért szerintük azokat a nyelvünkből ki kell irtani. Lörineze professzor nem osztja az idegen szavak hasz­nálatát egyértelműen eluta­sítók álláspontját. Ugyanis a szókincsünk számottevő része idegen eredetű, nélkülük nem tudnánk beszélni, hiszen csak ezer-valahány 'alapszavunk származik a finnugor nyelv­ből. A szavaink többsége gö­rög, latin, szláv ... eredetű, de azok szervesen beépültek nyelvünkbe. Az a lényeg: hasznos-e az a szó, ki tud­juk-e ejteni, le tudjuk-e ír­ni, értjük-e. Ha igen. semmi baj. mert színesítik, gazda­gítják nyelvünket. Azok az idegen szavak mellőzendők, melyeket sokan nem értenek, nem tudják kimondani, leír­ni és a használatuk nem az egymás jobb, könnyebb meg­értését szolgálják, hanem in­kább a fontoskodást, a nagy­képűsködést, a tudálékossá­got bizonyítják. Ha van he­lyettük kifejezőbb magyar- szó, természetesen azt kell használni. Szakmai nyelven csak szakemberekhez szól­junk. Az is igaz. hogy a ma még idegenül csengő szavak vala­mikor hasznossá válhatnak, beépülhetnek nyelvünkbe. Az a lényeg: megértsük egymást. Lörineze professzor szerint nem az idegen szavak ellen, hanem a magyar szavakért kell harcolni, hogy színesen, gondosan, pontosan, érthetően fejezzük ki magunkat. A nyelvi trágárságokról szólva Lörineze Lajos kifej­tette: a nyelvi műveltséggel baj van. Jó néhány könyv és színdarab is rontja az ízlést. Pedig mindent, még a legin­timebb szerelmi jeleneteket is ki lehet fejezni trágárság, ízléstelenség nélkül. Jó pél­da erre Szabó Lőrinc több verse. Az előadás végén megkér­deztük a professzortól: a nyelvőrködést nem érzi-e szélmalomharcnak ? ütünk: a hatodik ötéves terv­ben mintegy 90 milliót köl­töttek a fürdőkre — ebből mindössze 4. azaz négymil­lió volt a tanácsi segítség ... Idén rekonstrukcióra csak­nem 30 milliót szánnak, seb­ben csak a nyírbátori tanács részesedik hárommillióval, egy új -fürtíőm'pdence építé­sére. Köztudott.’ hogy a taná­csok som dúskálnak a pénz­ben, nincs fölöslegük. De va­jon járható üt lehet-e az. hogy az évente sok-sok tíz­ezer vendéget fogadó stran­dokon egyre inkább uralko­dóvá váljék a kopottság,_ az elhasználtság? Nem hiszem! Feltétlenül módot kell talál­nia minden érintett tanács­nak. hogy ígéretéhez híven részt vállaljon a fontos szol­gáltatást jelentő fürdők fenn­tartásában. rendbetételében. Különben csak gyűlnek a tennivalók — és pár év múl­va lényegesen többe kerül majd az akkor már minden­képp halaszthatatlan felújí­tás ... (tarnavölgyi) jobbak. A nyelv dolgai iráni nagy az érdeklődés, az em­berek törődnek vele. Nem egv előadó — amikor meg­lát — azt mondja: vigyázni kell, itt van a tanár úr. A mai magyar társadalom nagy része jobban beszél, mint 30—60 éve. Javult a napila­pok nyelvezete. Ügy érzem, mindebben a „nvelvörködés- sel" foglalkozók munkája is benne van. — Hogvan telnek a nap­jai? — Azt hittem, hogy miután nyugdíjba megyek, a virágo­kat szagolgatni, öntözgetni a balatonszabadi telkemen rá­érek. Nincs időm. A nyelv, tudományi intézetbeni tenni­valók. a Magyar Nyelvőr, az Édes anyanyelvűnk szerkesz­tése, a Magyarok Világszö­vetségének anyanyelvi kon­ferenciája sok munkát, el­foglaltságot adnak. Kiadásra váró könyveimen is dolgo­zom. Nem tudok félreállni. Cselényi György Kivirult Nyíregyháza az utóbbi időben. A kopottas épületek színes ruhába öltöz­tek, s bár eleinte vadnak tartottuk az élénksárgát, a li- lás színeket, az erős kéket, a végeredmény a tervezőket igazolta. Elég csak a megyei tanács patinás tömbjére gondolni, vagv a város talán legszebb épületére a MESZÖV-szék- házra. A modern és a régi kitűnően megfér egymásmel­len, s végre igazán rangos belvárossal dicsekedhetünk. Az épületkozmetikázás még korántsem ért véget, a most kezdődött ötéves tervben sor kerül a központnak még sok szép részére. A Széchenyi utcával indul a sortatarozás. Azért ezzel, mert — megkeresve a mű­emléki felügyelőséget — ezt az utcát védetté kívánják nyilváníttatni. Később sor kerül a Felszabadulás tér, a Hatzel tér, a Sóstói út, a Bocskai utca, a Szarvas utca. a Rákóczi utca, a Bethlen Gábor út, a Vöröshadsereg, a Dózsa György út megszépíté­sére is. Az a cél, hogy a hangsúlyos útvonalak, terek, a központi helyen álló épü­letek szép arcukat mutassák az erre járóknak. Már elkészültek a homlok­zati tervek a Nyirterv-nél, amelyek a színdinamikai vizsgálatok eredményeit is tartalmazzák. A kezelő szer­vek. a tulajdonosok olyan ha­tározatot kapnak majd, amely felsorolja az elvégzen­dő munkákat, s az ehhez szükséges felhasználható anyagokat. Ahol csak lehet­séges. ott az eredeti, építés­kori állapotot kell helyreál­lítani (nem egynek őrzi ere­deti tervei a levéltár). A nemrégiben helyreállí­tott, megfelelő állapotban lé­vő épületeket természetesen nem kell újból tatarozni, leg­alábbis egyelőre nem. Évek múltán, amikor ezeknek is esedékes lesz a rendbehozata­luk, akkor viszont csak a amelynek alapján születik meg majd a tulajdonosokat, kezelő szerveket kötelező ta­nácsi határozat. A város ve­zetése igyekszik az OTP-vei megállapodásra jutni a fel­újítások anyagi alapját elő­teremtő kedvezményes hite­lekről, mert bizony nem lesz olcsó mulatság ez a munka. (P. d.) Védett városképi egység lesz a Széchenyi utca. Az előtér­ben álló épületet nemrégiben hozták helyre, így ahhoz egyelőre nem keli hozzányúlni, a következő ház tulajdo­nosát azonban már érinteni fogja a tatarozást elrendelő határozat. (Jávor László felvétele.) most elkészült tervek alap­ján szabad a homlokzatot el­készíteni, beleértve a színe­zésükre vonatkozó előírást is. A homlokzatok renoválá­sával együtt el kell végezni az épületek utólagos vegyi szigetelését, ezzel is megnö­velve élettartamukat. Most készül a sorrendet meghatározó ütemterv. A gép és a csatorna A számítógép okos ma­sina. Képes arra, hogy önállóan irá­nyítson egész gépso­rokat, akár teljes üzemeket is, jelzi a hibákat, vezérel es utasít. Arra is képessé tettek alkotói, hogy ha mondjuk, egy alapanyag a gyártáshoz nem megfelelő összetételű, akkor a gép adjon utasítást annak félretételére, adott esetben a megsemmisítésre, így van ez a nyíregyházi pa­pírgyár korszerű, számítógép vezérelte gyártósorán is — ha az anyag nem jó, a masi­na dönt: ki vele. És mivel ez a legegyszerűbb, a folyékony anyagot a szennyvízcsatorná­ba üríti. Mindez nem kevés fejtörést okoz a vízmű szennyvíztisz­tító telepének, hiszen az ilyen fajta anyag semlegesí­tésére nincsenek felkészülve, magyarán, ez a gép vezérelte szennyezés megnehezíti a tisztított víz előállítását. Mái jó ideje folyik ez — szó sze­rint —, de egyelőre nincs megoldás. Egy megfelelő elő­tisztító sok pénzbe kerül, az igaz — bár az is igaz, hogy a sokmilliós beruházáskor erre is gondolni kellett vol­na. Megoldás viszont mégis van. A Szavicsav szakembe­rei ha mást nem, azt szeret­nék elérni, hogy az anyag no a csatornába, hanem külön tárolóhelyre jusson — s ok kidolgozzák a semlegesítés módját. Egy múltkori tanács­kozáson azt mondta a me­gyei tanács illetékese a víz­műnél: „csak legyen meg a megoldás módja, majd mi utasítjuk a gyárat . . .” Per­sze így is lehet, de vélhető: a papírgyár vezetése nem az utasítás miatt fog mindent elkövetni a tisztításért . . . (t. gy.) Előírják a tatarozást I ^ 4 tárgyatótmrembO! Még szebb városközpontot! „Beszéljünk színesei, pnntnsan, értketnen...“ Lörineze Lajos professzor előadása Nyíregyházán Sokba került a semmi CSIGA, EXPORTRA. A Mát ltjai Állami Gazdaság Mátra- drog Gazdasági Társulásánál több száz idénymunkása meg­kezdte az éti csiga gyűjtését Az ország számos megyéjéből májustól júniusig húsz vagi n csiga begyűjtését tervezik. A csigák — a Vad«, n ke sztül — a francia, az olasz, a török és a görög pi- kon I 'álnak vevőre. (MTI fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents