Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. május 17. Kelet-Magyarország 3 A KISZ kongresszusa előtt Megméretett mondanivaló A BELPOLITIKAI NAPTÁR következő jelentős eseménye a KISZ XI. kongresszusa lesz. Az ifjúsági szövetség legfelső fóruma május végén tanácskozik. A kongresszusi felkészülés finiséhez érkezett, A közelmúltban megtartott budapesti és megyei KISZ-küldöttgyűiésekkel befejeződött a kongresszus szervezeti előkészítése. Kialakult és megmérettetett a politikai mondanivaló. a KISZ programja. A KISZ tagjainak többsége egyetért a mozgalom továbbfejlesztésének fő irányaival. Támogatja, hogy a KISZ-nek a mainál élesebb politikai arcéle legyen. A politikai jelleg erősítése azt igényli, hogy egv- egy munkahelyen, intézményben, vagy egyetemen a KISZ az eddig is csak látszólag, formálisan meglévő monopolhelyzetének görcsös fenntartása helyett valódi hegemén szerep betöltésére törekedjen a fiatalok körében. Szükségesnek tartják, hogy a KISZ tevékenysége jobban irányuljon a fiatalabb korosztályokra. Így a KISZ tevékenységében a mainál minőségileg nagyobb figyelmet fordít a diákokra, a pályakezdőkre, és a családalapitókra. A KISZ-tagok nagyobb hányada úgy ítéli meg, hogy az ifjúsági szövetségnek a jövőben jobban el kell ismernie és figyelembe kell vennie az egyes ifjúsági rétegek és korosztályok különbségeit. AZ ÉLETBEN, A POLITIKAI MUNKÁBAN gyakran lehet találkozni határesetekkel. Ezekre sokszor az indokoltnál és a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítunk. Pedig az esetek jelentős részében ezek igen izgalmas kérdések. Én ilyen határesetnek tekintem, ha egy fiatalember még a KISZ tagjaként, de már felnőtt párttagként vesz részt a közéletben. Ezen fiatalemberek száma ma meghaladja a 80 ezret, s közülük sokan már a harmincasok táborába tartoznak. A KISZ zászlóbontása óta — közel 30 esztendeje — hivatásának eleget téve. kitüntetett szerepet tölt be a párt utánpótlásának nevelésében. A fiatalok többsége a KISZ tagjaként kéri felvételét a kommunisták politikai szervezetébe. Évente mintegy 18 ezren vannak, s túlnyomó többségük egyik ajánlója a KISZ. A tények azt mutatják, hogy a KISZ-ben felnőtt fiatalok elkötelezetten, felkészülten, tettrekészen vállalják a párttagsággal járó kötelezettse- geket. A nagy gond inkább az, hogy ez a folyamat indokolatlanul lassú. Sokszor csak harmincas éveik határán túl jutnak el a pártba aktív, a közösségben, a közéletben rátermettségüket bizonyított emberek. Ha a huszonévesek gyakori és törvényszerű életátváltásait (iskola, katonaság, munkahely) is figyelembe vesszük, még akkor is marad 3—4 év, amit jószerivel várakozási időnek lehet minősíteni. E problémakör kifejtése azonban már egy külön cikk témája lehetne. A FIATAL PÁRTTAGNAK, mint minden párttagnak, van megbízatása. E téren az a jó gyakorlat vált uralkodóvá, hogy a fiatal párttagok továbbra is a KISZ-ben dolgoznak. Vagyis azt a politikai feladatot kapják a párttól, hogy kezdeményezően. példamutatóan tegyenek eleget a KISZ-ben korábban betöltött tisztségüknek. Ez a felfogás és gyakorlat ésszerű, megfelel a párt és a KISZ érdekeinek is. A párt érdeke az, hogy a KISZ-ben megfelelő politikai hatást érjenek el, és megfelelő példát, vonzerőt jelentsenek a fiatal párttagok. Várható, hogy az elkövetkező évek során ennek a pártmegbízatási gyakorlatnak bizonyos mértékű módosítása, átalakítása szükségessé válik. Ennek két lényegi oka van. Az egyik egy gyakran, s joggal kritizált felfogás módosítása, melynek a párt hadat üzent. Tételesen arról a társadalmi gyakorlatról van szó, amely sokszor intézményesítetten kiskorúsít kész, felnőtt embereket. Vagyis ifjúságpolitikánk egyik sarkalatos pontjáról van szó: felnőtt emberek tapasztalatlan ifjúként való kezelése helyett az ifjúságot kell nagykorúsítani a politikában és a közéletben egyaránt. A másik ok szintén egy korábban eléggé elterjedt rossz ifjúságpolitikai gyakorlat kiigazítására vezethető vissza. Valódi társadalmi munkamegosztást kell a jövőben elérni a különböző politikai intézmények aktív közreműködésével. Nem vállalható tovább, hogy a felnövekvő nemzedék részére lényegében egyetlen politikai-közéleti cselekvési terep van, az pedig a KISZ. Sürgető szükségszerűség, hogy a szocializmus eszméjének és értékeinek megismerésére és elsajátítására, közös dolgaink felelős intézésére, a közéleti szerepvállalásra a KISZ mellett más társadalmi szervek és mozgalmak is adjanak a fiataloknak — az egyes rétegek helyzetének, sajátosságainak megfelelő — programot. NÉZZÜK, MI A HELYZET A PÁRTBAN? A pártcsoportbizalmik, az alap- szervezeti titkárok, vezetőségek és a pártvezetőségek tagjai között ma a fiatal — tehát a 30 éven aluli — párttagok aránya nem éri el e korosztály párton belüli részesedését. Tehát itt egyfajta alulfoglalkoztatás van. A KISZ most egy fiatalabb, fiatalosabb szervezet kíván lenni, fgy a két szándék találkozhat: a párt folyamatosan mind több 30 éven felüli tagját visszahívhatja, és a párton belül adhat nekik értelmes, konkrét megbízatást. Ezáltal pártszervezeteink jobban hasznosíthatják a különböző generációk együttműködésében fellelhető előnyöket. A társadalmi szervekben és mozgalmakban a saját hivatásukhoz kötődő, de az ifjúság közötti munka kibontakoztatásához felkészült fiatal káderek kellenek. Ennek megoldásában elsősorban a pártszervezetek segítségét fogják kérni. A pártnak érdeke, hogy a politikában, a közéletben megfelelő jártasságot szerzett fiatal tagjait ilyen megbízatással lássa el. Izgalmas, újszerű, valódi politikai feladat a szakszervezetben, a népfrontban, az MTESZ-ben vagy másutt lévő fiatalok közösségének és programjának kialakítása, megszervezése. ★ AZ OLVASÓBAN ESETLEG AZ A BENYOMÁS ALAKULHAT KI, hogy ez az írás a címétől eltérően nem is a KISZ-röl. a KISZ-ben dolgozó fiatal kommunistákról, szól. Elismerem, könnyen érezheti ígv az olvasó. De ha végigvesszük a párt ifjúságpolitikájának fő tételeit, és a KISZ tevékenysége továbbfejlesztésének lényegi elemeit, akkor könnyen belátható, hogy az ifjúsági szövetség csak akkor tud megújulni, ha ennek külső feltételeit kellő időben megteremtik a társadalmi szervek és mozgalmak. Vagyis amikor azt szorgalmazzuk, hogy legyenek változatosabbak, érdemibbek és színesebbek a fiatal párttagok megbízatásai, akkor ezzel egy tagoltabb, jobb politikai hatásfokú ifjúsági munka személyi feltételeinek megteremtéséért is kiállunk. Ennek kiépítése pedig egyaránt célja a pártnak és ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek. Tóth András, az MSZMP KB munkatársa Harc a téren Természetvédelem és gazdálkodás Szívügyük a környezet A Túr bukógát, melynek környezetét nem a gazdaság, hanem az ember veszélyezteti. A z utca embere a társadalom építőköve. Ha ez az ember fittyet hány a zebrának és keresztülmegy a vadonatúj parkon. letaposva a csírázó pázsitot — az máshol is megkeresi a kiskaput, máshol is törvénybe ütközik, ha nem veszik észre. Az ilyen állampolgárban belül sem áll rendőr cselekedeteinek ellenőrzésére. Nyíregyházán- 1985-ben elkészült az „Október 31." nevű emlékpark: és egy új közlekedési csomópont. Ez a járműforgalmat és a gyalogosokat a megszokottól eltérő új nyomvonalra terelte — közlekedési lámpával szabályozott szintbeli kereszteződést hozott létre. Az új gyalogátkelő 30 méterrel eltolódott és most már csak a zöld jelzésnél szabad átkelni az úttesten. Ezt a változást a gyalogosok egy része nem hajlandó tudomásul venni — hiába a forgalom, a parkosítás — tör előre, mint ama „hadsereg". Pedig rosszalló pillantások, bírságoló ellenőrök és büntető rendőrök hadának „össztüze” zúdul rájuk. Ez az írás harctéri interjú is lehetne. Megkérdeztem a szembenálló feleket. Íme: — Miért nem a zebrán megy át. miért veszélyezteti életét, miért tapossa le a füvet, miért kockáztatja meg a büntetést. — Megszoktam inár, hogy átmegyek mindenkin és mindenen. Én egyenes ember vagyok. — Rossz helyen van a zebra, nagyot kell kerülni miatta és rövid az élet. — A jó parktervezök úgy alakítják ki a gyalogútokat, ahogy a gyalogosok ösvényt taposnak benne. Ide kell áthelyezni a gyalogátkelőt, ha itt járnak többen. Ez egy demokratikus szavazás. — Ne féltsen engem rendőr elvtárs, tudok én magarrt► ra vigyázni — megjártam én a Don-kanyart is, oszt itt vagyok. — Azt mondta a Sanyi, hogy fussunk át. Edzés az olimpiai ötpróbára. Mi ez ahhoz képest, hogy Dugovits Titusz magával rántotta a törököt. — (Kórházi ágyon.) Én csak annak a volvós úrvezetőnek szerettem volna alá kerülni.... de elgázolt az átkozott. A másik oldal véleménye: — Ugatják ezek a gyalogosok a KRESZ-t. — Én voltam a csomópont tervezője. Eredetileg ide aluljárót terveztem. Örülök, hogy nem épült meg. Senki sem ment volna Le. Látom, a gyalogosokat nem lehet csapásaikról leszoktatni. Legközelebb a gépkocsiforgalmat viszem le a térszín alá, és a Sorolni Is hosszú lenne milyen értékek találhatók ma is a szatmár-beregi tájvédelmi körzet 22 ezer t>00 hektáros területén. Lónyától Magosligetig a beregi Tisza- hát és az Erdőhát őrzi az alföldi gyertyános tölgyeseket éppúgy, mint a posztglaciális virágokat, található itt ősgyep és tőzegmohaláp, halak, hüllők és madarak népesítik be a vizeket, ligeteket. Csodás élményt jelentenek az ártéri erdők és gyümölcsösök, ritka lepkék röp- dösnek e tájon, melyet építészeti, történeti emlékek tesznek még becsesebbé. Olyan világ ez, amely méltán kapott védelmet, hiszen e kincs soha nem újrateremthető. De vajon hogyan képes itt korszerűen gazdálkodva élni itt az ember, aki mind több ártalmas anyagot használ? Természet és környezet A tájvédelmi körzet csodáit magába foglaló fehér- gyarmati kis múzeumban kérdem ezt Nyilas Lászlótól, a körzet vezetőjétől. Többszörösen is mértékadó ember, hiszen évekig mint a csekei tsz agronómusa dolgozott, ti- szakóródi, aki nemcsak ismeri, de éli is e táj mindennapjait. — Kezdjük talán azzal, hogy válasszuk ketté a természetvédelmet és a környezetvédelmiét. Mert a kettő nem ugyanaz. Az én dolgom elsősorban az, hogy a természeti értékek megóvására ügyeljek, társaimmal együtt. Rajtam kívül ugyanis Pethe István, Nyilas Kálmán, félállásban Kónya József járjuk a körzetet, hogy a mindenkori állapotot figyeljük, s a védelemről gondoskodjunk. Ha röviden kellene összegezni több éves tapasztalatomat, akkor azt mondhatom. az egy nábrádi eset kivételével, amikor vétettek a törvény ellen, kirívó gondunk nem voLt.Aztán megtudom: ma már Tarpán is gondos ütemterv' szerint termelik, ültetik az erdőt. Tiszakerecsenyen a tsz arra is ügyelt, hogy az ártéri erdőben a madarak fészkelőhelyét megkímélje fakitermeléskor. Igazán jó szemléletről tanúskodik a kisari tsz természetvédelmi munkája. Csaroda határában nagy gonddal alakítanak ki védő- sávot a Bábtava körül. felszínen a gyalogosok ott mennek, ahol á tehéncsorda. — Én vagyok a csomópont forgalomtechnikusa. Még egy zebrát a gyalogosáramlasnál nem lehet kialakítani, mert a gépkocsiforgalom besorolóosztály ózó sávjait nem szabad újabb gyalogátkelővel zavarni és lelassítani — Én állami, közrendör vagyok. Nekem a bírságolásból semmi hasznom nincs, de ha mi is kiválthatnánk az ipart, én ide kérném a telephelyemet. Itt a saját zsebre való bírságolásból kacsalábon forgó laktanyát építhetnék magamnak. — A százezredik megbirsá- goltnak a Kelet Áruház színes televíziót ajándékoz. — Büntetésekkel, virágvályúkkal, nyírt sövénnyel, drótsövénnyel, ha kell taposó atomaknákkal fogjuk megakadályozni a gyalogosok szabálytalan átkelését. — „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál Hát most itt tartunk. Kulcsár Attila — Napi kapcsolatunk van a szövetkezetekkel — mondja Nyilas László, — s ma már ott tartunk, hogy egy- egy számukra vitás esetben megkeresnek, mert nekik is szívügyük a környezet megóvása. az értékek védelme. Az idősebbekkel könnyebb A tiszaszalkai termelőszövetkezetben Gál Endre főag- ronómus meglepődik, amikor azt kérdem, akadályozza-e a gazdálkodást a terület több védett része. — A parasztember és a mezőgazdász is a természetben él és dolgozik. Nagy baj lenne, ha valamiféle ellenséges viszony alakulna ki a természetet védők és a természetet művelők között. Igaz. az idősebb nemzedék sokkal jobban becsül egy fasort. egy árnyat adó bokrot, ligetet, mint a fiatalok. de hát csak nevelődik az is, aki ma nem sokat törődik azzal, mit is ér a táj szépsége. Mi az ősgyepet már akkor véd- tük, amikor nem volt védett a beregi síkság. Igaz. nem rossz dolog egy-egy építésnél, művelési váltásnál megbeszélni a szakemberekkel, mit is enged a szabály, de hát ez soha nem szülhet ellentétet. Fehérgyarmaton Páti András föágazat-vezető a tsz-ben már több gondról szól. A városban és határában gazdálkodó szövetkezet gyakorta összetalálkozik a természetes a környezetvédelem kettősségével. A szemléleten múlik minden — Mi ültetjük a város körül az erdőket. Nekünk se mindegy, hogy az ősgyepen mennyi és milyen ízes takarmány terem. De nekünk is gondot okoz. hogy különböző forrásokból' sok szennyező anyag, hulladék kerül az erdőkbe. utak mentére, a kis ligetekbe. Öntik autóról, kidobják személykocsiból, eldobják horgászás után. A mezőgazda sosem ütközik össze a természettel, szégyellném. ha így lenne. De sosem értem, miért pufogtat a kedvtelésből lövöldöző vadász védett állatra, miért szennyezi saját és mások környezetét a felelőtlen ember. Nyilas László és Kónya József megerősíti mindezt Beszélnek a Birhó mellett kidobált szemétről, gondosan titkolják a ritka madár fészkelőhelyét, amit hamar felfedez a „trófeagyűjtő", de sok szó esik üzemek, egyének. gazdaságok veszélyes hulladékairól is. — Mit tagadjam, mi is vágunk sebet a Tisza menti tájba — meditál Engi Zsig- mond. a tiszabecsi tsz elnöke. — Ott a sóderbánya, abból is próbálunk valamivél jobban élni. Amit nyáron kibányászunk. őszre behordja a folyó. Arra azonban vigyázunk, gépet nem hagyunk a talajon, nehogy belemossa a víz az^ olajat a Tiszába. Erdőt se vágunk a depóniának Szeretném azt is remélni, hogy a melioráció nem tesz kárt a magosligeti Cserköz erdejében. Nem tagadom, néha komoly gond. összeegyeztetni azt, hogy a gyönyörű tájat védjük, s egy időben a bizony vékonyka kenyeret vastagabbra teremtsük. — Minden a szemléleten múlik — próbálja a sokszálú témát összegezni Nyilas László. Sokszor a pillanatnyi pénz megszerzése kényszeríti a gazdaságot, hogy beavatkozzék a természet rendjébe. Később aztán fogják a fejüket, mint volt a diósok esetében. melyeket kivágtak. Gyakorta ott tétováznak, mint most a meliorációnál, melynek távlati következményeit senki nem ismeri. De hát azért vagyunk, hogy ösz- szedugjuk a fejünket, s megtaláljuk a legjobb megoldást. Biztos, hogy a nem büntetés, a bírság az. Annyit bizton állíthatok: ma már a gazdaságok vezetői, gazdászai jó partnerek, ★ Persze a természet védelméhez ezer és tízezer partner kell. Olyan emberek, akik nemcsak a védett tájon, de másutt is megértik: a szép környezet is gazdagság, vagyon. Akik gyakorlattá teszik azt. hogy nap mint nap mérlegelik a gazdálkodás érdekét és a holnapot is értékessé tevő természet védelmét. Jó. hogy megyénk egy részében már tudják: a ma megszerzett gyors és pillanatnyilag fontos pénz sokszorosába kerülhet egyszer, hogy tájunk, környezetünk emberhez méltó, s embert örvendeztető legyen. Bürget Lajos
