Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

XLIII. évfolyam, 113. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. május 15., csütörtök Az atomkorszak újfajta politikai gondolkodást követel Mihail Gorbacsov tv-beszéde a csernobili szerencsétlenség körülményeiről, a megelőzés feladatairól Az idén száz hektáron ültetnek paradicsomot a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetke­zetben. Képünkön: ültetik a palántát. (Császár Csaba felvétele) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán be­szédet mondott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremja című műsorban. Az alábbiakban közöljük beszédé­nek főbb részeit. Önök mindannyian tudják, hogy nemrég baj ért ben­nünket, szerencsétlenség tör­tént ’a Csernobili Atomerő­műben. A szerencsétlenség fájdalmasan érintette a szov­jet embereket, megrázta a nemzetközi közvéleményt. Először kerültünk ténylege­sen szembe egy olyan félel­metes erővel, mint az ellen­őrzés alól kiszabadult nuk­leáris energia. Figyelembe véve a Cserno­bilben történtek rendkívüli­ségét és veszélyességét, a Po­litikai Bizottság vette (kezé­be a szerencsétlenség lehető leggyorsabb felszámolására, következményeinek korláto­zására irányuló munkák megszervezésének egészét. Kormánybizottságot hoztunk létre, amely azonnal az ese­mény helyszínére utazott, a Politikai Bizottságon belül pedig Nyikolaj Ivanovics Rizskov vezetésével csoportot alakítottunk az operatív kér­dések megvizsgálására. Lényegében a nap huszon­négy órájában folyik a mun­ka. Mozgósítottunk mindent, ami csak rendelkezésünkre állt az egész ország tudomá­nyos, műszaki és gazdasági lehetőségeit tekintve. A sze­rencsétlenség körzetében dol­goznak sok országos minisz­térium és főhatóság szerveze­tei a miniszterek irányításá­val, vezető tudósok és szak­emberek, a szovjet hadsereg csapategységei és a belügy­minisztérium alegységei. A munka és a felelősség hatalmas részét vették vál- lukra Ukrajna és Belorusszia párt-, állami és gazdasági szervei, Önfeláldozóan és hő­siesen dolgozik a Csernobili Atomerőmű munkatársainak kollektívája. Mi is történt? A szakemberek jelentései szerint, miközben folyt a negyedik blokk terhelésének tervszerű csökkentése, hirte­len megnőtt a reaktorteljesít­mény. A jelentős gőzkiterme- lődés és az azt követő reak­ció hidrogén képződéséhez vezetett, majd annak robba­násához, a reakt<# összeom­lásához és az ezzel kapcsola­tos radioaktív kilövelléshez. Egyelőre még korai végle­gesen meghatározni a sze­rencsétlenség okait. A kor­mánybizottság fokozott fi­gyelmének tárgyát képezi a probléma valamennyi vetü- íete — az építői, a tervezői, a műszaki és az üzemeltetési problémák. Természetesen, a bekövetkezett szerencsétlen­ség okainak feltárását «köve­tően minden szükséges kö­vetkeztetést levonnak, és a hasonló események megis­métlődését kizáró intézkedé­seket hoznak. A kialakult helyzetben el­sődleges kötelességünknek — rendkívül fontos kötelessé­günknek — ítéltük, hogy biztonságba helyezzük a la­kosságot, hatékony segítséget nyújtsunk a sérülteknek. Pár óra alatt kitelepítették az erőmű melletti település la­kóit, s később, amikor vi­lágossá vált, hogy pontenciá- lisan veszély fenyegeti az emberek egészségét a kör­nyező övezetben, ezeket ctz embereket ugyancsak bizton­ságos körzetekbe szállítottuk. Ez az összetett munka rend­kívüli gyorsaságot, szerve­zettséget és pontosságot kö­vetelt meg. S mégis a megtett intézke­dések több embert nem tud­tak megóvni. A szerencsét­lenség pillanatában két em­ber halt meg: Vlagyimir Nyi- kolajevics Sasunok, az auto­matikus rendszerek beállító- ja, és Valerij Ivanovics Ha- gyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szállítottak kórházba különböző súlyossági fokoza­tú sugárbetegségek diagnózi­sával. Heten közülük meg­haltak. A többiek minden le­hetséges orvosi segítséget megkapnak. Az ország leg­jobb tudományos és egész­ségügyi erőit, Moszkva és más városok szakosított kli­nikáit vontuk be a munkába. Az orvostudomány legkor­szerűbb eszközei állnak ren­delkezésükre. Az SZKP KB és a szovjet kormány nevében mély rész­vétemet fejezem ki az el­hunytak családjainak, hozzá­tartozóinak, a dolgozók kol­lektíváinak, mindazoknak, akit érintett ez a szerencsét­lenség, akinek személyes veszteséget okozott. A szov­jet kormány gondoskodni fog az elhunytak családjairól és a károsultakról. A legnagyobb elismerést érdemlik azoknak a körze­teknek a lakosai, ahol szívé­lyesen befogadták a kitelepí- tetteket. A szomszédok baját sajátjukként fogták fel, s népünk legjobb hagyomá­nyainak .megfelelően tapin­tatról, együttérzésről és fi­gyelmességről tejtek tanúbi­zonyságot. Az SZKP KB és a szovjet kormány levelek, táviratok ezreit kapja szovjet embe­rektől és külföldi állampol­gároktól is, akik együttérzé­sükről és támogatásukról biz­tosítják a károsultakat. Sok szovjet család kész arra. hogy gyerekeket fogadjon be a nyári hónapokra, sokan anyagi segítséget ajánlanak fel. Olyanok is szép számmal vannak, akik azt kérik, hogy a baleset térségébe küldjék őket dolgozni. Ezzel egy időben magának az erőműnek a területén és a környező térségben ener­gikus munka folyik azért, hogy a katasztrófa mértéke minél kisebb legyen. Rendkí­vül nehéz körülmények kö­Hincs változás a felvételi rendszerben Több jelentkező az eiyetenekre, A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az idén mintegy 42 ezren jelentkeztek a felsőok­tatási intézmények nappali tagozatára; ezeken az új tanévben összesen 16 700 első éves hallgatónak jut hely. főiskolákra zött sikerült eloltani a tüzet, megakadályozni átterjedését más energiablokkokra. Az erőmű személyzete biztosítot­ta a másik három reaktor le­állítását és lehetővé tette, hogy azokat biztonságos ál­lapotba hozzák. A reaktorok állandó ellenőrzés alatt áll­nak. Teljes megalapozottsággal mondhatom, hogy a követ­kezmények minden súlyát fi­gyelembe véve, a kár korlá­tozott mértékű maradt, s ez döntő mértékben a szovjet emberek bátorságának és- szakértelmének, áldozatos kö­telességteljesítésének volt kö­szönhető, annak, hogy össze­hangoltan cselekszik minden­ki, aki részt vesz a baleset következményeinek felszámo­lásában. A meghozott hatékony in­tézkedéseknek köszönhetően ma már elmondható, hogy a legrosszabbon túljutottunk. A legkomolyabb következmé­nyeket sikerült elhárítani. Természetesen korai lenne megvonni a történtek végső mérlegét. Még nagy, hosz- szan tartó munka áll előt­tünk. A sugárzás szintje az erőmű területén és közvetlen térségében még mindig ve­szélyes az emberi egészségre. Éppen ezért a mai nap leg­fontosabb feladata a baleset következményeinek felszá­molása. Széles körű progra­mot dolgoztak ki és hajtanak végre az erőmű és az erőmű­höz tartozó lakótelep, az épü­letek és berendezések sugár­mentesítésére. Erre a feladat­ra összpontosítottuk a szük­séges emberi és anyagi-mű­szaki forrásokat. Annak ér­dekében, hogy a vízgyűjtő medencét ne érje sugár- szennveződés. intézkedéseket (Folytatás a 4. oldalon) Az 1986—87-es tanévben mintegy 2900-zal többen kí­vánnak továbbtanulni, mint azt megelőzően — a növeke­dés aránya megegyezik az érettségizők számának 7,5 százalékos emelkedésével. A felvételi keretszám bővítése elsősorban a pedagógusképző intézményeket érinti: ezekbe egyébként örvendetesen meg­nőtt a jelentkezők száma is. A tanárképző főiskolákon 10,6 százalékkal, az óvónő- és tanítóképzőkben 7 százalék­kal többen kívánnak tovább­tanulni, mint tavaly. A korábbi évekhez hason­lóan magas $ tudományegye­temekre — leginkább a böl­csész és jogi karokra — pá­lyázók száma az ELTE böl­csészettudományi karán pél­dául négyszeres, a szegedi József Attila és a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészkarán két és félszeres a túljelentkezés. Nőtt az érdeklődés a köz- gazdasági és gazdasági jelle­gű egyetemek és főiskolák iránt is, ígypéldáu! a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemre 15 százalék­kal emelkedett a jelentkezők száma, ide jelenleg három­szoros a túljelentkezés. Érdekes, hogy az orvostu­dományi egyetemeken belül az idén az eddigieknél töb­ben választották a fogorvosi kart, az agrártudományi egyetemek közül pedig a ta­valyihoz viszonyítva jóval többen jelentkeztek a gödöl­lői egyetemre, a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem­re, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetemre. Meg­nőtt az érdeklődés a mező­gazdasági főiskolák iránt is. Az idén a műszaki egyete­mekre és főiskolákra átlago­san 4. illetve 5 százalékkai többen jelentkeztek, elsősor­ban ezúttal is az építészeti, valamint a villamos karok és szakok vonzottak sok diá­kot, ám egyes karok — így például a kohászati szakterü­let — iránt továbbra is ki­sebb az érdeklődés. A legna­gyobb arányú a jelentkezés immár hagyományosan a Színház és Filmművészeti Főiskolára: ide huszonötször többen szeretnének bejutni, mint amennyi a felvehetők száma. A múlt évihez hasonlóan minden felvételiző összesen 120 pontot érhet el úgy, hogy a középiskolai eredmények alapján maximum 60 pontot vihet magával, s a felvételi vizsgáival további hatvanat szerezhet. A matematikából, fiziká­ból, biológiából és kémiából felvételizők az idén május 19-én és 20-án írják meg a, közös érettségi-felvételi dol­gozatukat. a többiek június 23-án és 24-én írásbeliznek a felsőfokú intézményekben. A szóbeli vizsgák június 23. és július 7. között lesznek. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a fel­vételekről, illetve továbbít­ják a jelentkezők átirányítá­si kérelmét. Az érintetteket írásban értesítik, az elutasí­tótokkal közük a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát, valamint a fel­lebbezési lehetőséget. A Lel- lebbezéseket, illetve a to­vábbtanulással kapcsolatos esetleges kérelmeket a felső- oktatási intézményekhez leg­később július 31-ig kell el­juttatni. Az idei felvételi rendszer­ben nincs változás, az okta­tási törvénynek a felvételi el­járással kapcsolatos új jog- „ szabályait elsőként az 1987-es felvételiknél alkalmazzák majd. LAKÁSOKAT ÉPÍT Nyíregyházán, a Malomkertben az építő- és szerelőipari vállalat. Az úgynevezett ön­tött technológia nyomán egy 38 és egy 36 lakásos tömb épül. A lakásszövetkezeti épületek átadására no­vember végén kerül sor. (Elek Emil felvétele) Új hűtőgépek a boltokban Minden negyedik élelmi­szerüzlet új hűtőberendezést kapott vágy kap — újságolta a fogyasztók számára kedve­ző hírt Vilmányi Mártonná, az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat igazgatóhelyette­se. Ez a vállalat üzemelteti a megyében a legtöbb élelmi­szerüzletet, összesen 135-öt. Ezért ellátási felelőssége igen nagy. A színvonalas áruellá­tásnak viszont elengedhetet­len kelléke a korszerű tech­nikai felszereltség. Élelmi- szerület ma már elképzelhe­tetlen megfelelő hűtőkapaci­tás nélkül. A vállalat ezért januártól az elavultabb hű­tőgépeket fokozatosan kicse­réli. Ez év elejétől már nyolc üzletben kínálják korszerű, új norvég hűtőpultokban a hús- és a töltelékárut és, to­vábbi nyolc üzletben a tej és tejtermékek tárolása is a legmodernebb, nagy kapaci­tású hűtőszekrényekben, úgynevezett falihűtőkben történik. Megrendeltek újabb 12 hű­tővitrint is, remélik a nyár beköszöntéséig — amikor a legnagyobb szükség lesz rá — megérkezik. Várhatóan a harmadik negyedévben nyí­lik meg a Ságvári-telepen egy új ABC-áruház, ahová komplett TYLER-típusú hű­tőberendezést szerelnek fel. A régi lecserélt hűtőszekré­nyek nagy része sem kerül szemétdombra. Felújítás után a kistelepülések boltjaiban használják majd fel őket. Nem romlik meg a hűtést igénylő áru akkor sem, ha a gép a hétvégeken, ünnepna­pokon hibásod iik meg. A vál­lalat műszaki osztálya ké­szenléti ügyeletet tart, hogy a hibát azonnal megjavíthas­sák. (b. i.)

Next

/
Thumbnails
Contents