Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
Kelet-Magyaromág 1986. április 7. Változó falukép Tiszadobona Lenin utcában. (Elek Emil felvétele) Csináljam magam A csináld magad mozgalmat a kín szülte. Az a hiány, ami a szolgáltatásokban mutatkozott. Így vált aztán botcsinálta autószerelővé, lakatossá, villanyszerelővé az ember, aki jobb híján barkácsol, bütyköl. Nem vitás, áthidaló megoldásnak ez is elmegy. Hosszú távon azonban igencsak gondokat okoz. Ezt az a felismerés érlelte bennem, hogy ez a magacsinálás veszélyes vállalkozás. Az úgynevezett háztartási balesetek ijesztő mértékben nőnek, s ezek között is első helyen állnak az önkéntes szerelők, a kényszerű javítók elszenvedte malőrök. Ami súlyosbítja a dolgot: sokszor nem is kis sérülésekről van szó. Tudunk áramütésről, ujj- levágásról, magasból leesésről — hogy csak néhányat említsek. A dolgok valódi állását éppúgy igazolhatja az Állami Biztosító, mint a lapunkban nyilatkozó men- tösofőr, vagy éppen a kórházi orvos. Az is igaz, hogy a szolgáltatások hiányos volta mellé sorakozik az ár is, ami mindenképpen azt sugallja: csináld magad. Ezek ismeretében viszont joggal merül fel a kérdés: miért nem kap nagyobb figyelmet megyénk gazdaságának fejlesztésében is a szolgáltatói ágazat? A korszerű foglalkoztatási mutatók mind azt jelzik a nagyvilágban: az ipart és a mezőgazdaságot túlszárnyaló arányban jelenik meg a szolgáltatás, könnyítve az emberek sorsát, növelve a szabad időt, biztosítva a szakszerűséget. Az iparban és a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő jó része, az új munkaerő nagy része célozza meg világszerte a harmadik szektort. Hogy miért? Mert itt a lehetőségek perspektivikusak. A szolgáltatások zöme mindig megmarad emberi munkának. Kétségtelen: megyénkben is segített a magánkisipar tevékenységének bővülése. A kereskedelem, a vendéglátás terén is tapasztalhatók jó változások. De sajnos még mindig nincs kellő versenyhelyzet, a szolgáltatás és kiszolgáltatottság maradtak közeli fogalmak. Talán ezért is lényeges feladatnak kínálkozik a jobb pályaorientálás, a szolgáltató ágazat teljességének bemutatása. A közlekedéstől az idegenforgalomig, a javítómunkától az egészségügyig. Mert sajnos ezeken a területeken is él a csináld magad. Természetes, hogy a jól megfizetett, társadalmi presztízzsel rendelkező szolgáltatás képes csak betölteni hivatását. Munka - erőnk van ehhez, a válogatás lehetséges. Ezek tükrében fontos foglalkoztatottsági struktúránk revíziója, a szolgáltatás tekintélyének megteremtése. Mert sok minden van, amit se én, se más nem akar csinálni. Nem is tudjuk. N ézegetem sokfelé a ferdén ragasztott tapétát; figyelem a bütykölt, s műszakilag veszélyes járművet; látom a létra tetején imbolygó amatőr festőt; hallom a kórházban a beteg önkiszolgáló buzgalmáról és kényszeréről szóló történetet; megijedek a reklámoktól, melyek kimondottan szakmunkák végzésére biztatnak naiv igyekvőket. Csináljam magam? A bolti önkiszolgálást már elfogadom. A többi ellen berzenkedek. Más is. Mást nem tehetek. A megoldást csinálja az, aki érti. Remélem senki nem haragszik, hogy ezt a szolgáltatást már nem vállalom magamra. Bürget Lajos Művészpódium Kosa Ferenc filmjeiből hármat mutatnak be Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond moziban. Április 7-én — hétfőn — este 7 órától a rendező „Az Ady-pcr” című, Nagy Lászlóval készített egyórás filmjének vetítésével kezdődik a sor, majd másnap ,,A mérkőzés”, április 9-én pedig ,,A Guernica” című filmet tekinthetik meg az érdeklődők délután 4 és 6 órától. A második és a harmadik napon, a vetítés után, este 8 órától a Művészpódium vendége lesz a rendező. A ragaszkodás tanúbizonysága Klaudiát hazavárják Egy gyermeket csak abban az esetben vesznek állami gondozásba, ha más, jobb megoldás nem kínálkozik. A család ugyanis még akkor is alkalmasabb közege az érzelmek, a személyiség bontakozásának, ha ez a kis közösség maga is számos bajjal, konfliktussal küzd. Nem értettük tehát, milyen magyarázata lehet mindannak, amiről Böszpörémi Sán- dorné ír levelében; Az apához, ne máshoz Tüzek és mulasztások Százmilliós kár öt év alatt Öt esztendő munkájáról adtak számot megyénk tűzoltói a napokban tartott tanácskozásukon — az 1981 és 1985 között eltelt időszakot elemezték. Sajnos, mint a beszámolóból kitűnt: romlott a tűzvédelmi helyzet Szabolcs- Szatmárban. Visszatekintve a hetvenes évek első felére, azt állapíthatták meg: tíz év alatt tetemesen megnőtt a tüzek száma éppúgy, mint a lángok okozta kár értéke. Akkor öt év alatt 1915 olyan tüzet oltottak el a megyei tűzoltók, mely valamilyen kárt okozott — most ugyanennyi idő alatt csaknem ezerrel több tűz volt! A kár értéke viszont ötszörösére emelkedett — 100 millió forint ment füstbe (ez akkor is rendkívül nagy növekedés, ha időközben a kárfelmérés rendje is változott, és áremelkedések is voltak!). Feltártak néhány olyan gondot is, mely ide vezetett. Ezek közül az egyik: a 15 éves lakásépítési program gyorsított ütemben hozott létre igen sok lakást — ám ezt a tempót nem mindenhol kísérte kellő gondosság, sok lakóház kívánnivalót hagy maga után tűzbiztonsági szempontból. A tűzvédelmi Végül is nem történt súlyos dolog, a sértett megúszta nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel — legalábbis ami a testi bajokat illeti: Hogy aztán mennyire sínylette meg a gyermek lelke a bántalmazásokat, az kimutathatatlan. Mint ahogyan arra is nehezen deríthető fény, hogyan jut el egy tizenöt esztendős fiú és még nála is jóval fiatalabb társa idáig? A kínzásban lelték örömüket __ A geszterédi M. László mindössze hat osztályt végzett, azt is többszöri nekifutásra, s a szakvélemény szerint „személyiségzavara miatt kismértékben volt korlátozva cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésében”. Normális cselekedetnek nem is igen A tárgyalóteremből Örömet leltek a verésben lehet nevezni, hogy gyermekkorú társával október 5-én egy félreeső fasorba csaltak egy fiút, kezét spárgával hátrakötötték, s mindketten többször pofon vágták. Mindenféle indok ' és ok nélkül negyven-hatvan ütést kapott a szerencsétlen gyerek, sőt M. László egyszer még pálcával is végigvágott rajta. (Az arcán és a fülén keletkezett bevérzések szerencsére nem bizonyultak súlyosnak.) A Nyíregyházi Városi Bíróság M. Lászlót személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért — mivel hasonló ügye eddig még nem volt — hat hónap, egy év próbaidőre felfüggesztett fogházra ítélte. (Társa nem büntethető, mert nem töltötte még be a tizennegyedik évét) Az ítélet jogerős. hiányosságok egész városrészeket érintenek, s a tűzoltók szakvéleménye nyomán végrehajtott módosítások csak lassan haladnak. Nemcsak a lakóházak, hanem az üzemek területén is hasonló a helyzet: sajnálatos, de igaz, hogy nem egy vállalatnál csak akkor alkalmazzák az előírásokat, akkor kapkodnak fűhöz-fához, amikor már megvolt a baj, tűz ütött ki valamelyik csarnokban, s sokkal nagyobb kár keletkezett, mint amennyiből előzőleg megteremthették volna a biztonságot... Visszatérve a lakótelepekre — az új nyíregyházi örökösföldi városrészben máig sincs például nyilvános telefon, ahonnan a tűzoltókat időben riaszthatnák, és rendkívül nagy gond: keskenyek az utak, így ha gépkocsik parkolnak az út szélén, a tűzoltók számára szinte meg- közelíthetetlenné válnak egyes épületek. E helyzet javítására egyébként már történtek intézkedések — a tűzoltóság javaslatai alapján módosítanak a városrész parkosítási és parkolóépítési tervein. A tűznek mindig van oka — éspedig olyan oka, mely mint utólag kiderül, megelőzhető lett volna, ha nagyobb körültekintést, gondosságot alkalmaznak. Emberi hibák húzódnak meg a háttérben — mulasztások és felelőtlenség. Jól példázza ezt: a túzokok között a legelőkelőbb helyek egyikén áll a gyermekjáték, a dohányzás, a tüzelőberendezések szabálytalan használata, az elektromos zárlat (mely többnyire szakszerűtlenség következménye). Az a nagymértékű kárnövekedés, melyről szóltunk, annak is köszönhető, hogy egyre nagyobb értékek halmozódnak fel az üzemekben, a lakásokban egyaránt — és egyre több az elektromos működtetésű eszköz is. Öt év alatt egyébként negyvenkét ember halt meg a megyében tűzesetek miatt, s csaknem másfél százan megsérültek — ha más nem, ez a két szám figyelmeztető lehet. Sajnos, nemcsak anyagi értékek, hanem életek is veszélybe kerülnek egy-egy hibás döntés vagy felelőtlen mozdulat miatt... (tgy) hez kerülne. Inkább csak az apához, mint máshoz. Az anyja a gyereket nem látogatja, és nem is törődik vele. Ezért fordulok önökhöz, legyenek segítségemre, hogy minél előbb hazahozzam az unokám.” Kívánatosnak látszott a helyszínen tájékozódni. „A fiam gyermeke az anya hibájából bekerült a nyíregyházi nevelőotthonba. Ki szeretnénk hozni, de a Csengeri Közös Tanács nem egyezik bele. Vajon miért, ezt nem tudom elképzelni. Mivel a körzeti védőnő tudja, hogy nálunk milyen a körülmény, és ad papírt, hogy hazahozzam az unokám ... a fiam is ragaszkodik a gyermekéhez, és nem szeretnénk, ha idegen kézA címzett ismeretlen — Higgye el, mi is azt szeretnénk, hogy minél előbb hazakerüljön a kislány — mondja Suta Mihályné, a Csengeri Nagyközségi Közös Tanács gyámügyi előadója, miközben előveszi az iratokat. — Tessék, itt az egész levelezés, amit ebben az ügyben folytattunk. Mi egyelőre sajnos nem tehetünk semmit. Tudniillik először meg kell találnunk az anyát, mert az ő hozzájárulása nélkül nem engedélyezhetjük, hogy a gyerek a nagymama gyámsága alá kerüljön. A kislány édesanyja Bösz- pöréminé fiának élettársaként került Csengerbe. A kicsi tavaly márciusban született — Budapesten ... Utána ismét hazakerültek, de három hónappal később a fiatalasszony (a család számára mindmáig ismeretlen okból) fogta gyermekét, s vele együtt beköltözött a sóstói anyás csecsemőotthonba. Július 22-én onnan is távozott — ezúttal egyedül... A család később kapott tőle egy levelet, amin budapesti cím szerepelt feladóként. — A cím alapján fordultunk a XIII. kerületi tanácshoz, azzal a kéréssel, hogy keressék meg a fiatal- asszonyt — folytatja a gyámügyi előadó. — Ennek több mint egy hónapja, de választ még nem kaptunk. Valószínűleg nem jártak eredménnyel, hiszen a Böszpöré- miék fenti címre küldött levele is visszajött „címzett ismeretlen” jelzéssel. Ne jusson az anyja sorsára Pedig szorít az idő: a kislány, akit egyébként Klaudiának hívnak, már betöltötte az egy évet, és dönteni kellene róla, állami gondozásba kerüljön-e, vagy rábízhatják a családra, amely a tanács véleménye szerint is valóban alkalmas a kicsi felnevelésére. Széles, tágas utca viseli Csengerben Dankó Pista nevét. A házak azonos tervek alapján készülhettek, de nagyon is különböznek egymástól, lakóik igyekezetének mértéke szerint. A legszebb, leggondozottabb a tanácstagé, de nincs szégyenkeznivalójuk Böszpörémiéknek sem. Házuk előtt termetes fenyők árnyékolják az ablakokat; az udvaron kötegek- ben faanyag, a háziak itthoni munkával (ládaszöge- zéssel) egészítik ki keresetüket. A család négy felnőtt tagja közül hárman — a Böszpörémi házaspár és nagyobbik fiúk, Klaudia apja — dolgoznak. Rajtuk kívül a még iskolás gyerek, valamint kicsijével Böszpörémi- ék lánya él a példásan tiszta, rendes lakásban. — Intézetis volt ez a lány, Pesten ismerkedett meg vele a fiam — egészíti ki a történet foghíjait a csöndes, madárcsontú háziasszony, miközben hellyel kínál a kisebbik szobában. — Úgy költözött ide. öthónapos terhes volt, amikor felment a faluba azzal, hogy tanácsadás lesz. Akkor szökött meg először. Na, Pesten megszülte a gyeteket, aztán írt a fiamnak, hogy menjen értük. Haza is hozta őket, de az asszony nemsokára megint megszökött. Most se szólt az egy szót se — fogta a gyereket, aztán felült vele a vonatra, elmentek Nyíregyházára ... Mi az anyját már nem is bánjuk, csak azt nem akarnánk, hogy a gyerek is az ő sorsára jusson, és abból is csavargó legyen . . . A rövidebb út A sóstói anyás csecsemő- otthonban azonban megtudtuk, hogy van egy rövidebb út is annál, mint ami a tanács számára ismeretes. Eszerint a legtöbbét maga a nagymama tehet azért, hogy a kicsi mielőbb otthonra leljen náluk. Ugyanis ha a nagymama néhányszor meglátogatja a gyereket, megnézi, hogyan kell etetni, gondozni, azaz tanúbizonyságát adja ragaszkodásának, akkor nincs akadálya annak, hogy az otthonból kiadják Klaudiát. Böszpöréminé azonban szeptember óta nem kereste fel unokáját — részben a távolság, részben pedig saját tájékozatlansága miatt nem igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Erre most határozott ígéretet tesz. Ha szavának áll, s a tanácson aláír egy olyan nyilatkozatot, hogy kész (és képes) vállalni a kicsi nevelésének minden terhét és felelősségét, az utolsó akadálya is elhárul annak, hogy a kislány ne csak otthonra — családra is találjon. Gönczi Mária A megyei tanács közlekedési osztálya, az ATI, a KBT és az MHSZ szervezésében a felszabadulás tiszteletére emlékversenyt rendeztek a hivatásos gépjárműoktatók között. A rendezvény célja az egységes gyakorlati oktatás és a vizsgáztatás összehangolása volt. A verseny eredménye: I. helyezett lett Lipovniczki Tibor (ATI), második Mező József (MHSZ), harmadik Nadasi János (ATI). A csapatgyőzelmet áz ATI-sok szerezték meg.
