Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
«> Kelet-Magyarország 1986. április 23. am■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■»•«■■■■■■■■a■■■■■■■■■•■aa • ■■■aaiaiaaaaaaaaiaaaaaiaiiaaaaaaaaBiiBaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaiaaaaaaaaaaaanaBaaaaaaaaaaaaBaaaiaaaa ....................................................................................... »■aaaiiaaiii ........................................................................................................................aiaaima....................................................................................................................................aaae MtaMiaaa a • ^ ..........................................................a........................................................................................................................................................................................................................................... Turistaszezon előtt Jó hírrel, Bátorba „Megárulni egy gyékényen...“ Kik vannak a piacon? Színes kirakat, ízléses holmik az egyik oldalon, harsány, hitvány portéka a másikon. Minden eladó. Ízlés és pénztárca válogatja a vevőket. Hetim százalékban az IFÉSZ Verseny a piacon. Verseny, amelynek legnagyobb haszonélvezői a vásárlók lehetnek. Zsámboki Mihályné- val, a tanács városgazdálkodási osztályának vezetőjével együtt azt vesszük számba, kik versengenek a nyírbátori vásárlók kegyeiért — pontosabban forintjaiért? — összesen huszonegy gazdálkodó szerv folytat kereskedelmi tevékenységet a városban — mondja az osztály- vezető. — Közülük nyolc kifejezetten kereskedelmi vállalat. Rajtuk kívül hat termelőszövetkezet és hét vállalat tart fenn üzletet. Legnagyobbrészt, közel hetven százalékot a helyi áfész vállal az ellátásból, legfejlettebb a bolthálózata is. Elsősorban az élelmiszer-árusításban töltenek be vezető szerepet, de szinte valamennyi árucikk forgalmazásából kiveszik a részüket. A többi kereskedelmi egységnek főképp választékbővítő, hézagpótló szerep jut. Célunk az, hogy egyre általánosabb legyen a többszektorúság, ettől is remélhetnénk a választékbővítést. ízlések és pénztárcák Az iparcikkárusításban szintén az ÁFÉSZ-nek jut vezető szerep, de szerencsére itt már lényegesen több az „ellenfél”. A budapesti Flamingó Ruhaipari Leányvállalat a női konfekcióban nyújt széles választékot. Divatos, ízléses darabjait főleg az igényesebb vásárlók keresik. Az olcsó áruk forgalmazásában a tsz-ek által működtetett ún. kilós boltok élveznek elsőbbséget. A helyi cipőgyár boltjában saját termékeit árulja a gyár. Itt is főleg az alacsonyabb árak vonzzák a vevőket. A TÜZÉP és az áfész közös boltjának az építkezők örülhetnek. Közel sincsenek jó helyzetben azok, akik autóalkatrészt keresnek. A A Flamingó Ruhaipari Leányvállalat modellházának évi forgalma a 7 milliót is megközelíti. Nemcsak a vállalat saját termékeivel, hanem NSZK-idiportból származó konfekcióval állnak a vásárlók rendelkezésére. Képünkön: Papp Györgyné és Balogh Istvánné a tömött pultok előtt. vendéglátásban a közeljövőben várható nagymértékű javulás. A rövidesen átadásra kerülő vendéglátó komplexumban nemcsak olyan konyha épül, ahol egyszerre nyolcszáz embernek főzhetnek ebédet, hanem presszó, süteményesbolt és gyorsétterem is szolgálja majd a vendégeket a város központjának új létesítményében. A húsellátásban nagy szerep jut a helyi tsz húsboltjának, ahol közel tizenötmilliós évi forgalmat bonyolítanak. HogYin tovább? — A jelenlegi helyzetben kevesebb pénz jut a bolthálózat fejlesztésére. Mi az, amiben mégis lépni kívánnak? — Elsősorban az idegen- forgalmi fogadóképességünket kívánjuk növelni. Még több ABC-rendszerű boltra lenne szükség, főképp a lakótelepeken. Mindenképpen szeretnénk elérni egy OFO- TÉRT-szaküzlet megnyitását. Terveink szerint a Zrínyi Ilona utcán építendő új lakások üzletsorában nyílik erre lehetőség. A bolthálózat fejlesztése mellett azonban legalább ennyire fontos a boltvezetők nagyobb aktivitása, a gondosabb, körültekintőbb árubeszerzés. Azt szeretnénk, ha minél többen vennének részt a város ellátásában. Igazat adhatunk az osztályvezetőnek. Előrelépni nemcsak anyagiak árán lehet. Nem pusztán eladni, sokkal inkább kereskedni érdemes. Ha mind többen kínálják a portékát, erre előbb-utóbb úgy is rákényszerülnek az üzletek. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA A városért Azt hiszem. a városban szinte mJnden>lri ismeri Dr. Szaiontai Barnabáisnét — Ibi nénit —. aki 46 éve él Nyírbátorban. Györligieti vándortanítóként kezdte a munkát. Nem volt könnyű dolog akkoriban az összevont első-hatodik osztály nebulóinak oktatása sem. Nyírbátori tanítóskodása 1944-ben kezdődött. Az egykori gazdasági iskola növendékei közül bizonyára még ma is sokan Őrzik a fiatal tanítónő emlékét. Később úttörőcsapat- vezetőként, gimnáziumi tanárként, általános iskolai igazgatóként dolgozott, és valamennyi beosztása mellett szakított időt arra, hogy fontos társadalmi pozíciók birtokosaként másokért, a közösségért dolgozzon. 1945-ben részt vett az M'NDSZ megalakításában, s a nőmozgalomhoz azóta sem lett hűtlen. Ma is emlékszik arra, hogy még 1957-ben is 12 nő jelentkezett egyetlen megüresedett óvodai d aj kai állásra. Valamennyien olyan asszonyok, akiknek keresetére igen nagy szükség volt a családban. Később azt kellett elérni, hogy minél több nő tanuljon szakmát, s hogy a férjek se nézzék ezt a törekvést rossz szemmel. A hátrányos helyzetű gyermekek támogatása nem mai ötlet. Ibi néniék már több évtizeddel ezelőtt felkarolták a nehéz körülmények között élő apróságokat, de jutott ideijük az idős. beteg, magányos öregekre is. Persze nem' cs.a>k munkával teltek a napok akkoriban sem. Az országban elsőként alakították meg a nőtanács kórusát, az 1959-ben megrendezett országos találkozó első díjával járó oklevelet még ma is szeretettel őrzi. — Fiatal lányként kerültem Nyírbátorba, házasságom révén telepedtem le ebben a városban. Férjem a báltori. múzeum megalapítását tűzte ki élete céljául, s ez mindkettőnk életét meghatározta. Bennünk soha fel sem merült, hogy másutt is élhetnénk, pedig az uramat több ízben hívták országosan jelentős állásokba. A nyírbátoriak jól tudják: Ibi néni méltó társa volt férjének a múzeumalapítás munkájában, s az országos hírnév kivívása az ő munkájának is köszönhető. Férje halála után sem lett hűtlen a városhoz. Ahhoz a helyhez, ahol őt mindenki ismeri. Hozzá bárki fordulhatott, s fordulhat ma is gondjával, bajával. Életcéljának tekintette, hogy másokon segítsen, s ezt a célt immár nyugdíjasként sem változtatta meg, pedig gyakran érték kudarcok is. Mégsem' adta fel. Bizonyára ezért fordul elő, hogy a mai napig felkeresik őt tanácsért egykori és mostani pedagógusok. Támogatja őket anélkül, hogy ezért elismerést várna. — Mi a férjemmel nem hétköznapi életet éltünk — mondja tűnődve. — Természetesnek fogadtuk el egymás munkáját, amely mindig fontosabb volt számunkra, mint az egyéni életünk. Dr Szaiontai Barnabáisné Nyírbátor várossá válásának 13. évfordulója alkalmából' aktív és kimagasló közéleti tevékenységéért. a várospolitikai célok megvalósításában vállalt önzetlen munkájáért, a pedagógus- pályán eltöltött eredményes 40 évért a Pro Űrbe Nyírbátor kitüntetést adományozta. Múzeumbarátok A nyírbátori Báthori 1st- ván Múzeum baráti körének közelmúltban megtartott ülésén érdekes, hasznos kezdeményezések bevezetéséről tárgyaltak. Mindenekelőtt a tagok számának növelését szeretnék elérni, hogy ezáltal is mind szélesebb körben tegyék rendszeressé a múzeumlátogatásokat, ezáltal megismertessék a múlt emlékeinek, a város kialakulásának, fejlődésének történetét. A jövőben ezért nemcsak magánszemélyek, iskolák jelentkezését várják. Azt tartanák kívánatosnak, hogy brigádok, intézmények közösségei is csatlakozzanak a baráti kör tagjainak sorába. Nagy figyelmet fordítanak ezentúl a városkörnyéki településekre, hiszen az ott élő emberek számára is fontos közvetlen környékük történelmének megismerése. A baráti kör tagjai különféle kedvezményekben részesülnek. Ingyenes múzeumi belépőjegy, tárlatvezetés, kiállításismertetés az, amit tagságuk révén kaphatnak. A baráti kör rendszeres múzeumi kiadványok megjelentetését tervezi. A tanulmányok, cikkek összegyűjtésével választ keres arra, hogyan változtatta meg az ipar Nyírbátor életét, milyen hatással volt a termelőszövetkezeti mozgalom elterjesztése a környék lakóira. A múzeum vezetői, a baráti kör tagjai a város fejlődéséért, jelenéért és jövőjéért felelősséget érző emberek Nyírbátor földrajzi fekvése, kedvező adottságai, történelmi múltja, valamint kulturális hagyományai mind alkalmassá teszik arra, hogy a Nyírség idegenforgalmi központjává fejlődjön. A város műemlékei a XV. századi késő gótikus építészet kimagasló alkotásai, hosszú évek óta a leglátogatottabb turistahelyek. A református műemlék templom a zenei napok rendezvénysorozatának állandó helyszíne, s mint ilyen, egyike a legismertebb nyírbátori látnivalóknak. Az egykori minorita kolostor ma múzeum, amely a közeljövőben befejeződő átalakítások után megszépülve, új látnivalókkal várja az érdeklődőket. Szép jubileum előtt áll ebben az esztendőben a város zenei élete. A zenei napok immár huszadszor, a vonószenei tábor pedig tizedik alkalommal várja a vendégeket. A képzőművészet sem Idegen a város kulturális életében. E téren a szépművészeti stúdió, valamint az alkotóház jár elől a legszebb példával. Változatos programot kínálnak a múzeum állandó és ideiglenes kiállításai, a nyírbátori tűzzománcok pedig immár második alkalommal vitték el a fővárosba Nyírbátor hírét. A kulturális látnivalókhoz szorosan hozzátartozik a ki- kapcsolódás, pihenés is. A város egyre szépülő, bővülő strandfürdője meghálálja az építésékor mutatott példás összefogást: kitűnő lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, pihenésre egyaránt, csakúgy, mint a mellette elterülő parkerdő, ahol nemcsak pihenni, hanem sportolni és fő- zőcskézni is ragyogóan lehet. A város vonzáskörzetéhez tartozó települések is sok látványosságot kínálnak. Közöttük talán a leghíresebb a Nyírbátortól délkeletre fekvő Bátorliget, ahol Fedics Mihály, a nagy mesemondó is élt egyikor, s ahol az Alföld őskorának egyedülálló természeti emlékei tekinthetők meg. Piricse fatornyáról, Nyírbéltek és Ófehértó középkori freskóiról híres! A turisták, a vendégek méltó fogadásához azonban a körülmények javítására, továbblépésre is nagy szükség van. A kereskedelmi és vendéglátó-hálózat fejlesztésében elsősorban az élelmiszerek forgalmazását kell erősíteni. Gyors étkezési lehetőségek megteremtése szintén komoly feladat. Kívánatos lenne a fiatalok kulturált szórakozásához szükséges feltételek megteremtése is. A város ez idő szerinti legnagyobb gondja a megfelelő szálláshelyek hiánya. A megvalósítás lehetőségeit régóta kutatják az illetékesek, ez ideig eredmény nélkül. Megoldás csak később várható, addig is a helyi Nyírtourist iroda fizetővendég-szolgálatának bővítése hozhat átmeneti könnyebbséget. A pezsgő idegenforgalom egyik alapvető követelménye a jó propaganda. A város értékeit, nevezetességeit bemutató képeslapok, prospektusok igen nagy szolgálatot tehetnek ebben. Ezért kívánatos számuk növelése, minőségük további javítása. Ahhoz, hogy a hozzánk érkező jól tájékozódhasson, minden nevezetességet könnyen megtaláljon. Az eddig elért eredmények mellett bőven van hát tennivaló, melyeknek megvalósításához azonban nem elég a jó szándék, pénzre — méghozzá nem -kevésre — is szükség van. Ehhez viszont nem elegendő a város ereje. A megyei támogatástól, az itt élők munkájától bizonyára joggal várható szép eredmény, melynek nemcsak a nyírbátoriak, hanem a hozzájuk látogató turisták is élvezői lesznek. Emberibb körülmények között A cigánylakosság helyzetéről Nyírbátor lakóinak száma egyre emelkedik. A létszám- növekedésben a cigánylakosoknak jut a nagyobb szerep. Az általános iskolák tanulói között mind nagyobb számban találhatók, jelenleg e korosztály 17,8 százaléka cigány. Ezért sem mindegy, hogyan élnek, hogyan gondolkodnak ezek az emberek. Segítségükre koordinációs bizottság alakult, amely a küzelmúltban 1990-ig szóló feladattervet dolgozott ki. Az utóbbi években több kedvező változásról is számot adhattak a téma felelősei. Legörvendetesebb közöttük az, hogy megszűnt a nagyarányú vándorlás, egyre többen éltek a lakásépítés lehetőségével. Ily módon mostanra a cigánytelep egyhar- madát gyakorlatilag felszámolták. Az elmúlt évben több lakás épült, mint a megelőző négyben. Legtöbb eredmény mégis az iskoláztatásban mutatkozik. A cigányóvoda megindítása ebben jelentősen segített, de jutott feladat bőven az iskola-előkészítő csoportoknak is. A korrekciós osztály és a kisegítő iskola beindításával megteremtették a differenciált iskolakezdés feltételeit. Utóbbiban a tanulók 85 százaléka cigány, örvendetes, .hogy az utóbbi időben emelkedett az általános iskolát elvégzők száma, és egyre többen veszik igénybe a napközi és a tanulószoba kínálta lehetőségeket. Az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolónők munkájának köszönhetően több figyelem jut az egészségnevelési feladatokra, javult a szociális gondoskodás. Legfontosabb a továbbiakban is a lakáshelyzet javítása. A Ságvári, Csokonai és József Attila utca által határolt cigánytelep felszámolása az egyik legsürgősebb feladat. Ehhez a tanács is jelentős segítséget ad. Ingyentelekkel, lakásépítési támogatással siet az építkezést vállalók megsegítésére. Az igen gyakran hosszadalmas és bonyolult adminisztrációs ügyek intézésében ugyancsak segítenek a tanács szakemberei. A cigányság felemelkedésének talán egyik legeredményesebb útja az iskoláztatás; ha minél több gyermek jár rendszeresen óvodába, iskolába. Kívánatos lenne, hogy közülük mind többen végezzék el az általános iskolát, és tanuljanak valamilyen szakmát. Sajnos, ez a folyamat még csak az általános iskolában kezdődött meg. A szakmunkásképzőben valamint a gimnáziumban még csak elvétve találunk cigány- gyermeket. Azok számára, akik megkezdték, de be nem fejezték az általános iskolát, úgyneveztt ifjúsági tagozat nyitotta meg a kapuit, ahol tovább folytathatják tanulmányaikat. A foglalkoztatásban az állandó munkaviszony létesítése a cél. Amíg ez nem valósul meg, addig a bedolgozói rendszer segíthet a munkába állóknak. Elsősorban olyan tevékenységek bevezetése kívánatos, amely nem áll távol a cigányság szokásaitól. A kosárfonás, gyékényfeldolgozás megszervezésével az első lépéseket tehetnék meg a rendszeres munkához. „C”-lakások a Tulipán utcán. Megépítésükben sokat segít a tanács. Karbantartásukban környezetük tisztántartásában és szépítésében azonban a lakóknak kellene többet vállal- nink.