Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
1986. április 19. Q Mócsán János 1936-ban született Nyíregyházán, itt végezte alsó és középfokú iskoláit. Diplomát a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán kapott. EWö munkahelyéül 1959-ben a Szabolcs-Szat- már megyei főügyészséget választotta, s azóta is itt dolgozik. A megyében több ügyészi szervnél volt beosztott és vezető ügyész, dolgozott Nyíregyházán, Nagykállóban és Fehérgyarmaton is. 1981-től a Szabolcs- Szatmár megyei Főügyészségen büntetőszakági főügyészhelyettesi munkakörben dolgozik. A Bosszantja az embert, ha arról hall, w hogy az utcán leütöttek valakit, egy szövetkezetnél sikkasztottak, még fel- háborítóbb, ha az ember környezetében történik valamilyen bűncselekmény. Ez okozza azt, hogy a közvéleményt mindig érdekli: mennyi és milyen bűncselekményt követtek el. — Az ismertté vált bűncselekmények száma 1984-hez viszonyítva tavaly nem emelkedett, s ez pozitív eredmény, mert országosan tovább nőtt a bűncselekmények számla. Mi azokhoz a kivételes megyékhez tartozunk — Veszprémmel, Nógráddal, Borsod- Abaúj-Zemplénnel —, ahol valamelyest inkább csökkent a bűncselekmények száma. Továbbra is jellemző, hogy alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak a bűnözés struktúrájában: az összes bűncselekmények 59,2 százaléka ilyen jellegű volt. Az országos helyzettel ellentétben a mi megyénkben a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma 2,6 százalékkal szaporodott, 3,9 százalékkal viszont csökkent a személyek javai elleni cselekmények száma. Hasonlóképpen alakult a bűnelkövetők száma is: nálunk a korábbi szinten maradt, az országos számok emelkedést mutatnak. Figyelemre méltó ezen belül, hogy hosszú idő után először csökkent, méghozzá 5,5 százalékkal a fiatalkorú elkövetők száma. 4,2 százalékkal emelkedett viszont a visszaesők száma, ami nagyjából megfelel a korábbi tendenciának. Sajnos igaz ez a cigányelkövetőkre is, itt 9,5 százalék az emelkedés. Változott-e a bűncselekmények összetétele? — A főbb bűncselekmény-kategóriákat vizsgálva azt állapíthattuk meg, hogy csökkent a személyek elleni, a közlekedési, az államigazgatás és igazságszolgáltatás elleni, valamint a személyek javai elleni bűncselekmények száma, viszont emelkedés tapasztalható a házasság, a család, az ifjúság, a nemi erkölcs, a közrend elleni, a gazdasági és a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményekben. Egy kicsit pontosítva az elmondottakat, például a szándékos súlyos testi sértések 11 százalékkal, a közlekedési bűncselekmények 4,9 százalékkal, az állam- igazgatás és igazságszolgáltatás elleniek 22,5 százalékkal csökkentek. Százalékban kifejezve nagyon nagy arányban — 145 százalékkal — emelkedett a deviza-bűncselekmények száma, ami az idegenforgalom fellendülésével és az utóbbi időben egyre gyakoribb háromnapos bécsi utakkal függ össze. Abszolút számokban kifejezve nincs ennek akkora súlya, hiszen 1984-ben 129, tavaly 316 ilyen bűncselekményt követtek el. Az viszont már szinte megdöbbentően hat, hogy a rablások 37,8 százalékkal növekedtek. Ez is közrejátszott abban, hogy az összes bűncselekményeken belül az erőszakos cselekmények 15,4 százalékot tettek ki. Emelkedett a közrend elleni bűncselekmények száma is, ami többnyire a közveszélyes munkakerülők szigorúbb felelősségre vonása miatt vált látványossá a maga 15,8 százalékával. Tavaly vált lehetővé az ítélkezésben a szigorított javító-nevelő munka kiszabása, ezért a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek is nagyobb figyelmet szenteltek arra, hogy minél kevesebben élős- ködhessenek a társadalom nyakán. Hétvégi interjú dr. Mócsán János MEGYEI FŐÜGYÉSZ- HELYETTESSEL a bűnözésről, bűnüldözésről Oh Mi az, amit ezen kívül tettek és tehet- w nek azért, hogy jövőre se legyen rosz- szabb a statisztika? A Sok a szóbeszéd a kiskereskedők gyors és nem mindig szabályos meggazdagodásáról is. — Amióta a jelentős emelkedés megindult, a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek a megelőzésre, a bűncselekmények visszaszorítására. Felhasználjuk erre a különböző fórumokat, például a sajtót, de a jogpropaganda adta lehetőségeket, a különböző értekezleteket. Ügy érzem, komoly tudatformáló, felvilágosító tevékenységet végzünk, élünk a jelzés lehetőségével. Minden bizonnyal ezek is Okai lehetnek, hogy így alakult a bűncselekmények száma. Kétségtelen az is, hogy azok a politikai-társadalmi folyamatok, amelyeket tavaly megéltünk, eredményesen befolyásolták a bűnözés alakulását. Tudom, nem mondok újat, de itt feltétlenül említem kell, hogy a bűnüldöző igazságszolgáltató szerveken kívül ezen a téren minden munkahelyi vezetőnek, valamennyi társadalmi aktívának, minden állampolgárnak jól körülhatárolt feladatai vannak. Ezek közül a munkahelyi vezetők feladatait szeretném hangsúlyozni, hiszen ők tehetnek legtöbbet a társadalmi tulajdon védelméért, a munkafegyelem szilárdításáért, az alkohol káros hatásainak legnagyobb mértékű csökkentéséért. A Ha már a társadalmi folyamatoknál tar- ^ tunk, az utóbbi években egy sor változás történt a gazdaságban. Boltok és italboltok üzemelnek szerződéses formában, több lett a magánkereskedők és kisiparosok száma, gazdasági munkaközösségek jöttek létre. Meglátszik ez az igazságszolgáltatás statisztikáiban? — Az új gazdálkodási formák hatására a népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni cselekmények közül megyénkben a sikkasztás és a csalás fordult elő leggyakrabban. Több büntető eljárás folyt például azért, mert a vállalatok, szövetkezetek által elszámolásra adott árut a szerződéses üzletek értékesítették, de a pénzt nem fizették be, s emiatt jelentős hiányok keletkeztek. Gyorsan akartak egyesék jelentős anyagi előnyre szert tenni. Jellemző az is, hogy néhány kisszövetkezetnél nem vezettek könyvelést, emiatt alkalmatlanná váltak az ellenőrzésre, zsebből gazdálkodtak, bevételeiket saját céljaikra használták fel, s ezék miatt is nagy értékű hiányok keletkeztek. Szeretném hangsúlyozni, hogy hiába vegyes tulajdon a kisszövetkezetek tulajdona, ez egységesen társadalmi tulajdont képez, s aki hozzányúl, a társadalmi tulajdonhoz nyúl, s ennek megfelelő súlyú a felelősségre vonás is. — Nem alaptalanok ezek a szóbeszédek. Sokan nem tartják be azt a jogszabályt, hogy az állami kereskedelemből nem vásárolhatnak továbbértékesítésre árut. Ezt egyesek sokszor figyelmen kívül hagyják, s például leértékeléskor nagy tételben vásárolnak, aztán saját üzleteikben jelentős haszonnal adják tovább. Sok szabálysértést tapasztalnak az állami kereskedelmi felügyelőségek ellenőrei például a beszerzések bizonylatolásának hiányairól, ami nagymértékben nehezíti az ellenőrzést, de az a gyanúm, épp azért hiányoznak a bizonylatok, hogy ellenőrizhetetlenné váljék: menynyi árut szereztek be, s mennyit értékesítettek, vagy egyáltalán az, honnan került pultjaikra az eladásra kínált termék. Jellemző példa, hogy egy nyíregyházi autóalkatrészkereskedő két év alatt 2 és fél millió értékű alkatrészt szerzett be a kiskereskedelemből, s közel félmillió forint jogtalan haszonnal adta tovább. Esetenként sajnos a szövetkezeti kereskedelmi egységek is megsértik az árubeszerzésre vonatkozó rendel- kedzéseket. Náluk ez abban mutatkozik meg, hogy az ellátás javításának ürügyén beszereznek valamilyen árut más boltokból, s annak árára még saját hasznukat is ráteszik, úgy adják tovább. Pedig talán az is elegendő haszon volna számukra, hogy a vevő épp náluk találja meg azt, amit keres. Eddig csak a kereskedelemről volt szó. A kisiparosoknál minden rendben van? — Szaporodnak az olyan jelenségek, hogy néhányan az ipar jogosítvány körét meghaladóan kereskedelmi jellegű tevékenységet végeznek. Több személy ellen folyik például eljárás azért, mert fakitermelői iparengedéllyel milliós tételekben vásároltak fel lábon álló élő fákat, ezdket kitermelték, majd értékesítették, természetesen nagy anyagi haszonnal. Az iparjogosítvány kereskedelmi tevékenységre nem jogosít. A gyors meggazdagodás egyik fékezóje w az adó volna. Milyen ezekben a körökben az adózási fegyelem? — Jelentős társadalompolitikai és gazdasági érdek, fűződik a szabályszerű adózáshoz, ezért nem ritkák az ilyen jellegű ellenőrzések. Azt tapasztaljuk, hogy az adóköteles iparosok, kereskedők sokszor nem tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek, vagy hamis adatokat közölnek az adóhatósággal. Ha az adóelvonás összege meghaladja a szabálysértési értékhatárt, akkor büntető eljárás lefolytatására kerül sor. Fokozott aktivitás várható ezen a területen a közeljövőben a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervektől, mert ez lesz összhangban a gazdálkodás szigorítására hozott intézkedésekkel. A Az utóbbi időben több olyan bűncse- w leleményről számoltunk be az újságban, amely az állatok kihelyezésével összefüggő visszaélésekről szólt. Milyen következtetéseket vont le ebből az ügyészség? — A jogszabály lehetőséget teremtett arra, hogy állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervezetek részes művelésre adhatnak földet, vagy állatállományt is helyezhetnek ki tagjaik, alkalmazottaik vagy kívülálló magánszemélyek részére is, természeteseti szerződésben meghatározott kikötésekkel. Sok szerződést kötöttek az elmúlt időszakban, s mi a bűncselekmények kapcsán olyan általánosítható tapasztalatokat vonhattunk le, hogy a gazdálkodó szervezetek nem jártak el kellő körültekintéssel és óvatossággal, amikor nagyértékű állatállományt adtak büntetett előéletű, vagy a gazdálkodás feltételeivel nem rendelkező személyeknek, akik az állatokat, vagy azok egy részét eladták, a pénzt elköltötték, de előfordult, hogy olyan mértékben leromlott az állomány kondíciója, amikor az okozott kár már százezrekben mérhető. Az igazságszolgáltatás megtette amit tehetett: az ilyen emberek megkapták szigorú büntetésüket. Ez azonban csak akkor volna igazán hatásos, ha nemcsak az ilyen jellegű bűncselekményektől tartana vissza másokat, hanem nagyobb óvatosságra intené a gazdálkodó szervezeteket is. A Sokak szerint nagy szükség van a gazdasági munkaközösségekre, mások szerint ezek szültek sok konjunktúralovagot. Milyen tapasztalatokat szereztek Önök ezek működéséről? — Amit róluk mondok, nem általánosítható, hiszen hozzánk csak azoknak a gmk-k ügye kerül, ahol összeütköztek a törvénnyel. Ha tehát csak őket szemléljük, főleg az a jellemző, hogy rendes munkaidőben végzett munkateljesítményt számolnak el bizonyos megfontolásból (bérgazdálkodás miatt) gmk- ban végzett munkateljesítményként, így megrövidítik a szövetkezetei és jogtalanul növelhetik saját bevételüket. Egyes esetekben olyan gazdasági társulások jöttek létre, amelyek enyhén szólva komolytalan próbálkozások voltak, mert semmilyen feltételekkel nem rendelkeztek. A mátészalkai Krasz- na Ipari Szövetkezet szakcsoportja például azzal kezdte működését, hogy a fölöttük gesztorságot vállaló tsz-től felvettek 200 ezer forintot, de azt nem működésük megkezdésére fordították, hanem szétosztották egymás között. A Ha ennyi rossz után valami jó epiló- w gust kellene mondani, akkor mit mondana? — összességében azt hiszem elmondhatjuk, hogy országos összehasonlításban szélsőségektől és kirívó bűncselekményektől mentes a megye. Az összes bűncselekménynek 61,9 százalékát az enyhébb megítélésű bűncselekmények, az úgynevezett vétségek tették ki 1985-ben és ez már tendénciajel- leggel folytatódik. A szigorúbb megítélésű bűncselekmények eredményes felderítése és a felelősségre vonás biztosított, további erőfeszítéseket teszünk a megelőzésre és az általános felderítés arányainak javítására, a rendőrség munkájának segítésére. A párt XIII. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat ismerjük, ebből eredően jelentős figyelmet fordítunk más irányú feladataink mellett a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények következetes üldözésére, a társadalmi tulajdonban okozott károk meg- téríttetésére. Reméljük ez nem nyugtatja meg a bűnözőket. Q Köszönöm a válaszait! Balogh József \ ... évről évre súlyos gondokat jelent sok-sok fiatal házaspárnak a lakáshoz jutás. Tudom: közhelyet írtam most le, de attól, hogy sokszor elhangzott, még igaz — sajnos. Egy adat: Nyíregyházán most közel négyezer lakásigénylőt tartanak nyilván a városi tanácson. Ezek közül több, mint ^zerkétszázan tanácsi lakást kérnek, s közöttük igen magas a fiatalok aránya. Mindannyian arra várnak: valahogyan alapozzák mg az életüket, legyen önálló lakásuk, ne kelljen a szülőknél meghúzódni, ne fizessék az egetverően magas albérleti díjakat. Különösen az utóbbi esetben keserű a helyzet, hiszen az albérletért kifizetett ezrek elúsznak — míg ha például a szülőknél élnek a fiatalok, akkor módjuk van némi takarékoskodásra is. Takarékoskodás. Nem könnyű dolog. Nagyin meg kell húznia a nadrágszíjat annak a fiatal házaspárnak — különösen,' ha már gyerek is van —, akik szeretnék összehozni az önálló lakáshoz szükséges „beugró” összegét. Igaz, ez a tanácsi bérlakások esetében még viszonylag elviselhető összeg — ám, ha valaki OTP-lakást szeretne venni, vagy netán építkezni szándékozik, akkor bizony igencsak lassan gyűlnek a forintok. A bérlakások pedig egyre nehezebben épülnek — szűkösek az anyagi lehetőségek mindenhol, nem futja nqgyobb számú állami lakás építésére. Ezért vállalkozott például a nyíregyházi városi tanács arra, hogy alapot létesít a fiatalok és több gyermekesek lakáshoz jutásának elősegítésére. Nem kis összegről van szó: idén több mint negyvenmilliót szánnák e célra. Persze, minden viszonylagos — soknak tűnik ez a pénz, pedig, ha arra gondolunk, hogy mennyi kellene ahhoz, hogy minden rászorulón segítsenek, akkor csak csepp a tengerben .,. Az említett közel négyezer lakásigénylő közül igen sokan OTP-lakást kérnek Aki ilyen lakást kér, az gyorsabban megkaphat, ja, mint a bérlakásra váró — csakhogy jóval több pénzébe kerül. Itt most nem érdemes azon elmélkedni, hogy miért szökkentek a lakások négyzetméterenkénti árai az egekbe — tény: ma Nyíregyházán 15 ezer forint körül van ez az ár! Ez annyit jelent, hogy egy-egy lakás 800—.900 ezerbe, egymillióba kerül, nagyságától függően. Sok, nagyon sok. De éppen itt jöhet a segítség. A városi tanács alapjából kérhet és kaphat az a lakásra váró, aki lemond a bérlakásigényéről, és vállalja, hogy OTP-lakást vesz — esetleg építkezik. A segítség két részből áll: kamatmentes kölcsönt nyújtanak az igénylőnek — és kaphat „ajándékpénzt” is. Ez utóbbira idén körülbelül 18 milliót szánnak! Hogy rhennyit kaphat a kérelmező? Akár 100 ezret is, s mellé a kölcsönt, aminek lényegében csak a pénztárca teherbírása szab határt: képes-e majd fizetni a törlesztéseket. Ha egy gyors számvetést készítünk, akkor így fest a dolog. Mondjuk, 800 ezerbe kerül az OTP-lakás (ha használt lakást kap a fiatal pár, akkor akár kevesebb is). Ebből lejön a gyerekek utáni kedvezmény — 105 ezer. Kaphatnak 380 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt az OTP-töl. Marad 315 ezer. Munkahelyi kölcsönnel ez csökkenthető 200—220 ezerre. Ekkor kérnek a tanácstól segítséget. Kapnak. mondjuk 100 ezer forint kamatmentes hitelt, és 50 ezer forintot „ajándékba”. Nekik tehát mintegy 50 ezret kell az asztalra tenni ahhoz, hogy lakáshoz jussanak (és persze, utána fizetni a törlesztést, ami ugyancsak kemény feladat, de részletekben mindenképp könnyebb a nagy pénzeket előteremteni). Oda jutottunk tehát, hogy nemigen kell többet össze- gyűjteniük, mint amennyit a bérlakásra be kellett volna fizetni... S ez a cél: így a bérlakást kérők száma is csökken — és viszonylag elviselhető teherrel saját lakást kaphatnak sokan. Nemrégiben szabályozták újra a város tanácsán ezt a segítségnyújtást — és úgy tűnik, most már egységes szemlélettel és gyorsan tudják odaítélni a megfelelő támogatást. Nem kis dolog mindez — és ha csodákat nem is várhatunk, mindenképpen előbbre léptünk a nagyon is szorító lakáshelyzet javításában. KM HÉTVÉGI MEUÉKLET
