Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. április 18, Tavaszi szél A legfiatalabb népmű­vészjelöltek produkciói­val találkozhat ezek­ben a napokban a közön­ség a körzeti bemutató­kon. Április 19-én Ib- rányban több, mint há­romszáz gyerek lép szín­padra, és méri össze tudá­sát, tehetségét a néptánc­együttesek és szólisták, népzenei együttesek ver­senyén. Ugyancsak szom­baton lesz a mátészalkai körzet versenye, ahol nép­zenei együttesek, szólis­ták, népdalénekesek, szóló és páros táncosok mu­tatják be műsorukat Ta­vaszi szél vizet áraszt címmel. VENDÉGEK CSEHSZLOVÁKIÁBÓL. Nagy hírű külföldi együttes járt az elmúlt napokban megyénkben: a csehszlo­vákiai Blansko CKD gépgyárának több, mint 120 esztendő­vel ezelőtt alapított Rastislav kórusa. A vendégeket a záho­nyi művelődési ház vegyes kórusa fogadta, a testvérkórus­sal, a Nyíregyházi Konzervgyár énekkarával együtt. A há­rom együttes közös koncerten lépett fel Záhonyban. Meg­állapodtak, hogy a vendégszereplést a nyíregyházi és a zá­honyi kórusok június közepén viszonozzák. Képünkön a vendégkórus. (Papp Miklós felvétele) Színháznaptár Tizenöt előadást tart a Móricz Zsigmond Színház tár­sulata a most péntektől jövő csütörtökig tartó héten át. Ez idő alatt nyolcszor kerül színre a legújabb darab, a Nő a körúton című színjá­ték, hatszor játsszák a Tüs­kerózsa című mesejátékot, és egyszer a Nyaralókat. Gáli István: Nő a körúton című művének előadási sorrendje így alakul. Április 18-án Vörösmarty—Bajor-, 19-én este hattól Kiss Manyi-, 20-án vasárnap Móricz—Móra-, 21­én fél négykor Széchenyi-, este Bessenyei-, 22-én dél­után háromkor Juhász- este Zrínyi-, 24-én csütörtökön este Ady-bérletben. Két bér- letszüneti előadás lesz Nyír­egyházán a Tüskerózsából, az egyik 18-án délután fél há­romkor, a másik 23-án szer­dán fél háromkor. Ezt a me­sejátékot kétszer adják elő Sárospatakon és kétszer Kis­várdán. A Nyaralók című Gorkij-színmű 23-án szerdán a Jászai—Kós-bérletben kö­vetkezik. Utunk évkönyve '86 A költészet nagy alkotóhá­zába és a költők műhelyébe hívja meg az idén olvasóit a Romániában megjelenő, és Magyarországon is kapható magyar nyelvű irodalmi lap, az Ütünk idei évkönyve. Ti­zenkilencedik alkalommal je­lent meg a romániai magyar irodalom kalendáriumszerű antológiája. Az Ütünk év­könyvének megjelenése min­dig is nagy eseménye a ro­mániai magyar irodalmi élet­nek. Számadás ez az elmúlt év irodalmi terméséről, hisz az olvasó ilyenkor képet kap a romániai magyar irodalom sokszínű gazdagságáról, s újabb és újabb hajtásairól. Külön öröm, hogy a szer­kesztők ezúttal a versek ked­velőinek akartak örömet sze­rezni. „Az egész társadalom­mal áll munkaviszonyban a költő. Nem átaljuk hangsú­lyozni tehát a költészet em­berformáló szerepét, tudat­alakító feladatát, a jó, a szép, a nemes érdekében.” — ol­vashatjuk az évkönyv elősza­vában. De nem csupán a gaz­dag lírai anyagban gyönyör­ködhetünk, hanem megis­merhetjük a költők műhely­titkait is. Az évkönyv két részre ta­golódik. Az első részben a szomszédunkban élő magyar, és néhány román költő val­lomásai és versei találhatók. A másodikban külföldi köl­tőké. A szűkebb haza költé­szete így épül bele az egye­temes irodaloméba. (Az év­könyv a hírlapárusoknál vá­sárolható meg.) Irodalmi presszó A tallózó irodalmi folyó­irat, a Látóhatár szerkesztője lesz az irodalmi presszó ven­dége április 20-án, vasárnap. A beszélgetés során szó lesz a Látóhatár szerepéről, iro­dalmi és kulturális életünk­ben elfoglalt helyéről. Köz­reműködik Csikós Sándor, a Móricz Zsigmond Színház színművésze. A matiné 10 órakor kezdődik Nyíregyhá­zán, a Korona bárhélyi&pgé- ben. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház program- ajánlata április 18-tól 24-ig: Péntek este héttől tizen­egyig szól a zene a nosztal­giadiszkóban. Szombaton lesz a hagyo­mányos „Bolondos április” című klubtalálkozó, amely­re elsősorban az ifjúsági klu­bok tagjait várják. A szóra­koztató műsorok közül a di­vatbemutatót, a vetélkedőt és a táncházat ajánlják a rendezők. Este ismét fogad­ják a vendégeket a nosztal­giadiszkóban. Vasárnap délután cserebe­rélhetik el a gyerekek video­játékaikat (csak szülői enge­déllyel). Este nyolckor kez­dődik az Első Emelet együt­tes koncertje. Hétfőn a Vojtina bábegyüt­tes szerepei Nyíregyházán. A Melyik a butább? című báb­játékot fél tizenegykor és délután kettőkor adják elő. A pszichológust fél négy és öt óra között lehet felkeresni. Este hatkor kezdődik a fog­lalkozás a német nyelvű társalgókörben. Szerdán délután három­kor újabb előadást hallgat­hatnak meg a fiatalok a vö­röskeresztes felvilágosító so­rozatban — ezúttal a család- tervezésről. Középiskoláso­kat várnak elsősorban. A pszichológus öttől fél hétig fogadja pácienseit. Este hat­tól a kamarateremben kis- filmeket vetítenek a lakbe­rendezésről, illetve a termé­szet csodáiról. Csütörtökön, április 24-én délelőtt tíztől a Holló együt­tes ad gyermekműsort a ki­csinyeknek. Folytatódik a nosztalgiamoziban a Tolnay Klári régebbi filmszerepeit felidéző sorozat. A Tiszavirág című film 1938-ban készült, romantikus történet egy ha­lászfalu életéről. O Örökösföldön, az általános iskolában április 19-én, szom­baton délelőtt tíztől délig ját­szóházat rendeznek a nagyobb óvodásoknak és a kisiskolá­soknak. Vita a rajzfilmről Animációs nap a főiskolán A rajzfilmek nem ismer­nek nemzedékeket, kicsik­hez és nagyokhoz egyaránt szólnak. Kevesen tudják azonban, hogyan is készül­nek az egész estét betöltő alkotások. A műhelytitkok egy része kiderül a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán április 22-re tervezett animációs nap programjából. A zárt láncú televízión kedden délután egy órától a világ animációs filmtör­ténetéről szóló összeállítást sugározzák. Három órakor nyílik a főiskola mozaikter­mében a Kísérleti Képre­gérfy Stúdió karikatúra-ki­állítása. Azután ismét tele­vízió elé ülhetnek az ér­deklődők, hogy a magyar animációs törekvésekkel megismerkedjenek. \ kollé­giumban délután 5-től bár­ki részt vehet a karikatúra- rajzversenyen. Este fél hét­től a kollégiumi klubban a rajzfilmezés helyzetéről, szerepéről cserélhetik ki vé­leményüket a hallgatók. AZ animációs nap végén kép­magnóról lejátsszák Walt Disney: Bambi című rajz­filmjét. FÖLD ALATTI GONDOK A félkarú közművesítés Mindig öröm számot adni arról, hogy megyénk egy-egy településén kiépül a vízhálózat. Jókedvre derítő mondjuk az a hír, hogy Tiszakóród és Tiszabecs határában már ott a két hidroglóbusz, a földben a csővezeték, s az idén ősszel már vizet kapnak a környező települések. Valami hiányiilc A vízügyi szakemberek, akik ezt a változást lelkesen közük, rögvest hozzáteszik azonban aggódó véleményü­ket: mindez csak félkarú megoldás. Mert hol marad a szennyvíz elvezetése? A kér­dés ok- és szakszerű. Való­ban: mi lesz azzal a sok-sok vízzel, lényegesen többel, mint a mai felhasználás, ami szennyvízként jelentkezik? A szakmérnök papírt, ce­ruzát vesz elő és rajzol: íme, egy, mondjuk ezertelkes köz­ség. Bevezetik a vizet, s a há­zak tulajdonosai elkezdik ké­szíteni vagy építtetni a ház mögött a derítőt. Szigorú sza­bályok szerint. A költség tel­kenként minimálisan ötezer forint, ha a szabályokat meg is tartják. Márpedig ezt el­lenőrzik, kibújni alóla nem lehet. Ez lényegében azt je­lenti, hogy a falu lakói, bár külön kasszából, ötmilliót fordítanak házi derítők épí­tésére. Önszabályozás A dolog azoi.ban ezzel nem ér véget. A derítőt tisztítani kell, s egy-egy szippantás több száz forintba kerül, ak­kor kiderül, hogy ez évi re­lációban megközelíti a 3—4 ezer forint pluszkiadást. A szakemberek gyorsan megjegyzik: sajnos, a tapasz­talatok azt mutatják, hogy sokan egyszerűen maguk tisz­títják a derítőt, s annak tar­talmát a kert végébe merik ki. Mi több, van aki egysze­rűen a régi ásott kútba veze­ti a szennyvezetéket, s ezzel egy fél falu kútjait mérgezi meg. Az sem ritka, s ezt szá­mok bizonyítják: a lakosság elkezdi az önszabályozást, vagyis kevés vizet fogyaszt, messze nem annyit, ameny- nyit akart, lényegében a fo­lyóvíz nem tölti be eredeti rendeltetését, se a személyi higiéné, se a gazdálkodás te­rén. A fejlődés gátja Ha feltételezzük a szaksze­rű, tisztítóval ellátott lerakó­telepet, az is komoly pénzbe kerül, s lényegében koránt­sem jelenti az optimális meg­oldást. Vagyis egyre több érv sorakozik amellett, hogy a vízvezetékkel együtt épüljön meg a községek — esetleg társulásos alapon készülő — szennyvíztisztítója. Ha összevetjük a lakosság által kifizetett építési költsé­get, a tisztítás árát, a lera­kott szennyezés tisztítását, kiderül: ezek a pénzek már egy jó, mechanikus tisztító- berendezés megépítését is fe­deznék. Miután kiváló a ma­gyar ipar által gyártott, kü­lönböző méretű, a szabványt messzemenően kiszolgáló , úgynevezett zsebtelepek, mi­nitisztítók, konténeres meg­oldások bőségesen rendelke­zésre állnak, így arra sem lehet hivatkozni, hogy nincs, hogy import, hogy drága. A vízügyi szakember, Ki­rály István mérnök így sum­máz: — Egy község akkor lesz képes bármilyen ipart befogadni, vagy a falusi tu­rizmusba bekapcsolódni, vagy korszerűen és biztonságosan gazdálkodni, ha infrastruktú­rája komplett. Ennek pedig része a vezetékes vízen kívül a szennyvízrendszer is. Nyil­ván kedvezőbben fogadják a helyet kereső üzemek egy- egy település ajánlkozását, ha e mellé infrastruktúrát is kínálnak. A félmegoldások nem jelenthetik a jövőt. Lehet, hogy több szervező- munka, több meggyőző ener­gia kell hozzá, mint a fél­karú megoldás elfogadtatásá­hoz. De egy-egy község, tele­pülés rangját sok más mel- lett csak a teljességre törek­vő településfejlesztés adhat­ja meg. Bürget Lajos KBT, Kisvárda: Sok a baleset Amikor egy évvel ezelőtt a Kisvárdai Közlekedésbizton­sági Tanács elkészítette mun­katervét, fő célként azt rög­zítették, hogy jó volna meg­tartani az előző évek ered­ményeit, hiszen az már ja­vulásnak számítana a jármű­vek számának emelkedése és az utak állapotának romlá­sa miatt is. A célok — mert volt más is — csak részben valósultak meg, Igaz, hogy a területet átszelő 4-es fő­útvonal jelentős része új szőnyeget kapott, jól szolgál­ták a közlekedés biztonságát a kiépített autóbuszmegál­lók, javult a Kisvárda— Dombrád és Kisvárda—Vásá- rosnamény közötti útvonalak állapota is, nem javult vi­szont a tanácsi kezelésű utak minősége. Ilyen utakon közlekedett a csaknem 90 ezer helyi lakos mellett több tízezer munká­ba járó tanuló és vásárló, emelkedett az autós turista- forgalom, az őszi mezőgazda- sági csúcs idején pedig az almaút válik mindig telítet­té, pláne amióta a szabolcs- bákai almaléüzem is meg­kezdte működését. Mindezekről a Kisvárdai Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége számolt be a me­gyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségének csütör­tökön, ahol azt is elmondták: sojnos Kisvárda közlekedés- biztonsága nem megnyugta­tó. Az utak szűk keresztmet­szetük miatt zsúfoltak, rossz a vonalvezetésük, a kereszte­ződések balesetveszélyesek, kevés a parkolóhely, sok a tilalom és jelentősen emel­kedett a járműállomány: je­lenleg mintegy 14 ezer gép­kocsija van az ott élőknek, a motorok és segédmotorok menyisége pedig már-már felbecsülhetetlen. Mindezek után sem ma­gyarázható csak a járművek számának emelkedésével és az utak zsúfoltságával, hogy az elmúlt évben 157 bal­eset történt Kisvárda körze­tében az utakon, közülük hét halálos eredménnyel végző­dött, hatvanháromról ötven­kettőre csökkent a súlyos közlekedési balesetek száma, több volt viszont a könnyű sérülés a balesetek során. Sajnos a balesetek okozásá­ban egyre nagyobb a személy- gépkocsik aránya — tavaly meghaladta a 30 százalékot — és az okok közt első helyen áll az ittasság. Az elnökség beszámolt a közlekedésbiztonsági tanács szervezeti tevékenységéről és értékelték a forgalomellenőr­ző, a propaganda, az ifjúság­nevelési, az értékelő és elem­ző szakbizottság tevékenysé­gét is. A megyei közlekedésbiz­tonsági tanács elnöksége ezt követően az MKBT idei ple­náris ülésének előkészítésén dolgozott. Díszkapu harangtoronnyal Ti­szadobon. (E.) A tárgyalóteremből Kapatos motoros Alighanem jobban meggondol­ja a jövőben, hogy kinek a mo­torkerékpárjára ül fel az a két férfi, akiket I. János, balká- nyi fiatalember tavaly szeptem­ber 30-án Nyíradonyból Abapusz- tára fuvarozott MZ—50-es két­kerekűjével. Megfontoltságra rossz emlékű utazásuk inti majd őket, melynek során ugyan csak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, de köny- nyen előfordulhatott volna, hogy nem ússzák meg ilyen könnyen. Nem a vezetőn múlt, hiszen közepes fokban ittasan vezette járművét — két deci vodkát fo­gyasztott el az abapusztai ital­boltban mielőtt felajánlotta szol­gálatait későbbi utasainak. Itt beszélték meg ugyanis, hogy gyalogosan együtt mennek Aba- pusztáról Nyíradonyba. ott I. János magához veszi égy isme­rősénél lévő motorkerékpárját és valamennyien visszamotoroznak Abapusztára. A háromszemélyes utazás azon­ban balul ütött ki: a Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye határát jelző táblánál az or­szágút egy kanyarulatánál a 25 éves vezető áttért a menetirány szerinti bal oldalra és miközben elrobogott egy szembejövő autó­busz mellett, utasainak lába neki­ütközött a jármű hátsó részé­nek, minek következtében a mögötte ülők könnyebben meg­sérültek. A felelősségre vonás során I. János elismerte bűnösségét, de szerinte az autóbusz tért át a menetirány másik oldalára, nem pedig ő. Ezenkívül előadta, hogy családi problémák miatt italozott. A bíróság azonban ezt a védekezést nem fogadta el, és súlyosbító körülményként ér­tékelte, hogy ittas járművezeté­sért korábban már volt büntet­ve. Enyhítőleg esett viszont lat­ba, őszinte beismerő vallomása, megbánó magatartása, valamint, az, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. A fentiek figyelembevételével a Nyírbátori Városi Bíróság el­ső fokon négy hónapi szabadság- vesztésre ítélte, melynek vég­rehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette, mellékbüntetés­ként pedig egy év és hat hónapi időtartamra eltiltotta a jármű- vezetéstől. Az ügyben később másodfo­kú eljárásra is sor került. Ennek során az eljáró bíróság a főbün­tetés próbaidejét két évre emel­te, valamint három évre módo­sította az eltiltás idejét és még 6 ezer forint pénz mellékbünte­tést is kiszabott.

Next

/
Thumbnails
Contents