Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 90. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. április 17. Hibás áruy hiányos szállítmány... Reklamál a kereskedő TÉVÉJEGYZET Bcreg vagy Szatnár? h|bOhk Nem mindennapos eset tartja izgalomban a De- mecser környéki lakosságot. Az ÁFÉSZ körzetében egy hét alatt tizenegy betörés történt. Egyikmásik üzletben riasztó vandalizmussal dúlták fel a helyiségeket. Nem csoda, hogy ezekről az eseményekről sutyorogtak a demecseri áruházban is a vásárlók. 1973-ban költözött ebbe az épületbe a műszaki áruház, így azóta két önálló üzlet működik itt egy fedél alatt. Az áruházat ugyan elkerülték a betörők, ám Szaniszló Tibor, a műszaki osztály vezetője inkább gondterhelt, mint derűs. Javítás — gondokkal — Kevés az áru, kicsi a forgalom — mutat körbe a polcokon a fiatalember, ahol tényleg nincs sok néznivaló. — Tavaly olyan kevés tartós fogyasztási cikket kaptunk, hogy felére csökkent a forgalom. Most a televízióval van a legtöbb -gond. Színes az idén egy darab jött, de fekete-fehér készülék sincs februártól. Azaz egy van: december óta a szervizben. Szerencsére nem túl gya- kori, hogy hibás áru érkezik. Évente átlagosan tíz-ti- zenöt készüléket — főleg tévét, rádiót — kell javításra küldeni. — A hazai gyártmányokat a nyíregyházi Hirex, illetve a Videoton márkaszervize javítja. Nekik elég telefonon, vágj- bejelentőlapon jelezni a bajt, s házhoz jönnek. Viszont a javítás rendszerint elhúzódik. Annál nagyobb bosszúság, ha rossz külföldi készüléket kapunk. Ezek az Elitászhoz kerülnek, ahol nem túl' színvonalas a szolgáltatás. Ök nem jönnek ki, ráadásul rossz körülmények között dolgoznak. Még arra sincs mód a műhelyben, hogy kipróbáljuk a masinát. Volt rá példa, hogy ötször (!) vitHuszonkilenc évesen már viszonylag gazdag bűnöző múlttal rendelkezik a nyíregyházi Horváth József. 1977- ben három év próbaidőre függesztettek fel egy büntetést, amelyet lopásért kapott, de a következő évben már (ismét hasonló bűncselekményekért) újból bíróság előtt állt. összesen három év és nyolc hónap szabadság- vesztést szabtak ki rá. 1982. márciusában szabadult, s a következő év nyarán ismét csak a vádlottak padjára került. Lopás kísérletében találták bűnösnek, nyolc hónapra ítélték érte. 1984. januárjában feltételes kedvezménnyel kijöhetett a börtönből, de a próbaidő még le sem telt. újból munkát adott az igazságszolgáltatásnak. Egy hónappal szabadulása után meglátogatta, természetesen éjszaka, a városmajori óvodát. Olyan ügyetlenül törte be az üveget, hogy megsérült. s az erős vérzés miatt ott kellett hagynia (minden eredmény nélkül) a helyszínt. tem vissza egy televíziót, de nem tudták rendbehozni. Ha a garanciális javítás nem segít, cserére küldik a gyártónak a terméket. A dombrádi ruházati áruházban — ahol cipőket is kínálnak — minőségi kifogás esetén a csere az egyetlen lehetőség. Festékhibás anyag — Havonta öt-hatszáz pár lábbelit adunk el, melyek közül 8—10 párat hoznak visz- sza a vevők. A kifogásolt cipőket cseréljük, mert nincs hol javíttatni — tájékoztat Ágoston Miklósné boltvezető. Az aprócska, patyolattiszta üzletben a pantallóktól a kötött-, divat- és rövidárukon át a lakástextilig viszonylag sokféle termék kapható. — Sajnos a magas árak miatt a szükségesnél kisebb az árukészletünk — folytatja a boltvezető, aki több, mint három évtizede dolgozik a kereskedelemben. — Rengeteg olcsó áru kellene. Például munkásing, amiben a tsz-be járhatnának a férfiak, vagy lábbeli az időseknek. Hiába is utazunk megyén kívülre a keresett holmikért! Ahol nem vagyunk törzsvevők, ott feleslegesen kopogtatunk... Ha nem is gyakran, de azért előfordul, hogy minőségi hibás árp érkezik az üzletbe. — Nemrég egy széria festékhibás anyagot kaptunk. Az első mosás után kifakult. Reklamációnkat jogosnak ismerte el a gyártó vállalat. Vagy nézze ezt a szandált — Óvodás betörő Egy évet kihagyott az újabb akcióig, s mivel már ismerte a terepet, ekkor is ugyanebbe az óvodába tört be. Világraszóló zsákmánnyal nem dicsekedhetett, mindössze százhúsz forint kosztpénzt "és némi kávét talált. Tíz hónappal később ismét nekiindult az éjszakának, s már találós kérdésnek is gyenge lenne feltenni, hogy hová tört be ... Természetesen a városmajori óvodába. Pechje volt, mert az üvegcsörömpölésre a járókelők kihívták a rendőrséget, s Horváthot elkapták. A nyomozás során aztán az is kiderült, hogy 83 áprilisában, amikor lemezjátszó és némi készpénz tűnt el az óvodából, szintén Horváth járt ott. és az év júniusában is hozzá került innen egy magnó, meg egy üveg tokaji. A Nyíregyházi Városi Bíróság Horváth Józsefet, mint többszörös visszaesőt, egy év nyolc hónap börtönre ítélte, s kötelezte a károk megtérítésére. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. vesz elő egy dobozt a pult alól Ágostonné. — Két jobblábast csomagoltak egybe. Már postázzuk is a feladónak: a Minőségi Cipőgyár részére. Nehéz lenne felsorolni, mi minden sorakozik — a kris- tálykehelytől a kockás irkáig — az Ibrányí kulturúcikk- bolt pultjain. A készlet háromnegyede törékeny: üveg-, illetve porcelán termék. — Nem vészeli át minden áru épségben a szállítást, pedig a törékeny holmikat nagyon gondosan csomagolják — magyarázza Kató Béláné boltvezető. — Az Amfora le- rakatáról túrajárat hozza a portékát. Mivel utólag nemigen fogadnak el reklamációt, ezért darabonként szoktam átvenni a küldeményt. Jegyzőkönyv a tanácstól Több cég viszont konténerben küldi az árut. Van rá példa, hogy kevesebb holmi kerül a csomagba, mint amennyit a szállítólevél igazol. — Ilyen esetben a tanácsról hívunk le egy szakembert, s jegyzőkönyvvel igazoljuk a hiányt. — Legtöbb baj a TÜZÉP áruival van — hallottuk Be- rencsi Béla tanácselnöktől. — Ibrányba csak kis nyomtávú vonat jár, vagyis többször átrakják az árut, míg ideér. Ez lehet az oka, hogy alkalmanként törött pala, csempe, sérült betonáru kerül elő a vagonokból. Mindez nem túl gyakori, hiszen éves szinten néhány alkalommal kérik a kereskedők a segítségünket. Házi Zsuzsa Kisláma Győrben Az idei év első hónapjai gazdag állatszaporulatot hoztak a Győri Vadaskertben. Először van ivadéka a barnamedve párnak. A kis bocs nemét még nem tudták megállapítani, annyira féltő gonddal ügyel rá az anyja. Különböző fajú majmok születtek, s láma is napvilágot látott. Ismét anyai örömök elé néz Elza, a vadaskert nőstény oroszlánja, amelynek eddigi két elléséből három utóda született. Cserealapon Csehszlovákiából zebrapár, amerikai bölény és több párduc érkezett Győrbe, s várnak még mosómedvéket és pónilovakat is. A télen a győri vizeken népes hattyúcsapatok tartózkodtak. Közülük hét szép hattyút befogtak és a vadaskertbe szállították az idelátogató gyermekek legnagyobb örömére. M ár az gyanús volt, amikor azt olvastam a rádióújságban, hogy Beregsurány, Beregdaróc, Tarpa és Marokpapi életének bemutatásával azt fogjuk látni, hogyan élnek itt a szatmári emberek. A fenti megállapításra csak rátett a riporter Győrffy Miklós akkor, amikor közölte: Túristvándi- tól Beregsurányig mutatják be az itteni világot. Nos, volt is a beregi tájhoz szat- márcsekei temető. Mindez azonban megbocsátható lenne, ha a Tiszahátról készült dokumentumfilm valóban szolgált volna valami jó célt. Igaz, megismertünk egy igazi, tisztességes és szép körzeti orvosnőt] egy lelkes pedagógust, egy meditáló tsz-elnököt. Láttuk a magasból a tarpai tanácsházát, és sok, az erre nem ismerősnek azonosíthatatlan faluképet. És mit tudtunk még meg? Először is azt, hogy itt iszAki tíz évvel ezelőtt járt a kislétai egészségügyi gyermekotthonban ma már bizony rá sem ismerne. Modern, új épületek, kiszolgáló helyiségek épültek, a régi 70 személyes régi kastély mellett takaros kis gyermekváros nőtt ki a földből. Ma 220 szellemi, testi fogyatékos, illetve más olyan beteg gyereket nevelnek itt, akik állandó orvosi felügyeletet igényelnek. Dr. Vadász Mária az intézet igazgatója a múltról érthetően más miatt sem akar beszélni. „Kisléta hosszú évekig az intézetben dolgozók vitájának a helyszíne volt” — írtuk 1982 karácsonyán. A főorvosnő erről csak annyit mond: „Már nem jellemző, ami volt. Örököltünk ugyan problémákat, de lassacskán minden rendbe jött”. Krempel Józsefné,, az intézet főnővére már úgy fogalmaz: — „A légkör most jó.” De a 80-as évek elején más is történt. Megváltozott egy szemlélet. A hasonló intézetekben a gyakorlat országszerte az volt, hogy a súlyosabb esetekben a fogyatékos gyermeket minél jobban lássák el. Tehát az ápolási és gondozási munkára helyezték a hangsúlyt, öt—hat éve viszont előtérbe került, hogy megtanítsanak a gyermekekkel mindent, amit lehet, kinyissák előttük a kapukat, megismertessék velük a külvilágot, hogy később befogadja őket a társadalom. Amikor a főnővér és az igazgatónő végigkalauzolt az intézetben, azt gondoltam, hogy a kulturált, esztétikus környezetet bizony sok városi intézmény, vagy iskola is megirigyelhetné. A korszerű felszerelések, a laboratórium, a dolgozók által megvalósított sok kedves ötlet és a társadalmi munkában kénak, öngyilkosok lesznek, nincs munka, ingáznak, kevés a szórakozási lehetőség. Ugyanakkor az itt élők szeretik a tájat, van törekvés a munkaalkalom megteremtésére, születnek a gyermekek, s van, aki visszafelé vándorol. Mindez nagyon szép is lenne, az ellentétes vélemények dialektikája hatna is, ha a belső logikát biztosította volna a riporter. De ez nem sikerült. Ügy tűnt, hogy ez a műsor eléggé ötletszerűen készült, hiányzott az előzetes tájékozódás, a hely ismerete, s ami a fő: a szeretet. Mert nem lehet gondokkal küzdő tájról se írni, se filmet csinálni enélkül. A kibic sosem igazi segítő. Komoly reményekkel vártuk a tévé műsorát, s igazi öröm akkor lett volna, ha kicferül: a rádióújság téves előzetese csak véletlen. Nem az volt. (bürget) szült otthonos díszítés nagyon jó benyomást- kelt. És ami a legjobban tetszett: a falakat a legtöbb helyen a gyermekek rajzai, alkotásai díszítik. Létrehoztak — az országban először — egy gyógypedagógiai óvodát. Nagy fába vágták a fejszét, hiszen ilyen tematikai tankönyv, szemléltetőeszköz nem állt rendelkezésre. A lelkes óvónőnek és gyógypedagógusnak kellett mindezt létrehozni. Közben a nagyobb gyermekekről sem mondtak le, láttunk például egy olyan tanműhelyt, ahol a nagyobbacska gyerekek szőnek, barkácsolnak. Nagyon fontos dolog, hogy megszüntették az intézet zárt jellegét, a gyermekeket gyakran elviszik kirándulni, sétálni, sőt vásárolni a boltokba. A gondozási feladatok közül még valami: szeretetteljes bánásmód, a szülők lehetséges pótlása. Nos, az eredmények máris mérhetők. öt év alatt 60 olyan gyerek került magasabb szintű iskolatípusba, foglalkoztató, kisegítő iskolába; vagy a mozgássérültek nevelőintézetébe, akiről korábban esetleg már lemondtak volna. Az egyik kislány például hároméves korában került az intézetbe. Amikor bevitték csak feküdt, nem tudott beszélni, enni. A figyelmes gondozással hétéves korára annyit fejlődött, hogy beírathatták kisegítő iskolába és a közelmúltban egy budapesti normál iskolába került. A főorvosnő megmutatta a szülők hálálkodó levelét, amit a múltkorában írtak: „Nagyon köszönjük a fáradozásukat, amit a gyermekünkért és értem tetszettek tenni.” Kell-e ennél szebb köszönet?! (bodnár) TEHETSÉGGONDOZÁS A fizikában Az évente hatszor megjelenő A fizika tanítása című módszertani folyóirat idei első számában Tóth Imre a tehetséggondozás megyei lehetőségeiről és tapasztalatairól számol be. A tanítási órán kívüli lehetőségeket felsoroló részben olvashatjuk, hogy a fizikai fakultációs csoportok indulásához nagy segítséget jelentett megyénkben az a korábban kapott lehetőség, hogy a mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola részt vett az Energia című tervezett program kísérleti tanításában. A kísérleti anyagot sokszorosították és azt minden munkaközösség-vezető és szakfelügyelő kezébe adták, három évvel korábban, mint ahogyan a fakultáció bevezetésére sor került. Megyénkben két iskola — Ibrány, Máriapócs — kezdte meg a kiadott anyag sokszorosítását saját tanulóinak és körzetük tanárai részére. Az önálló munka érdekében pályázatot hirdettek. Az elmúlt tanévben 102 pályázó volt. amit a szakemberek kevésnek tartanak. Már több éves hagyománya van a legjobb fizikus cim elnyeréséért indított versenynek. Ebben a tanévben próbálkoztak meg azzal a versenyzési formával, hogy az előző tanévben még 8. osztályos tanulókat most, mint elsős középiskolásokat hívják a versenyre középiskolai felügyelettel. kárpátok lila gyöngye A Magyar Hírlap április 4-1 mellékletében megjelent egész oldalas riport hazánk keleti csücskében lévő tájra irányítja a figyelmet. A hazának ebben a részében a honfoglalás óta hat falu — Magosliget, Uszka, Tisza - becs, Tiszacsécse, Milota és Ti- szakóród — népe él. A 135 kilométer hosszú magyar—szovjet határból 30 kilométernyi földda- rab az övék a Tisza mentén. A hat faluban négyezer-tizenhárom ember él. Tavaly harmincnégyen házasodtak, s eggyel többen haltak meg. A születésekről itt sincs pontos adat, amióta városi kórházakban jövünk a világra. A 4000 lélekre 2 orvos, 3 lelkész. 3 tsz jut, s iskolából is három van. Igaz, az uszkaiban — a körzetesítés óta — nem tanítanak, az alma mater falai közt rövidesen harisnyát „szemeznek” az asszonyok. Mindentől messze esnek, csak a határ közel... Mióta nincsenek járások, 100 kilométereket utazik az itteni nép. De helyben is megnőttek a távolságok, mióta a hat faluból nagyközség lett. Aki veszi a fáradságot, megismerheti őket, tanulhat tőlük, ugyanis a becsi tanács szervezeti és működési szabályzata a falucskák eredetének leírásával indul. A tanács, a tsz szegényebb a falvak népénél. A szatmári szilva, a milotai papírhéjú dió, a méhészkedés, a halászat, a nyúl és a tehén hozza a pénzt a háztájiba. Errefelé nem divat hivalkodó emeletet húzni a régi parasztházra. A megspórolt pénz a városokba vándorol, az elszármazott gyerekek vásárolnak belőle panellá- kást. Milota határában nyílik ? Kárpátok lila gyöngye: a kárpáti sáfrány. A védett virágból egyetlen tő eszmei értéke 17 ezer forint. A Kárpátok lila gyöngye hajnalban előbújik az avarból, estére elvirágzik. Mintha nem bízna az időben . . . Olykor az itt élő ember sem bízhatott, mégis maradt. GÖRÖG KERESKEDŐK SZABOLCSBAN Kevesen tudják, hogy a magyarságba olvadt nemzetiségek között görögök is voltak. Bár számuk elenyészőnek mondható a többi idegen népcsoporthoz képest, annál nagyobb szerepet töltöttek be hazánk 18. századi kereskedelmi életében — írja Acs Zoltán a Honismeret idei 2. szamában. A görögök elsősorban a vásáraikról híres helyeket látogatták előszeretettel. így jutottak el *a történelmi Szabolcs és Szatmár megyébe is, .ahol nagyobb számban Kálidban, Szat- márban és Németiben telepedtek le. Hogy Szentmihályon mikor jelent meg először görög kereskedő, azt nehéz kideríteni. A szerző kezébe került Szentmi- hály falunak és földesurának 1787-ből származó szerződése, amelyből kitűnik, hogy boltot nem bérelhetett a faluközösség, „azt továbbra is a Botos Görög bérelhette”. A bécsi levéltárban bukkant rá Deák György görög kereskedő hagyatéki irataira, melyek további érdekes adatokat szolgáltatnak a szabolcsi görögökre. Az 1757-ben Kállóban minden valószínűség szerint görög kereskedőnek háza, malomrésze volt, továbbá szőleje a Szent Imre-hegyen. Ingóságai 750 magyar forintot értek, de kilenc kereskedőtársának mintegy ezer forinttal tartozott. Papp György csegei görög kereskedő vallomásából értesülünk arról, hogy Deák György, mielőtt hazaindult Görögországba, megosztozott kereskedőtársával, az akkor Kisvárdán élő, a tokaji görög kereskedőtársasághoz tartozó Papp Tamással. Az írásból megtudjuk, hogy a görögök Magyarországra történő bevándorlása a 18. század utolsó évtizedeiben megszűnt. Az intézet folyosóján. Nevelőmunka jó légkörben Kapit nyitni az életre Pénztárnál. (Elek Emil felvétele)
