Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
KIK HÉTVÉW MELLÉKLET ■■■■■■■■■■■K. JHHHMK isse. április 12. 0 n WS flpl grúzok közit a légii d nagyobb sértésnek az számít, ha vala- ki az évszázados szólást kívánja a másiknak: Ne legyen egy barátod sem... A szavak értelmét az érti igazán, aki volt már számkivetett egy közösségben. Az ember születése pillanatától haláláig közösségben él. Ha kéri, ha nem, a hozzá közel állók számon tartják a dolgait, de ha bajba kerül, féltő gondossággal segítik át a nehézségeken. Az ember, ez az igen esendő és gyarló lény végül úgy megszokja társai törődését, hogy már nem is élhetne anélkül. Amikor a fiatalember bevonul katonának, kikerül a megszokott környezetéből. Egymástól teljesen különböző foglalkozású, érdeklődési körű, más társadalmi rétegből származó fiúk alkotnak egy-egy kis csoportot. Sikerül-e őket egy irányba húzó közösséggé kovácsolni? Hiszen nem mindegy, hogy a másfél évet milyen hangulatban töltik le a katonafiatalok. S ha valamit mégis elérnek, nemcsak a laktanyában töltött másfél év lesz emberibb, hanem a civil életet egy kicsit más szemmel, nagyobb odaadással szemlélik, mint bevonulásuk előtt. Az egyik nyíregyházi alakulat kétszeres kiváló alegységét kerestük fel Tisztek és sorkatonák avatnak a közösségi emberformálás hétköznapi, ám mindig új és új titkaiba. ★ — „Levelezőn” nem lehet .taton áskodni — mondja a náluk szállóigévé lett szólást Szép József főhadnagy, aki nemrégiben vette át a Kiváló Alegységparancsnok megtisztelő elismerést. — Arról van szó, hogy nem húzhatja ki senki magát a kö~ --xjsség hatása alól. Persze ahhoz, hogy egyáltalán közösségről beszélhessünk, nagyon sokat kell lenni. Az első és ezt, mint parancsnok, magamnak mondom, meg kell ismerni minden katonát. A zöld mundér csak látszólag mossa össze a különbséget az egyes emberek között. Nekünk ki kell hámozni mindannyiuk egyéniségét, hogy t közös célok szolgálatába állítsuk a kvalitásokat. . Nem mindennapi feladat, hiszen van, aki hamar megnyílik, őszinte lesz a társaihoz, a parancsnokaihoz. De van, aki összecsukódik, mint egy kagyló és nehéz megtalálni az utat a leikéhez. — Ez az, amit paranccsal nem lehet elérni — fejtegeti Szép József. — A katona határ megszokja, hogy a fel- latot kiadhatja az elöljáró- 3;és magyarázat nélkül kője ’heti a teljesítését. Mond- hogy végeztem, és hatan nincs apelláta. De ki Ufón. é le azt a romfoo- az így „elintézett” katou?3,' látszólagos fegyelemmé. mzok? Persze, nem a párám magyarázga- tásáról beszélek. Ha elfogadtatom, miért van szükség egy feladat végrehajtására, ha érzelmileg és értelmileg megnyerem erre a katonát, egyenesben vagyunk. Ha azt tapasztalja az újonc, hogy a parancsnok nem az utasítga- tás miatt van ott, hanem ugyanannak a feladatnak a végrehajtása miatt dolgoznak együtt, őszinte légkör alakul •ki. Ilyenkor minden rábeszélés nélkül szívesen feltárulnak az egyes ember tulajdonságai Akár nem is beszélgetéssel, hanem a magatartás egyes megnyilvánulásai során ★ Posta János, a harcsabaju- szos őrmester a szakasz parancsnoka. A régi hadseregben legendák keringtek az őrmesterek modoráról, a katonákhoz való viszonyáról. Ma már nevet ezen a fiatal továbbszolgáló tiszthelyettes, Őt a szakmájában kimagaslóan nagyra, tartják, hadse- regbajnoki címet is nyert. Ha ilyen ember irányítja a kiképzést, másként állnak a tanulnivalóhoz a katonák. — Az tény, hogy a tekintélyt a közvetlen parancsnok csiak igen szilárd szakmai tudással alapozhatja meg. Ha nem tudja megmutatni, amit kér az emberektől, csorbul szavainak a hitele. Persze, kétoldalú ez a dolog. Bekerülnek hozzánk magasain kvalifikált sorkatonák, akik bizonyos kérdésekben járato- sabbak a parancsnoknál. Szarvashibát követ el a szakaszparancsnok, ha mindenáron ő akar felülmaradni a szakmai vitában. Annyi diplomáciai érzékkel rendelkeznie kell, hogy az új ismeret átadásában a katona tudását a közösség javára használja fel. Az ilyen ember tekintélye megszilárdul a többiek szemében. A tekintély pedig olyasvalami, ami nélkül lehetetlen lenne közösségformálásról beszélni. Tarapcsák Zsolt, a tömött bajuszú, szemüveges, tipikusan értelmiségi, alkatú szakaszvezető már a végefelé jár a szolgálatnak. Civilben mentőápoló. Magánemberként sokat foglalkozik társai körében a közösségszervezéssel, a pozitív hangulat alakításával — Szerintem a társat rábeszélni a közös célokra aleg- kényesebb feladat. Meg kell értetnünk, mi az egyénnek előny és mi a hátrány, ha kihúzza magát a közös dolgok alól. Volt olyan keményfejű katona, aki megtalálta a módját, hogy akkor érkezzen, amikor a többiek befejezték a pluszmunkát. Ez elmegy egyszer, kétszer, utána kiszúrják a többiek és büntetnek, a közösség sajátos eszközeivel Sokszor nem is a parancsnok büntetése esik nehezebben, hanem ha a társak éreztetik, hogy kiközösítették. — '/oltok olyan megmozdulásaink, amelyekre szívesen emlékszünk hosszú idő múlva is. Szemlére készültünk, amelyen a műszeres kocsinak is vizsgáznia kellett. Mind teljesítményben, mind külsejében. Ballal a telefont markoltuk, jobbal az ecsetet és hihetetlenül gyorsan rendbe szedtük a kocsit. A másik szakasz járműve nem is ment a szemlére, mégis kifestették a többiek. ★ A közösségi szellem kialakítása nem egy-két emberen múlik. Gomba István KISZ- titkár az ifjúsági szervezet tevékenységét hangsúlyozza a közösségi nevelésben. — Idebemn más értékrend alakul ki a szabadidős programok megítélésében. A műszak után mehet mindenki a gyárból, amerre akar, itt azonban kikapcsolódásnak számít egy-egy rendezvény A közösség pedig csak nyer azzal, ha a katona szívesen csinál valamit, összeková- csolódik a társaság és utána már nem kell nógatni senkit, hia szerveznek valamit. Kovács Aladár őrnagy, politikai helyettes a parancsnok és a katonák érdekeinek egybeesését fejtegeti. — A régi hadseregben osztálykülönbségek szították a feszültséget. A demokratikus hadseregben, sok egyéb különbség. mellett jelentős az a tény, hogy a parancsnok és a sorkatona érdeke ugyanaz. Közös a feladatuk, mindösz- sze a beosztásuk más a végrehajtás során. Az azonos érdekek felismerése mr" -** viszont a r -”- ki kell - . „...uásávai, embeilnit'^áfy, .Azzal a meggyőző^ méltánydiá-'a '»'.ágát a feladat teljesítésében, de ez nélkülözhetetlen erőkifejtés a továbbiakhoz. El kell fogadtatnia magát a parancsnoknak ehhez. A rendfokozat, a beosztás csak a felét adja a tekintélynek, a többit a személyes példaadással, a ’becsületével érheti el. Azt tapasztaljuk, hogy aki jó közösségi szellemű munkahelyről vonul be, könnyen beilleszkedik. De ahol a lógás, a dolgozgatás volt a sikk, azzal az emberrel nehezebb eredményt elérni. A katona érzelemvilága bonyolult barométer. Számára szokatlan környezetbe kerül, és a nap nap után ismétlődő új feladatok sem feledtetik vele a családot. Azt mondja erre Kovács Aladár, hogy pótolni kell a feleséget, a szülőt, barátot, de ezt csak az emberi szó melegével és nem ridegséggel érhetik el. Az egység parancsnoka Tóth László alezredes nemrégiben lett Kiváló Egység- parancsnok. Rálátása hiteles, mert végigjárta a ranglétra lépcsőit. — Nem elég őszintének látszani, a katona hamar észreveszi a ködösítést. Ha értelmes célt adunk, a hegyet is elhúzzák. A balkányi nevelőotthonból megkerestek és mindössze az emberi együttérzésre alapozva kérték, hogy a szerelési munkákat elvégeznénk-e? Elmondtuk a fiúknak, hogy a kiképzés után, a szabad idő terhére és ellenszolgáltatás nélkül oldhatjuk meg. Az első látogatás után láthattuk a katonákon, sajnálják ezeket az intézeti gyerekeket és akkor is kimentek rendezkedni, amikor már megcsinálták, amit kértek tőlünk. Együttérzést pedig nem lehet parancsra produkálni. Itt és hasonló esetekben látjuk ne- velőmunkánk eredményeit... Ezt bizonyítja, hogy kétszer nyerték el a közösségeknek adható legmagasabb KISZ-ki tüntetést, a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándor zászlaját. A szocialista versenymozgalomban kiemelkedő munkájukért többször ítélték ennek az egységnek a „Közösségért, közművelődésért” zászlót. ★ Szép József főhadnagy pályaválasztását — akár tagadná, akár nem — nagy mértékben befolyásolta a családja. Édesapja nyugállományú őrnagy, nagybátyja határőr százados, öccse szovjet katonai főiskolán tanul, anyja katonai bolt vezetője, apósa nyugállományú főtörzsőrmester Nála a katonaság nem egyszerűen, mint választható pálya merült fel, hanem mint életre szóló hivatás. parancsoló szükség- szerűséggel jelentkezett. S mit tesz az élet? Édesapját váltotta a kétszeres kiváló alegységparancsnok. Az apa Jő időben, rossz időben ... alapozta meg az alegység tekintélyét, akkor nyerték el először a kiváló címet. Lehet-e folytatni az apa munkáját 17 év múlva a fiának? — Nem ugyanazokkal az emberekkel dolgozunk, így a folytatást legfeljebb a katonai memoárok jegyzik. Én azt hiszem, inkább a szellem az, amit továbbvisz az ember. Otthon olyan légkörben nevelkedtem, ahol a fegyelem, a szülők tisztelete, az írott és íratlan szabályok betartása a családi élet alappillérei voltok. Utána, mondanom sem kell, az életbe is vittem magammal ezt az út- ravalót. Ami eleinte talán terhesnek tűnt, de amikor megéreztem a hivatásos katona munkájának szépségét, megízlelhettem a parancsnok felelősségét, beláttam a családi példa, a nevelés hatásának eredményét. Az egyenruha ezernyi érdeket, véleményt, emberi magatartást rejt. Az „én” és a „mi” fogalmának ötvözése az egyik legfőbb ténykedése a parancsnoknak, amikor beosztják hozzá az újoncokat. — A jutalmazás és a büntetés úgy történik, hogy a katona tettéért a közösséget dicsérik vagy marasztaljak el. Szoros összefüggés van az egyes ember eredménye és a társai megítélésének. Öröm, amikor már úgy fogalmaznak a katonák, hogy mi ezt megcsináltuk. Amikor nem az számít, hogy Nagy Jóska vagy Kis Pista tette, hanem a kis csoporté az érdem. Volt rá eset, hogy lehetetlennek látszó feladatot kaptunk. Nem adtam parancsot, elmondtam, új bútort kaphatnánk, de csak két napunk van a körlet kifestésére, takarítására. Nem tudtam róla, miben állapodtak meg a katonáim, mindenesetre másnap friss festékszagra nyitottam be a hálóba Egész éjjeü festettek, mázoltak. De azokat az arcokat nem felejtem al soha, hiszen az áldozatvállalásról, a közösségi céloknak alárendelt egyéni érdekekről nem lehetett volna ékesebben szólni. Szóval, az ilyen, pillanatok erősítik meg a hivatásos tisztben a tudatot, hogy van értelme annak, amit csinál. .. (Császár Csaba felvételei) Hosszú idő telik el, amíg az ismerkedés napjai után a fogaskerekek egymásba kapaszkodnak és megszületik egy közösség. Rendeződnek a sorok, mindenki elfoglalja képzeletbeli helyét társai mellett és az individuumból közösségi ember lesz. Nem látványos. átalakulás ez, mindenesetre az ilyen élmények szépítik meg a katonaéletet. S később sem múlnak el, más szemmel tekint a világra, más lesz a társadalomban betöltött szerepe annak az embernek, akit valaha felemelt és magával ragadott egy közösség. A kollektív szellem kimunkálását azonban hiába írnák elő, nem lehet a szolgálati szabályzat kereteibe szorítani. Emberség kell hozzá, szakmai hozzáértés, pedagógiai gyakorlat. És az a képesség, hogy önös érdekeinket alárendeljük a közös céloknak. Tóth Kornélia KRTIIIIILOG „...hogy a közös célok szolgálatába állítsuk a kvalitásokat...” „A kollektív szellem kimunkálását... nem lehet a szolgálati szabályzat kereteibe szorítani.” ..
