Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. március 1. FIATALOKRÓL — FIATALOKNAK E7 D r\ C7 — sűrűn használt fogalmaink egyike. Emlegetjük a I \LJuLr\ közérdeket, az egyéni érdeket, az állami érdeket, nem utolsósorban az anyagi érdeket. A vállalati szabályzókat úgy alakítják, hogy a munkahelyeknek érdeke fűződjön a gazdaságos termeléshez, a ver­senyképesség fokozásához, a határidők betartásához, az új követelményeket teljesítő munkaerő megbecsüléséhez. A következő írásokat is az érdekekből eredő viszonyok fűzik össze. Pontosabban egy kérdés: mi ma a fiatalok legfőbb érdeke? „Nekünk igazán érdekünk, hogy a bérek és a jövedelmek az elvégzett munkával, a közter­hek, az adózás a vagyoni helyzettel álljanak arányban” — olvashatjuk a KISZ Központi Bizottságának kongresszust előkészítő felhívásában. A gon­dolatkörbe belép az érdekképviselet és az érdekvédelem. Mellette a demok­rácia nélkülözhetetlen eleme, a nyilvánosság. Az a követelmény, mely a sorsot, munkát formáló döntések előtti beleszólás jogát is jelenti. Mert a dolgozó fiatalok többsége nem elégszik meg annyival, hogy elzúgjanak fe­lettük a hétköznapok. A fűrészüzemben. A gazdasági vezetés emlékeztet a javaslatokra. nagy barna szemeivel rácso­dálkozik. A szakma mellett az érettségi nagyotib bizton­ság. Maholnap általános kö­vetelmény lesz, most fiatalon könnyebben megy a tanulás. Az anyagmérői szakmai tan­folyam ellen stem völt egy szava sem. Pedig elég teher munka mellett a gimnáziumi tananyag. A szakmai hozzá­értés minden nap szükséges. Olyan ez a munkakör, ahol a milliméternek súlya van. — A Szovjetunióból érkező fűrészárut osztályozzuk. A magyar vállalatoknak, meg­Bóka Andrea új eélt kapott. □ zért változtatott mun­kahelyet, hogy tanul­hasson. Napjai pira­misként magasodó fenyő­deszkák ‘között telnek. Ke­zében colstok és tenyeret maszatoló kréta. Előző nap, mint mondja, a velúrcsiz­mája teljesen átázott, most meg gumicsizmában didereg a lába. Szerencsére a mai műszak rovidebb. Ebéd után a tuzséri fatelep autóbuszá­val Kisváráéra utazik a dol­gozók gimnáziumába. Késő este lesz, mire Kecskés Erikti hazaér Komoróra. Már má­sodik éve minden hétfőn és szerdán így van ez, s még így ilesz jövőre is. Korábban a kisvárdai szak­munkásképzőben tanult. Fér- firuhakészítőkénit szabadult, a ruházati szövetkezetnél el­helyezkedett. Erika azok kö­zé tartozik, akik nem szeret­nek egy szinten megragadni. Továbbtanulásra gondolt. — A ruházati szövetkezet­nél nem támogatták szándé­komat, választás elé kerül­tem. Uj munkahelyet keres­tem — magyarázza Kecskés Erika. — Édesapám a vasút­nál dolgozik, ott is próbál­koztam. Anyukám a fatele­pen művezető. Mondta, aiz anyagmérőknél tudnának fo­gadni, a tanulásnak sem lesz akadálya. Miért érzi fontosnak az érettségit, kérdezem. Fénylő Tuzséri pillanatok A tuzséri „forródrőt” igen egyszerű, mégis hatékony. Alapelve: a munkába álló fiatalokról lehetőleg azonnal kapjanak hírt a KISZ üzemi bizottságánál és az alapszer­vezeteknél. Működése: az üzemorvosi rendelőből Katkó Teréz asszisztens telefonon felhívja Szabó Lászlót, az ÉRDÉRT tuzséri gyáregysé­gének KISZ-bizottsági titká­rát. „Az alkalmassági vizsga után most vettünk fel dol­gozni egy fiatalt. A gömbfá­sokhoz került.” A hatékony­ság mutatói: folyamatosan új tagokkal bővülnek az alap­szervezetek. A munkájukkal, hozzáállásukkal bizonyítók feladatokat kapnak az ifjú­sági mozgalomban is. így nem meglepő, hogy a hat alap­szervezet taglétszáma tavaly a vezetőségválasztó taggyű­lésektől decemberig húsz fia­tallal nőtt. Alkotó energiák — Százhatvan kiszes for­mál nálunk véleményt a kongresszust előkészítő vita­dokumentumról, a „Mi a te- endőnk?’’-ről — mondja Sza­bó László. — Egy-egy alap­szervezetünk az üzemrészek­re épül. A titkárok jól felké­szültek, rendszerint középve­zetők, akiknek munkakörük­ből adódóan is nagyobb a fe­lelősségük. A munkahelyi közérzetnek számos összetevője van. Mi­lyen az anyagi, erkölcsi meg­becsülés, a gazdaságpolitikai célkitűzéseket támogató job­bító szándék meghallgatásra talál-e? A munkahely meg­elégszik dolgozóinak pillanat­nyi tudásával, vagy felkarol­ja a továbbtanulókat? Ha igen, akkor komfortos vagy még jobb esetben összkom­fortos lesz a közérzet, mele­ge átjárja a telepet, a műhe­lyeket. A felszabaduló alkotó energia javítja az anyagta­karékossági mutatókat, csök­kenti a termelési költségeket. A meleg bizony felférne a havas februárban, amikor „fedetlen fővel” dolgozik a rendelőknek vagonokiba rak­juk. Millimétereken múlik, hogy a deszka milyen osztá­lyú, mennyit ér köbmétere. A figyelmetlenség, tévedés juitalommegvonással járhat, elmarad a fizetésemelés. A pontosság itt nálunk nem egyszerűen erény, a rossz mérés gazdasági kárt okoz. E rika a gimnáziumban most másodikos. Hú­ga szintéin a Bessenyeii gimnáziumiban tanul', harma­dikos. Jövőre egyszerre tesz­nek pontot a tanulás végére. Összkomfortos közérzet tuzséri telep. A szabadtéri munkahely nem kényezteti el munkásait se télen, se nyá­ron. Most a hólében áznak a csizmák, a fűrészelt faárut válogatók előbb a hótól tisz­títják meg a deszkákat, az­után rakhatják vagonokba. Tőlük ötven-száz méterre alig látszik a ködtől a mele­gedő horzsolt falú épülete. A teljesítménybért rövidítenék a falai között időzve, a hat­vanezer forintos bérszínvo­nal kerülne veszélybe. S ha már a számoknál tar­tunk, még néhány jellemző adat. Az ÉRDÉRT Vállalat 14. számú tuzséri gyáregysé­ge 1700 embernek ad munkát, minden harmadik közülük nő. A harminc éven aluliak száma 620. A gyáregység fe- nyőgömbfa beérkezési tervét valamint termelési és érté­kesítési feladatait 1985-ben száz százalékra teljesítette. A nyereség meghaladta a 285 millió forintot. (1984-et „csak” 280 millióval zárták.) Mindezt Légrádi Józseftől, a pártvezetőség titkárától tu­dom meg. A költségcsökken­tő tényezők között említi az energiatakarékosságot, a gaz­daságosabb fuvart, a gépek és berendezések kímélését. Az üzem- és munkaszervezés évről évre jelentős eredmé­nyeket hoz. Kötődésük garancia — Érdekvédelmi munkánk­ban kiemelt fiataljaink lakás- helyzetének javítása. A múlt évben tizenkét 30 éven aluli vehetett fel lakásépítési tá­mogatást, átlagban kilenc­venezer forintot. Az önálló otthonra vágyókat a fatelep olcsóbb telkekkel is segíti — részletezte Szabó László. — A kedvezményezett fiatal há­zaspárok munkájukkal több évig bizonyították ragaszko­dásukat, kötődésük garancia a jövőben is. Átmeneti meg­oldásként mérnökök, szak­munkások szolgálati lakásba költözhetnek, erőt gyűjthet­nek az építkezéshez. A tmk-irodába indulunk Szabó László KISZ-titkárral. Ütközben benyitunk az ifjú­sági házba. Hangulatos be­rendezés, tisztaság. A ruha­tár, a büfé bútorzata a fia­talok keze nyomát őrzi. Ko­rábban ebben az épületben volt az üzemi ebédlő, de el­készült a nagyobb, korszerű érettségizett, felvételije a ta­nárképző főiskolára nem si­került. Mándokról jár át na­ponta. A munkahelyet érde­kesnek találja, és új célhoz kapott kedvet. — A soproni erdészeti egyetemre jelentkezem, fa­ipari üzemmérnök szeretnék lenni. A gyáregységben eh­hez minden támogatást meg­adnak. Négyünknek felvételi előkészítőt szerveztek. Kis- várdáról járnak ki ide a ta­nárok, hetente kétszer tarta­Szabó László és Nagy Béla. — Az újítások...? konyhával, és a fiataloknak felajánlották, alakítsák át maguknak a helyiséget ked­vük szerint. Akadtak vállal­kozók szép számmal. Bóka Andrea műszaki rajz­ról emeli fel tekintetét. Rönkhasító szalagfűrész tech­nológiai elhelyezését rejtik a tusvonalak. Az új olasz gép nemrég érkezett, a beszere­léséhez, térbeli elrendezésé­hez nélkülözhetetlen lesz a rajz. Andrea a fatelepen lett műszaki rajzoló. 1983-ban nak foglalkozásokat a felvé­teli tárgyakból. Május köze­pén lesz az írásbeli, addig még sokat kell tanulni. Sop­ron igen messze van, de ele­gendő jelentkező esetén Me­zőtúron kihelyezett tagozat indul. A levelezős képzésnek vannak hátrányai, ugyanúgy előnyei. A gyakorlatban nap mint nap benne vagyunk, a tanultakat alkalmazhatjuk. Más oldalról kisebb a veszé­lye annak, hogy a munka­helyi kötődésünk meglazul. A tuzséri fatelepen baran­golva — nagy kiterjedése mi­att nem túlzás ez a szó — az alkotó fantázia jelentős tar­talékaira is kaptunk példát. Nagy Béla fődarus, vagy aho­gyan más helyeken ezt a munkakört nevezik, emelő­gép ügyintéző meglepő ada­tokat osztott meg az újítási versenymozgalomról. A múlt évben 36 újítást nyújtottak be, huszonnyolcra kötöttek hasznosítási szerződést. A gazdaságossági számításokat is figyelembe véve ez a buz­galom ERDÉRT-en belül a versenyben második helyet jelentett a tuzsériaknak. Az 1985-ben bevezetett újítások­kal hat és fél milliót taka­ríthattak meg, az újítóknak 343 ezer forintot fizettek ki jutalmul. A négymilliós ötlet — EqV jelentős újítás nem­rég érett be — magyarázta Nagy Béla. — öttagú team nagy alapépítményű keret- fűrész szétszerelés nélküli felújítására szerkesztett okos készüléket. Korábban a fő­tengely csapágyát úgy tudták beszabályozni, hogy kibon­tották a betonból a gépet, mely így több hónapra ki­esett a termelésből. Az újítás egyszerűsítette a karbantar­tást, a kivitelezett ötlet gaz­dasági eredménye éppen ezért négymillió forint. — A módosított újítási sza­bályzat növeli az újítási ked­vet. Helyben gyorsabban el­bírálhatjuk a benyújtott ja­vaslatokat, az ötletgazdák közvetlenebbül érzik, érde­mes nyitott szemmel járni. A gyors visszaigazolás, a II milliméter kockázata vélemények és javaslatok nyomán született intézkedé­sek ismertetése az üzemi négyszögek érdembeli mű­ködtetésénél is fontosak. Lég­rádi József párttitkár erről így vélekedett: — Minden fontos döntés előtt kikérjük a területi üze­mi „négyszögek” véleményét is. A tapasztalat az, hogy a tervtárgyaláshoz, bérfejlesz­téshez, a teljesítmények ará­nyos bérezéséhez, jutalma­záshoz átgondolt és reális felterjesztéseket kapunk. Fi­gyelünk azoknak a vélemé­nyére, akik a termelési ta­nácskozáson kisebb kollektí­va nevében szólnak a helyi gondokról. A javaslatok nem szállhatnak el a fülek mel­lett. A következő alkalommal maga a gazdasági vezetés emlékeztet a felvetésre, is­mertetve az időközben tett intézkedéseket. Ellenkező esetben nem lenne értelme szót emelni a kisebb-nagyobb problémák megoldásáért. A kommunista műszakok­ra is jóval nehezebb toboroz­ni, ha nincs világos cél. A tuzséri fiatalok a közelgő KISZ-kongresszus tiszteleté­re felajánlott társadalmi munkájukból a lakásra vá­rók helyzetén, illetve a gyer­mekintézményeken kívánnak segíteni. A tavaly avatott tu­zséri általános iskolát eddig is támogatták: számítógépet, tanfelszerelést vettek a diá­koknak. Az együttműködés jelképeként hamarosan csa­patzászlót adományoz a tu­zséri fatelepi kollektíva az úttörőknek. Az oldalt összeállította, fényképezte: RESZLER GÁBOR No nem véglegesen, csak egy időre. Erikának vannak további tervei, erről nem árul el többet. Talán még a fázósan nyújtózkodó lécek­nek, deszkáknak sem mond­ta el a titkát. Ha elég erőt érez majd hozzá, és a mosta­nihoz hasonlóan kap munka­helyi támogatást, . annak a célnak is nekivág. Az elkép­zeléseit befolyásolhatja, hogy menyasszony.'Már az esküvő időpontját is kitűzték július­ra. — A szakszervezeti házas­párt üdülőjegyhez kellett a dátum. A jövendőbelim a MÁV záhonyi üzemigazgató­ságánál dolgozik a gépesített rakodásnál. A komorói disz­kóban ismerkedtünk meg. Felhúztuk a jegygyűrűt — mo­solyogva mutatja a köves kí­sérővel együtt. A következő pillanatban kiderül, hogy ifjúgárdista az egyik tuzsé­ri rajban. Most szervezik a harmadik rajt, hogy kikere­kedjen a fatelepen az önálló szakasz. Szabad idejéből erre is szívesen áldoz. A behavazott „piramisok” között zöld kabátjának mély zsebébe nyúl. Ismét előkerül a mérőléc, meg a deszkák végénék jelölésére a fekete kréta. A ködös februárt gú­nyolva ujján melegen ragyog a gyűrű.

Next

/
Thumbnails
Contents