Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

Á magyar építészet századaiból Szecesszió, eklektika Nagykőrösi szecessziós, eklektikus épület (20. század eleje) A klasszicizmust a szabad- sagharc után a múlt építé­szetében — a román sorban, gótikában, reneszánszban — példát kereső romantika kö­vette, együtt a történettudo­mányok kibontakozásával, a múlt értékeinek felismerésé­vel Az 1867-es kiegyezést vi­szont a stílusok egyeztetése az eklektika. Bár műveszi el­ismerésük napjainkig igen vitatott, gyakran nevetség tárgya, ki vonná ketsegbe. rogy a Pesti Vigadó (1859— ö4), a Tudományos Akadé­mia (1862—65), az Operanáz (1873—1882), a Parlament (1884—1903), a Halaszbástya I I Í1901—1903), a budavári Nemzeti Galéria (1896—1903), a Szépművészeti Múzeum (1900—1905). az egykori Tőzs ■ depalota (1902—1905;. a vá­rosligeti Va j danunyad v a r a • 1896—1902) nem tartozik szervesen városképünkhöz nogy joggal -észesülnek mű ­emléki védelemben ? A véde lem kiterjesztése folyamatos, eierte mái a század eleji szecesszió' Ha az eklektika a7 Ady megfogalmazta ..Va­lahol utat vesztettünk' alap érzés kárpótlására született, megtalálni szándékozván ezt a/ utat minden építészeti előzményben együttesen vagy külön-külön, - a szecesszió (kivonulás, elkülönülés) ha­tározott szándékká) fordít hátait a történelmi stílusok­nak, közös nevükön: a histo­rizmusnak. A historizmus kőtömege (gondol junk a Szabadság tér­re) ráültek az emberre, is­métlődései terhessé váltak. A rohamos technicizálódás, a tőzsdék nagybankok korá­ban az ember isméi .1 ter­mészet. a fény felé fordult (nem csupán az építészet­ben), igényelte a szaoadaob mozgást, otthonában a napot, levegőjárást, azt az embe­ribb léptéket, amit elveszí­tett. Felhasználva az építés- tudomány .ehetőségeit (üveg, vas, beton), hazánkban az angolok és még inkább a fin­nek példáján a népművészét formavilágából is merített, főleg a növényi ornamenti­káit illetően. Számunkra most elgondolkodtató, hogy míg a püspöki székhelyek (Eger, Székesfehérvár, Veszprém) városképét oly jellemzően alakította a feudális barokk, gyors ütemben polgárosodó alföldi mezővárosaink máról Holnapra a szecessziót tették magúikévá. Szecesszió? Az Iparművészeti Múzeumot (Lechner—Pártos), a Posta­takarékpénztárt (Lechner), a Vas utcai iskolát (Lajta Bé­la). a Gresham-palotát (Quittner Zsigmond), a Gor­kij fasori református temp­lomot (Árkay Aladár) Nagy­váradot, Marosvásárhelyt, Szabadkát. Szegedet. Kecske­métet iskolapéldának tekint­jük, de észrevétlen megyünk el a Kispesti Petőfi tél kör­nyékén (Kós Károly tervei) a Városliget, Pasarét, Rózsa­domb, Gellérthegy remekbe formált lakóházai, s még in­kább a vidékiek mellett A napokban százhúsz sze­cessziós épülete fényképez tem le Nagykörösön, épség ben maradt és gondosan fel­újított kúriákat, s földbe süllyedt kicsi házak ablak­kereteinek formálásaiban is felismerhető szecessziós je gyeke . A szecessziós Középü ­letek Debrecenben (Megyei Tanács, Püspöki Palota, Rendőrség), Kiskunfélegyhá­zán. Halason és Kecskemé­ten a Mende Valér tervezte Üj Kollégium. Szegedet, a Magyar Ede tervezte Reök- palota — valóban kiválnak a kiasszíoizáló és eklektikus környezetből, de nem a tel jes városkép meghatározói. Ha kilépünk varázsukból, in­kább a szerény és harmoni kus eklektikus lakóházak ut­cáinak vonzásába kerülünk. Kecskemét, Debrecen, Sze­ged, s általában mezőváro­saink polgárai élveztek aíel- endüló mezőgazdaság java­it A század végén már áll­tak t városközpontba tömö­rülő tehetős gazdaházak az eklektika jegyében mikor az első világháborút közvetle- I nül mégelőző évek konjunk- i túrájában felépül a debrece- j ni Megyeháza (1912), az Arany Bika Szálló (1913—15), 1 a kecskeméti Református Gimnázium (1911—1918), vagy a híres, de kevésbé pél- ] das Cifra-palota (1902), be- j töltvén a főterek foghíjas ] telkeit. A nagykőrösi Jakab- házy, Jaisoviczky, Pesti csa- | Iád kúriái mellett gomba i módra nőnek a szecesszió ér­tékeiben bővelkedő lakóépü­letek és alakulnak át zsup- fedeles parasztházak a kor­szerű stílust követve Ne fe­ledjük, Barcelonával es Pá­rizzsal egyidőben A kapukat akkorára mé­rik, hogy a szénasszekér be­férjen rajtuk is ezek a ka­puk jóreszt ma is állnak, het­ven év Viszontagsága) után;, és Szabó Ferenc lakatosmes tér elkészíti portájára az or­szág legszebb szecessziós ko­vácsoltvas kapuját, az Encsi utca és Kecskeméti iit .sar­kán. A házakra nagy világos ablaikok kerülnek, Zsolna y csempéből virágok, folyan ■ dán-ok odabent ágas szobák, komfort. Az építészettörténet egyik páratlan es rendkívül j érdekes fejezete ez. amikor az alapjában Konzervatív pa­rasztság felnőve magáévá te­szi kora építészetét, 1919—16 között A szecesszió az eklektika fölé emelkedik, s nem te­remt két egyforma épületet két azonos ornamentikát. Al­földi mezővárosaink, közsé­geink szívesen vállalták a szecessziót, mert, egyezeti a világosságra, ágas térformá­lásra hajló igényeikkel, s örömmel fogadták a népmű­vészettel rokon organikus dí­szítés termeszetkozelseger, su­galló szépségeit- A napjain­kig idegenkedve szemlélt szecesszió valójában igen rö­vid idő alatt — külföldi pár­huzamait sokszor megelőzve — otthont talált hazánkban, s többségéber. nem reprezen­tatív épületekben. (Folytatjuk) Emlékezés Pál Gyulára Már öt éve nincs köztünk, ötvenhárom éves korában halt meg Pál Gyula, a kor­társ magyar képzőművészet egyik eredeti alakja Kálló- semjénben született, Nyír­egyházán élt és alkotott ha­láláig. Csendes, halk szavú művész volt, soha nem a megjelenésével akart hatni, hanem a festményeivel, ame­lyekről főként az első idők­ben megoszlottak a vélemé­nyek. Olykor komornak, egy­hangúnak találták a színeit, mások a szögletes formákat kifogásolták képein, míg az évek, évtizedek meggyőzték a kételkedőket: Pál Gyula színvilága, művészete nem szürke, nem komor, nagyon is színes és kifejező erő su­gárzik a képeiről és mérhe­tetlen emberség, közeledés a másikhoz. Pál Gyula élményvilága a család, a falu közössége, a munkálkodó, jtfvő-meno, szorgoskodo. vagy éppen vá­Pál Gyula: Ház kerítéssel rakozó, gyászoló ember, a hétköznapokban érlelődő eti­kai értékek forrásaiból táp­lálkozott. Festményei a me­gye és az ország számos he­lyén, múzeumaiban, képtá­raiban, középületeinek falán megtalálhatók. Művészi és emberi hagya­tékát valamennyiünk köte­lessége ápolni, óvni a fele­déstől. Ennek a jegyében kezdődött el három évvel ez­előtt az a biztató kezdemé­nyezés, hogy emlékszobát rendezzenek be a művész al­kotásaiból szülőhelyén, Kál- lósemjénben. Jó lenne tudni, hogy egy kicsit gyorsulni fog az emlékszoba létrehozásá­nak és megnyitásának ügye, s ezzel tiszteleghetnének a túlélők Pál Gyula emléké­nek. (P. G.) 1 Szombati galéria Feledi Balázs: Vén cigány Ma még félek kimondani: egyszer meghal bennem ez a csoda, marad a iák hűvös tapintása, a ki nem mondott szavak sírása. Nehezen mozgók már szavaim régi mondatok menedékeibe lázasan vissza-visszatérők. Szavaim fekete véraláfutások, szégven és öröm játékai. Nem old meg semmit a csend Örökre rajtam a bélyeg, rajtam a szépség alázata. Nagy István Attila: Szavak „Csak ( Fél évszái Jó szórakozás ré lyedt idő hangulata mekkorunkba, apáin Meglehet, néhány es ilyen is volt, majd o látszik örökéletűek, Szolgáljon bízói) I ötven evvel azelőtti, kor. Vajon emlékszik-e laki, hogy 1936. márt óikén földrengés volt j házán? Így ad hírt a dék a Szabolcsban rí mészeti katasztrófárc reggel 6 őre előtt néhc cél halk morajlás fűti a varroson amelyet i egy erős földlökés kői egész csak pillanato) tott, de ez az idő is ahhoz, hogy megrázzt kát és megmozgassa a elhelyezeti képeket, kát és egyéb tárgy földlökésre igen sokan ta.k álmukból, de mit mot. kitörölték a sz< annak már híre-hai volt.. . Egy bizonyos, rengés semmiféle k \ okozott.” ★ Hininé-e valaki, hog. a szaharin csempészé és feketekereskedelmé zugos útjait — akár n bítószerét— a rendőrs szemekkel figyelte. A Nyírvidék 1936. 10-i számából: „Tíz ki pész szaharint találtat fehértói leány táskája elmúlt éjszaka Debt az egyik ház csengőjét erősen rázta meg egy egy táskát tett maga 1 kapuhoz Elösíetett < bői egy rendőr és fig | csengető nőt, majd mi ta hogy a nő menekii bál igazoltatásra szólt | Kiderült, jo fogást mert a nő táskájában | szaharin volt .Az ; megindult, az ngybet I jak. kikkel állt ősszel t ben". te Nemcsak, hogy nem I zott a harmincas évek pébői a koldus, hanem szik, oly sok leheteti |j hogy még az újság is k „Csak egy krajcárkát’ a városnak egy rendes | cája, ahová szívesen 5 az ember, hogy par sétálássai elűzze gond \ egy pár szói váltson társával, s hol nyomc sze.gödne egy-két cigát : ezzel a szünet nélkül 1 követelőző kérdéssel: | egy krajcárkát”, vagi : _ —- „tessék adni egy pá kenyérre”... Rendet i remteni az utcání Az < zi szerencsétlenein kell... de viszont m ! tisztítani az utcát a te szemérmetlen ílkoldu: £ dától.” — igv az újságí: Dicsekvés nélkül moi ma már Nyíregyháza z túrája országosan ismt ven évvei ezelőtt viszo volt ilyen rózsás a i Persze, ami a középfok iskolák oktatását illeti. „A nyíregyházi pec sok az énektudás foka mértékben való felke követelik,. Csütörtökön i Nyíregyháza középfoki Iáinak pedagógusai ős: lekeztek a Kálvineum termében... Az össze megbeszélésének a tát zenei nevelés kérdése .. .Vikár Sándor arról toha bánásmódról amelyben az énektanít szesül középiskoláin) Vallja, hogy komoly t val reá lehet nevelni a iskolai tanuló ifjúságot szeretetére, csak leli kell hozzá. Ha lelkesed KM HÉTVÉGI melléklet

Next

/
Thumbnails
Contents